Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-02 / 284. szám, hétfő
A CSKP KB Elnökségének beszámolója hazánk gazdasági és társadalmi fejlesztése 8. ötéves terve és 1986. évi terve kidolgozásáról (Folytatás az 5. oldalról) Ezért fokozatosan igényesebb feltételeket kell kialakítanunk a központi szervek és a szervezetek munkájához. Elsőrendű feladatunk, hogy tökéletesítsük a központi irányítást, erősítsük a kezdeményező tervezés távlatait, s gondoskodjunk a prognózisok, a hosszú távú és az ötéves tervek folyamatos összehangolásáról. Arról van szó, hogy a központi szervek szem elótt tartsák a terv fő arányosságait, hosszú távú célokkal biztosítsák a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, s a legfontosabb szerkezeti és innovációs programok társadalmi hatékonyságát. Az is fontos, hogy az ötéves tervet alapvető irányítási eszközként alkalmazzuk, növeljük a tervek stabilitását, s haladást érjünk el a tervezés folyamatosságában. Az érem másik oldalát nézve fokozatosan növelni kell a gazdasági szervezetek önállóságát is, valamint alkalmazkodó képességüket a tudományos-műszaki haladásból eredő változásokhoz. Arra van szükségünk, hogy a szervezetek saját érdekükben is a társadalmi forrásokkal való lehető legjobb gazdálkodásra, termelésük maximális hasznosságára törekedjenek. Ezért teljes mértékben ki kell bontakoztatni a szocialista vállalkozó szellemet, hogy a vállalatok kezdeményezóen, részletekbe menő utasítások nélkül, s minél rugalmasabban és jobb minőségben gondoskodjanak a társadalmi szükségletekről, a megrendelők igényeiről, figyelembe véve a fogyasztói kereslet terjedelmében és szerkezetében bekövetkező változásokat. Ezzel összefüggésben meg kell szilárdítani a szervezetek közötti gazdasági kapcsolatokat, főleg a gazdasági szerződések szerepét. Mindebből az következik, hogy a gazdasági mechanizmus fejlesztésében fő alapelvként kell érvényesíteni a demokratikus centralizmus elmélyítését. Számunkra is érvényesek Gorbacsov elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának a Központi Bizottság áprilisi ülésén elhangzott szavai, hogy ,,a centralizmus alapelveinek további fejlesztése, a stratégiai feladatok teljesítése során bátrabban kell haladnunk a vállalatok jogainak kiterjesztésében, önállóságuk növelésében, az önálló elszámolás bevezetésében, s ezen az alapon növelni kell a dolgozó kollektívák felelősségét a munka végső eredményeiért, s növelni kell az érdekeltségüket is ezekben az eredményekben.“ További fontos kérdés, amely kiegészítésre és pontosításra szorul, a hatékonyság sokkal megbízhatóbb és egységes kritériumainak a kidolgozása, amelyek a nemzetközi mércéket is figyelembe veszik. Ezeket a kritériumokat fokozatosan be kell vezetni a bővített újratermelés egész folyamatának az irányításába, elsősorban egységesen a tervezési folyamatokba, az önálló elszámolási rendszer működésébe, a műszaki fejlesztés, a beruházások, a bel- és a külkereskedelem irányításába. Ezért fokozatosan el kell hárítani mindent, ami ezeket a kritériumokat még deformálja, ami indokolatlanul eltérő feltételeket és szempontokat szül az egyes ágazatok, szakágazatok, szervezetek vagy területi egységek hozzájárulásának elbírálásánál a nemzeti jövedelem létrehozásába, s a társadalmi forrásokkal szembeni igényeik mérlegelésénél. Főleg az indokolatlan megkülönböztetésekre gondolunk a befizetési és adóelvonások, a dotációk, a nagykereskedelmi árakban kifejezett indokolatlan jövedelmezőségi ráták, valamint a nem kívánatos újraelosztási folyamatok területén, amelyek végső fokon számos esetben a rossz gazdálkodás elkendőzéséhez vezetnek. Až ilyen feltételek kialakítása lehetővé teszi számunkra, hogy megbízható különbségeket tehessünk a valóban hatékony tudományos-műszaki programok és a látszólagos innovációk között, a jól és a rosszul gazdálkodó kollektívák és szervezetek között, s meghatározhassuk a beruházások és a szerkezeti változások leghatékonyabb irányzatait. Ez egyúttal egyik feltételét képezi a differenciáltabb javadalmazás