Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-22 / 12. szám
J avulnak, egyre javulnak a csúcseredmények a sportban. A férfi magasugrók már 239 centiméternél tartanak. a gerelyhajítók közül egyedül az NDK-beli Hohn dobta túl a 100 métert (104,80), a női távolugrásban 743 cm a világrekord, kalapácsvetésben 86,34 méternél tartanak a versenyzők. Hallatlan fejlődés. A szupereredmények elérése után mindig felmerül a kérdés: hol a határ? A válasz nem egyszerű. Hogy mióta vitatéma a* sportban az emberi teljesítő képesség határa? Tulajdonképpen azóta, amióta megszületett az első eredmény. Ezért nem kell azon csodálkozni, hogy napjaink fantasztikus rekordjai után a szakemberek és a laikusok gyakran foglalkoznak a „plafon" kérdésével. Hol van, milyen magas az a bizonyos képzeletbeli plafon? Meddig képes az ember javítani eredményein? Tényleg: meddig? Meddig lehet fokozni a futók gyorsaságát, az ugrók által leküzdött távolságot és magasságot, a súlyemelők által felemelt súlyokat? És egyáltalán: fel szabad-e tenni így ezt a kérdést? Létezik-e az a bizonyos felső határ? Nem kisebb sportember, mint a szovjet Jurij Vlaszov, a római olimpia szupernehézsúlyú bajnoka mondta (most regényeket és novellákat ír): „Végső határok nincsenek. Az erő, akárcsak az ész, korlátlanul fejlődhet.“ Nem illik vitába szállni a súlyemelés egykori legendás azonban a megfelelő edzés, életmód, táplálkozás és nevelés. A feltételek javítására nyilvánvalóan tudatosan, tudományosan törekednek az edzők, orvosok, pszichológusok és maguk a versenyzők is. A tehetség felismerésében, azok kiválasztásában ma a tudomány még viszonylag kevesebb segítséget tud nyújtani a sportolóknak, már csak azért is, mert a tehetségben óriási szerepük van a lélektani tényezőknek. Mint például a kitartásnak, a küzdeni és győzni akarásnak. Ezeket neveléssel, ráhatással fokozni lehet. Ám a sportpálya- futás kezdetén, a kiválasztásnál - amire a legtöbb sportágban már gyermekkorban sor kerül - még nagyon nehéz ezeket meghatározni. Azok, akik vállalják a sok száz óra kemény munkáját néhány percnyi diadalmas mosolyáért (és persze másért is!) manapság inkább a tudományos munkatársakra hasonlítanak, akiknek legfőbb segítői az orvosok. Az edzés még korántsem ér véget a kondicionálószerek sanyargatásával. Egy-egy fontosabb verseny előtt orvosok, pszichológusok hadserege vizsgálja a sportoló fizikai és pszichikai állapotát. A CSILLAGOS Egy időben a szovjet Alekszandr Krulovics volt a világ legerősebb embere. A világrekordok fejlődése azonban nem állt meg... (Archívumi felv.) alakjával, ám mégis megjegyezzük: a tudományos kutatások fejlődése, a természettudományok - elsősorban az élettan - mai ismeretei alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy azért valahol van egy túl nem szárnyalható határ. Csupán az a kérdés, milyen messze van még és mikor érjük el. NEVETSÉGES EREDMÉNYEK Az érdekesség kedvéért említsük meg az első nyári olimpiai játékok (1896) néhány eredményét. Az amerikai Carrett 29,15 méteres dobással nyerte a diszkoszvetést, az ugyancsak amerikai Clark 181 cm-t ugrott magasba, a magyar Hajós Alfréd 1:22,2 perces idővel jutott aranyéremhez a 100 méteres úszásban. Nevetséges eredmények, ugye? Az akkori szakemberek jóslatai nem állnak rendelkezésünkre, ám úgy gondoljuk, a mai teljesítmények a múlt század végén még a fantázia határait is messze túllépték volna. Mert például 1900-ban elképzelni, hogy bő negyedszázaddal később 239 cm lesz a férfi magasugrás világcsúcsa?! Vagy hogy a 100 méteres gyorsúszók 50 másodperc alá szorítják a világrekordot, 71,86 méter lesz a diszkoszvetés világcsúcsa? Őrültség, lehetetlen... Vagy itt vannak az „acélemberek“. Az 1896-os olimpián a súlyemelés győztese 111,5 kg-ot emelt (ekkor még nem voltak súlycsoportok). Ma a súlyzóvasnak az egyik végére is többet raknak fel ennél, nem is egy súlycsoportban. Persze, a századfordulón még gyerekcipőben járt a sport (az első olimpián egy karral is emeltek súlyt, az abszolút csúcs 71 kg volt). Keressünk közelebbi példákat. Az 1956-os olimpián az amerikai Anderson nyerte az elsőséget nehézsúlyban. A