Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-13 / 294. szám, péntek
A SZLOVÁKIAI NÉPGAZDASÁG 1986. ÉVI CÉLJAI ÉS FELADATAI Pavel Hrivnák szlovák miniszterelnök-helyettesnek, a Szlovák Tervbizottság elnökének expozéja az SZNT ülésén A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjeszti a szlovákiai népgazdaság fejlesztésének 1986. évi állami tervéről szóló törvénytervezetét. Az 1986. évi terv céljai és feladatai - amint ezt Peter Colotka elvtárs az SZLKP KB decemberi ülésén az SZLKP KB Elnökségének beszámolójában kiemelte megköveteli az 1983-1985-ös pozitív gazdasági fejlődés folytatását és a fejlődés intenzifikációs tényezőinek hatékonyabb érvényesítését. Ezért az állami terv 1986-ra a várható idei szinthez képest a nemzeti jövedelem képzésének 4,2 százalékos növelését irányozza elő. Ilyen gazdasági növekedést úgy érhetünk el, ha a fő termelőágazatok megközelítőleg 3 százalékkal növelik termelésüket. Az ipar további fejlődése továbbra is a gépipari és az elektrotechnikai termelés gyors növekedési dinamikájára fog támaszkodni. Ezek az ágazatok körülbelül fele részben járulnak hozzá az ipari termelés egészének növekedéséhez. Az előző időszakhoz képest növekszik a vegyipar súlya, s kihasználják a hazai nyersanyagalapra támaszkodó feladatok lehetőségeit; ez teszi ki az ipari termelés tervezett növekedésének 28 százalékát. E fejlődés hatásfoka megmutatkozik az ipari szállítmányok 2,9 százalékos növekedésében az idei évhez képest, továbbá a szállítások minőségével és szerkezetével szemben támasztott fokozott igényekben. A növekvő erőforrások nagyobb mértékben irányulnak a belpiaci szükségletek anyagi fedezésére. A másik kulcsfeladat az, hogy továbbra is előmozdítsuk Csehszlovákia külkereskedelmi kapcsolatainak kiegyensúlyozottságát. Nagyon igényes és az elózó ötéves tervidőszakhoz képest sok tekintetben új feladatok hárulnak az építőiparra. A cél a beruházások folyamatosságának megőrzése Csehszlovákia területén, és a munkák megkezdése az integrációs akciók keretében a Szovjetunió területén, amely akciók Csehszlovákia számára nemcsak gazdaságilag nagy jelentőségűek, hanem ökológiai szükségleteink megoldásához is hozzájárulnak. Ez megköveteli, hogy az építőipari munkák terjedelme 1986-ban 1985-höz képest 1,3 milliárd koronával növekedjen, ebből a Szlovák Építőipari Minisztérium szervezeteinél 1,1 milliárd koronával. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar tartós feladata, hogy kielégítse a belpiaci szükségleteket az áruk olyan szerkezetével, amely lehetővé teszi a közélelmezés további javítását, az önellátás irányvonalának teljesítését az élelmiszertermelésben, s az esetleges termési kilengések következményeinek elhárítását szolgáló tartalékok fokozatos létrehozását. Ezért nagy súlyt helyezünk a növénytermelési feladatok teljesítésére. 1986-ban 3,9 millió tonna gabonát kell termelni, 5,5 százalékkal többet, a 7. ötéves tervidőszakban elért átlagos évi szintnél, s a minőségi agrotechnikán kívül következetesen meg kell tartani a vetésterületeket. 