Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-11 / 266. szám, hétfő
A HARMADIK PRÓBÁLKOZÁST SIKER KORONÁZTA Bajnokcsapat pálya nélkül Nagy volt az öröm a szálkái (Salka) labdarúgók táborában, amikor az együttes ez év júliusában kiharcolta a kerületi bajnokságba jutást. Az Érsekújvári (Nové Zámky) járás alig 1500 lélekszámú határmenti községének labdarúgói a járási bajnokság és az osztályozó megnyerésével nagy fegyvertényt hajtottak végre. Az újonc a magasabb osztályban is kitűnően szerepel, hiszen az őszi idény hajrájában az élmezőnyben tanyázik. A szálkái csapat több, mint két évtizedet játszott a járás legjobbjai között, az utóbbi három évben pedig csoportjában az első helyen végzett. Kétszer alulmaradt az osztályozókon, harmadik nekirugaszkodását viszont siker koronázta. Pedig nem úgy indult az 1984/85-ös bajnokság, hogy a szalkaiak végeznek az élen. Az őszi idényben nem ment a csapatnak, s a bajnokság első félideje után a vezető Szőgyén (Svodín) mögött ötpontos hátránnyal a harmadik helyen állt. Közben a labdarúgópálya helyén iskolát kezdtek építeni, az új, kijelölt hely pedig nem volt alkalmas a focira. Két lehetőség közül választhattak. Vagy a szomszéd községekben játsszák le a tavaszi mérkőzéseket, vagy pedig rövid idő alatt „összehoznak“ egy olyan pályát, amely a szabályoknak is megfelel. A sportegyesület tagjai az utóbbi mellett döntöttek.- Nem voltunk valami rózsás helyzetben, hiszen csak a határmenti övezetben kaptunk egy füves területet a helyi szövetkezettől. Ezen az ideiglenes pályán játszottuk le a visszavágó hat hazai mérkőzését - jegyezte meg Jend- rušák József, a Szálkái Hnb titkára és a sportegyesület egyik vezetője. A csapat a tavaszi idényben sorra aratta a győzelmeket és váratlanul, de teljesen megérdemelten végzett csoportjában az élen. Az őszi fordulókon Fónad János volt a szalkaiak edzője, tavasszal pedig Karol Zdeno, a divíziós štú- rovói csapat egykori játékosa. A magasabb osztályba jutást a következő játékosok harcolták ki: Saláta - Izrael P., Izrael Gy., Bó- lya, Turczel, Molnár, Kocsner, Zu- zula, Cserge, Babiák, Jakubík, Sámuel és Zdeno.-Az igazat megvallva, Karol Zdeno edzőn kívül senki sem bízott a gárda továbbjutásában, mert míg a többi csapatok nyugodtan készülhettek, nekünk egyszerűen nem volt hol edzeni. Sokszor a környező réteken készültünk. - állapította meg Ziman Vilmos, a labdarúgó-szakosztály elnöke. A járási bajnokság B-csoportjá- nak megnyerése után az osztályozó és az ezt követő bizonytalanság, valamint a hosszas huzavona viselte meg a vezetőket, játékosokat. Az első mérkőzésre Tardos- kedden (Tvrdošovce) került sor, ahol 3:1 arányban a hazaiak nyertek. Ezután azonban fura és érthetetlen események következtek. A visszavágó előtt pár nappal a tardoskeddi labdarúgók cserekirándulásra utaztak az NDK-ba, s így hiába várták őket a második, továbbjutást eldöntő mérkőzésre. Óvások egész sora következett, végül a járási labdarúgó szövetség úgy döntött, hogy a Szalka lett a továbbjutó. Az, hogy miért nem került sor a visszavágóra, még a mai napig sem tisztázódott...- Majdnem egy hónapig bizonytalanságban voltunk, nem tudtuk, mi lesz velünk. Mi le akartuk játszani az elmaradt meccset, ám mégis a zöldasztal mellett született meg a döntés. Ezt csak pár héttel a kerületi bajnokság kezdete előtt tudtuk meg. Kevés időnk volt arra, hogy ideiglenes pályánkat a magasabb osztály követelményeinek megfelelővé tegyük. De örömmel kijelenthetem: sikerült. A község sportszerető lakossága most is bebizonyította segítőkész- ségét és azt hogy szívügyének tekinti a labdarúgást. Szinte napok alatt épült fel az öltöző. Valamenynyien bízunk abban, hogy a közeljövőben elkészül az új és korszerű sportpályánk - mondotta a szakosztály elnöke. A szalkaiak várakozáson felül szerepelnek a kerületi bajnokságban, hiszen egy fordulóval az őszi idény befejezése elótt 15 ponttal a harmadik helyen állnak. Fónad János edző (az ősszel tért vissza Szalkára) legénysége valamennyi hazai mérkőzését megnyerte, idegenben pedig egy döntetlent harcolt ki.