Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-10 / 291. szám, kedd
Svätopluk Potáč elvtárs beszéde (Folytatás a 3. oldalról) az alapvető cikkek választékának, valamint a kiváló minőségű, a kiváló használati értékű és esztétikus termékeknek is. A nemzeti jövedelem nagyobb forrásainak képzése lehetővé teszi, hogy tovább javítsuk a nem termelési szféra szervezeteinek anyagi ellátottságát és tovább növeljük a társadalmi fogyasztást. Az egy lakosra eső társadalmi fogyasztás értéke 11 733 korona lesz, ami 3,3 százalékkal több, mint az idén. Ez az összeg csaknem négyszerese az átlagos havi keresetnek. Társadalmunk továbbra is társadalmi forrásokból dotálja az alacsony kiskereskedelmi árutermékeket, így pl. az élelmiszereket, a hófogyasztást, valamint a lakás- gazdálkodást és a személyszállítást. Az erre fordított összegek egyre nagyobbak, és az életszínvonal emelkedésének forrását jelentik. Az anyagi társadalmi fogyasztásra 3,8 százalékkal többet fordítunk, ebből az egészségügyben 6,4 százalékkal, az oktatásügyben és a kultúrában 3,7 százalékkal többet. Tervbe vettük az iskolai oktatás korszerűsítésének programját, amely az elektronika fel- használására irányul. Jövőre 82 000 lakást adunk át rendeltetésének. Ez kevesebb, mint amennyi a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott 480 000 lakásból egy évre jut. Ezt az okozza, hogy az építkezési területek nincsenek előkészítve, kevés a megkezdett építkezés, mivel ebben az évben sok lakást adnak át rendeltetésének. Az ötéves tervidőszak további éveiben be kell pótolni ezt a lemaradást, növelni kell az átadott lakások számát úgy, hogy folyamatossá tesszük az építést, elvégezzük a szükséges területi előkészítést a lakásépítéshez. A környezetvédelem javítása, amelyet az életszínvonal részének tekintünk, összhangban áll a távlati koncepcióval. A 8. ötéves tervidőszakban kétszer többet fordítunk az ökológiai építkezésekre. 1986-ban 23 jelentősebb ökológiai építkezést kezdünk meg és 36-ot fejezünk be. Ezenkívül a nagyobb beruházások, a Z-akcióban megvalósított kisebb építkezések, valamint a közös beruházások részeként is elkészülnek ökológiai létesítmények. Az intenzív gazdaságfejlesztés szempontjából rendkívül fontos a beruházási program irányvonala. Az 1986. évi terv 167 milliárd korona beruházást irányoz elő, ami az idei évhez viszonyítva kisebb növekedést jelent. Ezeket a forrásokat racionálisan kell kihasználnunk. Tovább kell javítanunk az építkezési beruházások folyamatát, mindenekelőtt le kell rövidíteni a határidőket, több beruházást kell fordítani a rekonstrukciókra és korszerűsítésekre. Annak érdekében, hogy a 8. ötéves tervidőszakban meggyorsítsuk a gazdaság szerkezeti és műszaki átépítését, már jövőre növelnünk kell a gépek és berendezések szerepét. Ezzel a távlati koncepcióval összhangban 11,4 százalékkal nő a gépek és berendezések volumene, míg az építőipari munkáké 6,4 százalékkal csökken. A gépek és berendezések részaránya a beruházásokban ezáltal az idei 41 százalékról jövőre 45 százalékra nő. A terv előnyben részesíti az állami célprogramok beruházásait, a tudományos-műszaki fejlesztést, a népgazdaság elektronizálását, az exportképesség fokozását, az ökológiai építkezéseket, valamint a tüzelőanyag-ipar és energetika területén tervezett építkezéseket. A tárcáknak, a termelési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak az állami terv lebontása és megvalósítása során következetesen figyelembe kell venniük ezeket a tényeket. Azok a vállalatok