Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-01 / 9. szám
TUDOMÁNY ■ ... S i! TE CHNIKA A Tbiliszi-Rosztov-Tallinn vonalon közlekedő Tu-134A repülőgép másodpilótája, Gennadij Ivanovics Lazurin „tekintetével végigpásztázva saját oldalán az eget, jobbra fent egy állandó fényű, hatalmas csillagot pillantott meg. Nem is annyira csillagot, mint inkább egy sárga foltot... A foltból egy vékony-vékony fénysugár indult el, és irányult egyenesen a Földre... A fénysugár hirtelen szétnyílt, vakító fénykúppá alakult. Ettől a pillanattól a gép utasterének jobboldali részén ülök szintén mindent láttak.“ (Idézet a Trud szovjet napilapban megjelent beszámolóból). Kapcsolatkeresés idegen civilizációkkal A Szovjetunió területén tapasztalt januári UFO-jelenség után újból előtérbe kerültek az ismeretlen eredetű repülő objektumokkal kapcsolatos találgatások. Századunkban már sokszor jegyeztek fel „hiteles“ eseteket, de a legtöbbször bebizonyosodott, hogy az állítólagos UFO nem más, mint egyszerű légköri vagy geológiai jelenség, esetleg a megfigyelő képzelődése. De van néhány olyan eset is, melynek még nem tudták magyarázatát adni. Tegyük félre az emberi fantázia kétségkívül dús kelléktárát, és próbáljunk meg tudományosan elgondolkodni e jelenségeken. Newton óta a fizikusok százai ismerték fel a természet törvény- szerűségeit, és a már feltárt összefüggéseket példamutatóan állították rendszerbe. így a mai napokban rendkívül modern készülékek és mérési módszerek állnak a csillagászok rendelkezésére. Már meg tudják állapítani egy sok millió kilométernyi távolságra levő csillagról, hogy mekkora az átmérője, milyen a felszíni hőmérséklete, sőt az életkorát is eléggé nagy pontossággal meg lehet határozni. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit használjuk fel a következő fejtegetésben. Lehetséges-e, hogy januárban Tallinn mellett tényleg idegen civilizáció képviselői vizsgálgatták Földünket? Ha igen, vajon honnan jöttek? Ezekre a kérdésekre senki sem tud konkrét választ adni. Próbáljunk megfelelni inkább egy viszonylag „egyszerű kérdésre: Létezhet-e a Földihez hasonló élet valahol a Galaxísben? Az amerikai Drake professzor szerint igen. Sőt, Drake egy képletet is megad, melynek segítségével meg lehet határozni a Galaxísben levő civilizált lények lakta bolygók számát: N = n.P1.P2.P3.P4l A professzor a következő magyarázatot fűzi híressé vált képletéhez: n - a Galaxis összes csillagainak száma (kb. 150 milliárd) P, - annak a valószínűsége, hogy egy csillagnak bolygó- rendszere van P2 — annak a valószínűsége, hogy egy bolygón kialakul az élet P3 - annak a valószínűsége, hogy az élet az adott körülmények között a fejlődés folyamán értelmes lényeket hoz létre P4 - annak a valószínűsége, hogy az értelmes lény technikailag fejlett civilizációt hoz létre t - a technikai korszak átlagos hosszúsága T - a Galaxis kora N - a Galaxísben levő egyidejűleg létező magasan fejlett civilizációk száma Ez a matematikailag rendkívül egyszerű képlet több, mint érdekes. Tartalmazza ugyanis az összes tényezőt, melyet meg kell vizsgálnunk. Egyébként viszont szinte semmire sem használható. Nem ismerjük ugyanis az egyes valószínűségek pontos értékeit. Ezek megállapításához segítségül kell hívni több tudományágat is. Nézzük csak: P, - hogy van-e egy csillagnak bolygórendszere, ennek megállapítása kizárólag