Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-19 / 16. szám

HLgljlgHgjjBjjjHijWijijBBHBBi^^ i | fl l|| J| Mjjgftgl Jra BStel JH | • |Qk I 1 ffi a & S, Ig§ A szovjet levéltárakban nagyon sok doku­mentum arról számol be, hogyan segítette a szovjet csapatok parancsnoksága a helyi lakosság normális életének beindítását a fasisz­ta uralom alól felszabadított országokban. Ez a segítség lehetővé tette az európai népek számára, hogy hamarabb talpra álljanak, önálló- akká váljanak, megszabaduljanak valótlan elkép­zeléseiktől a szovjet katonáról, amelyeket a há­ború éveiben a hitleri propaganda kényszerített rájuk. ,,A testvéri szláv szovjet köztársaságok segít­ségének köszönhetően Varsó lakossága szá­mára biztosítva lesznek az élelmiszerek egé­szen az új termésig, s ezen felül a német megszállók által leginkább lerombolt lengyel területeken több mint egymillió ember menekül meg az éhségtől - írta Boleslaw Bérűt, az Országos Nemzeti Tanács elnöke és Osubka- Moravski, az ideiglenes kormány elnöke Sztálin marsallnak. - A lengyel nép sosem felejti el, hogy történelme legnehezebb és legsúlyosabb szakaszában testvéri segítséget kapott a szov­jetektől nemcsak a Vörös Hadsereg vére és fegyverei által, hanem kenyérrel is, s a gazdasá­gi jellegű hatalmas erőfeszítések által.“ Az 1945. február 6-án kelt levélben a felsza­badított lengyel állam vezetői segítséget kértek a Szovjetuniótól a legfontosabb városok és ipari központok közti összeköttetés biztosítására, s ehhez 10 Douglas típusú repülőgépet, s kb. 100 PO-2 repülőgépet, 500 személygépkocsit és 2 ezer teherautót. Ezt a kérést a lehető legrövidebb időn belül teljesítették. A Magyarország lakosságának nyújtott szov­jet segítségről tanúskodik az 1945. június 26-án kelt ,,A Budapestnek nyújtandó támogatásról hozott szovjet kormánydöntés teljesítése“ című dokumentum, amelyben ez áll: ,,A város polgármesterének átadtak: 3 000 tonna gabonát, 1 000 tonna cukrot, 960 tonna sót és 250 tehergépkocsit. A többi gabonát és A felszabadult Prágában osztották velük kenyerüket. A szovjet tábori konyhák ételt adtak az éhezőknek“ - tanúsítja Nemes Dezső magyar történész. Budapest pol­gármesterének a szovjet hatóságok összesen 33 000 tonna kenyeret, 440 tonna húst, 3 300 tonna cukrot, 180 tonna kávét és néhány száz teherautót adtak át. A lerombolt Berlinbe a szovjet katona nem hódítóként, hanem felszabadítóként vonult be. Az 1. belorusz front katonai tanácsának egyik első határozata - amelyet Zsukov marsall írt alá - a berlini gyerekek tejjel való ellátásáról intéz­kedett. A határozat értelmében 1945. június 15- én 5 ezer fejőstehenet szállítottak Berlinbe, helyreállították a tejbegyűjtök és tejüzemek há­lózatát, teherautókat jelöltek ki a tejszállításra. A legyőzött Németország fővárosa lakosságá­nak gyakorlatilag ugyanolyan fejadagot állapí­tottak meg, mint a győztes Moszkva lakosságá­nak: egy emberre átlagosan naponta 450 g ke­nyeret, 50 g darát, 50 g húst, 15 g zsiradékot, 20 g cukrot, s néhány további élelmiszert. A 3,5 millió berlini 1945-ben a szovjet hatóságoktól 105 000 tonna gabonát, 4 500 tonna zsírt, 18 000 tonna hústerméket, 6 000 tonna cukrot, 50 000 tonna burgonyát, 350 tonna kávét kapott. 1944. október 21 -én az 1. ukrán front prancs- noksága 500 tonna lisztet adott Svoboda tábor­noknak a csehszlovák lakosság számára. Erről tanúskodnak a következő dokumentumok: „Rendelkezés liszt térítésmentes átadásáról Csehszlovákia lakossága számára. Anyiszimov elvtársnak, az 1. ukrán front hadtáp- parancsnokának. Svoboda tábornoknak, a csehszlovák hadtest parancsnokának adjanak át 500 tonna lisztet a lakosság közti térítésmentes szétosztásra Csehszlovákia felszabadított térségeiben. Az átadást azonnal végrehajtani és a Svobo­da által kijeiéit helyre szállítani. A teljesítésről jelentést tenni. A döntésről azonnal tájékoztatni kell Svoboda tábornokot. A. Hrulev.“ „Csehszlovákia lakossága számára liszt át­adáséról hozott rendelkezés teljesítése Kópia: Svoboda tábornoknak, csehszlovák had­test, 1944. október 22. 