Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-10 / 291. szám, kedd

Levelezőink írják Ismét elsők lettek A Közép-szlovákiai Kő- és Ka­vicsbányák losonci (Lučenec) üzemének bolgáromi (Bulhary) részlege a 7. ötéves terv feladatait már szeptember 12-én, az 1985- ös év feladatait pedig november 18-án teljesítette. A részleg dolgozói mindent megtettek annak érdekében, hogy az exportfeladatukat - négyezer négyzetméter kockakő - határidő előtt és kiváló minőségben teljesít­sék. A részleg dolgozói már hosz- szú évek óta üzemi és vállalati, sót járási viszonylatban is mindig az elsők között szerepeltek a tervfel­adatok teljesítésében. E figyelem­reméltó eredmények elérése az üzemrészleg minden egyes dolgo­zója példás munkájának köszön­hető, valamint a hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója tisztele­tére kibontakoztatott széles körű szocialista munkaversenynek. Gömöri András A Bussai (Bušice) Efsz a Nagy­kürtösi (Veľký Krtíš) járás legsike­resebben működő szövetkezetei közé tartozik. Egyúttal nemcsak a Közép-szlovákiai kerület legna­gyobb napraforgó-termesztője, hanem a gabona-, a szőlőter­mesztésben és az állattenyésztés terén is szép sikereket ér el. Az itteni lakosság csaknem fele - 560 ember - tagja a szövetkezetnek. A múltban nem dicsekedhetett ilyen jó eredményekkel a Bussai Efsz, mint ma. Ennek fő oka az volt, hogy a helybéli lakosság szí­vesebben vállalt munkát a közeli üzemekben, intézményekben, amelyektől lakást, bölcsődét, óvo­dát kapott. Erre a tényre figyelt fel az efsz vezetősége. Elsősorban a munkakörülmények jobbá téte­lén kezdett el munkálkodni. A szö­vetkezet elnöke jelenleg Milan Chlepčo mérnök elmondta, hogy jelentős beruházásokra került sor, főleg a szociális helyiségeket ille­tően. Az ebédlőben büfé is rendel­kezésükre áll a szövetkezet dolgo­Színvonalas tevékenység öt kisközség tartozik a Kókeszi (Kamenné Kosihy) Hnb igazgatá­sa alá, s a polgári ügyek testületé­nek is öt falu részére kell biztosíta­nia az egyes szertartásokat. Az öttagú testület Emília Kotianová irányításával évek óta rendszeres, színvonalas munkát végez. Ebben az évben 15 névadó, hét házas­ságkötés és két ezüstlakodalom ünnepélyes szertartását készítet­ték elő, és bonyolították le. A tes­tület hagyományos rendezvényei között szerepel az idős emberek újévi köszöntése virággal és aján­dékkal, a sorkötelesek búcsúzta­tása, a jubilánsok köszöntése. Idén, hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója alkalmából kö­szöntötték a felszabadulás évé­ben született polgárokat. Decem­berben nyolc házaspár ezüst- és öt házaspár aranylakodalmának megünneplését rendezik meg. A szertartások kulturális műso­rának leggyakoribb szereplői: Be- recky Viola, Hampachel Piroska és Gemer Mária diáklányok. Külön dicséretet érdemel Berecky Mária, aki példásan vezeti és rajzolja a testület krónikáját. Bodzsár Gyula Alapos munkát végeznek Megtartották évzáró közgyűlé­süket a füleki (Fiľakovo) tűzoltók. A szervezet eseménydús tevé­kenységéről Károsi László elnök és Mokos Károly parancsnok szá­molt be. Kiemelték, hogy tevé­kenységük ebben az évben is el­sősorban a tűzmegelőzésre irá­nyult. Ezt a törekvésüket bizonyít­ja, hogy az előző évhez viszonyít­va hattal kevesebb tűzesethez kellett kivonulniuk. Munkájuk ala­posságát pedig az, hogy a hason­ló körülmények között működő szervezetekhez képest jóval a megszabott időn belül érkeztek a színhelyre. A helyi hangosanbe- szélőn keresztül harminckét tűz­megelóző témájú