és szervezetek, amelyek eleget tesznek a meghatározott kritériumoknak és feltételeknek, fejlődésük meggyorsítása érdekében további beruházásokat valósíthatnak meg a meghatározott kereten kívül, főleg a devizahitelek, a gépek pótlólagos gyártása és a külkereskedelemben való részvétel révén szerzett eszközök kihasználásával. A jövő évi terv javaslata nagy igényeket támasztott az újonnan megkezdett építkezésekkel szemben azzal az indokolással, hogy még a következő ötéves tervben éreznünk kell hozzájárulásukat eredményeinkhez. Az építkezési beruházások állandó javítása érdekében hozzávetőlegesen 80 milliád korona költségvetéssel kezdhetünk meg új építkezéseket, ami lehetővé teszi, hogy 2 százalékkal csökkentsük a megkezdett építkezések számát. Hetvennyolc jelentős építkezést helyezünk üzembe, amelyek hozzájárulnak a termelés növeléséhez, a munkatermelékenység emeléséhez és a helyzet javításához a nem termelési szférában. Nagyobb feladatok állnak előttünk a készletek kihasználásában. A készletek növekedése alacsonyabb szintű lesz, mint az idén, főleg annak révén, hogy jelentős tartalékokat mozgósítunk. Az intenzifikálás távlati és hatékony tényezője gazdaságunk fokozódó bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba, főleg a szocialista gazdasági integrációba a termelési szakosítás és kooperáció bővítése és elmélyítése révén. A jövő évi állami terv a külkereskedelmi forgalom további növelésével számol. A forgalom jelenleg nem kielégítő. Ezért keresni kell a hatékony növelés további lehetőségeit azzal a céllal, hogy a külkereskedelmi forgalom üteme fokozatosan gyorsabb legyen, mint a nemzeti jövedelemé. A szocialista országok viszonylatában a külkereskedelmi forgalom 3 százalékos növekedésével számolunk, miközben a kivitel 4,6 százalékkal nő. A következő öt év népgazdasági terveinek egybehangolásával összhangban a kölcsönös gazdasági kapcsolatokban ösztönző tényező lesz az ágazatokon belüli árucsere. Fokozatosan megvalósítjuk a KGST-országok legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozásának határozatait, valamint a KGST-országok távlati, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programjainak intézkedéseit. E programok közül nagyon nagy jelentősége van a Szovjetunióval aláírt dokumentumnak. A nem szocialista országok viszonylatában a jövő évi terv nem számol a kivitel növekedésével, mindenekelőtt azért, mert megvalósítjuk azt a koncepciót, amely számol a nyersanyagok, mindenekelőtt a szén, a fa és a kohászati termékek kivitelének csökkentésével, miközben növelni kell a feldolgozó ipar, főleg a gépipar és a fafeldolgozó ipar termékeinek kivitelét. Ösztönző intézkedéseket fogadtunk el a kivitel elősegítésére. Egyúttal teret biztosítunk a gépek behozatalának növeléséhez, főleg a vegyipar és az autóipar nagyobb beruházásai számára, valamint a fogyasztási cikkek behozatalának növeléséhez. A behozatal nagysága a tervezett kivitel teljesítésétől, illetve túlteljesítésétől függ. A hatékony kivitel döntő forrása a szükséges behozatalnak és a kiegyensúlyozott fizetési mérleg elérésének, főleg annak a követelménynek a szempontjából, hogy folytatnunk kell adósságunk csökkentését a nyersanyag-behozatallal kapcsolatban. Ezért azokban az ágazatokban, amelyeknek döntő szerepük van a tudományos-műszaki fejlesztésben, ahol túlsúlyban vannak a szakképzett munka és a hazai nyersanyagok, mozgósítani kell a tartalékokat a kivitel hatékonysága területén. Egyúttal javítani kell a külkereskedelem munkáját, és a termelésnek jobban kell teljesítenie feladatait a külgazdasági kapcsolatok területén. 