bevezetésének, amely a teljesítmények növelésének és a munka minőségi javításának aktív eszköze. A nem kielégítően differenciált bérezés már az állami tervfeladatok gazdasági szervezetekre való lebontásánál elkezdődik, a teljesítés és értékelés feltételeinek meghatározásánál érvényesülő nivellizációs szemlélet következményeként. E követelmények érvényesítésével együtt a kötelező normatívu- mok szélesebb körével is erősíteni kell a terv tekintélyét és stabilitását, amelyek szilárdítják a terme- lési-gazdasági egységek és a vállalatok saját forrásainak a függőségét a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásuk mértékétől. Elsősorban az önálló elszámolási rendszer teljes érvényesítésére törekszünk. Ennek arra kell irányulnia, hogy a gazdasági szervezetek az eredményeiktől függően növekvő mértékben fedezhessék fejlesztési szükségleteiket saját forrásaikból. Olyan esetekben, amikor ehhez kiegészítésként társadalmi forrásokat is nyújtunk, garantálni kell, hogy perspektív és különlegesen hatékony, társadalmi szempontból nélkülözhetetlen programokról és akciókról van szó, amelyek eredményei kifejező mértékben növelik az ágazatok és a szervezetek terveinek a hatékonyságát. Az állami terv meghatározott feladatait tehát elsősorban a társadalmi szempontból legfontosabb területek biztosítására kell irányítani, s ezek teljesítését sokkal határozottabban kell összekapcsolni a vezető dolgozók értékelésével és javadalmazásával. Az említett célok már a tervezés folyamatában megkövetelik a pénzügyi, a hitel-, a bér- ésafizeté- si eszközök aktívabb kihasználását a hatékonyság növelésére és az egyensúlyi helyzet javítására, biztosítva ezáltal az anyagi és az értékekben kifejezett tervezés egységét. E célok elérésének alapvető feltételeként minden szempontból lehetővé kell tenni egész árrendszerünk hatékonyabb működését, a kalkulációk és a műszaki-gazdasági normák rendszerének következetes érvényesülését. Fokozatosan összhangba kell hozni a bélés a külkereskedelmi árviszonyokat, tovább kell haladni a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak ésszerűsítésében, s a nagykereskedelmi áraknál el kell kezdeni ezek megkülönböztetett csökkentésének a folyamatát. A társadalmilag szükséges költségek színvonalával és szerkezetével összhangban meg kell oldani a termelési tényezők, főleg az élőmunka és a termelőeszközök nagykereskedelmi és felvásárlási árakban kifejezett helyes értékelését. Olyan feltételek kialakítására kell törekednünk, hogy a gazdasági szervezetek számára előnyös legyen a munkaerő korszerű automatizált technológiai berendezésekkel, vezérlési rendszerekkel és robotokkal való helyettesítése. Egyes szakágazatokban ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Komolyan el kell gondolkoznunk egy másik megoldásra érett probléma felett is, ami termelési- műszaki és kutatási-fejlesztési alapunk szervezeti felépítésével függ össze, beleértve az áruforgalom egész folyamatát. Ezt a gyártmányfejlesztés és a szerkezeti változások sürgős feladatai diktálják, valamint az, hogy országos és nemzetközi viszonylatban határozott mértékben el kell mélyíteni a szakosítást és a termelési kooperációt. Ezért a szervezeti felépítést is alá kell rendelni a hatékonyság szempontjainak, az önálló elszámolás alapelveinek, biztosítva a kutatás, a fejlesztés és a termelés szoros együttműködését. Az ilyen alapelvek érvényesítése bizonyára a szervezési egységek formáinak, nagyságának és belső vezetési módszereinek sokrétűségéhez vezet. Szerintünk ezek elrendezésénél szélesebb mértékben kell kihasználni a kombinát rendszerű szervezési formákat, szakosított, önálló vállalatokat kell kialakítani, s támogatni kell a gazdasági szervezetek célirányos társulásait. Mindazzal, amit ezen a területen végre fogunk hajtani, egyúttal a vállalataink, termelési-gazdasá- gi egységeink, valamint kutatási munkahelyeink közvetlen kapcsolatait is elő kell segíteni a KGST- országok, főleg a Szovjetunió gazdasági szervezeteivel. Nemcsak a hagyományos gyártásszakosítási és