figyelmeztetést adtak közre, öt középületet és ezerötszázhetven családi házat ellenőriztek tűzvédelmi szempont­ból. Külön figyelmet szenteltek a tavaszi fű- és avarégetésnek, amit a helyi Közbiztonsági Testü­let tagjaival közösen végeztek. Több bemutató tűzoltógyakorlatot tartottak a helyi alapiskolák és a gimnázium közel ezerötszáz ta­nulójának. A tűzoltók a rendelke­zésükre álló műszaki berendezé­sek karbantartásánál ezerkét­százhatvan órát, környezetszépí­tés során pedig hétszázhatvan órát dolgoztak társadalmi munká­ban. Parti Zoltán AZ EGÉSZSÉGESEBB MUNKAHELYÉRT A vágsellyei (Šaľa) Duslo vegy­ipari vállalatban az utóbbi években nagy gondot fordítanak a munka­hely levegőjének tisztítására, hogy ezáltal is növekedjen a termelés és javuljon a termékek minősége. A 03-as üzemben készítik az összetett műtrágyát. Az üzem ve­zetője Ondrus István mérnök kez­deményezésére porelszívó beren­dezést szereltek fel a termelőcsar­nokba. A külföldi ajánlatok közül a bu­dapesti Paraplán cég berendezé­se nyerte el a vágsellyeiek tetszé­sét. A magyar szerelők rövid két hónap alatt végezték el a munká­latokat a dolgozók örömére. A por­elszívó kiválóan működik. A leve­gő portartalmát jelentős mérték­ben - húsz százalékkal - csök­kenti. A felvételen balról dr. Krekács Sándor és Fledrich István magyar- országi szakemberek, valamint Július Viršík és Hanzel Gábor mérnökök, a Duslo dolgozói meg­beszélik a berendezéssel kapcso­latos teendőket. Kép és szöveg: Milan Aľakša zóinak, sót gazdag választékú élelmiszerrészleg is segíti az itteni embereket. Munka után nem kell a falu élelmiszerboltjába menniük, ahol estefelé már egyébként sem kapnak friss árut. A szövetkezet területén megvásárolhatják a leg­fontosabb élelmiszereket ebédidő alatt. A szövetkezetnek saját óvodája és bölcsődéje van, amelyekben 60 gyermeket tudnak egyszerre elhe­lyezni. Ez is nagy segítség a dol­gozó anyáknak. Ezekben rejlik a szövetkezet si­kere, hiszen a jó munka alapfelté­tele a jó légkör és a kedvező munkafeltételek. Milan Kosec Ötmillió terven felül A rimaszombati (Rimavská So­bota) Rimavan rokkantak ipari szövetkezetének dolgozói idei tervfeladataikat augusztus végéig magasan túlteljesítették. A CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy az év végéig még több mint ötmillió korona értéket állítanak elő. A felvételen Nagy Anna illatsze­res flakonokat tölt. Kissné Z. Gabriella Pálházy József felvétele Aranylakodalmasok Nagykéren (Milanovce) már ha­gyománnyá vált, hogy minden év novemberében ünnepélyesen kö­szöntik azokat, akik az év folya­mán töltötték be 50. életévüket, illetve 25. és 50. házassági évfor­dulójukat ünnepük. A legutóbbi összejövetelen Doj- csán Elek mérnök, a hnb elnöke és Száraz Mária igazgató, a pol­gári ügyek testületének tagja me­leg szeretettel köszöntött nyolc házaspárt aranylakodalmuk alkal­mából. Az ünnepséget a gyere­kek, unokák és közeli rokonok gratulációi tették még meghitteb­bé. Gyurcsek Ilona Kedvelt könyvesbolt Szlovákia 14. idegennyelvü könyvesboltját az idén májusban nyitották meg Piešťanyban. Az el­múlt jó félévi működésről Oľga Vitteková üzletvezető elmondta, hogy a könyvesbolt megnyitása óta keresett helye a hazai és kül­földi fürdővendégeknek. A 80 négyzetméternyi eladóterületen eredeti szovjet könyveket kínál­nak, ezen kívül szovjet és hazai hanglemezeket, magnókazettá­kat, továbbá különféle népművé­szeti ajándéktárgyakat. A külföldiek német, angol, ma­gyar, arab stb. nyelvű kiadványok iránt érdeklődnek, az ő igényeiket is ki tudja elégíteni a bolt. Bő a választék képzőművészeti alkotásokból, autótérképekből, úti­kalauzokból, nyelvkönyvekből, szótárakból. A gyermekek is kedvükre válo­gathatnak a sok szép, színes, ér­dekes mesés- és más gyermek­könyvből. Zora Petrášová Hl 1 [Y 1 Foglaló I.: 1985 augusztusában vásá­roltam egy házat. Azaz vásároltam volna. Az eladóval már meg is egyeztünk a ,,foglalót“ illetően, amit át is adtam neki, s aláírta az átvételi bizonylatot. 