maga idejében a sportág kiemelkedő egyénisége volt (az a legenda keringett róla, hogy minden ebédje után egy kis hordó sört fogyasztott el; ez meg is látszott testsúlyán, csekély 260 kilót nyomott, s minden versenyére speciálisan átalakított autóval szállították), mint később Vlaszov, Zsabotyinszkij vagy Alekszejev. Szédületes teljesítménynek tartották, hogy Anderson 187,5 kilót lökött a feje fölé. Az amerikai harminc évvel ezelőtt elmondta: az emberi teljesítő képesség a sportban még mindig kiaknázatlan és úgy vélte, hogy nemsokára akad majd valaki, aki megbirkózik a két mázsával is, de aztán elérkezik a felső határ. Az ennél nagyobb súly összerop- pantja az embert. Amint tudjuk, nem Toppantotta össze! A 80 világcsúcsot felállított, legendás hírű szovjet Alekszejev a montreali olimpián 255 kilót tartott fenn a magasban. Több mint két és fél mázsát! És az ugyancsak szovjet Didik mostani világrekordja 265 kg! A fejlődés tehát óriási minden sportágban. És bár bizonyos számokban (például a vágtaszámokban és a súlyemelés alacsonyabb súlycsoportjaiban) lassabban, kis tételekben javulnak a csúcseredmények, másokban viszont láthatóan vannak még tartalékok. Mégis a sporttudományi kutatók - ugyanazok, akik segítenek az edzőknek és a sportolóknak a mind nagyobb teljesítmények elérésében - állítják, hogy a természet törvényeiből könyörtelenül következik: vannak végső, felső határok. Számokat nem szívesen mondanak, de nem is ez a lényeg. ADOTTSÁGOK ÉS... (?) Hogy mi teszi lehetővé a csúcsteljesítmények elérését? Ennek két fő feltétele van: az adottságok és a környezeti ráhatások. Régi ismert tény, hogy bizonyos adottságok nélkül a sportban sem (akárcsak az élet más területén, habár ezt rezervával kell venni) lehet kiemelkedő eredményeket elérni. Nélkülözhetetlen Évekkel ezelőtt jelent meg Lasse Viren, többszörös olimpiai bajnok nyilatkozata. A közismerten sportszerű futót azzal vádolta az egyik nagy nyugati magazin riportere, hogy a versenyek előtt úgynevezett vérdoppinggal frissítik fel. Ez a rendkívül bonyolult és nem veszélytelen orvosi beavatkozás nem jelent mást, mint fél liter vér „elrablását“ a szervezettől, majd verseny előtt annak visszafecs- kendezését. A vérdopping használata növeli a szervezet oxigénfelvevő képességét és látszólag megszünteti a fáradtságot. A finn futó, akit joggal tartanak (tartottak) a legyőzhetetlen Nurmi utódának, azonnal válaszolt a rágalmakra és kijelentette: kiváló eredményeit edzőjének, szorgalmának és adottságainak köszönheti. Az amerikai kerékpárosok viszont nem tiltakoztak a vérdopping ellen, melynek segítségével győzelmeket és jó helyezéseket értek el az 1984-es Los Ange- les-i nyári olimpián. Különben a vérdopping rövid időn belül tiltott listára kerül. MAGASAN A PLAFON Végső soron a Viren által említett tények létezése a szükséges és meghatározó. De mit jósol a spörttudomány a jövőre? Milyen messze vagyunk a felső határtól, a plafontól? Az eróteljesítményeken alapuló sportágakban (súlyemelés, dobó- és ugrószámok) különböző a helyzet aszerint, hogy a nyers erő, vagy a mozgások összehangolása-e a döntő tényező. A súlyemelésben - ez inkább a nyers erő esete - az izmok edzésének lehetőségei még távolról sincsenek kihasználva. Ezért főleg a váltósúlytól fölfelé még sok fejlődési lehetőség van. Ismeretes azonban, hogy az izomzat egy bizonyos méretnél nagyobbra nem növelhető - bár ettől még messze vagyunk -, mert olyan merevvé válik, hogy nem lehet vele emelni. Más a helyzet a „gyorseröt“ igénylő teljesítményeknél. Ezek a technikai fejlődésnek is sokat köszönhetnek, ide értve a múanyagpályákat (tartan, rekortan), rúdugrásban az üvegszállal erősített rudakat stb. De például a hosszú évek óta dívó magasugró-technika, a Fosbury-flop a kutatók szerint már a csúcs. De lehet-e csúcsról beszélni a korábban elmondottak alapján?! Mind a roham, mind az elrugaszkodás diomechanikailag a lehető leggazdaságosabb, a jelenlegi ismeretek alapján ennél jobb nem lehet. Ezért ebben a számban - mondják - nagy fejlődés már nem várható. Az biztos, már amennyire egy jóslat biztos lehet, hogy az ember nem fog