Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-16 / 296. szám, hétfő
... hogy ne legyenek hiánycikkek Az Elektronizáció és az automatizáció ’85 kiállítás után Az elektrotechnikai ipar népgazdaságunk legdinamikusabban fejlődő ágazatai közé tartozik. A hetedik ötéves terv is 150 százalékos termelésnövekedést irányoz elő. Ez az alapja annak a széles körű folyamatnak, amely az elektronika alkalmazásával megindult. A gépgyártás, a kohászat, a vegyipar, de lényegében minden iparág és a mezőgazdaság modernizálása, energiaigényességük csökkentése, a hatékonyság növelése és a termelés színvonalának Ez a gondolat foglalkoztatott azon a novemberi délelöttön is, amikor a villamos a prágai Július Fučík Művelődési és Pihenőpark főbejárata felé vitt az „Elektronizáció és automatizáció ’85“ elnevezésű kiállítás utolsó napjainak egyikére. A jövő évtized gazdasági fejlődésének vázlata lesz majd előttem, reméltem, és nem egyedül, hiszen már negyedórával a nyitás előtt nagy tömeg várakozott a bejárat előtt, örömmel állaemelése sok esetben az elektronika segítségével, az elektronizáláson keresőül valósítható csak meg. Ez a folyamat természetesen gyökeres változásokat idéz elő a társadalom életében, az emberi kapcsolatok alakulásában, a személyiség fejlődésében. Noha sokat hallottam, olvastam már arról, milyen lesz a számítógépesített és automatizált jövő, de az igazat megvallva, sohasem hittem, hogy egy-egy ilyen elképzelés fedi majd a valóságot. tízféle személyi és iskolai számítógépet gyártanak, többnyire kutatóintézetek, vállalatok, ipari sót egységes földmúvesszövetkeze- tek is, csak vásárolni lehetetlen belőlük. Pedig tapasztalatom szerint nagy volna a kereslet a PMD, PMI, Didaktik, Ondra, PP vagy bármelyik más típus iránt. Remélem - és ezzel nem vagyok egyedül hogy a következő hasonló kiállításon már sorozatban gyártott darabokat is kiállítanak. A Slušovicei Efsz számítógépe az érdeklődés középpontjában (Bedŕich Rybička felvétele) pítottam meg, hogy a várakozók között a harminc év körüliek már rangidősnek számítottak, s ez így van rendjén. Bejutva azután velük együtt szemrevételezhettem, hol tart ma nálunk az elektrotechnika és az elektronika, milyen a színvonala, s ami ebből következik; hová juthat el az ipari termelés a következő néhány évben az elektronika segítségével. Minden elektronikai berendezés alapja az alkatrészbázis. Ezzel foglalkozott az egyik nagyterem központi bemutatója, itt állították ki termékeiket a Tesla Rožnov konszern és a hozzá tartozó vállalatok és üzemek. Az ellenállásoktól az integrált és hibrid áramkörökig mindent, ami újnak és egyelőre legtöbbször hiánycikknek számít. Ez utóbbi megállapítás még annak ellenére is érvényes, hogy a hazai mikroelektronikai alkatrészek gyártása 1980 óta a három és félszeresére nőtt. A felhasználóknak azonban - amint ez a velük folytatott beszélgetésekből kiderült - ez még mindig nem elég. S nem elégedettek az alkatrészek megbízhatóságával sem. Az első problémát a rožnoviak a következő ötéves tervben majdnem két és félszeres termelésnövekedéssel próbálják kiküszöbölni, a másikon pedig egy most készülő többlépcsős ellenőrző rendszerrel próbálnak segíteni. Emellett természetesen elismerést arattak az olyan magas színvonalú termékek, mint a TV-jel PAL7SECAM rendszerű dekódere, az integrált áramkörök kollekciója, a mikroszámítógépek gyártását megalapozó MHB 8048- as mikrocsip, hogy csak néhányat említsek. A következő időszak is tartalmaz látványos, de könnyűnek nem mondható feladatokat. Elég csak arra gondolni, hogy tervezik a 64 és 256 kilobites számítógépmemóriák gyártását. S ha már a számítástechnikánál tartunk: a kiállítás leglátogatottabb részei azok voltak, ahol valamilyen mini vagy mikro kategóriába sorolható számítógép dolgozott. Az érdeklődők rendelkezésére állt a személyi számítógép játékterme is. Azokat is meglepetés érte a kiállításon, akik már évek óta hazai személyi számítógépet keresnek az üzletekben. Csak éppen nem találnak, mert iparunk késlekedik előállításával. Amint