Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-08 / 6. szám

I ÚJ szú 3 1985. II. 8. HZ IFJÚKIG muffln n HKTIHUfi 1985 küszöbén - ezt az évet az ENSZ az ifjúság nemzetközi évének nyilvánította - Andrej Szolovjov, az APN tudósítója találkozott Viktor Misinnel, a Komszomol, a Szovjetunió legnagyobb tömegeket átfogó, 42 millió tagot egyesítő ifjúsági szervezete központi bizottságának első titkárá­val és arra kérte, beszéljen arról, milyen szerepe van a Komszomolnak a szovjet társadalomban.- A szovjet ifjúság a kérdések szé­les körének megoldásában vesz részt- ezek a háború és a béke problémái­val, az energetikai és az élelmiszer- program megvalósításával, Szibéria, a Távol-Kelet, a Távol-Észak termé­szeti kincseinek kiaknázásával függ­nek össze. És különös, de való: minél több bizonyíték van arra, hogy a Kom­szomol részvétele nélkül a szovjetor­szágban egyetlen esemény sem törté­nik, a burzsoá propaganda annál ma- kacsabbul hajtogatja azt, hogy „a szovjet ifjúság passzív“, s ennek az oka állítólag az, hogy „nem hisz a kommunista eszményképekben“...- Passzivitás szerintem csak akkor keletkezik, amikor kiderül, hogy az ifjúság nem képes befolyásolni a társadalom fejlődését, ez pedig azt jelenti, hogy a sa­ját sorsát sem, nem képes megjavítani azt a világot, amelyben él. A szociológu­sok régen észrevették, hogy ez á tulaj­donság éppen a tőkés országok serdülő nemzedékére jellemző, ahol nagyarányú a munkanélküliség, és társadalmi igaz­ságtalanság uralkodik. A szocialista társadalom tág lehetősé­geket nyit a kezdeményezőkész­ség kifejtésére. Az ifjúság ezért reális erőt képvisel, amely a legidőszerűbb kér­dések megoldását is befolyásolni tudja. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, néhány számadatot említek. 1967-ben a Szovjetunió államhatalmi szerveibe- a területi, városi és falusi tanácsokba- beválasztott képviselők 16,4 százaléka 30 évesnél fiatalabb volt, ma a fiatalok az egész képviselőtestületnek már több mint 30 százalékát alkotják. Tehát az ifjúság képviselete az államhatalmi szervekben állandóan bővül. Az ifjúsággal kapcsolatos állami politi­ka egyik megnyilvánulása az, hogy a Komszomol törvényhozási kezdemé­nyezési jogot kapott. A Komszomol KB e jogot felhasználva, csupán a legutóbbi öt év alatt mintegy 200, a különböző ifjúsági kérdések megoldásával össze­függő javaslatot terjesztett elbírálásra a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elé. Mindezeket a javaslatokat elfogadták, s azok törvényerőre emelkedtek.- Amikor a Komszomol mai felada­tairól beszélünk, mindenképp meg kell említeni a Bajkál-Amur vasút építői­nek kezdeményező szellemét is. Ök azt a kötelezettséget vállalták, hogy a határidőnél egy évvel korábban megindítják a vasúti forgalmat az egész vonalszakaszon. Önnek, mint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa képviselőjének is különösen kedves ez a téma, hiszen a BAM építői - az ön választói, nemde?