15 nap eltelte után az eladó közölte velem, hogy a házat másnak adja el és vissza­adja a megfizetett összeget. Nem tudom mit tegyek, ugyanis a házra nagy szükségem lenne. Szeret­ném tudni, köteles vagyok-e a kí­vánságának eleget tenni? Ajánljuk a pénzt sürgősen fo­gadja el, még mielőtt az eladó meggondolja magát, mert akkor már csak a bíróság útján követel­hetné vissza a pénzét, mint jogta­lan anyagi előnyt. A foglalót, mint a szerződést biztosító mellékkötelezettséget, a Polgári Törvénykönyv nem sza­bályozza ugyan, de a Ptk. 51. §-a szerint a felek olyan szerződést is köthetnek, amely nincs tételesen szabályozva. A foglalóról szóló szerződést azonban csakúgy, mint az ingatlan megvételéről szó­ló szerződést, írásban kell meg-: kötni ahhoz, hogy érvényes le­gyen. S mivel a foglalót a törvény nem szabályozza, a szerződés­ben kell rögzíteni a teljesítés meg­hiúsításának következményeit is (pl. hogy a foglalót átvevő személy kétszeresen köteles megtéríteni az átvéti foglalót, ha a teljesítést meghiúsítja). Egy bizonyos összeg átvételéről szóló bizonylat nem helyettesítheti ezt az írásbeli szerződést. Az árvajáradék nem a takarékoskodást szolgálja M. T. B.: Négyen vagyunk test­vérek. A szüléink tíz évvel ezelőtt tragikus körülmények közt huny­tak el. A nővérem kivételével, aki a baleset idején már férjnél volt, az édesapám testvéréhez kerültünk (nekik nem lehetett gyermekük). Nem fogadtak azonban örökbe minket - még az öcsémet sem, aki pedig annak idején még csecse­mő volt. Tavaly megnősültem, a feleségem szüleinél lakunk. Míg a nagybátyáméknál laktam, árva­járadékot kaptak ránk, de - sajnos - nem tudom mennyit. A lényeg az, hogy még most sem kaptam tólük egy fillért sem. Azt szeret­ném tudni, kinek jár az árvajára­dék, s ha nekem, követelhetem-e tőlük? Nagy szükségem lenne ugyanis a pénzre, mert jövőre építkezni akarok. Az árvajáradék valóban az ár­vát (árvákat) illeti meg, tehát az, aki kézhez kapja, köteles azt az árva életszükségletei (ruházko­dás, étkezés, bizonyos kulturális igények stb.) kielégítésére fordíta­ni. Az árvák nevelése - tekintettel az árvajáradék összegyére - nem tekinthető „nyereséges vállalko­zásnak“, s úgy tűnik, olykor há­lásnak sem. Az árvajáradék összege (vagyis annak a nyugdíj­nak az 50 százaléka, amelyre a dolgozónak a halála pillanatá­ban joga lett volna) talán fedezheti a gyermek legfontosabb szükség­leteit, de semmiképp sem „fizet­ség“ egyben a gyermek nevelésé­ért, az ezzel járó gondokért. Ha nevelő szülei rendesen gondos­kodtak az alapvető szükségletei kielégítéséről, nem valószínű, hogy akár egyetlen fillért is félre tudtak volna tenni az árvajáradék­ból az ön, vagy akár - amivel esetleg ön gyanúsítja őket - a ma­guk számára. Jogos volt a büntetés? K. I.: A Csehszlovák Állami Au­tóbuszközlekedési Vállalatnál dol­gozom buszsofőrként. Mivel az idén még nem voltam szabadsá­gon, július végén egy napot kér­tem a feletteseimtől, augusztus 29-re, amit akkor meg is kaptam. Az említett napon ezért természe­tesen