Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-22 / 8. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1985. február 22. XVIII. évfolyam 8. szám Ára 1 korona A második világháború befejeztével a fasizmus felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelem és felszabadulásunk után több más országhoz hasonlóan a nemzeti és demokratikus forradalom Csehszlovákiában is mély osztály-, szociális és gazdasági változásokhoz vezetett a társadalomban. Hatalomra juttatta a városok és a falvak dolgozóinak s velük együtt a burzsoázia Hitler- ellenes orientációjú részének osztályjellegü szövetségét. Ebben a szövetségben azonban döntő szerepe és kezdeményezése a kommunista párt által vezetett munkásosztálynak volt, politikai kifejezésévé és megtestesítésévé pedig a Nemzeti Front vált. A burzsoá és a háború alatt fasizálódott államgépezetet, amelyet a felszabadítás és a forradalom idején szétzúztak, felváltotta a néphatalomnak a nemzeti bizottságokra épülő új rendszere. Széles méretekben államosították a döntő fontosságú iparvállalatokat, a bankokat, a biztositó- és hitelintézeteket, megvalósították a földreformot és olyan további intézkedéseket, amelyek a tőkésosztály és a fasizmussal együttműködött árulók tulajdonviszonyait sújtotta. Természetesen a burzsoázia, amelynek bizonyos hányada még részesedett a politikai hatalomban, nem akart beletörődni a forradalmi változásokba. Tulajdonképpen abban az illúzióban ringatta magát, hogy fokozatosan apad majd a forradalmi hullám, és visszafordíthatja a helyzetet. Ebben a spekulációjában azokra az Imperialista erőkre támaszkodott, amelyek nemzetközi méretekben is már nyíltan feladták a második világháború antifasiszta koalíciója együttműködésének alapelveit, s szovjetellenes és antikommunista platformra helyezkedtek. Csehszlovákia Kommunista Pártja, élén Klement Gottwalddal a forradalmi helyzet kibontakozásával szervesen összehangolta a szocializmusba való békés átmenet lehetőségének távlatát. A felszabadulás utáni első hónapokban nagy igyekezettel magyarázta a párt és a kormány bel- és külpolitikájának irányvonalát, valamint a nemzeti és demokratikus forradalom következetes véghezvitelének szükségességét. A kommunisták ebből a célból felhasználták a kormányban betöltött helyzetüket csakúgy, mint a tömegek kibontakozó forradalmi kezdeményezését és elszántságát. Nyílt hatalmi összecsapásra először Szlovákiában került sor, 1947-ben. A népellenes reakciós erők itteni veresége országos viszonylatban is jelentősen meggyengítette a burzsoázia, egyáltalán a visszahúzó erők helyzetét. Az egész köztársaságban azonban a hatalom kérdése alapvetően és végérvényesen 1948 emlékezetes februári napjaiban oldódott meg, amikor a burzsoá reakció kísérletet tett a nyílt ellenforra- ' dalmi összeesküvésre. Ez a puccskísérlet hazai céljain túl szerves része volt annak idején a nemzetközi imperializmus törekvésének, hogy egész Európában leállítsa és visszájára fordítsa a háború utáni forradalmi törekvéseket, nevezetesen a népi demokratikus államok létrejöttét és megszilárdulását. Erre az ellenforradalmi kísérletre a csehszlovák dolgozók, élükön a kommunista párt által vezetett munkásosztállyal, azzal válaszoltak, hogy tömegesen és határozottan felléptek a forradalmi vívmányok védelmében. A reakció politikai képviselői teljesen elszigetelődtek, politikájuktól elpártolt a nem kommunista pártok egyszerű tagjainak többsége is. A politikai hatalom alkotmányos úton teljes egészében átment a dolgozó nép kezébe - s ezzel Csehszlovákia nemzetei, népei előtt megnyílt a szocializmus építésének útja. Ez a történelmi horderejű forradalmi változás magában a fényeiben igazolja a kapitalizmusból a szocializmusba való békés átmenet lenini koncepciójának érvényesítését. Csehszlovákia dolgozó népének a reakció felett aratott győzelme 1948 februárjában sajátos történelmi tapasztalatok és még több politikai tanulság tárháza. Hazánk nemzetei és nemzetiségei, egész dolgozó népe további sorsának, társadalmi életének alakulása szempontjából - a felszabadulást követő időszakban - a Februári Győzelem meghatározó forradalmi fordulat, amely a proletárdiktatúra kivívását jelentette. A Februári Győzelem mostani évfordulójának egy sor kiemelkedő jelentőségű politikai és társadalmi esemény ad a korábbiaknál is nagyobb jelentőséget. Mindenekelőtt az, hogy idén ünnepeljük országosan felszabadulásunk 40. évfordulóját. De a CSKP XVI. kongresz- szusa határozatait teljesítve ugyancsak ez évben fejezzük be a hetedik ötéves tervet, továbbá nem sok idő múlva kerül sor a CSKP XVII kongresszusa összehívására is. Végezetül nem hagyhatjuk említés nélkül az év eleji párttaggyűléseket sem, amelyeken mindenütt mélyrehatóan megtanácskozták a kongresszusi határozatokból és az 1985-ös tervelőirányzatokból eredő feladatok teljesítésének feltételeit, s hatékony döntéseket hoztak a nyolcadik ötéves terv előkészítéséhez. Annak szellemében, amint arról Gustáv Husák elvtárs szólt a CSKP KB 12. ülésén. Ha mindég pártszervezetben és munkahelyen ezeket a célokat Követik, pártunk gazdaságpolitikai stratégiájának valóra váltásán kivül a legméltóbban teszünk eleget a Februári Győzelem mához szóló üzenetének, forradalmi hagyatékának is. MIKUS SÁNDOR Miként az egész országban, a Népi Milícia üzemi alakulatai a Chemosvitben és a Tatrasvitben is példásan teljesítik a harci és politikai felkészülés feladatait Téli kiképzésen A törzskar üzemvédelmi gyakorlatot készít elő (Archív felvételek) IMMM mm