átrepülni háromméteres magasság fölött, hogy sohasem fut majd gyorsabban a gepárdnál. A kitartás viszont még beláthatatlanul növelhető. Hiszen elméletben az is elképzelhető, hogy az ember olyan iramban futja le mondjuk az 1500 métert, mint a 100 métert. A 200 métert már ma is így teszi meg, s lassan a 400 métert is. Tehát miért ne jusson el 1500 méterig és a jelenlegi 3:30,77 perces világrekord miért ne lehetne 2:30 perc? Vagy 10 000 méteren 16:66 perc (most 27:13,81). Habar elismerjük: nehéz ezt még csak elképzelni is. De így voltak ezzel a század- fordulón. Kemény dió viszont a 9 mp 100 méteren (most 9,93 mp). Mert 40 km-es átlagot futni ezen a távon szinte lehetetlen. A 9 mp nyilván túl van a teljesítő képesség legfelső határán. Ugyanúgy, ahogyan úszásban sem képzelhető mondjuk 30 mp-es eredmény 100 méteren. Ugyanis a képességek megszabnak egy felső határt, ezek nem fejleszthetők a végtelenségig. Az edzéssel, a gyakorlással megszerezhető tulajdonságok (kitartás, erőnlét) viszont még beláthatatlan mértékben fejleszthetők. Az ember kiszámíthatatlan... AZ ÉSSZERŰSÉG HATÁRA A kérdés csupán az, hajlandó-e mindezeket fejleszteni. Ez az a kérdés, amire a komputer sem tud válaszolni. Nem tudhatja, vajon a józan ész mikor kiált megálljt! Egészen bizonyos, hogy egy ideig még javulnak a teljesítmények, de sokak szerint el kell jönnie az időnek, amikor az ember rádöbben (hét): nincs tovább. Ugyanis a teljesítményfokozás bizonyos korláton túl már meghaladja az ésszerűség határát, egyszerűen életveszélyessé válhat. Már ma is mutatkoznak ilyen jelek. Akik hosszú esztendőkön át szedték az anabolikus szteroidokat, azok súlyosan kockára tették egészségüket. És ki tudja mi vár rájuk tíz vagy húsz év múltán. Az aggasztó kérdésekkel évek óta foglalkoznak az orvosok és á tudósok és nem kevesen megállapították: az élsportolókra nem azért leselkedik veszély, mert túl akarják szárnyalni tegnapi önmagukat, jobbak akarnak lenni elődeiknél, hanem azért, mert a győzelem és az egyéni dicsőség érdekében egészségüket, életüket is képesek kockára tenni. Akik ezt mondták a doppingra, az anabolikus szerekre és más káros jelenségekre gondoltak, melyek a csodálatos határok leküzdésekor nem kis mértékben segítik a sportolót. Az ily módon elért rekordért, győzelemért nem egy versenyző egészségével fizetett. AZ ÉLET KIEGÉSZÍTŐJE Mindenki egyetért az orvosi mementó- val. Az ember egészsége fontosabb az álomhatárokért folytatott hadjáratnál, fontosabb, mint a lefaragott másodpercek, centiméterek, kilogrammok. Főleg akkor, ha a csúcsokkal kapcsolatban komoly kétségek merülnek fel. Ezért sokan annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy a sport 30, 50 vagy 100 év múlva visszatér oda, ahonnét elindult, az ember életének kellemes, fontos kiegészítőjévé válik. Mert a sport a mai elgépiesedett világban az ember számára egyre nélkülözhetetlenebb és lassan a legfontosabbá váló gyógyszer. De az orvosságot nem szabad marokszámra szedni. Méreqgé válhat. Visszatérve a rekordokhoz: nem is annyira a csúcsteljesítmények a lényegesek, hanem a hozzájuk vezető út. A testi, szellemi és erkölcsi erőkifejtés. A tanulságok, a törvényszerűségek, melyek segítségével az élet más területén is nagy dolgokat vihetünk végbe. TOMI VINCE $ÚJ SZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava. Gorkého 10. telefon 309. 331-252, 332-301. szerkesztőségi titkárság: 550-18. gazdasági ügyek 506-39 Távíró 092308 Admtnisztrácló: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Votgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava. Martanovióova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telelőn: 337-823. 337-825 Hirdetési iroda a közéleteknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábreáie 15. II. emelet, telefon: 551-83. 544-51 Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14,70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13,- Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetésekei elfogad minden posta és kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 81381 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6 HATÁR