nem jelentem meg a mun­kahelyemen, de nem is helyettesí­tett senki. A vállalat vezetősége ezt követően megbüntetett azzal, hogy más munkakörbe helyeztek át. A büntetést azzal indokolták, hogy egy napra nincs jogom sza­badságot kivenni. Kérem, írják meg, van-e jogom egy napi sza­badságra, s jogos-e a büntetés? Az üdülési szabadság kiadásá­nak alapszabályait a Munka Tör­vénykönyve rögzíti 106. §-ában. Az említett rendelkezés szerint a szabadság megkezdésének idő­pontját a munkáltató határozza meg az üdülési szabadságok ter­ve szerint (amelyet a szakszerve­zet előzetes beleegyezésével ha­tároz meg) úgy, hogy a dolgozó az üdülési szabadságát rendszerint egészben, s a naptári év vége (vagyis a folyó év december 31 -e) előtt vehesse igénybe. Az üdülési szabadságok tervének összeállí­tásánál ügyelni kell a vállalat fel­adatainak ellátására, s a dolgozó jogos érdekeire is. Ha a szabad­ságot a munkáltató kivételesen felaprózva adja ki, a szabadság­nak legalább az egyik része egy összefüggő hét kell legyen, illetve a fiatalkorúaknál két összefüggő hét. A törvény tehát nem teszi lehe­tővé, hogy a dolgozó maga hatá­rozza meg, mikor veszi ki a sza­badságát - még akkor sem, ha az üdülési szabadságra vitathatatlan jogigénye van. A dolgozónak csu­pán lehetősége van arra, hogy a munkáltatójához forduljon a sza­badság egy bizonyos időpontban történő kiadása iránti kérelmével (lényegében ezt tette ön). Ezzel kapcsolatban foglalt állást a legfel­sőbb bíróság, s kimondta, hogy ,, nincs ellentétben a Munka Tör­vénykönyve 106. §-ának 1. bekez­désével a munkáltatónak az a gyakorlata, mely szerint a dolgo­zó a szabadsága kiadását kéri, s a felettese (akinek ez a jogköré­be tartozik) engedélyezi számára a szabadság merítését. Ebben az engedélyezésben ugyanis a sza­badság megkezdése időpontjának meghatározását lehet látni.“ A Munka Törvénykönyve nem tiltja (lásd fentebb) azt sem, hogy a dolgozónak felaprózva adják ki az üdülési szabadságát, csak azt rendeli el, hogy pl. a három heti szabadságából legalább egy hetet összefüggő egészben kell meg­kapnia (ez a rendelkezés is azon­ban inkább a dolgozó érdekeit vé­di, mint a munkáltatóét). Ha tehát a Munka Törvénykönyve nem tiltja meg azt, hogy a munkáltató na­ponként adja ki az üdülési szabad­ság egy hetet (a fiatalkorúaknái két hetet) meghaladó részét, nem tilos az sem, hogy a dolgozó egy napra kérjen szabadságot. A vál­lalatok vezetőinek a szabadságok engedélyezésénél lehetőségük van arra, hogy ügyeljenek a válla­lat feladatainak ellátására, sót arra is, hogy utólag megváltoztassák a szabadság megkezdésének idő­pontját, esetleg hogy a dolgozót szükség esetén visszahívják a szabadságáról. Amennyiben tehát a felettesei valóban engedélyezték az egy na­pi szabadságot) illetve az időpont­ját utólag nem változtatták meg, nem vonták vissza az engedélyt), sem ön, sem pedig ők nem jártak el jogellenesen. így viszont tör­vénysértő az önre kirótt büntetés, mert büntetni csak a munkafegye­lem vétkes megszegését szabad és szükséges. Ajánljuk a büntetés hatálytala­nítása végett forduljon a szakszer­vezet üzemi bizottsága mellett működő munkaügyi döntőbizott­sághoz, esetleg - ha ilyen a válla­latukban nem működik az illeté­kes járásbírósághoz. Egyébként pedig, amennyiben az áthelyezé­séből anyagi kára (pl. kereset- csökkenés) származott, jogelle­nes büntetés esetében jogigénye keletkezik ennek megtérítésére is. (m-n.) ÚJ SZÓ 6 1985. XII. 10. A jó megoldás eredménye

Next

/
Thumbnails
Contents