Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-14 / 269. szám, csütörtök
A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 7. oldalról) fokozására és a mezőgazdasági termények termesztése intenzív technológiáinak alkalmazására. Állandóan növelni kell a gabonatermelést, mint az ország élelmiszer- és takarmánybázisának az alapját. Növelni kell a keményszemű búza, valamint a darakészítésre alkalmas termények termelését. Javítani kell a takarmánygabonafélék összetételét, lényegesen fokozni kell a hüvelyesek és a kukorica termelését. Szükséges nagy gabonatermő övezetek létrehozása a garantált mennyiségű terméshozam elérése céljából, mindenekelőtt kukoricából az öntözött földeken. A lehető legjobban ki kell használni az ország gabonatermő területei adta lehetőségeket. El kell érni, hogy 1990-ben a gabonatermés meghaladja a 250-255 millió tonnát, a cukorrépáé a 92-95, a napraforgóé a 7,4—7,5, a burgonyáé a 90-92, a zöldség- és tökféléké a 40-42, a gyümölcsféléké és bogyósgyümölcsűeké a 14,5-15,5, a szőlőé pedig a 10,5-11,5 millió tonnát. Biztosítani kell, hogy 1990-ben a betakarított gyapotszál elérje a 2,8-3 millió tonnát, a nyersgyapot esetében a 9,1-9,4 millió tonnát. Bővíteni kell a jobb műszaki tulajdonságú szálakat termelő gyapotcserjék vetésterületét, növelni kell ezek hozamait és csökkenteni a veszteségeket. Növelni kell a lenrost termelését, javítani kell a minőségét, valamint a lenszár ipari feldolgozását, az egész termés 50-60 százalékát kitevő mennyiségben. Növelni kell a teacserjék, a szubtrópusi, az illóolaj-1 és más növények terméshozamát. A biotechnológia és a génsebészet kihasználásával új nagy hozamú fajták és hibridek nemesítésére kell törekedni, olyanokéra, amelyek megfelelnek az intenzív technológiai követelményeknek, ellenállnak a kedvezőtlen környezeti hatásoknak, alkalmasak a gépi betakarításra, megfelelnek az élelmiszeripar követelményeinek és ezeket a fajtákat és hibrideket alkalmazni kell a termelésben. Lépéseket kell tenni a cukorrépa cukortartalmának a növelésére és a veszteségek csökkentésére. Javítani kell a magtermelés szervezését, a vetőmagok minőségét. A gyomok, a kártevők és a különböző betegségek elleni küzdelemben komplex módon ki kell használni a vegyi, a biológiai és az agrotechnikai módszereket. Sokoldalúan kell fejleszteni a takarmánytermelést. A takarmánytermelés intenzifikálása alapján a szántóföldeken, a réteken és a legelőkön lényegesen növelni kell a tömeg- és szemes takarmányok termelését. Nagyobb mértékben kell alkalmazni termesztésüknél, felvásárlásuknál, raktározásuknál a progresszív eljárásokat, lényegesen javítani kell a takarmányok összetételét és minőségét. Jelentős mértékben növelni kell a növényi eredetű takarmányfehérjék előállítását a lucerna, a lóhere, a borsó, a napraforgó, a szója, a répa és más nagy proteintartalmú termények vetésterületének bővítésével és a hektárhozamok növelésével. Fokozottabb mértékben ki kell használni az élelmiszer- és a halfeldolgozó ipari mellék- termékeket, valamint az élelmiszer-maradékokat takarmányozási célokra. Minden gazdaságban meg kell teremteni a szükséges bázist a takarmányok raktározására és etetésre való előkészítésére. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezentúl takarmányként kevesebb gabonafélét használjanak fel. El kell érni, hogy a gabonát csak feldolgozott formában használják a gazdasági állatok etetésére. A takarmányalap megszilárdítása, a genetika és a nemesítés terén szerzett új ismeretek, valamint az állatállomány minőségi megjavítását eredményező új biológiai módszerek hasznosítása alapján lényegesen növelni kell a gazdasági állatok és a baromfi termelékenységét és biztosítani kell az állattenyésztési termékek előállításának stabil növekedését. 1990-ben a hústermelésnek el kell érnie a 21 millió tonnát (vágósúlyban), a tejtermelésnek a 106-110 millió tonnát, a tojástermelés- nek pedig a 80-82 milliárd darabot. Tökéletesíteni kell a gazdasági állatok és a baromfi tenyésztésének és hizlalásának a szervezését, a vállalaton belüli és a vállalatközi szakosítás fejlesztését, a hús- és a tejtermelésnél és egyéb termékek előállításánál alkalmazni kell az intenzív módszereket és a haladó technológiai eljárásokat. Jobban ki kell használni a természetes legelők és rétek kínálta lehetőségeket, a. juhtenyésztés és a hústípusú szarvasmarha tenyésztésének a fejlesztésére, s bővíteni kell a szarvasmarha legelőkön való hizlalását. Növelni kell a gyapjú, a szűcs- és bőripari nyersanyagok termelését, s javítani kell ezek minőségét. Bővíteni kell a ló, a rénszarvas, a prémes állatok, a házinyu- lak tenyésztését, a méhészetet, a halastavi haltenyésztést és a selyemhernyó tenyésztését. Tökéletesíteni kell az állatorvosi szolgáltatásokat az állattenyésztésben. Sokoldalúan támogatni kell a vállalatok és szervezetek mezőgazdasági melléküzemágainak a fejlesztését az élelmiszerforrások kiegészítésének elősegítése céljából. Rétek és legelők kimérésével, takarmányok, vetőmagok, trágyák, gazdasági növendékállatok és baromfi eladásával támogatni kell az állampolgárok kisegítő személyi gazdaságait. Tökéletesíteni kell a lakosság mezőgazdasági terményfeleslegeinek a felvásárlását. Folytatni kell a hosszú távú talajjavítási program megvalósítását. Az ötéves tervidőszakban az állami beruházásokból 3.3 millió hektárnyi öntözött és 3,6 millió hektárnyi lecsapolt földterületet kell használatba venni, 8,3 millió hektár területen kultivációs munkákat kell végrehajtani és mintegy 5,6 millió hektárnyi területen javítani kell a meglévő öntözőrendszerek műszaki állapotát. Növelni kell a hozamokat az öntözött és a lecsapolt földeken, arra kell törekedni, hogy elérjék az ide tervezett hektárhozamokat. Javítani kell a vízgazdasági objektumok műszaki színvonalát és minőségét. Intézkedéseket kell kidolgozni és végrehajtani annak érdekében, hogy mielőbb áttérjenek a gazdaságos öntözéses technológiákra és a vízkészletek, valamint a talaj gazdaságos kihasználására. Átfogó módon meg kell oldani a meliorációval és a talajgazdálkodással összefüggő kérdéseket. Fokozni kell a vízkészletek regionális újrafelosztásának tudományos megindok- lását. Meg kell kezdeni a munkálatokat annak érdekében, hogy az északi folyók vízhozamának egy részét a Volga vízgyűjtő területére, majd a Volgából a Donba és a Kubányba tereljék át, valamint meg kell kezdeni a Dnyeper-Bug vízmű és a Du- na-Dnyeper csatorna elsó szakaszának az építését. A mezőgazdaság kemizálása és a természetes trágyák szélesebb körű alkalmazása alapján tervszerűen növelni kell a talaj termőképességét. A mezőgazdaság számára 1990-ben 30-32 millió tonna műtrágyát, 440-480 ezer tonna növényvédő vegyszert és legkevesebb 100 millió tonna meszezésre használatos alapanyagot kell biztosítani, ebből 24 millió tonnát helyi forrásokból. 