1985-höz képest több mint 10 ezer haktárral növelni kell az olajos növények vetésterületét. Az állattenyésztés fő feladata, hogy még hatékonyabbá tegyük a takarmányok felhasználását mégpedig úgy, hogy az egy termelési egységre jutó termelési fel- használás a jelenleg érvényben levő normákhoz képest 8 százalékkal csökkenjen. A szemestakarmányok megtakarítása érdekében ésszerűen kell hasznosítani a mezőgazdasági üzemek megnövelt tömegtakarmány-tartalé- kait. A terv az erdőgazdaság funkcióit is sokoldalúan figyelembe veszi. Az idei évhez képest már jövőre kétszázezer köbméterrel csökken a fakitermelés, s fokozatosan további csökkenés várható a 8. ötéves tervidőszak azt követő éveiben. Az anyagi termelés és az egész gazdaság fejlődését az előző évekhez képest nagyobb mértékben kell a hatékonyság növekedésének meghatároznia. Vonatkozik ez elsősorban a felhasznált energia, nyers- és alapanyagok hasznosítására, ami a tervben úgy csapódik le, hogy a nemzeti jövedelem képzése növekedésének dinamikája csaknem kétszer akkora, mint a társadalmi összterméké. Az egyes ágazatok viszonylatában ezt a feladatot nemcsak az anyagi költségek részarányának a differenciált feltételek és lehetőségek szerinti igényes csökkentésével, hanem a külkereskedelmi és a belpiaci értékesítés feladatai útján is konkretizálják. Ezzel összhangban az ipar szerkezeti változásainak azon ágazatok és termelési ágak súlyának növekedésére kell irányulniuk, amelyek jobban hasznosítják a nyersanyagokat és kevésbé nyersanyagigényesek. Az anyagi ráfordítások jobb hasznosítása meghatározó forrásának azonban a termékek anyagi-műszaki színvonalának emelését tekintjük. A terv ugyan azt irányozza elő, hogy 1986-ban az elsó osztályú és a műszakilag progresszív gyártmányok értéke az idei szinthez képest csaknem 3 milliárd koronával, vagyis 7 százalékkal emelkedjen, de e feladat progresszivitása nem felel meg a szükségleteknek, sót minden ágazat reális lehetőségeit sem fejezi ki. Ezért a kormány intézkedéseket tett e feladat túlteljesítésére. Ez megköveteli az innovációs programok gyors végrehajtását, a tudományos-múszaki fejlesztés eredményeinek hatékonyabb fel- használását és azt, hogy a tudo- mányos-kutatási alap munkáját hatékonyabban éppen ebbe az irányba orientáljuk. A jövő évi feltételek között különösen nagy jelentősége van annak a feladatnak, hogy következetesen gondoskodjunk a fűtőanyagok felhasználásának ésszerűbbé tételéről. Fontos helye van e téren az atomenergetika fejlesztésének. A jövő évben ugyancsak meg kell tartani a munkatermelékenység növekedésének az elmúlt három évben elért ütemét. A hatékonyság növelésére való törekvést egybe kell kapcsolni a tartós intenzifikálási tényezők befolyásának további megszilárdításával. A terv megteremti a feltételeket a tudományos kutatási alap, főleg realizálási fázisa kapacitásának növeléséhez. Hatékonyabban kell felhasználni a tudományos-múszaki fejlesztés eddigi effektív eredményeit, ezen belül a beruházási és az anyagi intézkedéseket. Kötelező feladat 18 félkapacitású és kísérleti üzemegység építése. Az új termelési ágak és technológiák beindítása érdekében a szlovák kormány hatáskörébe tartozó ágazatokban 0,5 milliárd korona költségvetési kerettel kell fejlesztési akciókat kezdeni. Az idei szinthez képest másfél milliárd koronával nagyobb beruházásokat kizárólag gépekre kell felhasználni, az építőipari munkálatok csökkenő volumenje mellett. A rendkívül sok befejezetlen építkezés, amelyeknek volumenje 2,4-szerese az éves beruházási volumennek, megkívánja, hogy nagyon józanul mérjük fel a következő esztendőben, illetve a 8. ötéves tervidőszak további két-há- rom évében az új építkezések megkezdésének lehetőségeit. A CSKP politikájával összhangban