- Valóban így van. Több mint ötéves képviselői munkám alatt nemegyszer volt módom találkozni választóimmal, elláto­gatni a BAM különböző pontjaira. Ezért ma különleges figyelemmel kísérem a fő­vonal építésének befejezését: mint isme­retes, tavaly ősszel már megnyílt a köz­vetlen forgalom Kelet-Szibéria és a Csendes-óceán partvidéke között. A 3500 kilométer hosszú vasútvonal megépítése az örökké fagyott talajon, tajgán, mocsarakon és hegyeken keresz­tül, több tucat híd és alagút létesítése a földrengések övezetében - mindez óri­ási erőfeszítést követelt az építőktől. A BAM lehetővé teszi, hogy az egész Nyugat-Európával egyenlő nagyságú, azelőtt feltá#atlan területet vonjunk be a gazdasági vérkeringésbe, ezért az egész évi nyereség gazdasági hatása óriási. Ez egyúttal valóságos hőstett. Ezzel kapcsolatban eszembe jut egy könyv, amelyet néhány évvel ezelőtt Viktor Misin, a Komszomol KB első titkára adott ki Angliában W. Conolly, az egyik Szibéria-,.szakértő“. A szerző ismertette az építés nehéz körülményeit, és arra a következtetésre jutott, hogy „vala­mennyi komszomolista nemsokára elme­nekül a BAM-ról“. Jóslata azonban nem vált be. Úgy vélem, Conolly úr számára ma már világos, hogy az ügy sikere nemcsak a nagy teljesítményű technikai felszerelésnek és az építkezés magas mérnöki színvonalának, hanem - ez igen fontos - a munkások lelkesedésének, a rájuk bízott feladatért érzett felelős­ség tudatának is köszönhető. És ez a fe­lelősség mi máson alapulhat, ha nem a kommunista eszményképekbe vetett hiten, amelyben ideológiai ellenfeleink olyannyira kételkednek?- Az SZKP KB-nek „A Komszomol pártirányításának további javításáról és a Komszomolnak az ifjúság kom­munista nevelésében játszott szerepé­nek fokozásáról“ szóló határozata, va­lamint KONSZTANTYIN CSÉRNYEN- KO, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke beszédeiben és írásaiban kitűzte azokat a feladatokat, amelyek napjainkban a Komszomol előtt állnak. Miben látja ezeknek a fő tartalmát?- Elsősorban abban, hogy az ifjúságot teljes erővel be kell kapcsolni abba a sok­rétű és nehéz munkába, amelyet a párt a fejlett szocializmus tökéletesítéseként határoz meg. Ez azt jelenti, hogy állhata­tosáéban kell kialakítani a fiatalokban az osztályöntudatot, aktívan be kell vonni őket az alkotó tevékenységbe, a gazda­sági és társadalmi fejlesztés döntő fon­tosságú feladatainak megoldásába, az állam és a társadalom irányításába. Nekünk minden lehetőségünk megvan arra, hogy megbirkózzunk a pártnak ez­zel a feladatával. A munkára nevelés jó iskolájává váltak az országos Komszo­mol építkezések. Itt széleskörűen alkal­mazzák a fiatalok munkaaktivitása fej­lesztésének új, az életkori sajátosságok­nak megfelelő, ifjúsági formáit. Közéjük tartoznak például a fiatal feltalálók és újítók versenyei, a tudósok és a termelés­ben dolgozó munkások közötti alkotó baráti együttműködésről kötött szerződé­sek és a szakma legjobb dolgozójának címéért meghirdetett versenyek. Még egy fontos feladat: a Komszomol pártmagjának megerősítése, s a pártta­goknak az ifjúsági szövetség tevékeny­ségében játszott szerepének fokozása. A Komszomol soraiban jelenleg több mint 1,5 millió kommunista van. A párt éppen ő általuk befolyásolja a Komszomolt. És természetesen nem a hatalom erejével, hanem, mint Lenin mondotta, a tekintély erejével, az energia, a nagyobb tapaszta­lat, a sokoldalúság, a nagyobb tehetség erejével. Mellesleg szólva, a burzsoá ideológu­sok éppen ezt a tevékenységet igyekez­nek a legbuzgóbban meghamisítani. A Komszomolbán dolgozó ifjú kommu­nistákat a tömegektől elszakadt „elitnek“ tüntetik fel. A szovjetológusok nem akar­ják ésszrevenni azt a tényt, hogy az ifjú kommunisták 90 százaléka közvetlenül a munkáskollektívákban, az ifjúság szé­les tömegei között dolgozik, és semmi­lyen kiváltsága sincs, csak egy: hogy ott lehet, ahol nehezebb.