a csillagászok dolga. Ez a probléma sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. Ugyanis a mai kétségkívül modern csillagászati módszerekkel sem lehet közvetlenül észlelni a csillagok bolygóit. Teljes biztonsággal a Napon kívül egyetlen csillagról sem tudjuk, hogy vannak-e bolygói. P2 - az élet keletkezése egy bolygón - a biológusok és kémikusok problémája. Jól tudjuk, rengeteg körülmény kedvező egybeesése szükséges ahhoz, hogy az élet kialakuljon. Itt szerepet játszik a csillagtól való távolság (ami lényegében a felszíni hőmérsékletet határozza meg), a bolygó pályája, mérete, a csillag sugárzásának egyenletessége stb. P3 - értelmes lény kialakulása az élet folyamán - nagyon összetett kérdés. Hogy a törzsfejlődés végső fokaként az emberhez hasonló értelmes lény fejlődjön ki egy bolygón, ez nagyon hosszú folyamat. Aki ismeri az emberré válás történetét, jól tudja, hogy véletlenek láncolata volt szükséges az állatvilágból történő kiváláshoz, s tán még több véletlen segített megóvni a korai kipusztulástól a kissé gyámoltalan homo sapienst. P4 - technikailag fejlett civilizáció - viszonylag magas valószínűsége. Ha az evolúció folyamán kialakult egy értelmes lény az adott bolygón, nagy valószínűséggel a földi emberhez hasonló utat jár végig, és előbb-utóbb korszerű civilizációt hoz létre. t/T - szintén valószínűség - mégpedig az egyidejűségé. Ezzel a tényezővel azért kell számolnunk, mert elképzelhető ugyan, hogy egy bolygón kialakult a fejlettcivilizáció, de ugyanakkor az is lehetséges, hogy már régen elpusztult. Az egyes valószínűségek numerikus értékeit nem ismerjük, becslések is alig állnak rendelkezésünkre. Egyes állítások szerint P3 kisebb, mint 10-6, P, és P2 között pedig a következő összefüggés érvényes: P2=P1.0,02. Térjünk most vissza egy kis időre az emberi fantáziához. Mivel szinte mindenkit érdekel az esetleges idegen civilizációkkal történő kapcsolatfelvétel, természetesen sok képtelennél képtelenebb verzió létezik az „idegenekről“. Figyeljünk csak: Lehet, hogy az idegenek ismerik a fénysebességnél gyorsabb utazás módját, lehet hogy nem is anyagi, hanem gondolati jellegűek, lehet, hogy más dimenziójú, vagy esetleg anti-világban élnek, így mi nem is érzékeljük esetleges jelenlétüket. Ezeket a lehetőségeket az emberek többsége azért veti el, mert olyan jelenségeket feltételeznek, melyek a mi világunkban elképzelhetetlenek. Mégsem meri őket hivatalosan senki megcáfolni. Mert mi történne, ha minden cáfolat ellenére holnap reggel kis zöld emberkék köszönnének ránk az utcán? Nyilvánvaló, hogy az elméleti kutatás e témakörben nagyon keveset ér, mivel a legszebb elmélet sem fogadható el bizonyítékok nélkül. Éppen ezért a tudósok már 1960 óta egy szervezett gyakorlati program keretén belül végzik a „kapcsolatkeresést“. A Drake- képletben szereplő egyes P értékek vizsgálata alapján megállapították, hogy a 20 legközelebbi csillag közül a Tau-Ceti és az Epszilon Eridani rendszere lehet otthona egy másik civilizációnak. Hatalmas, majdnem 30 méter átmérőjű rádióteleszkóppal szisztematikusan figyelték e csillagokat, hogy felfogják az esetleges jeleket, melyeket a csillagrendszerek lakói küldtek. A kutatás akkor nem hozott eredményt, de jó volt arra, hogy a csillagászok tapasztalatokat szerezzenek. Rövidesen új programot dolgoztak ki, és azóta állandó jelleggel