kooperációs megállapodások kiszélesítésére gondolok, hanem a közvetlen kapcsolatok olyan progresszív formáinak a kihasználására is, amilyen például a közös beruházás, a közös kutatás, egészen a közös vállalatok vagy más típusú nemzetközi gazdasági szervezetek létrehozásáig önálló elszámolási alapon. Az érdekelt államokkal olyan általános érvényű rendszert kell kialakítanunk, amely a gazdasági szervezetek számára lehetővé teszi e kapcsolatok folyamatos, bonyolult közvetítés nélküli felvételét. Ebben a vonatkozásban konkrét feladatokat bíztunk az illetékes központi szervekre. Ismételten hangsúlyozom, hogy ez most különösen fontos, amikor a KGST- országok tudományos és műszaki fejlesztésének 2000-ig előirányzott közös programjának megvalósítása minőségi szempontból nagyobb feladatokat állít elénk. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésében kulcsfontosságú szerepe van a káderek kérdésének, mert semmiféle rendszer, szabályozó vagy mechanizmus nem érvényesülhet csupán önmagától, automatikusan. Sokkal igényesebb szempontokat kell érvényesítenünk a vezető, irányítási káderek kiválasztásánál, elhelyezésénél és értékelésénél, ahogy azt a CSKP KB 15. ülése is hangsúlyozta. Ezekben a tisztségekben csak olyan emberek lehetnek, akik elkötelezettségüket és szakképzettségüket tényleges eredményekkel, kezdeményező és vállalkozó magatartással, nagy felelősséggel és szervezőképességgel bizonyítják, nem félnek a kockázat vállalásától, részrehajlás nélkül és bátran oldják meg az új feladatokat. Olyan emberek, akik nem hátrálnak meg a nehézségek és a fegyelmezetlenség elől, s tekintélyüket arra építik, hogy egységesíteni tudják a dolgozó kollektívák törekvéseit a lehető legjobb gazdasági eredmények elérésére, tehát olyan emberek, akik megértették, hogy stratégiai céljaink sikeres megvalósítása a gazdasági fejlődés minőségi változásaitól függ. Az irányítás hatékonyságának növelését célzó intézkedésekkel ezért a dolgozók aktív részvételét is elő kell segíteni, a kezdeményező tervezést és a szocialista munkaversenyt a tartalékok mozgósítására, a gazdaságosság és a termékek minőségi színvonalának javítására kell irányítani. Külön is rá szeretnénk itt mutatni a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás elterjesztésének szükségességére, valamint az önálló elszámolás konkrét alkalmazására azoknál a vállalati alakulatoknál, amelyeknek élen kell járniuk a tudományos és műszaki ismeretek gyakorlati hasznosításában. Az említett elvi kérdéseket, amelyek az egész irányítási rendszer és általában az igazgatási tevékenység tökéletesítésével függnek össze, rendszeresen és határozottan ki kell dolgozni, s gondoskodni kell fokozatos érvényesítésükről. Ezzel a feladattal az illetékes központi szerveket bízzuk meg, főleg az Állami Tervbizottságokat, a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottságot, a Tervszerű Gazdasági Irányítás Kormánybizottságát, a pénzügyminisztériumokat, a munkaügyi és szociális minisztériumokat, a Külkereskedelmi Minisztériumot, a Szövetségi Árhivatalt és az állami bankot. Ez egyúttal komoly feladatot jelent a gazdasági kutatás, az elméleti front számára is. A munka- és a társadalmi kezdeményezés fejlesztésével Elvtársak, azok a feladatok, amelyekkel népünk legsajátabb érdekében a XVII. pártkongresz- szus fog foglalkozni - amint ezt a központi bizottság 15. ülése kiemelte - sok tekintetben újak, s a belső és a várható külső feltételek miatt bonyolultak és nagyon igényesek. Megfelelnek azonban lehetőségeinknek és annak, hogy egyre jobban ki kell elégítenünk állampolgáraink jogos szükségleteit és érdekeit, továbbá annak a törekvésünknek, hogy tovább erősítjük az emberek szociális biztonságát és országunk fejlődését is biztosítjuk. A CSKP számára, amely a jövő évben emlékezik meg megalapításának 65. évfordulójáról, ezek olyan követelmények, amelyek mindig domináltak politikájában. Pártunk az elmúlt évtizedek nem könnyű feltételei között törekedett következetes teljesítésükre, bizonyította hűségét a marxizmus-le- ninizmus