Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-22 / 8. szám
I A mezővédő erdősávok felújítása a Csallóközben Határozottan állíthatjuk, hogy legfőbb ideje felújítani a Csallóköz mezövédö erdősávjait. E mezőgazdasági szempontból rendkívül értékes vidék környezeti, ökológiai fejlődése, helyesebben mondva leromlása, nagyon is időszerűvé tette azt az elhatározást, hogy felújítsuk megkopott, széltől, embertől pusztított széltörö erdősávjainkat. Hogy miért van erre szükség, miért kell a féltve őrzött szántóföldeken „csak fákat“ ültetni, szélfogó erdősávokat kialakítani? Egyszerűen azért, hogy néhány száz hektárnyi szántóföld ésszerű feláldozásával több ezer hektár búzát, kukoricát, cukorrépát és más mezőgazdasági terményt adó szántóföldet mentsünk meg a széleróziótól. Emellett más, gazdasági szempontból aránylag kisebb okok miatt is. A Csallóköz éghajlati, talajtani, hidrológiai, egyszóval természeti adottságai általában kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. De a kedvező viszonyok mellett több fékező, sót nehezen leküzdhető akadállyal is meg kell birkóznia napjaink fejlett mezőgazdaságának. Gondolunk itt elsősorban a szélerózióra és a csapadékhiányra. A csapadékot, ha nem is teljes értékben és mértékben, de pótolni tudjuk, azonban a szelet megállítani, vagy legalább erejét mérsékelni már sokkal nehezebb. A hírhedt „csallóközi szél“ elhordja a legtermékenyebb, humuszban és egyéb biogén anyagokban gazdag talajréteget. Bárki tapasztalhatta, hogy egy-egy vihar alkalmával óriási por- fellegek keletkeznek a szántóföldek felett, s a szél tonnaszámra hordja el a talajrészecskéket. Számtalanszor az elvetett mag is veszendőbe jut. Ezeket a károkat egyetlen módon lehet csak megelőzni, vagy legalább korlátozni: mezövédö erdősávok létesítésével. Említsük meg azonban az erdősávok néhány „másodlagos“ funkcióját is. Az erdősávok növelik a vidék ökológiai stabilitását, hozzájárulnak a természeti egyensúly megőrzéséhez. Megfelelő életteret biztosítanak számos növény- és állatfajnak. Madarak fészkelöhelye az erdősáv. Az erdei tájelem harmonikusabbá, esztétikai, üdülési, egészség- ügyi szempontból értékesebbé változtatja a sík csallóközi vidéket. Felsorolhatnánk a növényzetnek az emberi környezetre gyakorolt további kedvező hatásait is, a légtisztító hatással kezdve egészen az ún. fitoncid baktériumölő hatásig. Mi lenne a legjobb megoldás? A mezövédö erdősávok felújítása azonban nagyon igényes feladat. A legfontosabb kérdés az, hogy milyenek legyenek a jövő erdösávjai. Értjük ez alatt a fafajok szerinti összetételét, térbeli elhelyezésüket, a sáv szélességét, hosszát sfb. A felújítási munkálatokat, valamint az újratelepítéseket előre meg kell tervezni. A tervezőnek ismernie kell az erdősávrendszer építésének törvényszerűségeit, ezek hatásmechanizmusát. Véleményünk szerint a mezövédö erdősáv teljes értékű erdei állomány, amelyben érvényre jutnak az erdészetben ismert természeti törvény- szerűségek. Az ezekhez való igazodás a felújítások minden szakaszán elengedhetetlen követelmény. Az ideális megoldás az lenne, ha erdészeti szakemberek patronálnák a mezőgazdasági üzemek fásítási akcióit. Olyan szaktanácsadásra gondolunk, amely elősegítené az optimális fafajmegválasztást, irányítaná a szakszerű telepítést, a telepítés utáni ápolást és az erdővédelmet. Hangsúlyozni kell, hogy a sikeres erdősávnevelés előfeltétele a szakszerű fafajmegválasztás, amihez ismerni kell az egyes fafajok termőhelyigényét, növekedési tulajdonságait. Tudjuk, hogy éppen a megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű facsemete biztosítása a legnagyobb feladat. De ha ezt sikerül is megoldani, még