1990-ben 1,5 milliárd tonna természetes trágyát kell a mezőgazdaságnak felhasználnia. E célból hatékonyabban kell felhasználni a tőzeget, a szerves iszapokat és más helyi forrásokat. Javítani kell a raktározást, a trágyázás módszereit és hatékonyságát. Növelni kell a takarmányba kevert vegyi adalékanyagok és konzerváló anyagok, a növekedést serkentő és biológiai növényvédő szerek, a különféle fóliafajták, a polimer anyagok és más kemizációs eszközök szállításait. Céltudatosan meg kell valósítani a mezőgazdasági termelés műszaki korszerűsítését. Az ötéves tervidőszakban 1 millió 900 ezer traktort, 1 millió 600 ezer teherautót, 1 millió 770 ezer pótkocsit, továbbá mezőgazdasági gépeket és berendezést kell a mezőgazdaságnak szállítani legkevesebb 43 milliárd rubel értékben, ebből 17 milliárd rubel értékben az állattenyésztés és a takarmánytermelés részére. Ezt az ágazatot jobban kell ellátni gazdaságos és nagy teljesítményű gépekkel, speciális szállító- és anyagmozgató eszközökkel. Lényegesen javítani kell a műszaki szervizszolgálatot, s ki kell szélesíteni a kolhozok és szovhozok javítóműhelyeinek a hálózatát. Megbízhatóbban kell gondoskodni a kiegyensúlyozott áramszolgáltatásról a mezőgazdasági fogyasztók számára. A mezőgazdaság társadalmi szektorában 21-23 százalékkal kell emelni a munkatermelékenységet. Az élelmiszer-, a hús- és a tejiparban biztosítani kell a termelés volumenének 18-20 százalékos növekedését. Az említett ágazatokhoz tartozó vállalatok műszaki korszerűsítése érdekében fel kell őket szerelni folyamatosan termelő gépsorokkal, a termékek és a nyersanyagok komplex feldolgozását biztosító berendezésekkel. 1990-ben az állami nyersanyagforrásokból 11,7-12,2 millió tonna húst, 1,5-1,7 millió tonna állati eredetű zsiradékot, 31-32 millió tonna tejterméket, 1 millió tonna sajtot, 10-11 millió tonna cukorrépából nyert porcukrot, 3,7—4 millió tonna növényi olajat, valamint 16-18 milliárd darab minőségi zöldség- és gyümölcskonzervet kell előállítani. Növelni kell a porciózott és csomagolt húsfélék és félkész húsáruk termelését és részarányuknak az egész eladást tekintve el kell érni a 40-45 százalékot. Az élelmiszeriparban a tej tökéletesebb feldolgozásával és a tejtermékek választékának bővítésével javítani kell a tej hasznosítását. Több befőttet, dzsemet, gyümölcslevet kell gyártani, főleg fogyasztói csomagolásban. Az alkoholizmus és az ittasság elleni harc fokozására hozott intézkedések következetes megvalósítása érdekében a szeszgyártó vállalatok egy részét át kell állítani olyan élelmiszerek gyártására, amelyek iránt megvan a lakossági igény. A halfeldolgozó iparban 1990-ben a halakból készített élelmiszerek mennyiségének el kell érnie a 4,4—4,6 millió tonnát, a minőségi halkonzervek esetében pedig hozzávetőleg a 3 milliárd tonnát. Növelni kell az élő és a fagyasztott hal, a porciózott, füstölt és szárított hal, valamint a halkülönlegességek szállítását. A halászhajókat hatékonyabban kell kihasználni, intenzív kutatásokat kell végezni a nyílttengeri halászat területén a biológiai források feltárása és hasznosítása céljából. Aktívabb halászati tevékenységet kell folytatni a Szovjetunió tengerparti vidékein. Az ország belterületén található víztározókban jobban meg kell szervezni a haltenyésztést és a lehalászást, több halastavat kell létesíteni és jobban kell hasznosítani ezeket a halállomány növelése céljából. Meg kell szilárdítani a