1944. október 21 -én 18.00 órakor 500 tonna kenyérliszt átadva Svoboda tábornoknak Cseh­szlovákia felszabadított területei lakossága szá­mára. Anyiszimov“ 1945 májusában a Csehszlovák Köztársaság kormányának Prága lakossága számára átadtak 8 000 tonna gabonát, ezenkívül 600 tonna sót. Prága város vezetőségének megfelelő mennyi­ségű teherautót és üzemanyagot bocsátottak rendelkezésre az élelmiszerek elszállításához az üzletekbe és raktárakba. 1945. május 23-án a szovjet Állami Honvé­delmi Bizottság rendelkezett arról, hogy három hónapra elegendő élelmiszertartalékot hozza­nak létre a másfélmillió lakosú Bécs számára. A rendelkezést teljesítve a 2. és 3. ukrán front Ausztria ideiglenes kormányának 72 000 tonna gabonát és lisztet, 20 000 tonna darát, több mint 8 000 tonna húst, kb. 6 000 tonna cukrot, 2,5 tonna zsírt és más élelmiszereket adott át. Az osztrák parasztoknak vetőmag szétosztásával nyújtottak segítséget. Az önkormányzati szer­veknek teherautókat és fűtőanyagot bocsátottak rendelkezésre. ÚJ SZÚ 15 1985. IV. 19. húst (marhát) július 10-ig adják át a városnak a polgármesterrel megbeszélt időpontokban. Folyó év június 25-én, vagyis a meghatáro­zott időpontban kezdték meg az élelmiszerek kiadását Budapest lakossága számára az új ellátási normák szerint. Az élelmiszerek új norma szerinti kiadása az árak csökkenéséhez vezetett a magánpia­cokon... Valamennyi újság cikkek sorát közli a szovjet kormány által a magyar népnek nyújtott segít­ségről. Az üzemekben nagygyűléseket tartottak. Amikor a városnak átadták a 250 tehergépko­csit, a téren többezres tömeg gyűlt össze. Az emberek az Internacionálét énekelték, többen sírtak, százak kiáltozták a jelszót: Éljen a Vörös Hadseregi“ A 46. szovjet hadseregcsoport politikai rész­legének 1945. január 11-én kelt, Grekul alezre­des által aláírt jelentésében ez áll: „A Vörös Hadsereg csoportjai és alegységei parancsnok­sága segítséget nyújt a város lakosságának, a lehetőségekhez mérten ellátja élelmiszerek­kel. így, például, a 108. gárda lövészhadosztály 305. lövészezredének parancsnoksága a lakos­ság rendelkezésére bocsátott 5 tonna kenyeret, több mint 100 kilogramm darát stb.“ „Nagyon sok budapesti gyereket a szovjet katonák mentettek meg az éhhaláltól, akik meg­A Szovjetunió Bulgáriának térítésmentesen 13 000 tonna lisztet és gabonát, 1300 tonna húst és más élelmiszereket juttatott. A Szovjetunió ezt a gazdasági és más anyagi segítséget a számára legsúlyosabb időszakban nyújtotta. Ezzel a támogatással a szovjet nép még egyszer bizonyította készségét, hogy más népek érdekében óriási erőfeszítéseket tegyen, megvonva magától a legszükségesebbet is. A szovjet katona, a felszabadító úgy állt a világ elé, mint hős, emberszerető és nagylelkű ember. „Sosem feledjük azt a megszámlálhatatlanul sok áldozatot, amelyet a szovjet nép hozott népeink életéért“ - mondta Ludvik Svoboda, Csehszlovákia volt elnöke volgográdi munkások előtt. „Mély tisztelettel fogunk gondolni mindig azokra a szovjet katonákra, akiket életüket ál­dozták földünkön. Jól tudjuk, hogy ezek nélkül a hősi áldozatok nélkül nem jött volt el számunk­ra a szabadság. S nemcsak erről van szó. Ha a szovjet hadsereg nem verte volna szét a fa­siszta csapatokat, Hitlert semmi sem tartotta volna vissza a népeink fizikai likvidálására szőtt gyilkos tervei végrehajtásától. Nemcsak Cseh­szlovákia, hanem Európa más népei is a Szov­jetuniónak köszönhetik létüket.“ (APN) A felszabadítók fogadása Szófia utcáin (Archiv felv.) Hősi helytállás a Drávánál Bulgária 1944 őszén, rögtön a szocialista forradalom győzelme után csatlakozott az antifasiszta koalícióhoz. Megkezdődött a bolgár nép honvédő háborúja. A háború első szakaszában (1944 szeptember-novem­ber) a bolgárok a jugoszláv partizánokkal együtt harcoltak Jugoszlávia felszabadításáért. A második szakaszban (1944 december - 1945 május) a bolgár hadsereg Jugoszlávia, Magyarország és Ausztria területén hajtotta végre hadműveleteit. A legsúlyosabb harcokra a Dráva folyónál került sor. A magyarországi Pécsre látogató bolgárok mindig megtekintik a Har­kány melletti katonai temetőt. Ez ugyanis egy apró, de szent bolgár terület magyar földön. A bejárat előtti emlékműre egy gondos kéz a követ­kező elismerő szavakat véste: „Azok­nak a bolgár katonáknak, akik 1945- ben estek el a Magyarország fasiszta iga alóli felszabadításáért folytatott harcokban.