azt az érdeklődők észrevehették: nálunk több mint Fontos részét képezték a kiállításnak az irányítási és automatizációs rendszerek. Megtalálhattuk itt a modern irányítástechnika teljes skáláját: az egyszerű jelzőberendezésektől kezdve a teljesen automatizált téglagyártási üzemrészlegig. Kipróbált és működő rendszereket, berendezéseket, amelyek már csak arra vártak, hogy hasznot is hozzanak. Teszik ugyan ezt néhány helyen, de nem mindenhol, ahol felhasználhatók lennének. Persze létezésükről sokszor még a szomszédos vállalat szakemberei sem sokat tudnak. De hát erre is szolgál az ilyen kiállítás - talán elsősorban erre -, hogy informálódjon az, aki valamit keres, hogy megtudja, kinek sikerült már teljesen automatizálnia a sík felületek festését, a rakodólapos raktározást, az erőművek turbináinak védelmét, a belsőégésű motorok diagnosztizálását, ki szintetizált már mesterségesen emberi hangot, vagy készített a tervezőmérnökök munkáját könnyítő számítógépes rajzoló rendszert, hogy csak azokról a dolgokról beszéljek, amelyeket magam is láttam. Nem lenne teljes a beszámolóm, ha kihagynám a külföldi kiállítókat. A világszerte ismert elektronikai cégek közül a jelenlévők azt mutatták be, amit nagyjából már eddig is ismertünk, viszont meglepetést keltett Lengyelország és Kína kínálata. Legtöbb elektronikai temékkel éppen ezek az országok jelentkeztek. Lengyel- országot elsősorban az ipari automatizációs mérőműszerek, érzékelők, szervomotorok és a nagy figyelmet keltő robotok és mikroszámítógépek képviselték. Ez utóbbiak sorozatgyártását már az év végén megkezdik. A szakemberek és a laikusok is elismerően nyilatkoztak a kínai fogyasztási elektronika bemutatott termékeiről, a hordozható rádiómagnókról, színes televíziókról vagy zsebszámológépekről, amelyek közé lam- pionszerú forgó csillárok, a levegő páratartalmát dúsító berendezéssel ellátott keleti szobrocskák varázsoltak orientális hangulatot. Ennyit a kiállításról, melynek tíz napja alatt 120 ezer ember tolongott a ma még sokak számára inkább érdekességnek számító, de holnap már a gyakorlatban is döntő szerephez jutó elektronikai berendezések között. Az utóbbi, talán merésznek tűnő kijelentésemhez a CSKP KB 16. ülésén elhangzott beszámoló adta a bátorságot, amely az öt stratégiailag fontos gazdasági irányvonal közül elsőként az elektronizációt, másodikként az automatizációt és a rugalmas termelési rendszerek bevezetését, harmadikként az atomenergia felhasználását említi, kiegészítve a robottechnika és a biotechnológia fejlesztésével. Az elektronizálás olyan feladat tehát, amely gazdaságunk további fejlődésének alapfeltétele és amelynek megvalósítása szakértőt és laikust egyaránt érint. SZÉNÁSI GYÖRGY Alkotó kezdeményezéssel Felsó-Csallóköz központi nagyközségében, Nagymagyaron (Ras- tice), a 22 éve működő AGROPROG- RES mezőgazdasági vállalat kommunistái is évzáró tagsági gyűlést tartottak. Kurucz András pártelnök beszámolójában előbb a pártélet fejlődésének tényeit méltatta: az utóbbi öt évben 15 tagjelöltet vett fel a pártalapszer- vezet, jelentősen fokozta a pártcsoportok tevékenységének hatékonyságát. A mintegy 300 dolgozót foglalkoztató vállalat tervteljesítését is értékelte, amikor megállapította, hogy az utóbbi öt évben 17,5 millió koronát fordított fejlesztési célokra, ebben az időszakban a tervfeladatokat 101,15, a tiszta haszon tervét 107,65 százalékra teljesítette. Dicsérte a kommunisták alkotó kezdeményezését, melynek nyomán ma már 39 054 hektáron üzemeltetik az öntöző-berendezéseket, a SIGMA konszern vállalattal együttműködve 68 féle alkatrészt gyártanak, és megkezdték az ön- tözöszivattyúk javítását, tervezik a PZT 75-ös, sávos öntözö-be- rendzés gyártását. Bírálta a még fellelhető szervezési hiányosságokat. Nem rejtette véka alá a szemléltető agitáció terén mutatkozó fogyatékosságokat. Sajnálkozva állapította meg, hogy mostohán kezelik az újítók mozgalmát. A beszámolót követó vita is az alkotó kezdeményezés jegyében zajlott. Tízen kértek szót, ami azt jelenti, hogy a 43 tagú