Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-11 / 2. szám
JANUÁR 15-E A CSEHSZLOVÁK TÜZÉRSÉG ÉS RAKÉTAEGYSÉGEK NAPJA ► JSZÚ 9 85. 1.11. Szép látvány a hólepte fenyőerdő. Mindenütt' mély csend, főleg miután a szél is alábbhagyott. Ha nem tudná az ember, hogy a közelben katonai gyakorlótér van, azt gondolhatná, hogy kiránduláson van. Az itt-ott előbukkanó katonák, a rádiósok monoton hangja azonban eloszlatja az illúziókat s a vezénylőtiszt energikus hangja visszazökkent a valóságba.- Az önjáró lövegek foglaljanak tüzelő- állást a térképen megjelölt helyen - visszhangzik a rádiósok szájáról a kapott parancs. A távolból motorzúgás hallatszik, amely egyre erősödik. A közeli tisztáson nemsokára harckocsihoz hasonló önjáró lövegek tűnnek fel. Amikor a meghatározott helyre érnek, megállnak, kieresztik önműködő hidraulikus csápjaikat. Az Bedfich Chadima szakaszvezető irányzók beállítják a bemérő műszert, s Mojmír Cernoch szakaszvezető löveg- parancsnok elsőként jelenti a túzkész- séget. Tőlük távolabb, az egyik fiatal fenyöer- dö mögött Ján Kroslákfőhadnagy felderi- tői pillanatok alatt felállítják az antennákat, bekapcsolják a rádiólokátorokat, ellenőrzik a szél irányát, sebességét és a hőmérsékletet. Minden katona gyorsan dolgozik, hogy a tüzérek mielőbb megsemmisíthessék a célt. Stefan Zajak szakaszvezető, az üteg SZISZ-alapszerve- zetének az elnöke. Raja kitesz magáért. Gyorsan továbbítják a szükséges adatokat, s nemsokára felcsendül a vezénylő tiszt érces hangja:- Az ellenséges harckocsikra... irány- zék... távolság... tűz! Erős dübörgés rázza fel az erdő csendjét. A füst elárulja, hogy távolabb még egy önjáró löveg tüzel. Ide hallatszik a becsapódás tompa hangja. A felderítők máris továbbítják az újabb parancsot. Aztán minden elcsendesül. A katonák elöbújnak a járművek belsejéből, beszédbe elegyedünk.- A múlt kiképzési évben helytálltunk, az éleslövészeten kiváló osztályzatot értünk el - mondja el Martin Hnida őrvezető, irányzó. - A kezelő személyzet tagjainak legtöbbje három hónappal azelőtt öltötte magára az egyenruhát, ezért még nem megy minden úgy, mint ahogy az kívánatos lenne, de mire az éleslövészetre sor kerül, addig még sokat fejlődnek, ügyesebbek lesznek.- Amikor megtudtam, hogy a tüzérekhez kerülök, azt hittem, a szolgálat fizikailag megterhelő lesz - veszi át a szót Bedfich Chadima szakaszvezető. - Kellemesen csalódtam, a korszerű technika nagyobb tudást, no meg a kezelőszemélyzet jól összehangolt munkáját követeli meg. A téli égbolton három piros rakéta jelénik meg. Valaki izgatottan megjegyzi: „Jönnek a sorozatvetők“. Nem tévedett. Három sorozatvető nagy sebességgel száguld el mellettük, majd az egyik domb mögött tüzelőállást foglalnak. Alig telik el egy-két perc, amikor az éteren keresztül a vezénylő tiszthez érkezik a lövegpa- rancsnok nyugodt hangja:- Az első löveg tüzelésre kész... a második löveg... a harmadik löveg...- össztűz! Ezúttal azonban lángnyelvek nem csapnak ki, nem jelzik, hogy a sorozatve- tök megszabadultak a terhűktől, hiszen csak bemutató gyakorlaton vagyunk. A legénység azonban olyan fürgén mozog, mintha éleslövészeten volna. A hidraulikus berendezéssel gyorsan újra töltik a csöveket. Egyszer-kétszer még megismétlik, aztán szünetet tartanak, főleg a vendégek kedvéért. Máskor hasonló helyzetben, gyors iramban tüzelőállást változtatnak.