- Pontosabban egy évvel ezelőtt ön egy háborúellenes gyűlésen mondott beszédében bejelentette, hogy a Kom­szomol kezdeményezésére azt a ja­vaslatot terjesztik elő, hogy Moszkvá­ban rendezzék meg a XII. Világifjúsági Találkozót. Hogyan folyik a felkészü­lés erre a fórumra?- Nem tévedek, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió térképén ma nincs olyan terület, ahonnan ne érkeznének válaszok a kezdeményezés támogatására. Példá­ul a következő tény is erről tanúskodik: június 23-án, a szovjet ifjúság napján, több mint 50 millióan vettek részt a VIT- nek szentelt országos kommunista szom­baton, keresetüket pedig a VIT alapjába utalták át. A XII. VIT szovjet előkészítő bizottsága is szorgos tevékenységet fejt ki. Ennek tagja például Leonyid Kazakov, a BAM építője és Vlagyimir Akszjonov, a Szov­jetunió Ifjúsági Szervezetei Bizottságá­nak elnöke, Ludmila Gumenyuk kolhoz- parasztasszony és Szvetlána Szavickaja, a Szovjetunió úrhajósnője. Lezárult a VIT jelvényének tervezésére meghirdetett pályázat. A hagyomány szerint, a jelvény alakja ötszirmú virág, amely a földgömb kontinenseit jelképezi; a háttérben béke­galamb emelkedik a magasba. Ez a jel­vény képletesen és tömören fejezi ki a közelgő találkozó jelszavát: „Az antiim- perialista szolidaritásért, a békéért és a barátságért“. Arra szólít fel, hogy gon­dolkodjunk el azon is, milyen nehéz idő­ket él át ma a világ. Az Egyesült Államok szoldateszkája és a NATO új amerikai atomrakétákat telepitett Európába. Ugyanakkor az NSZK-ban egyre hangosabban hallatják szavukat a revansista és újfasiszta cso­portosulások, egyes „örökké tegnapi“ politikusok pedig nyíltan is követelik az európai realitások felülvizsgálatát. Ja­pánban is fokozott a militarista hangulat.. Az imperializmus hibájából vér folyik a Közel-Keleten, Közép-Amerikában, Af­rika déli részén. A demokratikus ifjúságnak éppen ezért kell szorosabbra zárni a sorait a háborús veszély ellen vívott harcban. Ma ezt min­denki megérti, akinek drága a béke. Nem véletlen az, hogy a világ 113 országának legkülönbözőbb ifjúsági szervezetei je­lentették már be azt a döntésüket, hogy részt vesznek a Moszkvában megrende­zendő XII. Világifjúsági Találkozón (APN) Moszkva készül a Fesztiválra USA Központi - a CIA - akti a cionista kampányban minél több zsidó vándc ból. Főként azoknak i mázzák, akik a szovjet <. ságú információk birtoka szád nevű izraeli felderíti, karöltve arra törekszik, hoc, vén minél több - államtitkol technikai és gazdasági adathoz ju&ow. A Manchesterben levő zsidó társadalmi Ku*. pont például egy olyan kérdőívet ad ki, amely a szovjet hadseregben letöltött szolgálattal kap­csolatos 156 kérdést tartalmaz. A kérdésekre adott válasz alapján pontosítják a szovjet kato­nai alakulatok életmódját és napirendjét, azok területi elhelyezkedését, szervezeti felépítését és más olyan adatokat, amelyek a kémkedés körébe tartoznak. A kérdőívekhez az alábbi felhívást csatolják: „Amennyiben katonai szolgálatot teljesített a Szovjetunióban, nagyon hálásak lennénk, ha néhány percet szentelne ennek a kérdőívnek a kitöltésére. Ebben az esetben kérjük, hogy a kitöltött kérdőívet helyezze el az általunk megcímzett és bélyeggel ellátott borítékban és postán juttassa el hozzánk. Amennyiben ön nem teljesített szolgálatot a Szovjetunióban, de családjának más tagja volt katona, úgy kérje meg ót, hogy töltse ki a kérdőívet. Az ön által szolgáltatott adatokat bizalmasan kezeljük. Szükségünk van az ön együttműködé­sére, hogy munkánkat sikeresen végezhessük.