Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-08 / 6. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA Sorozatunk eddig tárgyalt részeiben láthattuk, hogy számtalan egymásra kölcsönösen ható tényező alakítja, befolyásolja légkörünk pillanatnyi vagy hosszabb távú állapotát. A jelenlegi viszonyok évmilliárdok során alakultak ki, de a legújabb tudományos vizsgálatok azt is megmutatták, hogy mennyire sérülékeny atmoszféránk. Természetesen nagyon sok tényező és folyamat működési mechanizmusát még csak nagy vonalakban ismerik a kutatók, azonban már ma is tudomásunk van azokról a főbb légköri folyamatokról, amelyekbe az erőszakos úton való beavatkozások katasztrofális változásokat idézhetnek elő. Ilyen változások előidézése természetesen nem lenne könnyű feladat, de az emberi tudomány elérte azt a szintet, hogy visszafordíthatatlanul elindíthatna egy olyan folyamatot, amely az élő szervezetek totális pusztulásával végződne. Igen, az atomháborúról van szó. Egy esetleges atomháború borzalmait ma már mindenki el tudja képzelni, hiszen Hirosima óta él a félelem az emberekben. A mai, sokkal nagyobb hatóerejü atomtöltetek, hidrogénbombák pusztításának mértékét a kísérleti robbantásokból jól ismerjük, azonban egészen mostanáig senki sem foglalkozott egy atomháború légkörre gyakorolt hatásaival. A nyolcvanas évek elejétől több kutatócsoport kezdte behatóbban tanulmányozni ezeket a hatásokat, és a még legderúlátóbb számítások, számítógépes modellezések eredményei is megdöbbentő adatokkal szolgáltak. Ezekben a kutatásokban katonai szakértők, fizikusok, vegyészek, biológusok, meteorológusok vettek részt, s a következő adatokat táplálták a számítógépbe: Földünkön minden 100 000-nél nagyobb lélekszámú várost (csak az északi féltekén), katonai objektumot, erőműveket, közlekedési központokat, kikötőket, fontosabb ipartelepeket, gyárakat érne az atomtámadás. Ez megközelítőleg 14 700 töltetet jelentene (5700 megatonna TNT-vel egyenértékű robbanóanyag). Egy nagyerejű hidrogénbomba ereje felér a második világháborúban felhasznált összes robbanóanyag és lövedék erejével. Ha feltételezzük, hogy az atomháború 2 óráig tartana, akkor két óra minden egyes másodpercében két II. világháború zajlana le. A robbanások elsősorban a hatalmas hőhatás miatt minden elképzelést felülmúló tűzvészt okoznának az északi féltekén (erdők, vegyi üzemek, olajfinomítók, olajvezetékek, gázvezetékek, olajkutak, ipartelepek, városok stb.), ami a becsült számítások alapján több hónapon keresztül tartana. (Nincs kizárva, hogy még tovább). Ezek következményeként a légkörbe kerülő égéstermékek: korom, füst, szénszemcsék, kátrány stb., hónapokon keresztül leárnyékolnák a Föld felszínét a napsugárzás elől (mintegy 150-200-szorosan lecsökkenne), ami miatt az északi féltekén nagyjából sötétség lenne - lidércfényes lángtenger világítaná csak meg a környezetet. Nagyjából tudunk következtetni az átlaghőmérséklet lecsökkenésének nagyságrendjére is, hiszen pl. az 1883-as krakataui, valamint az 1980-as St. Helens-i vulkánkitörések során évekig alacsonyabb volt az évi átlaghőmérséklet. Kezdetben tehát hirtelen lehűlne környezetünk, majd fokozatosan felmelegedne, ugyanis az égéstermékekkel együtt nagy mennyiségű széndioxid is a légkörbe kerülne, ami fokozná az ún. üvegház-effektus működését, amiről már korábban részletesen beszámoltunk. Nem tudjuk, milyen gyorsan rakódna le a korom és a kátrány a Föld felszínére (annyi bizonyos, hogy több évig tartana), de a megzavart légköri áramlások minden kétséget kizáróan a sarki jégsapkákra is jelentős mennyiséget szállítanának. Ennek következményeként pedig a nagy kiterjedésű hó- és jégmezőkről visszaverődő napsugárzás jelentős mértékben lecsökkenne, vagyis emelkedne az átlaghőmérséklet. A légkör szennyezettsége, változékony hőingadozása, a lecsökkent napsugárzás és a fokozatosan emelkedő hőmérséklet a növényvilág lassú, de teljes kipusztulásához vezetne. Ezzel tulajdonképpen bekövetkezne a második apokalipszis, ugyanis egyre több C02 kerülne a légkörbe, amit addig a növényzet lekötött, a hőmérséklet növekedésével növekedne a vízgőz tartalma is az atmoszférának, s csapdába esne a visszaverődő