elsőrendű figyelmet fordítunk a lakosság életszínvonalának további fejlesztésére és nagyobb mérvű kiegyensúlyozottságára. A hosszabb távra szóló koncepciónak megfelelően a személyi fogyasztás fokozatos növelésére törekszünk. A következő évben szintje kell hogy 2,7 százalékkal meghaladja az 1985. évi szintet. Ezzel összefüggésben azzal számolunk, hogy a kiskereskedelmi fdr’galom 3,1 százalékkal, a lakosság által a szolgáltatásokra fordított költségek 3,6 százalékkal növekednek. A következő évben továbbra is gyors ütemben fokozzuk a lakosság társadalmi fogyasztását. Az eszközöket elsősorban az egészségügy és a szociális ellátás fejlesztésére fordítjuk, továbbá a műveltségi színvonal emelésére, különösképpen a fiatal nemzedék viszonylatában. Folytatjuk a lakásprobléma megoldását, mégpedig 32 000 lakás felépítésével. Az életszínvonal fejlesztése szerves részének tekintjük a környezeti viszonyok javítását. Ezért a jövő esztendőben az eszközöket főleg arra összpontosítjuk, hogy meggyorsuljon a 48 ökológiai építkezés. Ezek közül tizennyolcat kell befejezni, ami hozzájárul kerületeinkben a folyók szennyezettségének csökkentéséhez, illetve a krompachyi Kovohuty üzemben a levegőszennyezés megszüntetéséhez. Az 1986-1990-es években Szlovákia gazdaságának további dinamikus fejlődésével számolunk, mégpedig olyan méretekben, hogy nemzeti jövedelme éves átlagban 4,2-4,5 százalékkal gyarapodjon. E fejlesztés érdekében a 7. ötéves tervidőszakhoz képest nagyobb lesz a munkaerők számának növekedése, emelkedik képzettségi színvonaluk, valamint évente hozzávetőleg 5 százalékkal a termelési ágazatok műszaki ellátottsága is. Eltekintve azonban a mezőgazdasági nyersanyagoktól és egyes vegyipari anyagoktól, amelyeket a Szovjetunióból importálunk, nem számolunk az anyagfelhasználás jelentősebb növekedésével. Ezért a 8. ötéves tervidőszakban el kell érni azt, hogy a nemzeti jövedelem gyarapodása a termelési fogyasztás növekedésének háromszorosa legyen, míg az 1983-1985-ös évek viszonylag sikeres időszakában a termelési fogyasztás egy százalékos növekedésével a nemzeti jövedelem két százalékkal gyarapodott. Véleményünk szerint a fejlesztés jelzett útját járva, Szlovákia gazdasága megfelelőképpen hozzájárulhat a következő időszak alapvető gazdasági és társadalmi feladatainak megvalósításához. František Mi seje szlovák pénzügyminiszter expozéja az SZNT ülésén az SZSZK évi állami költségvetéséről szóló törvény javaslatához Az idei esztendő és az előző két év eredményei alapján azzal számolunk, hogy teljesítjük az ötéves tervidőszak pénzügyi politikájának legfontosabb feladatait. A tervidőszak éveiben a bonyolult feltételek között is kiegyensúlyozott volt a költségvetési gazdálkodás és megfelelt dinamikus fejlődése is. Ezzel cselekvóen hozzájárultunk gazdaságunk egyensúlyi helyzetéhez. Nem lehetünk viszont elégedettek gazdaságunk hatékonyságának szintjével és főleg alacsony fokú jövedelmezőségével. A következő időszakban figyelmünk ennek növelésére összpontosul. Az előző ötéves tervidőszakban jelentős eszközöket ruháztunk be több népgazdasági ágazat fejlesztésébe. Joggal vártuk nemcsak a termelési, hanem a gazdasági, vagyis a jövedelmezőségi javulást is. Ezért nyugtalanít bennünket, hogy néhány ágazatunkban és országos viszonylatban is aránytalanul nagy a lemaradásunk a jövedelmezőség tekintetében. Gazdasági problémáink egyike, hogy továbbra