pártalap- szervezet vitázva alakította, formálta az elfogadásra ajánlott határozatot. Felszólalt a vállalat igazgatója. Mészáros György mérnök is, aki azt hangsúlyozta, hogy sikerült megfelelő alapokat biztosítani a következő ötéves tervidőszak feladatainak kellő ütemű teljesítéséhez. Figyelemre méltó megállapításokat közölt felszólalásában Csölle István technikus: jól alakult a nagy hatósugarú öntözőrendszerek teljesítménye, de néhány, felelőtlen mezőgazda- sági üzem miatt a közepes hatósugarú öntözőrendszerek teljesítménye csak 89 százalékos volt. Az előterjesztett határozati javaslatot arra utalva fogadta el a pártalapszervezet tagsága, hogy a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban további 7161 hektáros területen öntöznek majd, indokolt a nyárasdi (Topoľníky) központ kiépítése, és a következő évi teljesítményterv 1,9 millió koronával lesz több az ideinél. MÉRI ISTVÁN Elkerülhető bajok Közép-Szlovákiában sok az otthoni és az üzemi baleset • A leggyakoribb ok a figyelmetlenség és a felelőtlenség Egy vállalati balesetvédelmi oktatás résztvevői közül sokan megmosolyogták az előadót, amikor fejtegetni kezdte, hogy ma már nemcsak a gyárakban és üzemekben, hanem a háztartásokban, udvarokban, kertekben, barkácsmű- helyekben, sportpályákon, sót az utcákon is mindenütt ki kellene rakni a „Vigyázz! Balesetveszély!“ feliratú, fokozott óvatosságra figyelmeztető táblákat. Néhány perccel később, a legfrissebb statisztikai adatok ismertetésekor viszont vidámságnak már nyoma sem volt a hallgatók arcán. Az érvelésből megtudhatták, hogy otthonában, különféle barkácsolás- főleg kontárkodás sportolás, közlekedés vagy éppen szórakozás közben csaknem négyszer annyi felnőtt embert ér súlyos baleset, mint a munkahelyeken.- Az óvatosság, sajnos, nem a legnagyobb erényünk - bizonygatja Miroslav Matúš mérnök is, a Banská Bystrica-i Munka- és Balesetvédelmi Felügyelőség közelmúltban nyugdíjba vonult igazgatója, aki gazdag tapasztalatai átadása céljából most újabb feladatokat vállalt el az intézménynél.- Egyre több olyan baleset történik, amelyek szinte mindegyikét el lehetne kerülni, ha fölöslegesen nem kockáztatnánk testi épségünket. Tavaly például Szlovákiában 211 556 ízben okoztak - átlagosan három hétnél valamivel hosz- szabb ideig tartó - munkaképtelenséget a szabad időben ,,szerzett“ sérülések. Különösen Közép-Szlovákiában gyakoriak a munkahelyen kívüli balesetek, amelyekből 1984-ben 73 758-at jegyeztünk fel. Ezek következtében minden nap átlagosan 4401 dolgozó hiányzott a munkából. Ha ehhez hozzászámoljuk az üzemi balesetek miatt orvosi, kórházi kezelésre szorult dolgozók 517283 táppénzes napját is, elgondolkoztató eredményt kapunk: tavaly a kerületben éppen annyi baleseti sérült volt egyidőben betegállományban, amennyi dolgozója összesen a nagykürtösi és a čad- cai járásnak van. Nem irigyelhető elsőség Az idei első félévben sajnos további nem kis növekedést mutat a statisztika. Közép-Szlovákiában hat hónap alatt újabb 36 651 munkahelyen kívüli baleset történt- 1874-el több, mint a múlt év hasonló időszakában. A legtöbbször megint a háztartásokban- főleg a magánerős építkezéseken, ház körüli mezőgazdasági munkák végzése közben és szakszerűtlen barkácsolások során- következett be a baj. Ugyanakkor 7184 közúti szerencsétlenség sérültjeit kellett orvosi vagy kórházi kezelésben részesíteni, sportoláskor 5217-en, egyéb szabad idős foglalkozások közben pedig 3008-an lettek hosszabb-rövidebb időre munkaképtelenné. így az SZSZK három kerülete közül- csakúgy mint tavaly és 1983- ban - megint Közép-Szlovákiáé a szomorú elsőség.- Intézményünk elsődleges feladata az üzemi balesetek megelőzési módjainak keresése és a munkavédelmi előírások megtartásának számonkérése, ellenőrzése - ismerteti a felügyelőség tevékenységét Miroslav Matúš.