“ A CIA szolgálatában Hasonló „munka“ sikeres elvégzésére töre­kednek a CIA munkatársai az Egyesült Államok külföldi követségeinek különleges alosztályain is, ahol a Szovjetunióból emigráltak kihallgatá­sával foglalkoznak. Például Rómában, a Via Venetón ezzel foglalkozik Ciril Gradaszov, Vik­tor Zeeman, Gerald Taket, Rolf Sindler, Rose Vartagnan. Mindannyian jól tudnak oroszul. Szasa, Viktor, Lindzman és Rarf álnéven ezek az ügynökök a csapatszolgálattal, az ipari üze­mek munkájával kapcsolatos adatokat gyűjtik, a technikai részleteket pontosítják. Ha olyan valakire bukkantak, aki felkelti az érdeklődésüket, azonnal értesítik az áttelepülők fölött „gyámkodó“ cionista szervezeteket. Ezek a szervezetek Olaszországból az NSZK-ba, az Egyesült Államokba továbbítják ezeket az em­bereket, ahol további alaposabb megdolgozás alá vetik őket. Mindez természetesen a CIA pénzén történik. Aktívan használják fel kémkedésre a Géni­ben, az ENSZ keretében működő „Európai Áttelepülési Államközi Bizottság" tevékenysé­gét is. Hivatalosan a bizottság jogi segítséget nyújt az emigránsoknak, pénzzel és küldemé­nyekkel segíti őket. De a CIA megbízottai itt sem tétlenkednek. Az emigránsok között felkutatják a számukra megfelelő embereket és közvetlen kapcsolatba hozzák őket a különböző kémszer­vezetekkel. Hogy hogyan kerülnek az emigránsok a CIA szolgálatába, erről írt a New Yorkban megjelenő „Orosz Szó“ című újság 1984. januárjában. Az újság szerkesztője, V. Zubkov mondta el a kö­vetkezőket: „A napokban például egy 40 év körüli asz- szonnyal találkoztam. Moszkvában fogtechni­kusként dolgozott, itt pedig munkanélküli segé­lyen élt. Szóval tipikus emigráns. Nem jobb és nem rosszabb a többinél. Elbeszélgettünk erről- arról, s egyszer csak kiböki:- Nem tudna összehozni valamilyen szovjet­ellenes szervezettel? Meglepődve kérdezem: „És mondja már, mi­ért van erre szüksége?" „Tudja - felelte -, mégiscsak nehéz a munkanélküli segélyből megélni. Munka pedig nincs és remény sincs rá, hogy lesz. Nekik meg kapcsolataik vannak. Higy- gye el, elegem van már az éhezésből!“ Hát így verbuválódnak a szovjetellenes káde­rek - gondoltam önkéntelenül. A szerencsétlen­ségből, a szűkölködésböl: azokból, akik nem tudják, hol keressenek támaszt ebben az idegen világban... Szeretnék elmondani valamit még egy emig­ránsról. Egyszer részt vettem egy „party“-n, vagyis egy estélyen, amit disszidenseink ren­deztek. Mindenki jelentős személyiségnek tűnt. Ismertek vagy kevésbé ismertek voltak, de mind­annyian feltűnően viselkedtek. Amikor már elegem volt a ,,hőseink“-böl és távozni készültem, pohárral a kezében szólásra emelkedett egy alacsony, állandóan nyüzsgő ember, s a következő köszöntőt mondta: „A CIA munkatársainak egészségére!" A disszidensek - természetesen - készsége­sen ürítették poharaikat. Azt gondoltam, hogy félreértettem valamit. De a körülöttem levők megerősítették, hogy valóban ezt mondta. Az­után kezdték felsorolni, hogy ki ez az ember: „író, költő, a nem hivatalos orosz művészet alkotása­inak ismerője és gyűjtője.“ B. ANTONOV

Next

/
Thumbnails
Contents