is veszteséges több vállalatunk. Az egész tervidőszak alatt 30-40 vállalat volt veszteséges és öt év alatt a veszteség összesen meghaladja a hétmilli- árd koronát. Noha meghatároztuk a veszteség kiküszöbölésének és a jövedelmezőség növelésének módját, s ezt rögzítettük az érdekelt termelési-gazdasági egységek és vállalatok konszolidációs programjaiban, illetve a teljesítő- képesség és a hatékonyság növelésének programjaiban, a helyzet jelentősebbén ez idén sem javult. A költségvetési kapcsolatok szemszögéből gazdaságunk komoly problémája a külkereskedelmi árucsere alacsony fokú hatékonysága. Az SZSZK állami költségvetése a következő esztendőben 85 milliárd koronás volument képvisel, ami 7 százalékos növekedés az idei esztendővel szemben, miközben bevételeink több mint 9 százalékkal lesznek nagyobbak. összhangban a pénzügyi politika hosszú távú céljaival, a következő év költségvetése elsősorban a gazdasági szférában ösztönöz az anyagi erőforrások dinamikusabb fejlesztésére. Azt akarjuk, hogy a nemzeti jövedelem gyorsabb gyarapításával összefüggésben már a 8. ötéves tervidőszak elsó évében, a 7. ötéves tervidőszakhoz képest dinamikusabban fejlődjön a nyereség és a jövedelmezőség is. Ez igényes feladat, mivel több mint 90 százalékban a költségek csökkentésével kell teljesítenünk. Az SZSZK kormányának hatáskörébe tartozó gazdaságban a nyereség 23 százalékos éves növekményével számolunk, a vállalati szférának azonban ennél nagyobb dinamikára is lehetősége van. Noha a gazdasági szférában a nyereség dinamikusan fog növekedni és kisebb mérvű lesz a nyereségelvonás, az ágazatok jövedelmi helyzete differenciáltan fog alakulni. Ez továbbra is megkívánja, hogy egyes társadalmi fontosságú prioritások feltétlen támogatása mellett a költségvetésnek viszonylag nagy hányadát beruházzuk a gazdaságba. Négymilliárd korona beruházási hozzájárulással számolunk, és további 1,6 milliárd koronával a tudomány és a technika fejlesztésére. A beruházások közül előnyben részesítjük a gyorsan megtérülő korszerűsítési akciókat, amelyek a gépek hányadának növekedésével és a legújabb tudományosműszaki ismeretek felhasználásával járnak. Pénzügyi valamint hitelnyújtási szabályzókkal és intézkedésekkel hatni fogunk a készletek jobb kihasználására, kedvezőbb alakulásukra és összetételükre. A hatékonyság növelésének egyik fontos tényezője a külkereskedelmi árucsere elmélyítése, különösképpen a KGST-országok - kal. Ez megkívánja, hogy az export anyagi volumenének tervezett növelése mellett vállalataink kiemelt figyelmet szenteljenek a szállítások minőségének és választékának. Az állami költségvetés eszközeinek jelerttós hányadát, összesen csaknem 13 milliárd koronát fordítunk az önálló elszámolás nem beruházási szükségleteire. Ennek jelentős részét a mezőgazdaságra. Továbbra is számolunk a gazdaságossági program konkrét intézkedéseinek érvényesítésével és elmélyítésükkel. Különösképpen fontos kidolgozni a rezsiköltségek csökkentésének feladatait, mivel jelenlegi szintjük indokolatlanul csökkenti gazdasági eredményeinket. Ez összecsendül azzal a szándékkal, amely kifejezésre jutott a CSKP KB és az SZLKP KB ülésén, miszerint minden szinten emelni kell az irányító munka színvonalát, javítani kell hatékonyságát s ezzel összhangban gondoskodni kell az ügykezelési igényesség csökkentéséről, az irányítás és az igazgatás gazdaságosabbá tételéről. A nemzeti