1986 az új ötéves tervidőszak elsó éve. Irányzata és eredményessége nagymértékben meghatározza az egész ötéves tervidőszak fejlődését. A jövő év koncepcióját befolyásolják az idei eredmények is, amelyek a kiindulópontot jelentik a jövő év számára. A CSSZSZK kormánya azt az alapelvet határozta meg, hogy főleg a minőségi mutatók terén az 1985-ös év az alapot jelenti a 8. ötéves tervidőszak megkezdéséhez. Ennek az intézkedésnek az volt a célja, hogy minden forrást és tartalékot mozgósítsunk az idei terv komplex teljesítésére és megakadályozzuk az azzal kapcsolatos spekulációkat, hogy igénytelen alapon kezdjük meg a 8. ötéves tervidőszakot. A CSSZSZK kormánya feladatul adta a tárcáknak, a termelésigazdasági egységeknek, a vállalatoknak és a szervezeteknek, hogy a nemzeti jövedelem 3,5 százalékos növelése érdekében a nyereségképzésben feladataikat 1,5 százalékkal növeljék. Ezt vegyék figyelembe az állami terv lebontásakor, ós mindenekelőtt azokon a területeken érjék el ezt a növekedést, ahol ehhez a legjobb feltételeik és lehetőségeik vannak. Azzal számolunk, hogy a terv igényes minőségi feladatainak teljesítéséhez hozzájárul a kezdeményező tervezés. A gazdasági szervezetek és a szakszervezetek addig, amíg a felettes szervek jövő év februárjában nem hagyják jóvá a gazdasági terveket, tovább növelhetik az állami tervből rájuk háruló feladatokat. A kormány ezzel kapcsolatban értékeli a Szakszervezetek Központi Tanácsának döntését, amely a dolgozók kezdeményezését a költségek 0,5 százalékos csökkentésére, a munkatermelékenység 1 százalékos növelésére és a termelés javítására irányítja. A jövő évi gazdasági és szociális fejlesztés tervének eredményes teljesítéséhez hozzájárul a vezetők, a konstruktőrök, tervezők és munkások kezdeményezésének és aktivitásának növelése, amelyet a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervei szerveznek. Ugyancsak hozzájárul eredményességünkhöz a Nemzeti Front szerveinek bekapcsolódása a kezdeményezésbe az CSKP XVII. kongresszusával és a képviselőtestületi választásokkal kapcsolatban. Azzal számolunk, hogy jövőre további intézkedések is pozitívan befolyásolják majd a terv teljesítését, a hatékonyság és a minőség javítását. Mindenekelőtt el kell mélyíteni az önálló elszámolási rendszer elveinek érvényesítését úgy, hogy szorosabb összefüggést teremtünk a nyereség és a külkereskedelmi eredmények között, fokozzuk a devizaérdekeltséget, a javadalmazásban jobban érvényesítsük az érdemek elvét és egyszerűsítsük a bérek irányításának rendszerét. Újabb intézkedéseket hozunk a készletgazdálkodás hatékonyabb befolyásolására. Ezek az intézkedések fokozzák a tartakékalap szerepét a kiegyensúlyozottabb fejlődés elérésében. Az 1986. évi terv feladatai igényesek, teljesítésük rendkívüli erőfeszítéseket követel meg az irányítás minden szintjén az állami és gazdasági szervek vezetőitől, továbbá azt, hogy egységesen járjanak el a szakszervezeti szervekkel - a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa által a múlt hónapban jóváhagyott alapelvek szellemében - a dolgozóknak a tervek kimunkálásában és megvalósításában való részvételének megszervezésében. Valamennyiünk figyelmének homlokterében gazdaságunk intenzifikálása, a tudományos- műszaki fejlődés eredményeinek gyorsabb és komplexebb gyakorlati alkalmazása áll. Ez a folyamat szükségszerűen összekapcsolódik az új alkotó gondolkodásmóddal, a tervteljesítés új megközelítésével és mindaz kiküszöbölésével, ami megmaradt abból az időszakból, amikor az extenzív fejlesztés volt túlsúlyban. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB 15. ülésén ezt így fejezte ki: ezen a téren is nagyobb nyomást kell gyakorolnunk, határozottabban kell kiküszöbölnünk a maradi- ságot és a rutinszerű munkát. Ez vonatkozik a központi szervekre, valamint az alacsonyabb szintű irányító szervekre is. Következetesebben kell érvényesíteni a lenini gondolkodásmódot és munkastílust, el kell sajátítani és érvényesíteni kell az olyan új hozzáállásokat, amelyek megfelelnek az intenzifikálás követelményének. A Csehszlovák Szocialista Köz- társasság kormányának meggyőződése, hogy a törvény jóváhagyása összhangban áll a nép, valamint a további gazdasági és társadalmi fejlődés érdekeivel. Jaromír Žák beszéde (Folytatás a 2. Oldalról) lyek lehetővé teszik, hogy nagyjából azonos anyagi ráfordítással jobb eredményeket érjünk el. A jövő évre és az ötéves tervidőszak további éveire szóló pénzügyi tervek elegendő eszközt utalnak ki a Szovjetunióban folyó integrációs akciók lebonyolítására, amelyek hosszú távon biztosítják számunkra a földgázt és a vasércet. Rendkívül sürgető számunkra az a követelmény, hogy az irányítómunkában minden szinten és területen a tudományos-múszaki fejlesztés és eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazása kerüljön az első helyre. A jövő évben a tudomány és a technika fejlesztésére fordított nem beruházási kiadások 19,4 milliárd koronát tesznek ki. A tudomány és a technika fejlesztésére nagyjából azonos, esetenként még több pénzeszközt fordítunk, mint a többi gazdaságilag fejlett ország. Nem az a cél tehát, hogy ott is takarékoskodjunk, ahol nem kell, hanem elsősorban az, hogy ezeket az eszközöket teljes mértékben és hatékonyan felhasználjuk. A hatékonyságnak a tudomány és a technika eredményeinek ef- fektív felhasználásával történő növelésére tett erőfeszítéseink közvetlenül összefüggenek a beruházási politikával. A gazdálkodó szervezetek beruházási szükségletei a jövő évben elérik a 134,2 milliárd koronát, azaz 3,6 százalékkal meghaladják az idei szintet. A termelés műszaki bázisának korszerűsítése és felújítása érdekében a közületeknek lehetővé tesszük, hogy saját üzemeltetési eszközeikből több mint 10 millió korona terjedelemben fedezhessék az állóeszközök felújításának és korszerűsítésének költségeit, ami a jelenlegi szintnek a kétszerese. A finanszírozásra szolgáló forrás elsősorban a leírásokból és a nyereségekből normatívák alapján létrehozandó beruházási alap lesz. Jelentős tartalékok vannak még a készletekben, bár a kormány és más szervek által elfogadott számos intézkedésnek köszönhetően a helyzet e téren az elmúlt négy évben javult. Ez vitathatatlanul pozitív jelenség, mivel a készletforgó egy nappal való meggyorsulása az iparban és az építőiparban mintegy 2,3 milliárd korona értékű eszköz viszonylagos felszabadulását jelenti. A jövő évben számításaink szerint az iparban és az építőiparban a készletforgó 2,1 nappal meggyorsul. Ugyancsak igényes feladatokat tűzünk ki a pénzügyi ellenőrzés hatékonyságának ellenőrzése, valamint a pénzügyi fegyelem és rend megszilárdítása terén. Az ellenőrzést a további években nagyobb mértékben orientáljuk a fő társadalmi prioritásokra, a társadalmi eszközök gazdaságos ráfordítására, a közvagyon kezelésének és védelmének javítására, valamint a jogtalan vagyonszerzés megelőzésére. A lakosságnak nyújtott társadalmi szolgáltatások