nincs biztosítva a teljes siker. A rendelkezésre álló telepítőanyag ugyanis csak annyit jelent, mint a mezőgazdaságban a jó vetőmag. Ahhoz, hogy a vetőmagból érett gabonatábla legyen, nagyon sok munkára van szükség. így van ez az erdőtelepítésnél is. A facsemetéket gondosan kell kezelni: szállításkor óvni a kiszáradástól, ültetés előtt a gyökereket visszavágni, megfelelő nagyságú gödörbe ültetni, óvni a vadkártól, elgyomosodástól, esetleg az aszálytól is. Az erdősáv fejlődése folyamán ritkítással kell biztosítani a sáv megfelelő struktúráját, bokorszintet kell kialakítani. Tudatában vagyunk annak, hogy az egyre növekvő termelési kötelezettségek miatt mezőgazdasági üzemeink nem szívesen áldozzák fel szántóföldjeiket. Ez érthető is, ezért elsősorban a meglevő, leromlott erdősávokat kell felújítani, de a végső cél érdekében elengedhetetlen lesz újakat is kialakítani. A kérdés az, hogy miként fogjunk hozzá a silány, megritkult, növekedésképtelen erdősávok felújításához. Véleményünk szerint legmegfelelőbb módja ennek a tönkrement erdősáv teljes felszámolása, s a komplex talajelőkészítés után (tuskózás, talajegyengetés, szántás, boro- nálás) az újratelepítés az adott termőhelynek megfelelő fafajok alkalmazásával. A kevésbé elhanyagolt, még növekvő sávrészeket esetleg megkíméljük, megritkitjuk, s amennyiben a helyzet megengedi, a talajt felszántjuk. Általános útmutatást természetesen nehéz adni, minden esetet külön kell megvizsgálni és rendezni. A Smolenicei Erdőgazdasági Üzemhez 26 ezer hektárnyi erdőség tartozik. Az elmúlt évben mintegy 86 ezer m2 fát, főleg lomblevelű fafajokat termeltek ki. A gömbfa legnagyobb átvevői közé a Drevoindustria vállalatai tartoznak, a többi faanyaggal főleg a étúrovói Dél-szlovákiai Papírgyárat és a zilinai Chemicelulóza vállalatot látják el. Az üzem két komplex gépesített munkacsapata a kitermelésen kívül a fa elszállításáról is gondoskodik. A felvételen Frantisek Peéek csapatának a tagjai a kitermelt bükkfarönkök szállítását végzik. Az előtérben Ján Krútil a törzsek vastagságát méri. (A ŐSTK felvétele) Az új védősávok kialakítása kevesebb problémával jár, de itt is nagy gondot kell fordítani a telepítés előtti talajelőkészítésre. Hangsúlyozni kell azt is, hogy megfelelő ápolással nagyban meggyorsíthatjuk az erdősáv növekedését. Alapvető ápolási mód a gyommentesség megőrzése a sáv egész területén, legalább az első három-négy év folyamán. Ezt mezőgazdasági köztes műveléssel (a sorközökben kapásnövényeket lehet termeszteni), esetleg évente két-háromszori tárcsázással meg lehet oldani. Az erdősáv meghálálja a gondos ápolást, kétszer olyan gyorsan fog növekedni, mint nélküle. Néhány konkrét javaslat A tuskózást bulldózerrel végezhetjük el. A kitermelt tuskókat el kell szállítani, ezek jól felhasználhatók szemétgödrök, volt kavicsbányák feltöltéséhez. A talajegyenge- tést, szántást, boronálást a mezőgazdaságban használt eszközökkel végezhetjük. Az erdősávok vázát elsősorban gyorsan növő fafajokból kell kialakítani. Erre legmegfelelőbbek a szárazságot is jói tűrő nyárfaklónok. Ezek rövid időn belül, már 5-7 év után kifejtik szélfogó hatásukat. Más lomblevelű fák esetében ez a képesség csak 40-Í-50 év után érvényesül. Erdősávok telepítésére a következő nyárfaklónokat javasolhatjuk: Robusta (óriásnyár), Heidemij, Populus simo- nii ssp. fastigiata stb. Ettől természetesen sokkal szélesebb a klónválaszték. A sáv alsó szintjébe ültethetünk egyéb lomblevelű fajokat, valamint az ugyancsak fontos bokrokat. Számításba jöhet a hárs, a kőris, a juhar, az akác, a galagonya, a bodza, a kecskerágó, valamint a kökény. Ezeken kívül számos más faj is alkalmazható. Ami a