bizottságok költség- vetési volumenje a következő évben 38,9 milliárd korona lesz, ami 1985-höz képest 7,1 százalékos növekedés. A nemzeti bizottságok jobban hasznosíthatják kiegészítő erőforrásaikat is, főleg a Z-akció feladatainak teljesítésére s a környezeti viszonyok nagyobb mérvű védelmére. A lakossági szolgáltatások nem beruházásos jellegű költségei 4,1 százalékkal lesznek nagyobbak, s elérik az 53,6 milliárd koronát. Ez egy lakosra 10 295 korona, ami az idei esztendőhöz képest 312 koronával több. Ezzel egyidejűleg lépéseket teszünk, hogy a dolgozók egészségügyi szociális és kulturális szükségleteinek kielégítéséből, a városok és a községek fejlesztéséből az eddiginél jóval nagyobb részt vállaljanak a vállalatok és a gazdálkodó szervezetek. Az ilyen jellegű költségeknek több mint felét, nagyjából 28 milliárd koronát a szociális ellátásra, a szociális biztonságérzet szilárdítására szánjuk, járadékok és betegbiztosítás formájában. A járadékbiztosítási költségek azzal összefüggésben növekednek, hogy 23 000 fővel több lesz a nyugdíjas, s az átlagos nyugdíj is emelkedik az utóbbi időben megvalósított intézkedésekkel kapcsolatban. Fokozott mértékben gondoskodunk a lakosság egészségi állapotáról. Nemcsak a gyógykezelésre fektetünk súlyt, hanem a megelőzésre is, főleg azokon a területeken, ahol rosszabbak a környezeti viszonyok. Az egészségügy költségvetési kiadásainak volumenje 6,4 százalékkal növekszik és eléri a 8,4 milliárd koronát. Ezen belül a gyógyszerekre fordított költségek meghaladják a 2,2 milliárd koronát. Itt a növekedés 8 százalékos. Gondoskodunk új létesítmények építéséről, a már működők javításáról, korszerűsítéséről és új egészségügyi technika beszerzéséről is. Továbbra is nyitott probléma a területi egységek egyenetlen ellátottsága egészségügyi létesítményekkel. Az oktatásügy költségvetési kiadásai több mint 6 százalékkal növekednek és elérik csaknem a 10 milliárd korona szintjét. Gondolunk az iskplai berendezések javításának, karbantartásának és korszerűsítésének fokozott igényére, de egyben az oktatási folyamatban az elektronika és a számítótechnika szélesebb körű alkalmazására is. Az életszínvonal emelkedésének velejáróját képezik a kultúrával, a kulturált élettel szembeni igények növekedése is. Csaknem 1,5 milliárd koronával biztosítjuk a kulturális, illetve a művészeti alkotó tevékenységgel és a népneveléssel foglalkozó társadalmi intézmények üzemelését. Tartósan fokozott figyelmet szentelünk a műemlékeknek. Széleskörűen kibontakoztatjuk külföldi kulturális kapcsolatainkat. A lakásépítésre több mint 7,8 milliárd koronát szánunk. A lakás- politika koncepciójával összhangban ösztönző intézkedéseket léptetünk érvénybe a szövetkezeti és az egyéni lakásépítésben. Külön tételből pénzeljük az állami szervezetek és a lakásszövetkezetek által kezelt lakások korszerűsítését és javítását. Az SZSZK állami költségvetése és a nemzeti bizottságok 1986. évi költségvetései az erőforrások megteremtésének és felhasználásának kiegyensúlyozott arányainál fogva lehetővé teszik a gazdaság további dinamikus és stabilizált fejlődését. Ez egyik előfeltétele pártunk gazdaság- és szociálpolitikai programja megvalósításának a 8. ötéves tervidőszak elsó éveiben. Ennek fő célja az életszínvonal további fejlesztése és tökéletesítése, valamint a lakosság szociális és létbiztonságának szilárdítása. ÚJ SZÚ 4 1985. XII. 13