napsugárzás e két tényező molekuláris tulajdonsága miatt. Még inkább növekedne a hőmérséklet, még több vízgőz kerülne a légkörbe..., s az ördögi kör egyszer s mindenkorra bezárulna, s aki még netán hitt az atomháború túlélésében - ha lesz még rá ideje és ereje -, lecsaphatja 3,5 milliárd éves történelemkönyvünk fedelét. Légkörünk további alakulása minket már nem érdekelhet, esetleg, egy más galaktikus (értelmesebb) civilizáció távoli jövőben megtett földi látogatása tudná leírni - jó esetben okulásként - egy olyan cím alatt: Volt egyszer egy kék bolygó... (Vége) BÖDŐK ZSIGMOND A fóliaelemek laboratóriumi vizsgálata vasiatokat és próbaeljárásokat dolgoztak ki és megszabták az alkalmazás mérvadó kritériumait. A kutatási alap más munkahelyeivel, a fólia előállítóival és élvonalbeli építőszervezetekkel együttműködve kifejlesztették a szigetelő fólia új hazai fajtáit. A birtokukban lévő ismeretanyag segítségül szolgálhat a beruházóknak, a tervezőknek és az építőipari szervezeteknek a mindennapi és sajátos gondok megoldása közben. Az intézet Brnóba kihelyezett munkahelye műszaki tanácsokat ad a fóliaszigetelés konstrukciójának megoldási javaslataihoz, a megfelelő szigetelőanyagok és az építési technológia kiválasztásához. STEFAN NEMŐEK A vízművek gátjainak, a víztározóknak, a földből és földbe épített mesterséges vízfolyamok medrének elsősorban vízállóaknak kell lenniük ahhoz, hogy a létesítmény teljesíthesse funkcióját, stabilitása állandó legyen és így biztonságot nyújtson az üzemeléshez. Az effajta szigetelés legrégibb módja - vizet át nem eresztő földréteggel - ma már nehezen alkalmazható, mivel az építkezések közelében általában ritkán fordul elő ilyen anyag. Messzebbről való fuvarozása pedig költséges és energiaigényes. Más módszer a beton vagy aszfaltbeton szigetelőelemek alkalmazása, amely azonban bonyolult technológiai eljárásokon alapul. A betonszigetelést szigetelt dilatációs résekkel kell szétválasztani, ami komplikálja az építését. Ugyancsak ritkán van elég jó minőségű aszfalt, amire ehhez feltétlenül szükség van. Mindezekkel szemben a földbe helyezett vízgazdasági létesítmények műanyagfóliás szigetelése jóval hosszabb életű, hatékonyabb, építési technológiája egyszerű, aminek következtében munkaigényessége aránylag kicsi. A műanyagfólia nyújtotta lehetőségek viszonylag alacsony szintű ismerete az építőipari szakemberek körében előidézheti, hogy kevésbé gazdaságosan vagy rosszul alkalmazzák ezt az eljárást. A Bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézet vízmű osztályának munkatársai több mint negyed- százada foglalkoznak a műanyagfóliából készülő szigetelőelemek építési technológiájával és alkalmazásuk kérdéseivel. Mintát vesznek a negyedszázad alatt épült létesítmények fóliáiból, és kiértékelik a fóliaszigetelés élettartamát. Gyakorlati tapasztalatokat szereznek jelentős vízmüveink építése közben, konstrukció-jaPróba az építkezésen (A szerző felvételei) A légkör fenyegetettsége A sérült agy gyógyulhat - de csak mértékkel! Az egyesült államokbeli Kalifornia Egyetem kutatói megfigyelték, hogy az elhalt idegsejtek bomlástermékeinek felszívódása után az elpusztultak környezetének épen maradt sejtjei növekedésnek indulnak, s kialakítják az elhaltak korábbi idegi kapcsolatait - szinapszisait -, olykor valamennyit is! Ez néhány naptól néhány hétig tart, attól függően, hogy mekkora volt a károsodás, és - kisebb mértékben - attól függően is, hogy az ép idegsejtek ingertovábbító fonal alakú nyúlványainak - axonjainak - az idegi kapcsolat létrehozásához mekkorára kell vagy kellene megnövekedniük. A felnőttek agyi idegsejtjei ugyanis csak rövid távolságokra növesztenek axont. Az eddig megfigyelt leghosszabb ilyen távolság 30 pm. A kutatók valószínűnek tartják, hogy a túlélő sejtek axonjait azok a vegyi anyagok - neurotróp hatóanyagok - serkentik növekedésre, amelyek az agyat érő károsodáskor termelődnek. Ezt egy kísérletük is igazolni látszik. Amikor patkányok sérült agyából nedvet vontak ki, az - a sejttípustól függően - ötször-öt- venszer nagyobb mértékben serkentette idegnyúlványok növekedésére a tenyészetben nevelt agyi idegsejteket, mint a sértetlen agyból kivont