védősávok szélességét illeti, véleményünk az, hogy legalább három fasorból kell kialakítani a sávot, 3 méteres minimális sortávolsággal. Megjegyezhetjük azonban, hogy ettől szélesebb erdősávokat célszerű telepíteni. A hálózat megválasztása szintén kényes feladat. A fő állományalkotó fajok (nyár) legmegfelelőbb telepítési hálózata 3x3 méter. Az alsó szint fái, bokrai a fasorokba, a fő állományalkotók közé ültetendők. A háromméteres sortávolságot a gépi ápolás, esetleg a kezdeti köztes művelés miatt nem ajánlatos megbontani Az ültetést gondos kitűzés után gépi fúróval készített gödrökbe végezzük. Ügyelni kell a sortávolság megtartására. Az ültetés mélysége a facsemeték korától, gyökérrendszerük fejlettségétől függ. A nyárfákat legalább 60-70 cm mélyre ültetjük. A facsemeték gyökereit közvetlenül az ültetés előtt visszavágjuk. Az ültetés legjobb időpontja a késő ősz, vagy a kora tavasz, de fagyponton felüli hőmérséklet esetében télen is ültethetünk. A telepítés sikere jelentős mértékben függ az ápolástól. A vadkárok (rágás, kéreghántás) megelőzése érdekében ajánlatos a nyárfák törzsét 3-4 évig lyukacsos műanyaglemezzel burkolni. Ha szükséges, az alsó szint egyedeit polynet hálóval védhetjük. Az erdősávok ritkításával (gondolunk itt az újonnan telepített sávok jövőbeni nevelésére) azt kell elérni, hogy mindig stabil, a szélnek jól ellenálló és azt hatásosan fékező sávúnk legyen. Mivel a fő állományalkotó nyárfák 40-50 óv után kiöregednek, helyüket a telepítéskor az alsó szintbe ültetett fafajok veszik át. A nyárfák küldetésük lejártával kitermelhetők, értékes faanyagot szolgáltatnak. A védősáv eredeti funkcióját a „volt“ alsószint veszi át. HOMBAUER FERENC erdészmérnök B ékeharcunk fő frontja: népgazdaságunkban a hatékonyság és a minőség javítása“ címmel 1984. január 11 -én Jozef Lenárt elvtárs beszélgetése jelent meg lapunk hasábjain a Pravda, az Új Szó és a Nővé slovo főszerkesztőjével. Többek között a következőket mondta Lenárt elvtárs beszélgetőtársainak:......a minőségért vívott küzdelem állandó feladat, és folyamatosan úgy kell dolgoznunk, hogy termékeink paramétereikkel eredményesen megállják helyüket és érvényesüljenek a legjobb külföldi gyártmányokkal való összehasonlításban. Csak az ilyen szemlélet érvényesítése teszi lehetővé az SZLKP kongresszusa felhívásának teljesítését. Ennek értelmében ezekben az években Szlovákiában meg kell sokszorozni a magas műszaki és gazdasági színvonalú termékek részarányát. “ A bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek dolgozói szem előtt tartják a műszaki fejlesztés fontosságát. A tudomány eredményeit alkalmazva igyekeznek minél jobb termékeket előállítani. A hetedik ötéves tervidőszak folyamán több innovált és merőben új termék gyártását kezdték el. Tóth István mérnök a vállalat 2-es számú üzemrészlegének termelési technológusa kérésünkre bőséges információt nyújtott a könnyüvegyipari részleg termeléséről.- A könnyűvegyipar szerepe az utóbbi években jelentősen megnőtt - kezdte a beszélgetést. - Elsősorban abból a szempontból, hogy aránylag kisebb mértékű energia- és anyagráforditással nagy használati értékű, speciális vegyi anyagokat gyárt. A jelenlegi ötéves tervidőszakban ez az üzemrészleg kezdte a legtöbb innovált és merőben új termék gyártását az egész vállalaton belül. Az előbbiek közül különösen jelentős a Burex-Speciál elnevezésű növényvédőszer. Fejlett kompozíciója révén nagy gyomirtó hatást fejt ki a cukorrépa termesztése során. Jelenleg még kísérleti stádiumban van a közismert Zeazin gyomirtószer egyik újabb kompozíciós formája. Az eredeti Zeazin alaphatóanyaga, az atrazín nehezen bomlik le a talajban, ami monokultúrás