“ A visszavonuló Wehrmacht 1944 utolsó heteiben különös dühvei védte minden állását, a front minden szaka­szát. Novemben végén a bolgár nép­hadsereg azt az operatív feladatot kapta, hogy a 3. ukrán front déli szárnyát védje a Magyarországon és Ausztrián keresztül a Harmadik Biro­dalom szíve, Berlin irányában folytatott támadása során. Ily módon Bulgária számára lehetővé vált, hogy még na­gyobb mértékben járuljon hozzá a fa­siszta Németország szétveréséhez, s elfoglalja az őt megillető helyet az antifasiszta koalíció soraiban, s ezál­tal megerősítse nemzetközi pozícióit a békeszerződések aláírása körüli kö­zelgő diplomáciai harcok előtt. A bolgár csapatokat a jugoszláviai Szrem térségében a Száva és a Duna között vonták össze. A katonák mö­gött ott állt a bolgár nép - anyagi és erkölcsi támogatásával, azzal a tudat­tal, hogy fiai egy történelmileg igaz­ságos ügyért mennek harcba. Azt követően, hogy a szovjet had­sereg 1945. február 13-án felszabadí­totta Budapestet, a Wehrmacht ve­zérkara azt tervezte, hogy a szovjet fegyveres erők egy részét eltéríti a berlini iránytól, s úgy képzelte, hogy ezzel elodázhatja a háború végét. A német hadosztályok fokozott tem­póban építették ki állásaikat, s a stra­tégiai budapesti irányban készültek ellentámadásra. Az első bolgár had­sereg azt a parancsot kapta, hogy akadályozza meg a német csapatokat a front áttörésében. 1945. márciusának elején a német vezérkar parancsot adott a Dél-Ma- gyarországon összevont erőinek, hogy a Pécstől délre és nyugatra, a Dráva folyó mentén húzódó bolgár vonal ellen indítsanak támadást. Már­cius 6-án hatalmas tüzérségi előké­szítés jelzi a német ellentámadás kezdetét. A fasiszta harckocsik, a tü­zérség és gyalogság számbelileg és a fegyverzetet illetően túlerőben volt, s az ellenség így kezdetben néhány ponton áttörhette a védelmi vonalat. Támadás támadást követett. Egyetlen nap leforgása alatt egy bolgár gyalo­gos hadosztály három ellentámadást indított és Dőlni Miholjac község mel­lett meg tudta állítani a németeket. A bolgár katonák hidegvérrel harcol­tak, különös bátorságot tanúsítottak ezekben a harcokban, amelyek 1945. március 19-én a Diává bal partja mentén húzódó térségben a német támadás teljes felszámolásával értek véget. Artyusenko szovjet tábornok a Drá- vaszabolcsért vívott harcok egyik bol­gár támadása során így kiáltott fel: „Négy éve harcolok már, de alig lát­tam ilyen villámgyors és bátor táma­dást.“ Tolbuhin marsall, a 3. "ukrán front főparancsnoka Vladimír Sztaj- c sev tábornokhoz, az első bolgár hadsereg parancsnokához intézett hi­vatalos táviratában így értékelte a bolgárok helytállását: „A 9 harcko­csizó hadosztályból, egy gépesített és 15 gyalogos hadosztályból álló ellen­séges erőkkel szembeni harcok leg­kegyetlenebb hatnapos szakaszában a front csapatai, köztük a önre bízott csapatok a legnagyobb keménység­gel álltak ellent, és nem engedték meg, hogy az ellenség áttörje védel­münket... Még négy-öt napig kell ki­tartani, s az ellenségnek ez a katonai kalandja kudarcba fullad, szétverjük harckocsizó alakulatait...“ Az 1. bolgár hadsereg magyar vá­rosok és falvak tucatjait szabadította fel a következő időszakban. A bolgár nyomás alatt egymás után adják fel a németek védelmi állásaikat. A bol­gár katonák győzelmeit Moszkvában több alkalommal tüzérségi sortűzzel ünnepelték. Az 1. bolgár hadsereg neve mind gyakrabban szerepelt a szovjet katonai közleményekben. Ez a győztes mehet május 15-ig tar­tott. Mögötte Magyarország, Szlové­nia és Ausztria felszabadított terüle­tei, előtte az Alpok csúcsai húzódtak meg. Az 1. bolgár hadsereg itt találko­zott, a kijelölt demarkációs vonalon az angol csapatokkal. A győzelemnek azonban másik ol­dala is van. A harcok során csaknem 16 ezer bolgár esett el, sebesült meg vagy tűnt el. A bolgár katonai küldött­ség ezért 1945. június 24-én, a moszk­vai Vörös téren a győzelem tiszteleté­re megtartott díszszemlén elfoglalhat­ta helyét - ez is elismerése volt a Bul­gária által hozott áldozatoknak, a megpróbáltatásoknak és az interna­cionalista kötelesség becsületes telje­sítésének. MILCSO LALKOV llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

Next

/
Thumbnails
Contents