halfeldolgozó üzemek termelési bázisát és meg kell gyorsítani a halászati flotta korszerűsítését. A halfeldolgozó ipar számára több korszerű műszaki eszközt kell biztosítani a detekció- hoz, a lehalászáshoz és a feldolgozáshoz. Az élelmiszeriparban bővíteni kell a termékek választékát és javítani kell a minőségüket, s növelni kell a porciózott áruk termelését. Ésszerűbben ke'l feldolgozni a nyersanyagokat. Lényegesen bővíteni kell a gyermek- és diétás élelmiszerek, a vitaminokkal, fehérjékkel, valamint a nagyobb biológiai és tápértékét biztosító elemekkel dúsított termékek gyártását. Szükséges az olyan félkészáruk, gyorsfagyasztott gyümölcsök, zöldségek és készételek gyártásának a bővítése, amelyeknél nincs szükség hőkezelésre, továbbá az alkohol- mentes italok és sűrítmények gyártásának a növelése és a választék bővítése. Az élelmiszeriparban 14-16 százalékkal, a hús- és tejiparban 25-28 százalékkal, a halfeldolgozó iparban 10-12 százalékkal kell növelni a munkatermelékenységet, ezzel párhuzamosan 3-5 százalékkal csökkenteni az önköltséget ezekben az ágazatokban. A malom- és a takarmányiparban nagy teljesítményű berendezések és korszerű technológiák alkalmazásával növelni kell a vállalatok műszaki színvonalát és az ötéves tervidőszakban 40-50 százalékkal kell emelni a minőségi liszt előállítását. Meg kell gyorsítani a silók és a gabona- tárolók építését és ezek üzembe helyezését. Az ágazatközi kooperáció alapján szélesíteni kell a silók építését és takarmány- keverékeket gyártó vállalatok létesítését, mindenekelőtt a félreeső gabonatermő területeken. Az ömlesztett liszt és takarmánykeverékek szállításának kiszélesítésével gyorsabb ütemben kell gépesíteni a munkaigényes folyamatokat, valamint ezek konténeres és egységrakományban történő szállítását. Javítani kell a takarmánykeverékek minőségét és az értékes adalékanyagok hasznosításával csökkenteni kell ezekben a gabonafélék részarányát. / A mikrobiológiai iparban az ötéves tervidőszakban 100 százalékkal kell növelni a termelést. Lényegesen bővíteni kell a takarmányfehérjék és más biológiailag aktív anyagok termelését. Bővíteni kell a biotechnológia nyersanyagbázisát, egyebek között a földgáz szélesebb körű hasznosításával. El kell érni a lakosságnak a mikrobiológiai szintézis által előállított mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátását. Határozottabban kell érvényesíteni a biotechnológiák és a génsebészet terén nyert tudományos és műszaki ismereteket. Az erdőgazdálkodásban javítani kell az erdőállomány felújítását és kihasználását, szélesebb körben kell hasznosítani a tudományos ismereteket, az övezetes gazdálkodási rendszert, valamint a termelés kemizálását és gépesítését. Intenzívebben kell kihasználni az erdőterületek földalapját, több védő erdősávot kell kiültetni és fásítani kell a legelőket a sivatagokban és a félsivatagokban. Fokozottabban kell ellenőrizni a faanyag hatékony kihasználását és biztosítani kell az erdők tűzvészek, kártevők és betegségek elleni védelmét. Az Ural európai övezetében bővíteni kell a papír- és cellulózipar nyersanyagbázisát. VII. A fogyasztási cikkek gyártásának és a szolgáltatásoknak a fejlesztése A köztársaságok és járások^kivé- tel nélkül minden ágazatának egyik legfontosabb feladata, hogy növekvő mértékben hozzájáruljanak a szovjet nép életszínvonala emelésével, a közszükségleti cikkek gyártásának és a szolgáltatások fejlesztésének az 