- Az a célunk, hogy az első lövéssel megsemmisítsük a célt. Ezért gyakorolunk szorgalmasan - mondja Zbynék Markus tisztjelölt szakaszvezető. - A fegyvereink mesterei akarunk lenni. Szünetet tart, majd így folytatja:- A polgári életben geológus vagyok, a főiskola elvégzése után kerültem az egységbe. Bátran állíthatom, hogy már eddig is sok olyan dolgot tanultam meg, amit a szakmámban is kamatoztatni tudok. Ján Komcíty őrvezető, gépkocsivezető a nagy pelyhekben hulló hó ellenére a kocsija körül tesz-vesz. Amikor szóvá teszem, miért nem ül a kabinba, csak ennyit mond.- Az én fegyverem többek között a gépkocsi, s ennek minden körülmények között üzemképesnek kell lennie. További beszélgetésre nincs idő. A rádión keresztül parancs érkezik, amely az önjáró lövegbe, a sorozatvetök kabinjába szólítja a legénységet s a felderítők is leszerelik az antennákat. Elérkezett a bevonulás ideje. A laktanyába tartva megtudjuk, hogy az egység csatlakozott a Dukla harckocsizó alakulat versenyfelhívásához. Az is szóba kerül, hogy az egység 1944 áprilisában Szadagurban alakult meg, s a tűzkeresztségen a harmadik dandár kötelékében, a lengyel- országi Wrocankában esett át. A körletbe érve Vladimír Sedlák, a parancsnok politikai helyettese és munkatársai a harci hagyományok emlékszobájába invitálnak. Elmondják, hogy amikor az újoncok bevonulnak az egységhez, az első napokban megismerkednek a hagyományokkal, hiszen elődjeik ott voltak c duklai harcokban, valamint Jaszlónál, ahol az 1945. január 15-én indított támadás során a csehszlovák tüzérek kivívták a Vörös Hadsereg főparancsnokságának az elismerését. Részt vettek a további harcokban és ott voltak a prágai győzelmi díszszemlén is. Zbynék Markus tisztjelölt szakaszvezető (A szerző felvételei) Mojmír Öernoch szakaszvezető- Most az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy ott lehetünk május 9-én a bratisiavai katonai díszszemlén - büszkélkedik az egység parancsnoka, majd megtoldja a szót: -. Úgy készülünk erre a nagy eseményre, hogy szégyent ne hozzunk elődeinkre. A politikai helyettese még hozzáteszi:- Büszkék vagyunk a múltunkra, de arra is, hogy az utóbbi években a harci és politikai kiképzésben jó eredményeket érünk el. Azt is elmondhatom, hogy a múlt évben a legénységnek mintegy Stefan Zajak szakaszvezető a fele térítésmentesen adott vért, s több száz óra társadalmi munkát dolgoztunk le a Ladislav Novomesky emlékszoba létrehozása során. Szemügyre vesszük a harci hagyományok emlékszobájában elhegyezett fegyvereket, az egykori parancsnoki díszegyenruhát, a fényképeket. A ma már történelmi jelentőségű felvételek mellett ott találhatók a kiképzés hétköznapjait megörökítő fényképek is, s ahogy jobban szemügyre veszi az ember a lencsevégre kapott eseményeket, meggyőződhet arról, hogy a sport és a kultúra terén is jó eredményeket érnek el itt. Többször elnyerték a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának vándorzászlaját. Harci zászlójukat hat kitüntetés díszíti, többek között a Vörös Csillag Érdemrend, amelyet 1975-ben a harci és a politikai kiképzésben elért eredményekért tűztek a zászlajukra. Azzal a meggyőződéssel veszünk búcsút ettől a tüzéregységtől, hogy a jövőben sem vallanak szégyent, hogy most s a jövőben is a jászlói hagyományok szellemében dolgoznak majd. A mai legénység és tisztikar is tovább öregbíti az ezred több mint negyvenéves jó hírnevét. NEMETH JANOS T ágas csarnok, fehér függönyök, sok virág. A belépő először ezt veszi észre, csak később indul el a tizenkét ablak valamelyikéhez. A bratisiavai 4. városkerület dúbravkai lakónegyede új postáján vagyunk. Megérdemelten kapta a legkorszerűbb, a legszebb jelzőt és még sorolhatnánk a továbbiakat is.