Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-01 / 5. szám
A csehszlovák kosárlabda-válogatott első világbajnoki rajtjának időpontja 1970. Akkor a hatodik helyen végzett csapatunk. A jó kezdet után sikeres folytatást várt mindenki, e helyett inkább csalódások következtek: 1974-ben Puerto Ri- cóban tizedik, 1978-ban a Fülöp- szigeteken kilencedik, s a legutóbbi, 1982-es VB-n ismét csak tizedik lett férficsapatunk. Vajon ott lesz-e a világ legjobb huszonnégy együttese között a jövő évi spanyolországi rendezvényen? A kérdés egyelőre megválaszolatlan: a selejtezőknek ugyanis csak egyharma- • da zajlott le, s a kővetkező mérkőzés, talán az egyik legnehezebb, február 14-én a bratislavai sport- csarnokban vár Pavel Petera védenceire, amikor Izrael válogatottját látják vendégül. Az esemény kapcsán elevenítettük fel az elmúlt néhány év legfontosabb mozzanatait Stanislav Kropilákkal, válogatottunk kapitányával, aki nem kevesebb, mint kerek tiz esztendeje ölti magára a címeres mezt. VB-tükör a kapitány szemével A haíai sportág világbajnoki premierje idején mindössze tizenöt éves volt a mai csapatkapitány, s természetes, hogy erre az időszakra csak homályosan emlékszik. A következőre, amelynek még nem volt személyes részvevője, már viszont pontosan. Akkor már odafigyelt az eseményekre, hiszen maga is ligajátékos volt, egy lépésnyire a válogatottságtól. Négy évre rá Manilában viszont már maga is pályára lépett, a következő négy év elmúltával pedig az egyik főszereplő lett - a csehszlovák válogatott kapitányaként. Mire emlékszik legszívesebben, melyikkel elégedettebb?- Szívesen emlékszem mindkettőre, szép, egzotikus környezetben zajlott. Manilában VB-újonc voltam, igaz, akkor már megjártam egy olimpiát. A csapatban elég sok új ember jelent meg, s ennek tulajdonítottuk a gyengébb helyezést. De hittük, hogy a következő négy év alatt kialakul, kikristályosodik egy jó gárda, amely ha nem is az érmekért, de a döntőbe jutásért képes csatába szállni. Ezért bosszantott jobban a kolumbiai balsiker, hiszen ott már idősebb, tapasztaltabb voltam, s nagyobb célkitűzésekkel vágtam neki a tengerentúli útnak. Aránylag fiatal, huszonhét éves volt akkor Stanislav Kropilák, de már egy egész sor nemzetközi szereplés, sok-sok tapasztalat állt mögötte. Időközben Európa egyik legjobb kosárlabdázójává lett, aki helyet követelt és kapott a ,,vén“ kontinens csillagcsapatában. De egy ember nem képes megmenteni az együttes becsületét, kiharcolni a hetes döntőbe jutást. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy 6 maga is gyengébben kezdett. Nikolaj Ordnung másodedző a VB befejeztével a következőképpen vélekedett a CSTK tudósítójának:,,Kropilák az elején a tőle megszokottnál halványabban szerepelt, de a végére alaposan belelendült. Cucutában a 8-13. helyért vívott küzdelemben már újra az a régi játékos volt, amilyennek ismerjük.“ Két év távlatából mi a főszereplő véleménye?- A saját teljesítményemhez mindösz- sze annyit: az első mérkőzésen a jugosz- lávok ellen nem játszottam jól. Ez igy igaz, s az sem mentség, hogy az ellenfél a kosár alatt nagyon jól védekezett. Később azonban egyre jobban ment a játék, elmúlt az idegességem, a lámpalázam, s úgy érzem ma is, hogy a tőlem telhetőt megtettem.- Ami a csapat szereplését illeti, kezdjem azzal, hogy a csoportküzdelmek során váratlanul vereséget szenvedtünk Kanadától, s eizen múlt a továbbjutásunk - s úgy érzem -, kicsit a további szereplésünk is. A kanadaiak fantasztikus magabiztossággal érkeztek a VB-re, hiszen előzőleg egy tornán Jugoszláviát és az USA-t is legyőzték. Mi az ott egybegyűlt szakértők véleménye szerint a csoportküzdelmek legszínvonalasabb mérkőzését játszottuk velük. Az első félidőt hat ponttal nyertük, s a későbbiek során tizennégy pontnyi előnyünk is volt. A hajrában viszont csődöt mondtunk: a közönség hatalmas biztatása közepette szárnyra kaptak a kanadaiak, irányitójuk. Granger harmincegy pontot dobott neVB-selejtezö előtt Stanislav Kropilákkal, a csehszlovák kosárlabda-válogatott kapitányával künk. Mivel már előzőleg kikaptunk a iu- goszlávoktól, nem juthattunk a döntőbe. Játékosaink szomorúak voltak, szomorúak voltunk mi is. A továbbiak során is, amikor hajszálnyira kikaptak Panamától és Brazíliától.