1986 - 2000 közötti időszakra vonatkozó komplex programja következetes teljesítésével összefüggő feladatok megoldásához. A következő ötéves tervidőszakban legkevesebb 30 százalékkal kell növelni a nem élelmiszerjellegú termékek gyártását. Jobban ki kell elégíteni a lakosság keresletét a szövetek, a ruházati cikkek, a cipók, a kulturális és szociális célokat szolgáló cikkek (legfőképpen az üdüléshez, turisztikához és a sporthoz szükséges cikkek) iránt, valamint az egyéb áruk iránt mégmutatkozó tömegigényt. Gyártásukat és árusításukat a lakosság különböző csoportjai keresletének megfelelő választékban kell biztosítani. Jelentős mértékben javítani kell a termékek minőségét, műszaki és esztétikai tulajdonságaikat, valamint megbízhatóságukat. Komplex intézkedéseket kell megvalósítani a jó minőségű építőanyagok, gyümölcsösökben, kiskertekben használatos szerszámok és más, a lakosság részéről igényelt felszerelések gyártásának és árusításának növelése céljából. A lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások volumenét 30-40 százalékkal kell növelni, valamint szükséges a szolgáltatások minőségének és kulturáltságának a javítása. Vidéken is gyorsabban kell fejleszteni a lakossági szolgáltatásokat. Szükség van az áruk és szolgáltatások iránti kereslet felmérése és prognosztizálása rendszerének a tökéletesítésére és időben kell reagálni a dolgozók változó elvárásaira. A könnyűiparban 1990-ben el kell érni, hogy a szövetek gyártása meghaladja a 14-15 milliárd négyzetmétert, a kötöttárué a 2,2-2,3 milliárd darabot, a lábbelié a 900 millió párt, továbbá a jobb tulajdonságokkal rendelkező pamutszövetek gyártását 70 százalékkal, az új szerkezetű selyemanyagokét 100 százalékkal, a háztartásban használatos nem szőtt anyagokét 130 százalékkal kell emelni. Előnyben kell részesíteni a gyermekruházati cikkek gyártását. Lényegesen javítani kell a szövetek formatervezését, modellezését és a készruhák szabásmintájának a tervezését, bővíteni kell a fiatalok és a felnőttek számára gyártott készruhák és lábbelik választékát. Fokozottabb mértékben kell gépesíteni az egyes munkafolyamatokat, automatizált fonodákat, szövődéket és kötődőket, rugalmasan vezérelhető gépsorokat kell létrehozni a divatos, jó fazonú ruhák és jó minőségű cipők tömeges gyártására. Biztosítani kell a nyersanyagok, az alapanyagok, és a szövetek ésszerű kihasználását, bővíteni kell a műszálak és mücér- nák, a tartós festékanyagok és egyéb vegyi anyagok alkalmazását. A munkatermelékenységet 24-26 százalékkal kell emelni, az önköltséget pedig 3—4 százalékkal csökkenteni. A kulturális és szociális célokra és a háztartási szükségletekre szolgáló cikkek gyártását 30-50 százalékai kell növelni. Lényegesen növelni kell a nehéz- és a honvédelmi ipar ágazatainak a hozzájárulását a lakosság jobb minőségű és különféle iparcikkekkel, elsősorban tartós fogyasztási cikkekkel való ellátásához. Gyorsított ütemben kell fejleszteni a háztartási munkák megkönnyítését szolgáló magas műszaki színvonalú készülékek gyártását. Át kell térni az egységesített háztartási hűtők és fagyasztók, mosógépek, varrógépek és más korszerű villamos háztartási gépek gyártására. A rádiókészülékek gyártását 30-^0 százalékkal, a színes televíziókét 60, a magnetofonokét 30, a varrógépekét 60, a bútorokét 30, a hétvégi házakét 100, a háztartásban használatos vegyipari készítmér (Folytatás a 9. oldalon) ÚJ SZÚ 8 1985. XI. 14