figyelik a világűrt, nemcsak egy, hanem több rádió- teleszkóppal, és nemcsak két, hanem több csillagot. A „hallgató- dzás“, egyelőre eredménytelen. A mai napig nem érkeztek hozzánk értelmes lények által küldött rádiójelek. A világűr hallgat. De lehetséges az is, hogy mikorra ideérne a sokmillió fényévnyi távolságból küldött rádiójel, a bolygón, ahonnan jött, már elpusztult a civilizáció. A Föld azonban nem kényszerül passzivitásra a társkeresés folyamatában. Egy másik program keretén belül a csillagászok elektromágneses rádiójeleket bocsátanak ki egyes csillagok felé. Megéri-e ez a munka a rengeteg befektetett energiát, fáradságot? Nem tudni! De tény, hogy a kapcsolat- keresésnek ez az egyetlen reális módja, mivel az elektromágneses hullámok a fény sebességével haladnak. Korai lenne még csillagűrhajók tervein gondolkodni, az emberiségnek nincsenek meg az eszközei, hogy elkészítsen és útjára bocsásson egy ilyen kétségkívül kalandos és sokak számára romantikus expedíciót. De egy űrszonda már úton van. 1972. március 2-án bocsátották útjára a Pio- neer-10 űrszondát, az első emberkéz alkotta szerkezetet, mely elhagyta naprendszerünket. Sok évszázad múlva érkezik meg a Bika csillaghalmazába, közel az El Nath nevű csillaghoz. S talán ott értelmes lények megfejtik a magával vitt táblára vésett adatokat, melyek érthető jelekkel ismertetik az embert és tágabb világát, a naprendszerét. Lehet, hogy meghallgatják és megfejtik a hangszalagra rögzített üzenetet, Kurt Waldheimnek, az ENSZ akkori főtitkárának szavait. Az emberiségnek pedig az a feladata, hogy amíg nem érkezik válasz a mi üzeneteinkre, addig olyan világot építsen, melyet majd büszkén mutathatunk meg az idegeneknek. Csak maradjon mit megmutatni. FONÓD TIBOR SZÉNPOR-MOTOR A kaliforniai Berkeley laboratóriumban dízelolaj helyett vízben eloszlatott szénporral működtetnek egy átépített dízelmotort. A kísérlettel arra keresnek lehetőséget, hogy a mozdonyok és a hajók nagy dízelmotorjait, továbbá a csúcserőművek dízelmotorjait szénporral táplálhassák. Két problémát kell megoldani. Először is nagyon gyorsan kell elégniök a szénrészecskéknek, hogy a víz azonnal elgőzölögjön, másrészt elviselhető határok közé kell szorítani a jelentős kopást. Mindkét feladatot újfajta befecskendező rendszerrel akarják megoldani, amely 360 fokra hevíti fel a szén- por-szuszpenziót, mielőtt nagy nyomással befecskendezi az égéstérbe. A kísérleti motort üvegfalakkal látták le, hogy az égési folyamatot, megfigyelhessék és lefényképezhessék. (d) A progresszív hegesztési módszerek kifejlesztését jelentős mértékben segíti elő a Bratislavai Elektrotechnikai Művek és a Bratislava! Hegesztéstechnikai Kutatóintézet együttműködése. Jelenleg közösen vesznek részt az adaptív ipari robotok és manipulátorok alkalmazására irányuló állami kutatási feladat egyik területét képező részfeladat teljesítésében. A ,,Robottechnika a hegesztéstechnikában“ című részfeladat keretében a robotizált ív- és ellenálláshegesztési munkahelyek szerszámellátásáról gondoskodnak. A kifejlesztett hegesztőberendezések és egyéb tartozékok megbízhatóságát a PR 32 E robottal működő ideiglenes munkahelyen próbálják ki. A Bratislavai Elektrotechnikai Müvekben már felkészültek a megrendelők ez irányú igényeinek kielégítésére is. A TOKOZ Pol'ná vállalat számára szállított automatizált hegesztőmü például