- Azért is bosszantó az egész, mert egyértelműen jobb teljesítményt nyújtottunk, mint a Fülöp-szigeteki VB-n, vagy a moszkvai olimpián. A sors iróniája, hogy mégis úgy végeztünk, mint a múltban. Változott valami? Nincs okunk, hogy kételkedjünk kapitányunk szavaiban. Elhisszük neki, hogy akart, társaiból sem hiányzott a jó szándék. De a sport olyan, hogy nem az akaratot, a szándékot mérik, rangsorolják, hanem a teljesítményt. Ezt tartják számon a statisztikák, s azt már nem teszik hozzá, hogy ettől vagy attól a csapattól a hajrában elpártolt a szerencse, s a drámai csatában egy ponttal alulmaradt. • Kropilák (fehér mezben) a svájci Nussbauerrel küzd a labdáért a prágai VB-selejtezön (ŐSTK (2) és Vojtisek felvétele) Az ilyen esetek fájók, de néha jó tanulságul szolgálnak. Arra, hogy tovább kell lépni, elérni azt, hogy hasonló helyzet ne adódjék. Vajon a csehszlovák kosárlabdasport okult-e a keserű tapasztalatokból, képes volt-e egészséges változásra?- Sajnos, túl sok jót nem mondhatok. Ennek egyik oka a bajnokság rendszere és gyenge színvonala, amely nem készteti különösebb erőbedobásra a játékosokat. S ha igy elnézem a csapatokat, szomorúan veszem tudomásul, hogy az utóbbi időben egyetlen igazi nagy egyéniség sem ugrott ki a fiatalok között, márpedig enélkül ma már nem lehet világ-, de még európai szinten sem élvonalbelit nyújtani. A válogatott összetétele azóta megváltozott, Kos, Klimes, Hras- ka elbúcsúzott, s helyettük újak jöttek. Hogy ez a csapat mire képes, azt a teljesítmények mutatják. A kapitány szavait igazolja Pavel Petera edző nyilatkozata is, aki ugyancsak birálta ligánk színvonalát, s rámutatott arra, hogy válogatottunkból hiányoznak az igazi nagy egyéniségek. így aztán csak az európai élvonal sereghajtói vagyunk, amit tökéletesen tükrözött az 1983-as franciaországi Európa-bajnok- ság is. Kontinensünkön az élmezőny kibővült, a hollandok, angolok, svédek - és igy sorolhatnánk - felzárkóztak, a játékosok állóképessége óriásit fejlődött, mi pedig mintha állva maradtunk volna... • A csehszlovákiai EB-n bronzérmet nyert válogatott Selejtezők S 1985-ben is állunk, toporgunk egyhelyben, és tavaly is ezt tettük számtalanszor. Igaz, hogy az Anglia elleni selej- tezönyitányon állítólag külső tényezők is közrejátszottak. Legalábbis Petera edző úgy nyilatkozott, hogy a csapat a repülőtérről érkezve lépett pályára.- Nem teljesen így volt. Illetve pontatlanul fogalmazott a hirügynökség. Időben érkeztünk, edzeni pedig azért nem volt lehetőségünk, mivel a pályát akkor építették. Ennek ellenére ott is jól kezdtünk, az első félidőt tizenhat pontnyi előnnyel zártuk. S aztán megint csak kiújult a régi betegségünk, vagy ha úgy tetszik, elpackáztuk a befejezést. Méghozzá mesterien. Adogatásaink pontatlanok voltak, az irányítók sokat egyénieskedtek, távoli dobásokat erőltetlek, pedig nem ment nekik a kosárra dobás. Senkinek. Még a máskor biztos kezű embereknek sem. Mi középjátékosok pedig sokszor csak szemléltük az akciókat, mert nem kaptunk labdát. S ezt a mérkőzés befejeztével be is ismerték a fiúk, de már nem segített. Az angoloknál a második félidőben viszont pályára lépett egy aránylag alacsony termetű, színes bőrű irányitó játékos - a nevére már pontosan nem emlékszem, eddig soha nem hallottam róla -, s nagyszerűen vette át a karmesteri szerepet. Több mint harminc pontot dobott. Az angolok után következett Svájc. Hazai környezetben, Prágában. Ameny- nyiben csapatunk meg. akarta őrizni a reményt a továbbjutásra, győznie kellett.