Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-08 / 6. szám
Jó munkával kivívott elismerés iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiii Nagy a forgalom a szűk irodaház előtt. Az érsekújvári (Nővé Zámky) Novofruct vállalat nagyraktárából szállítják ide a feldolgozásra szánt nyersanyagokat. Pillanatnyilag valami nézeteltérés mutatkozik a gépkocsivezetők és az átvevők között. Kovács Lajosnévai nem lehet alkudozni. Csak a tiszta súlyt hajlandó elismerni, a többletet könyörtelenül kihúzza a szállítólapról. Ügyelni kell, hogy csak annyi kerüljön az emberek teljesítményébe, amennyit szállítanak. Miután rendeződnek a dolgok, Dékány Imréné könyvelő újságolja, hogy most sárgarépát szállítanak, ezt dolgozzák fel a berendezéseken. De egyes raktárakból fűszerpaprika is érkezik. Egy-két tény erejéig betekintést nyújt a vállalat udvardi (Dvory nad 2itavou) részlegének termelési programjába. Valamikor paprikaőrlő-malom volt itt, ezért a hagyományokra építve főleg fűszerpaprikát szárítanak. Másik nagy tétel a hagymaszárítás. Amikor az irodaház dolgozói egy kis lélegzethez jutnak, Kovács Lajos részlegvezető beszél a tervteljesítésről és a távlatokról. Azzal kezdi, hogy a munkát jól meg kell szervezni, mert az idényjelleg nagyon kihat a munkateljesítményre. Általában minden évben július közepén kezdik a hagyma szárítását. Ezt addig végzik, amíg a fűszerpaprika be nem érik. A fűszerpaprikát feldolgozás előtt megmossák, utána szeletelik és egy berendezésen újra szárítják. Amikor van elég- A hideg időszakban sem csökkent a termelés- mondja Kovács Lajos, az üzemrészleg vezetője nyersanyag, akkor különböző módon konzerválják a zöldséget. az előzetes tájékozódás után a részlegvezetővel megtekintjük a feldolgozó munkahelyeket. Az egyikben felszeletelt sárgarépát szárítanak. Egyelőre az üzemi konyhákba szállítják, 15 kilogrammos csomagokban. Ha a kereskedelem igényt tartana rá, akkor kisebb egységcsomagokat is készítenének. Nagy Ferencné - aki már 18 éve megszakítás nélkül dolgozik itt - a szalagon igazítja a sárgarépát. Elmondja, nem volt könnyű a húszfokos hidegben három műszakban dolgozni. Mégis helytálltak, mert felelősséget vállaltak azért, hogy a tervet teljesítik. A szomszédos helyiségben ügyes kezű asszonyok készítették a zöldség-ínyencségeket. Az Adria konzervet, amelybe piros paprikát, karfiolt, uborkát és vékonyra szeletelt sárgarépát tettek. A Labuzník konzerv hatfajta zöldségből készült. Tettek bele karfiolt, sárgarépát, uborkát, piros paprikát, hagymát és savanyított gombát. Az ilyen vegyeszöldségnek jó a híre, és nagyon keresett cikk az üzletekben. A hetvenöt tagú munkakollektívából mindenki igazán nagy felelősséggel végzi munkáját. A kisebb-nagyobb összejöveteleken mindig megbeszélik a feladatokat, és ha szükséges, nagyobb teljesítményt nyújtanak. Kezdeményezésüknek köszönhető, hogy tavaly a feldolgozás tervét 125 százalékra teljesítették. A hideg időszakban is folyamatosan ment a munka, vasárnap is fűtöttek, hogy a vízvezetékek ne fagyjanak be és minden berendezés üzemképes legyen. Jó munkával vívták ki a vállalati igazgatóság elismerését. A jövőben is számítanak rájuk, kedvezőbb munkakörülményeket teremtenek számukra. Tizenöt millió koronás beruházással új, korszerű szárító épül. Új fűtőtesteket helyeznek üzembe, hogy a feldolgozáskor legyen elég meleg víz. A fejlesztési program 25 új munkás alkalmazásával számol, vagyis a jövőben még többen találnak megélhetést ebben a falusi üzemrészlegben. BÁLLÁ JÓZSEFNagy Ferencné, a sárgarépa-szárító berendezésen ügyel a folyamatos üzemelésre Ügyes kezű asszonyok készítik a zöldségkonzerveket (A szerző felvételei) Együttműködés - a kölcsönös érdekeltség alapján A szocialista országok gazdasági kapcsolatait egyrészt a közös, másrészt az egymástól eltérő sajátos vonások határozzák meg. A kapcsolatukat alapvetően meghatározó közös jellemző az, hogy a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, a hatalom pedig a munkásosztály kezében összpontosul. A kizsákmányoló osztályok felszámolásával nemcsak a nemzeten belüli, hanem a nemzetek közötti ellentétek is feloldódtak, megteremtődött a népek között a valóban kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatok objektív alapja. A szocialista országok ezen túlmenően kölcsönösen is érdekeltek egymás gazdasági és politikai erősödésében, mivel a szocialista világ- rendszer általános erősödése a legfőbb biztosítéka annak, hogy forradalmi vívmányainkat és nemzeti függetlenségünket megvédjék az imperialista társadalommal szemben. Az általános és a nemzeti fejlődés közötti szoros összefüggés tudatos felismerése az alapja a szocialista országok közötti kapcsolatokban kifejezésre jutó kölcsönös segítségnyújtásnak és proletár internacionalizmusnak. A szocialista országok között az érdekek, a célok és a világnézet azonossága a fő összetartó erő. A szocialista országok nemzetközi kapcsolataira a közös tényezők mellett hatással vannak a köztük mutatkozó eltérések, különbségek is. Ezek közül jelentőségében kiemelkedik az országok gazdasági színvonalában mutatkozó eltérés. A gazdasági színvonalak különbségéből következik, hogy az egyes országok közvetlen céljaiban és a célok elérését szolgáló eszközökben, módszerekben is különbségeknek kell lenni. Az egymás közötti kapcsolatok kiépítésénél, azok formáinak megválasztásánál a közös vonások mellett a különbségeket is tekintetbe kell venni. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés szervezeti feltételeit a szocialista országok többségét magába foglaló Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) 1949-ben történt megalapításával teremtették meg. A gazdasági integráció a társadalmi újratermelés bővülésével összefüggő folyamat, amelynek során folyamatos változások mennek végbe a munkamegosztás rendszerében és terjedelmében. Korunk termelőerőinek teljes kibontakozása kb. 300-350 millió lakost magába foglaló országcsoportokon belüli együttműködést tesz szükségessé. Mivel az integráció kibontakoztatása és fejlődése szoros együttműködést igényel a részt vevő országok kormányai között, ezért a nemzetközi gazdasági integráció nem tisztán gazdasági folyamat, hanem szorosan összefonódik a politikával is. Megvalósítása ezért feltételezi a lényegében azonos vagy egymáshoz közel álló politikai törekvéseket és az alapvető célok tekintetében a politikai egységet. A gazdasági integráció alapelvei, jellege, célja és „játékszabályai“ a részt vevő országok társadalmi-gazdasági helyzetétől függően változnak. A szocialista országok gazdasági integrációja szuverén országok gazdasági közössége. Ez többek között azt jelenti, hogy minden ország továbbra is önállóan határozza meg gazdaságpolitikáját, megőrzi népgazdasága nemzeti rendszerét (állami tervezés, költségvetés, nemzeti valuta, nemzeti bank stb.). Ugyanakkor minden ország a kölcsönös politikai és gazdasági érdekeltség alapján jobban figyelembe veszi az integrációban részt vevő országok fejlődési perspektíváját és az együttműködés lehetőségeit. A szocialista integrációs együttműködés célja a következőkben foglalható össze: • Segítse elő a gazdasági növekedés új forrásainak feltárását és kiaknázását, a gazdasági és műszaki fejlődés felgyorsítását, a műszaki színvonalban ma még meglévő lemaradás behozását. • Hozza létre az országhatárokat átlépő termelési kooperáció és szakosítás nagyfokú bővülését, ezen belül az egyes ágazatok és olyan nagy létesítmények nemzetközileg összehangolt fejlesztését, amelyek jelentősége túlnő az egyes országok nemzetgazdaságának keretein. • Növelje a szocialista vállalatok versenyképességét, tegye lehetővé a világpiac lehetőségeinek jobb kihasználását. • A beruházási és a fogyasztási cikkek nemzetközi kereskedelmének bővítésével segítse elő a bőséges áruválaszték kialakítását minden KGST-országban. • Járuljon hozzá az integrációban részt vevő országok gazdasági fejlettségének kiegyenlítődéséhez. • Gyorsítsa meg a lakosság életszínvonalának emelkedését. A szocialista országok gazdasági integrációjának a továbbfejlesztése a következő főbb formákban és területeken történik.- konzultációk a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiről;- az együttműködés elmélyítése a tervezés területén;- a nemzetközi szakosítás és kooperáció bővítése a termelésben, valamint a tudomány és a technika területén;- a kölcsönös kereskedelem bővítése, összhangban a valutáris, pénzügyi viszonyok és a külkereskedelmi árrendszer tökéletesítésével;- az együttműködés jogi alapjainak tökéletesítése, többek között annak érdekében, hogy növekedjék a kölcsönös kötelezettségek iránti felelősség. A KGST-országok által kidolgozott és elfogadott Komplex program a szocialista országok gazdasági integrációjának a kibontakoztatását tűzte ki célul, megfogalmazta a legfontosabb feladatokat és tennivalókat. Az integráció továbbfejlesztése szükségessé teszi az együttműködő országok gazdasági szerkezetének lényeges változásait is, ami jelentős beruházásokat kíván és feltételezi a termelőerők nagy részének átcsoportosítását. A tervszerű, hatékony nemzetközi gazdasági együttműködés rendszerének alapvetően két fő együttesen megvalósítandó követelménye van: • Biztosítsa az együttműködést érintő területeken a részt vevő országok távlati gazdasági célkitűzéseinek összehangolását. • Olyan gazdasági feltételeket (ár, valutáris, pénzügyi, külkereskedelmi) teremtsen, amelyek érdekelté teszik a gazdálkodó szerveket az együttműködésben rejlő előnyök folyamatos és maximális kihasználásában. Az elmondottakból kitűnik, hogy a szocialista országok gazdasági integrációjának további elmélyítése fontos feltétele a fejlett szocialista társadalom kiépítésének és a szocializmus világméretű győzelmének. HARNA ISTVÁN mérnök, docens ÚJ SZÚ 6 1985. II. 8.