és munkák nem beruházási költségvetési kiadásai a jövő évben elérik a 165,4 milliárd koronát. Ehhez az évhez képest á kiadások 3,2 százalékkal, vagyis 5,1 milliárd koronával emelkednek. E kiadásoknak több mint a fele a szociális ellátásra jut, amelynek terjedelme állandóan nő, és a jövő évben eléri a 90,3 milliárd koronát. A kiadások többlete főleg nyugdíj- és járadékbiztosításra irányul; erre 54,9 milliárd koronát fordítunk, ami a folyó évhez képest 1,5 milliárd korona növekedésnek felel meg. A nyugdíjak és a járadékok átlagos összege 1986-ban eléri az 1459 koronát. Az oktatás fejlesztésére a jövő évben 27 milliárd korona, nem beruházási kiadást fordítunk, ami 4,3 százalékkal haladja meg az idei szintet. A költségvetés többet irányoz elő a meglevő oktatási létesítmények karbantartására és korszerűsítésére, továbbá több gyermek számára biztosít lehetőséget erdei iskolákban történő tanulásra, s a főiskolai diákotthonok és étkezdék hálózatának a fejlesztésére is biztosít anyagi eszközöket. A költségvetés további kiadásokat irányoz elő az iskolák számítógépekkel és audiovizuális berendezésekkel való szélesebb körű és gyorsabb ellátására, hogy jelentősen korszerűsödjön az oktatás, és jobban felkészítsék a fiatalokat a jövőbeli feladatok megoldására. Társadalmunk nagy jelentőséget tulajdonít az emberek egészségvédelmének, ami a költség- vetési kiadásokban is megnyilvánul. A jövő évben erre a célra 27,4 milliárd koronát fordítunk, 7 százalékkal többet, mint az idén. Ezzel megteremtjük a feltételeket az orvosi ellátás fejlesztéséhez s az egészségügyi létesítmények tökéletesebb ellátásához és korszerűsítéséhez. A kultúrára fordított nem beruházási kiadások összege 1986- ban eléri a 4,8 millió koronát. A kulturális és társadalmi létesítmények üzemeltetésén és a műkedvelő kulturális tevékenység fejlesztésén kívül megteremtjük a feltételeket a műemlékvédelem javításához, valamint a kulturális létesítmények megfelelő karbantartásához. Az állam továbbra is nagymértékben részt vesz a lakásépítés és -gazdálkodás finanszírozásában. A jövő évben az e célra fordítandó költségvetési kiadások 27,1 milliárd koronát tesznek ki. Pénzügyi intézkedési terveket is elfogadtunk az állami lakáspolitika 8. ötéves tervidőszakra szóló koncepciójának megvalósítása érdekében, amely a lakásállomány intenzívebb felhasználására, az állami és a szövetkezeti lakások építésének gazdaságosabbá tételére és a családi házak építésének támogatására irányul. Nő a vállalatok részvétele a komplex lakásépítés finanszírozásában, s egyúttal jelentősen megnövekszik a családi házak építőinek az állam által nyújtott pénzügyi segély, beleértve a felújításra és korszerűsítésre nyújtott segélyt is. Például a családi házak építéséhez nyújtott támogatás átlagos összege a mai 39 ezerről 58 ezer koronára emelkedik. Ezek a tények meggyőzően bizonyítják a szocialista társadalom sokoldalú gondoskodását a lakosság életszínvonalának fejlődéséről. De állandóan szem előtt kell tartani, hogy nem korlátlanok azok az erőforrások, amelyeket a társadalom e szükségletek finanszírozására fordíthat. Ezért a társadalmi fogyasztás területén is következetesen érvényesíteni kell azt a szempontot, hogy gazdaságosan és hatékonyan kell ráfordítani az anyagi és a pénzügyi erőforrásokat, növelni kell a célszerűséget, és felelősségtudattal kell számba venni a szükségletek kielégítésének fontosságát országos szinten, ágazatonként, területenként és településenként egyaránt. ÚJ SZÚ 4 1985. XII. 10.