nedv. Mindenesetre az a tény, hogy a felnőttek agyában a sérült rész segítségére siető sejtek csak rövid axonokat képesek növeszteni, erősen csökkenti a felnőtt ember agyának regenerálódó képességét. Ma azonban még nincsen válasz arra a kérdésre, hogy e korlátozott képességnek az oka vajon a sejtben, a sejt környezetében, netán mindkettőben, avagy egyikükben sem keresendő-e. Amikor embrióból ültetnek be felnőtt agyba szövetet, annak sejtjei addig növesztenek - akár 1 mm-esnél is hosszabb - axont, amíg a szükséges idegi kapcsolat létre nem jön. Ez azt jelenti: a felnőtt ember sejtje az, amely képtelen arra, hogy hosszabb axont növesszen. Igen ám, de montreali kutatók azt mutatták ki, hogy a felnőttek környéki idegsejtjei az ideg burkán keresztül akár több cm hosszúságú axont is növesztenek. Ez pedig amellett szóló érv, hogy a központi idegrendszeri környezet az, amely a kellően hosszú axonok kialakulását gátolja. Ezeknek az egymásnak ellentmondani látszó jelenségeknek a magyarázatára máris több elképzelés született, de még egyikre sincs kísérleti bizonyíték. (New Scientist) Érdekességek, újdonságok Vasút Gabonban A legkisebb OPEC-or- szágban, a Gabon Köztársaságban lerakták Fekete-Afrika ez idő szerinti legnagyobb építkezésének, az országot átszelő 650 km hosszú vasútvonalnak első sínjeit. A trópusi őserdőkön át vezető vasútvonalon mintegy háromezer ember dolgozik. Eddig a forgalmat a tengerpart és az ország belseje között biztonságosan csak légi úton bonyolíthatták le. Ezt szolgálja a viszonylag kicsi ország száznégy repülőtere. Az új vasút összekapcsolja majd az ország belsejét - például harmadik legnagyobb városát, Franceville-t - a tengerparton levő fővárossal, Libreville- lel. (Hobby) ,Dinamó“ Tejutunk középpontjában? Egyesült államokbeli rádió- csillagászok Tejutunk középpontjának vizsgálata során olyan - forró gázból álló - ív alakú szerkezetet fedeztek föl, amely több mint 150 fényévnyire kinyúlik a Tejut síkjából. A középpont közeléből kiinduló ív több sávból áll: egynek-egy- nek a szélessége több fényév. A szerkezet emlékeztet a Napunk felszíne fölé emelkedő világító gázfelhőkére, a protuberanciákéra. A nagy távolságokra kiterjedő forró gázt valószínűleg erős mágneses terek tartják össze. A gáz szerkezetéből arra következtetnek, hogy a Földéhez hasonló úgynevezett dipóltérről van szó. A Tejut középpontjában alighanem hasonlóképpen, mint Földünk belsejében, valamiféle, „dinamóhatás“ érvényesül: a forgás és az ionizált gázok áramlásának együttes hatására olyan mágneses tér keletkezik, amelynek ellentétes előjelű mágneses sarka - dipólusa -van. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Hegesztés ionnyaiábbal Noha az ionnyalábbal való hegesztés fizikai és technológiai sajátosságait csak a közelmúltban kezdték meg közelebbről tanulmányozni, a kutatók vele kapcsolatban máris számos fölfedezést tettek. Például megállapították, hogy a rozsdaálló acélnak ionnyalábokkal végzett hegesztésekor a hegesztési varratba 1 százaléknyi titán juttatható bele, s ez hatásosan javítja a varrat minőségét. (Ebben a hegesztési eljárásban a gázkisülés területéről a légritka térbe áramló plazmát erős mágneses mezővel juttatják az összehegesz- tendó fémfelületre.) A kijevi Paton Hegesztési Intézet kísérletei azt mutatják, hogy az ionnyaláb nemcsak megolvasztja a fémet, hanem az összehegesztendő felületeken A keletkező ultrahangmező azért hasznos, mert előmozdítja, hogy a hegesztési terület folyékony fémjéből a gázbuborékok kiváljanak. Ennek köszönhető, hogy a hegesztés után megszilárduló fémben kevesebb a hidrogén és az oxigén, mint az eredeti anyagban vagy a légritka térben végzett elektronnyalábos újraolvasztás után. Az ionnyaláb ultrahang- hatásának következménye az is, hogy a megszilárdult hegesztési varrat szemcsemérete roppant kicsiny, különösen akkor, ha az ultrahangmező erőssége a lehető legnagyobb volt. A kijevi kutatók szerint ionnyalábok segítségével előre meghatározott tulajdonságú hegesztési varratok hozhatók § összehegesztendő felületeken |é(rg ^ § erős hanghatást is kelt. (Príroda) ^ S $ •sssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss}' Szigetelőanyag - fóliából