- Nagyszerű mérkőzés volt. Igaz, hogy az alakulása nem volt tipikus számunkra. Kezdetben elég nehezen találtuk meg stílusuk ellenszerét, s kimondottan meg kellett küzdenünk az előnyért. Aztán simán nyertünk, bennem mégis a mai napig egy olyan érzés maradt, hogy keményen kiharcolt győzelem volt. A harmadik selejtező mérkőzéstől csak néhány nap választ el bennünket. Február 14-én a legnehezebb ellenféllel, Izrael válogatottjával találkoznak kosarasaink.- Külön örülök, hogy Bratislavában kerül sor a találkozóra. Nagyon jó itt a légkör, nagyszerű a közönség, s természetesen, nem szeretnénk csalódást okozni. Pedig nem lesz könnyű. Izrael kellemetlen ellenfél, tipikus rámenős kosárlabdát játszik, s játékosai mindent tudnak, amit a modern kosárlabdában tudni kell. Kitűnő irányítóik vannak, Berkowiczot a csehszlovákiai EB-n már láttuk, s a középjátékosaik is sokat javultak. Most már nemcsak az ottani klubokban, de a válogatottban is szerepel néhány meghonosodott amerikai, akiknek szinte vérében van a játék. Kapitányunk óvatossága és az utóbbi idők kilengései ellenére bizunk csapa• Stanislav Kropilák (8-as számmal), Csehszlovákia legjobb kosárlabdázója évek óta tunkban. Annál is inkább, mert annak idején az EB bratislavai csoportjában nagyszerű játékkal legyőzte az izraelieket. Győzni kell, ez nem vitás. Mert különben a csehszlovák válogatott 1970 után először nem jut el a sportág legrangosabb rendezvényére.- Eddig mindenütt azt nyilatkoztam, hogy biztosan továbbjutunk - vallotta be Stanislav Kropilák. - De most már azt mondom - nem fontos megírni nem nagyon hiszek benne. Fölényesen kellene győznünk Izrael ellen, s még az sem elég.- Miért nem? Mi késztette vélemény- módosításra?- Az angoloktól elszenvedett vereség. Mert ez a pont igen-igen fog hiányozni a végelszámolásnál. S azt jelentheti, hogy több megingást nem engedhetünk meg magunknak. Ez a pesszimizmus meglepő az optimizmusáról híres Stanislav Kropiláktól. Egy évtizedes pályafutása alatt mindig derűlátó volt, nem ismert vert helyzetet, előre vesztett játszmát. Ő mindig hitt, hitt abban, hogy a legnehezebb ellenféllel szemben is lehet nyerni - jó játékkal, küzdeni akarással. Ez utóbbi, s a tehetség, a tudás belőle sohasem hiányzott. S nem hiányzik ma sem. De a dicsőség, a sikerek, győzelmek mellett az idő múltával, tapasztalatával megtanulta a dolgokat reálisabban látni. Persze, ez a realitás a sportban sokszor és eléggé csalóka. Reméljük, ez esetben is az lesz, s kapitányunk téved. Kívánjuk ezt a csehszlovák kosárlabda-válogatottnak, s egyben sokéves középjátékosának és kapitányának, Stanislav Kropiláknak, akinek szép és hosszú pályafutása lassan a végéhez közeledik. E gazdag kosaraspálya méltó befejezése lenne a jövő évi jubileumi, X. kosárlabdavilágbajnokság, amelynek házigazdája Spanyolország, s amelyen első ízben szerepel majd 24 csapat, közötte 6 európai. URBÁN KLÁRA & ÚJ SZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiad|a Szlovákia Kommunista Partja Központi Bizottsága, főszerkesztő Rabay Zoltán, helyettes töszerkesztő Szarka István és Csetö János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telelőn 309, 331-252 332-301, szerkesztőségi titkárság, 550-18, gazdasági ügyek: 506-39 Taviró: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek 815 80 Bratislava, Jiráskova 5. telelőn 337-823, 337-825 Hirdetési iroda a kozule- teknek 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15 II. emelet, telefon 551 -83, 544-51 Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kis 14.70 A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kis 13,- Terjeszti a Postai Hírlapszotgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS. Üstredná expedicia a dovoz ttaíe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6 OTT LESZÜNK-E SPANYOLORSZÁGBAN?