- Igen, ez már a jövő postája - vezet végig a 45 dolgozó birodalmán Széli Júlia, a posta vezetője. - Negyvenötezer lakos szolgálatában állunk, s a két hónapja megnyílt postát egyre többen keresik fel. Pedig az első napokban nem így volt - emlékezett ^ kísérőnk, majd elmagyarázta, hogy a régi épület a lakónegyed szívében volt, ez viszont a főút mellett áll. A távolság megtette a magáét és az idevezető út sem ideális... A posta felé igyekezve tapasztaltuk, hogy az út befejezetlen, s bizony körülményes volt odajutnunk. Júlia asszony egyetértett velünk, de mint mondotta, a nemzeti bizottság megígérte, hogy tavasszal orvosolni fogják a hibát.- Nézzük is, milyen az új otthonunk - invitál, s egy tágas terembe vezet, melynek közepén nagy asztal áll.- Reggel 19 postásunk ennél az asztalnál válogatja a beérkező küldeményeket. Körzetek szerint. A szomszédos világos, kényelmesen berendezett kézbesítőteremben dolgozzák fel őket és innen indulnak körútjukra. Az ablakoknál is ilyenkor kezdődik a félfogadás. A lányok beülnek a faburkolatú fülkébe, ahol szinte megállás nélkül végzik felelősségteljes munkájukat.- Igaz, többet dolgozunk, többet járunk mint a régi helyen, mert itt nagyok a távolságok - mondja Jana Öicmancová, míg kollé4 Jőti POSTÁM ganője, Jozefina Pappová csomagokkal teli kézikocsit tol a hátsó raktár felé. - Csomag- raktárunkban őrizzük a küldeményeket és bizony a lányok több kilométert gyalogolnak naponta. De ez a munkánk - teszi hozzá derűsen. Megnézzük a tágas öltözőket, a dohányzószobát, a berendezett kis konyhát. Közben megtudjuk azt is, hogy Széli Júlia is az ablaknál kezdte pályafutását, majd a pénzosztályra került, később pedig részlegvezető lett s öt éve annak, hogy megbízták a posta vezetésével. Ismeri munkatársait, a családtagokat, a lányok kisebb-nagyobb gondjait. - Ne tűnjék közhelynek, de mi itt nagy családként élünk. Régen ismerjük egymást, az alkalmazottak zöme hű a postához. Fontos, hogy a dolgozókról szinte mindent tudjak, hiszen komoly pénzösszegekkel dolgozunk, a felelősség óriási. A negyvenöt dolgozó közül csupán három a férfi, s a kieső kisgyermekes édesanyák munkáját a többiek elosztják egymás között. S ha a helyzet úgy kívánja, Széli Júlia is beáll közéjük, csomagokat vesz át, vagy a pénzkiadásnál segít.- Tudják mi a posta szive? - fordul felénk s egy terembe vezet.- Ez a főpénztár. Innen jön, megy a pénz. Szerencsére van két ,,segítőtársunk“, a bankjegyeket és a pénzérméket számláló automaták. A lányok azt mondják, most már a pénzcsomagoló automatát kellene feltalálni - neveti el magát Júlia asszony. Majd elmondja azt is, hogy a posta alkalmazottai bekapcsolódtak a szaratovi mozgalomba. - Igaz, nálunk azelőtt is természetes volt, hogy mindenki önmagát ellenőrizte. Ez másképp nem is lehetne. Ennek ellenére ma is előfordulhatnak tévedések. Igaz, főleg a kezdőknél s ezt pénztárcájuk bánja. Beszél arról is, hogy a leveleket naponta kétszer hozza-viszi a szállító gépkocsi, amely minden alkalommal zsúfolásig megtelik a küldeményekkel.- Az első hónapban, novemberben 8600 ajánlott levelet, 1055 csomagot, 124 értékcikket, 355 sürgős csomagot továbbítottunk. Beérkezett 301 002 levél, 452 csomag és 11 249 ajánlott küldemény. A lakosság 5912 csekket, 2398 telefonszámlát térített meg és 17 400 átutalási csekket kezeltünk. Köztudott, hogy december a postások „aratása“. Mi is igyekeztünk, hogy az ünnepi küldemények időben kerüljenek a címzettekhez s így az öröm teljes legyen. Az új postá épületében januárban üzemelni kezd a távíró- és távbeszélő részleg is. A posta alkalmazottjai célul tűzték ki, hogy a lakosok ügyeit gyorsan, színvonalasan lássák el. S ha ez sikerül, akkor a korszerű épület csak ráadás. PÉTERFI SZONYA