termesztésre készteti a mezőgazdasági üzemeket. Az innovált termék legnagyobb előnye az, hogy 70 százalékkal csökkenti a hektáronként adagolt mennyiséget. A laboratóriumokban előállított új mikro- emulziós gyomirtószer a kísérleti próbák során megfelelt az elvárásoknak. Az Inche- ba '85 kiállításon is szerepel majd, s ezután bevezetjük nagybani gyártását. Minden komponense hazai alapanyagból van. Egyenértékű a fejlett tőkés országok termékeivel, például az ICI (Imperial Chemical Industry) amerikai-angol cég és a HOECHST NSZK-beli cég hasonló jellegű növényvédő készítményeivel. Szakembereink a Szlovák Műszaki Főiskola kőolajipari és energetikai tanszékének kutatóival együttműködve fejlesztették ki ezt a terméket, melynek nagy hasznát veszik majd a mezőgazdasági üzemek. Környezetvédelmi szempontból szinte felbecsülhetetlen értékű, gyomirtó hatása pedig csaknem tökéletes.- És milyen eredményeket értek el a gumiipari adalékanyagok gyártásának fejlesztésében?- A gumiipari adalékanyagok közül tavaly kezdtük el az ugyancsak innovált Sul- fenax gyártását. A CB/E elnevezésű anyag a gumikeverékek vulkanizációját gyorsítja meg. Minőségét tekintve versenyképes a MONSANTO amerikai és a BAYER nyugatnémet cégek termékeivel. A CB/E adalékanyag biztonságosabbá teszi a vulkani- zációs folyamatot, jelentősen megnöveli a gumiabroncsok élettartamát, rugalmasságát. Gyárunk nagy mennyiségű Sulfena- xot exportál, elsősorban a Szovjetunióba, a KGST csaknem mindegyik további tagországába, ezenkívül az NSZK-ba és Ausztriába. Ugyancsak 1984-ben kezdtük el a mer- kapto-benzimidazol gyártását. A szakágazatban MB/K néven ismert hatékony adalékanyag a nagy szilárdságú poliamid anyagok hóstabilizátora és antioxidánsa. Ezeket a poliamid anyagokat szállítószalagok és gumiabroncsok gyártásához használják. A merkapto- benzimidazol adalékanyag hatására a végtermék élettartama sokszorosan megnő, stabilitása és rugalmassága ugyancsak sokszorosan fokozódik. Gyártásával jelentős mennyiségű devizakorona takarítható meg, ezelőtt ugyanis a Slovchémia vegyipari tröszt Japánból imporálta. A hatvantonnás évi termelés hatmillió devizakorona megtakarítását jelenti. Az MB/K antioxidáns gyártásának bevezetését a Vegyi-technológiai Kutatóintézet készíti elő. Ez azt jelenti, hogy a laboratóriumi előállítás a kutatóintézetben történik, s az intézet dolgozói elkészítik az eljárás műszaki dokumentációját. Ennek alapján a gyár feltételeihez igazodva megfelelő ütemtervet dolgoznak ki, amely nélkülözhetetlen a vegyi anyag nagybani gyártásának bevezetéséhez. Az MB/K antioxidáns előállítása egy 15 tagú műszaki csoport példás munkájának az eredménye. Marianna Bernáthová mérnök, a technológiai osztály vezetője további, milliókat érő újításokról tesz említést.- Az elmúlt évben bevezettük a cigaretta füstszűrő alapanyagának a próbagyártását. Az idén már 200 tonnát gyártunk belőle, 1986-ra pedig 3000 tonna gyártását tervezzük. Ezzel megszűnik ennek az anyagnak az NSZK-ból való behozatala. Említésre méltók a Zinkovit elnevezésű új műtrágyák is, amelyek a termőföldekből hiányzó mikroelemeket tartalmazzák. A múlt év végéig a vállalat 22 termékét sorolták első minőségi osztályba. Ennek köszönhetően 1984-ben 47,36 százalékos volt az első osztályú termékek részaránya a termelésben. Mindez azt bizonyítja, hogy a Dimitrov Vegyipari Művek dolgozói szintén hozzájárulnak a népgazdaság intenzív fejlesztéséhez. Igyekezetüket elsősorban a gyártmányfejlesztésre, a hatékonyság és a minőség javítására összpontosítják. Ez tette lehetővé, hogy az elmúlt évet is sikeresen, szép munkaeredményekkel zárták. FIALA ILONA Milliókat érő újítások ÚJ S3 6 1985. II.