eszméi iránt, valamint egységét, erejét és akcióképességét. A XVII. pártkongresszus előkészületeinek döntő szakaszában vagyunk. A központi bizottság 15. ülésének határozata alapján zajlanak le az évzáró taggyűlések. Az üzemi, a járási és a kerületi pártkonferenciák előkészületeivel együtt egyértelműen bizonyítják, hogy a kommunisták aktivizálása pozitívan befolyásolja további tár ■ sadalmi fejlődésünket. Mindannyian tudatosítjuk, hogy ha el akarjuk érni a következő időszak céljait, ehhez mindenkinek minden erejével és képességével hozzá kell járulnia. Egyidejűleg elengedhetetlenül szükséges, hogy lényegesen javítsuk minden irányítószerv munkáját. Vonatkozik ez a szövetségi, a cseh és a szlovák kormányra is. Céltudatosan gondoskodniuk kell arról, hogy a XVII. kongresszus határozatainak és irányelveinek megvalósítása visszatükröződjön állampolgáraink egyre növekvő bizalmában és aktivitásában, az adott feladatokhoz való aktív viszonyában. Ebben a társadalmi erőfeszítésben kétségtelenül fontos szerep hárul a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra. Terveinkben a munkakollektívák kezdeményezésének széles körű kibontakozására számítunk. Ezért teljes támogatást érdemel a Szakszervezetek Központi Tanácsának az a felhívása is, hogy mozgalmat bontakoztassanak ki a jövő évi tervfeladatok túlteljesítése, az anyagi költségek csökkentése, a munkatermelékenység növelése és a termelés minőségének lényeges javítása érdekében. Mindaz, amiről most gondolkodunk és amire készülünk, alkalmat ad fiatal nemzedékünk alkotó munkaképességének teljes érvényesítésére. Elvárjuk, hogy a fiatalok aktivitásának és kezdeményezésének szervezésében és irányításában fontos szerepet töltsenek be a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai és szervezetei. Számítunk arra is, hogy ebben a széles alkotó mozgalomban Felvétel a CSKP KB 16. üléséről (Telefoto: ČSTK) a többi politikai párt, valamint a Nemzeti Front más jelentős társadalmi és érdekképviseleti szervezetei is megtalálják a helyüket. A jövő évben választások lesznek a törvényhozó testületekbe és a nemzeti bizottságokba. A választási előkészületek során nagy lehetőség nyílik arra, hogy növekedjen az emberek részvétele és segítsége a város- és a községfejlesztésben, a közhasznú létesítmények építésében és a környezet fejlesztésével összefüggő számos további kérdés megoldásában. A pártszervek és -szervezetek képezik azt az ösztönző és tervező tényezőt, amely egységesíti ezeket az erőfeszítéseket, a kulcsterületekre és feladatokra irányítja őket. Hogy ezt a feladatukat a kellő szinten elláthassák, szüntelenül tökéletesíteniük kell a párt vezető szerepének érvényesítését, növelniük kell a politikai szervező munka hatékonyságát, fejleszteniük kell az emberek körében végzett eszmei-nevelő munkát, tökéletesíteniük kell ellenőrző szerepüket, és igényesebb munkát kell végezniük az irányító káderek körében. A párt vezető szerepének érvényesítése a jelenlegi feltételek közül azt is megköveteli, hogy a kommunisták mindenütt ahol tevékenykednek, példát mutassanak a munkában, az áldozatkészségben, a kezdeményezésben és az aktivitásban. Ez a leghatékonyabb útja annak, hogy elkötelezett hozzáállásra nyerjék meg a többi dolgozót a mai és jövőbeni feladataink következetes teljesítésére. Pártunk XVII. kongresszusa tiszteletére sok munkás, szövetkezeti földműves, munkakollektíva, művezető, műszaki és vezető dolgozó vállalt értékes kötelezettséget, s ezek teljesítésére törekszik. Bizonyára nem kell külön hangsúlyoznunk mily nagy jelentősége van és lesz a szocialista országok gazdasági súlyának, tekintélyének és védelmi képességének, a békének, mint a legnagyobb értéknek megőrzése és az egyszerű emberek munkához való joga szempontjából. Ennek tudatában kell értékelnünk eredményeinket és jövő feladatainkat, mert mai munkánkkal a szó legszorosabb értelmében határozunk országunk jövőjéről, hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársasság további fejlődéséről. (Alcímek: Új Szó) ÚJ SZÚ 6 1985. XII. 2