csaknem kétszeresére növelte a munkatermelékenységet az ablak- és ajtósarokvasak hegesztésénél. Hasonló eredményt értek el a Mladá Boleslav-i Autógyárban, ahol az automatizált hegesztőmü a munkaerő-megtakarítás mellett a hegesztés minőségi színvonalát is javította. Az automatizált hegesztőmű gyártói célul tűzték az ipari termelés lehető legnagyobb mértékű ellátását ezekkel a berendezésekkel. A felvételen Ján Witkovsky az automatizált hegesztöberende- zések fejlesztési szakosztályának a vezetője az egyik mintadarab robottal való hegesztését ellenőrzi. A CSTK felvétele Érdekességek, újdonságok VÁLTÓÁRAMÚ VILLANYAUTÓ Finn szakemberek, az eddigi kísérleti járművektől eltérően, váltóáramú villanymotorral felszerelt villanyautóval végeznek kísérleteket. A száz kilogramm súlyú villanymotor teljesítménye percenkénti 1500 fordulattal 27 kilowatt. Az eddigi számítások szerint 400 kilogramm súlyú telepre van szükség 80-100 kilométeres út megtételéhez. Ezt követően a telepek feltöltése 12 órát venne igénybe. Az óránkénti 80 kilométeres legnagyobb sebességet elérő, csendes üzemű jármüvet főként városi forgalomra szánják. VÍZBEN OLDÓDÓ FAKONZERVÁLÓ Angol kutatók jelentős sikert értek el a fakonzerválásban: a nemzetközi ónkutató intézetben vízben oldódó ónalapú fakonzerválószereket próbáltak ki sikeresen. Az ón alapú vegyületeknek sok előnyük van a manapság használt fakonzerváló szerekkel szemben. Nem mérgezők (mint az arzént, krómot vagy rezet tartalmazó vegyületek), és nem is potenciálisan rákkeltők (mint például a kreozot). De eddig szerves oldószerekben oldották fel az ónvegyületeket, ami tűzveszélyessé és csak korlátozott ideig eltarthatóvá tette ezeket a vegyülete- ket. Három évvel ezelőtt kezdtek hozzá a vízben oldódó konzerválószerek kifejlesztéséhez. A tributil-ón kitűnő biológiai hatóanyagnak bizonyult, de nem volt oldható vízben. Ezért metil- és etilszulfonsav molekulákat kapcsoltak a tributil-ón molekulákhoz, így létrejött a vízben oldódó vegyület, amelynek hatása eléri a réz alapú fakonzerválószerekét. A Kanadában végzett kísérletek szerint a vízben oldódó ónvegyület stabil, és nem mosódik ki a védett fából, ami egyébként nagy gondot okoz a vízben oldódó vegyületek esetében. „VEGYTISZTÍTÁS“ A REPÜLŐTEREKEN Ukrán tudósok kidolgozták a repülőtéri kifutópályák tisztításának technológiai rendszerét, megszüntetve ezzel a környezet szennyezésének jelentős forrását. A repülőtéri kifutópályákon port, tüzelőanyag-maradványokat, lekopott gumirészecskéket és más anyagokat tartalmazó keverék gyűlik össze. Ezek az anyagok az esővel bejuthatnak a víztárolókba és jelentős szennyezést okozhatnak. A kijevi vízvédelmi központ szakemberei különleges tisztítóberendezések létrehozását javasolják a repülőtereken. Ezek a szennyezés mértékétől függően különböző kezelésnek vetnék alá a kifutópályákat. A most épülő vagy rekonstrukcióra kerülő repülőtereket már kivétel nélkül felszerelik az újfajta „vegytisztító“ berendezésekkel. A CITROM ROVARÖLŐJE Az eddigi legerősebb rovarmérget fedezték fel amerikai kutatók a citrom és a narancs héjában. Halálra bénítja a tűzhangyákat, a házilegyeket, a szúnyogokat, darazsakat. A gyümölcshéj éterolajában megkötött hatóanyag erősen felhígítva, vizes oldatban használható. Hatása emlékeztet a japán és afrikai krizantémban felfedezett biológiai rovarirtóéra. (d)