- Munkánk nem volt hiábavaló az utóbbi időszakban, de még korántsem lehetünk elégedettek a balesetek számának csökkenésével. összehasonlításul: 1981- ben 18 801, egy évvel később 18 072, tavalyelőtt 17 944, tavaly 17 459, az idei első félévben pedig 8592 munkahelyi balesetnek voltak szenvedő alanyai a középszlovákiai dolgozók. Közülük 1981-ben nyolcvanketten, 1982- ben hetvennégyen, 1983-ban het- venketten, 1984-ben nyolcvanan, idén június végéig harminckilencen a legdrágábbal, életükkel fizettek a munkabiztonsági előírások - önkényes, vagy mások mulasztásából történt - súlyos megsértéséért. Júliusban és augusztusban további tíz halálos kimenetelű baleset ügyében indítottunk fe- lelősség-megállapító vizsgálagot.- Milyen tanulságok vonhatók le a vizsgálatokból?- Mind a halállal, mind a súlyos vagy könnyebb testi sérülésekkel végződő munkahelyi balesetek döntő hányadát emberi tényezők okozzák. Sokszor pillanatnyi figyelmetlenség is elég ahhoz, hogy bekövetkezzen a tragédia. Nem ritkán azonban rendszeres súlyos mulasztásokra vezethető vissza a baj. A munkahelyeken köztudottan tilos az italozás. Egyesek mégis gyakran poharazgatnak műszakkezdés előtt, sót munka közben is. Feletteseik - főleg azoknál a vállalatoknál, ahol létszámgondokkal küzdenek - a tervteljesítés érdekében gyakran szemet hunynak a sörözés, borozás fölött. Tavaly tizennyolc halálos kimenetelű üzemi baleset körülményeinek vizsgálatakor állapítottunk meg alkoholos befolyásoltságot. Három ízben - a Považská Bystrica-i Görgóscsapágy- gyárban, az Állami Erdészet Liptovský Mikuláš-i üzemében és a Považská Bystrica-i Járási Építőipari Vállalatnál - egyaránt közvetlenül a műszak vége előtt következett be az emberéletet követelő szerencsétlenség, és mindhárom áldozat vérében két ezrelék körüli alkoholmennyiséget mutatott ki a próba. Az idei első félévben további három dolgozó életébe került a munkahelyen eltűrt poharazgatás. A súlyos testi sérüléssel végződő üzemi balesetek károsultja között szintén nem kevés az ittas, sőt részeg ember. Véd, ha viselik A felügyelőség dolgozói szerint ma már mindenütt jól tudják, hogy a kötelező érvényű munkavédelmi előírások pontos megtartásával megelőzhetők lennének az üzemi balesetek. A termelővállalatok és intézmények állandóan jelentős anyagi eszközöket fordítanak a dolgozók testiépség-védelmét szolgáló megbízható berendezések, felszerelések, védőruhák, lábbelik, kesztyűk, sisakok, szemüvegek és egyéb kellékek beszerzésére, valamint mindezen tárgyak rendszeres időközönkénti újakra cserélésére. Nem sajnálják a pénzt és az időt a balesetvédelmi oktatásra sem. Ezt viszont, sajnos sokan még nyűgnek tekintik.- Nem egy ellenőrzésünk elgondolkoztató tapasztalata, hogy a védőöltözéket sokan akkor sem sem viselik, ha kezük ügyében van - hangsúlyozza Miroslav Matúš - A fejvédő sisakot inkább szekrényben tartják, hiszen „meleg“, a szemüveg ,,zavar“ a pór- álarc „fullaszt“, a bakancs ,,ne-' héz“, a magasban dolgozók védő- öve ,,kényelmetlen“, de még rengeteg egyéb kifogást is hallunk a rosszul értelmezett vagányság, a nemtörődömség vagy feledé- kenység számonkérésekor. Napirenden vannak az ügyeskedések is. Az új védőöltözetet és -felszerelést sokan hazaviszik, eladják. Mi pedig legfeljebb csak annyit tehetünk, hogy a munkavédelmi előírások tetten ért megsértőit a közvetlen feletteseikkel együtt megbírságoljuk vagy pedig komolyabb esetekben prémiumelvonást javasolunk, amiről végső soron a vállalati vezetőség hoz döntést. A Munka- és Balesetvédelmi Felügyelőség közösen a Banská Bystrica-i Kerületi Szakszervezeti Tanáccsal a munkahelyen kívüli és üzemi balesetek magas számának csökkentése, valamint a következmények mérséklése érdekében nemrég kérdőíves felmérést végzett Közép-Szlovákia valamennyi termelővállalatánál és intézményénél. A dolgozók munkakörülményeit, a munkavédelmi felelősök hozzáértését vizsgálva és a legutóbbi években történt balesetek okait elemezve, most szakértők bevonásával keresik az újabb megelőzési módszereket. Ezek viszont majd csakis úgy hozhatnak eredményt, ha a baleset- veszélyes foglalkozások közoen senki sem feledkezik meg az oly fontos óvatosságról, amelyre egyébként a munkavédelmi plakátok is lépten-nyomon figyelmeztetnek. LALO KÁROLY