- Mint újoncnak, annak ellenére, hogy az élmezőnyben tanyázunk, a már említett pályagondok miatt szerények a terveink. A középmezőnyben szeretnénk végezni - hangoztatta a hnb titkára. A felnőtt csapat mellett az ifjúságiak is kitünően szerepelnek. Godó János edző együttese az őszi idény után pontveszteség nélkül áll a járási bajnoksáq élén.- Szeretnénk összehozni egy t$rtalékcsapatot is, mivel az ifjúsági együttesből évente hét-nyolc játékos távozik. Ezek nem valamennyien jutnak be a felnőtt csapatba, s kiesnek a játékból. Ezért volna jó a ,, második vonal" hiszen itt mindenki kapna játéklehetőséget és így természetesen bővebb lenne a keret is - mondta Ziman Vilmos. Jelenleg a szálkái sportegyesületnek csak egy szakosztálya van. A labdarúgáson kívül a 70-es években még az asztaliteniszszakosztály is működött, de nem volt hol edzeni, és megszüntették. A most épülő új iskola mellett tornaterem is lesz, s a hnb titkárának szavai szerint itt az asztalite- niszezók is otthonra találnak majd. A szálkái labdarúgók a nehéz körülmények ellenére figyelemre méltó eredményt értek el, hiszen azt lehet mondani, hogy hazai pálya nélkül lettek járási bajnokok. Ez a lelkes, a sportot igencsak szerető vidéki egyesület minden téren nagyobb támogatást érdemelne. „ . , ZSIGÁRDI LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 1985. XI. 11. A tornateremben zeng-zúg a Hajrá, lányok! pedig csupán edzést tartanak a nagykürtösi (Veľký Krtiš) Slávia sportegyesület két kosárlabda csapatának tagjai. Szombat délelőtt van, a szurkolók zöme fiatal, alapiskolás. Ám a buzdítok között találni már idősebbeket is. Barátkoznak a kürtösiek a kosárlabdázással. A Slávia sportegyesület ugyanis, amelynek kosárlabda szakosztálya a legismertebb, legnépszerűbb, mindössze 1983. március 21-én alakult. Nagykürtösön, sok más kisvároshoz hasonlóan, hosszú esztendőkön át a labdarúgás volt a kedvenc sportág, az egyedüli szórakozás. A Bányász-sportegyesület többnyire labdarúgóit ajnározta csupán, közben pedig a nagy tömegeket mozgató játékok, mint az atlétika például, szinte a feledés homályába merültek. Néhány lelkes sportbarát azonban gondolt egyet és elhatározta: sportág honosításba kezd. így jött létre három évvel ezelőtt a Slávia sportegyesülete. Születésénél többek között Bornstein László, Ladislav Suja, Štefan Horváth, Ľubomír Dula, Eva Bernátová és Štefan Murár bábáskodtak. Jelenleg a Slávia 19 szakoktatóval, 10 edzővel, 25 szakképzett játékvezetővel és öt szakosztályba tömörülő fiúval, leánnyal, felnőttel rendelkezik. A kosárlabda, turisztikai és atlétikai szakosztályok elnyerték a „Példás egység“ címet. Két iskolai tornaterem és egy sportcsarnok áll a rendelkezésükre. A sportoló diákok közül majd kétszázan a rátermettségi verseny bronzjelvényesei. De mintegy 20 felnőtt is elmondhatja már magáról ugyanezt. Sót, Andrea Kanátová az aranyjelvény birtokosa. Tavaly az egyesület tagjai csupán kosárlabdázhattak és az atlétikának hódolhattak, az idén viszont már szinte minden ifjúsági sportág képviselteti magát a kürtösi piros-fehérek színeiben. Az egyesületnek Štefan Murár az elnöke. Štefan a nemzeti bizottság dolgozója, a diáksport szerelmese. Szóljunk néhány szót a szakosztályokról külön-külön is. A legnépszerűbb a legtöbb személyt foglalkoztató kosárlabdaszakosztály. Az ifjabb diáklányok csapatát, amely a múlt évi kerületi bajnoki küzdelmek során a negyedik helyen végzett, mindössze egyetlen ponttal lemaradva az első helyezett gárdától, Lavrík László, fiatal, hozzáértő testnevelő tanító vezeti. Nem egy ízben kétváll- ra fektették a Banská Bystrica-i sportközpont válogatottját is. A fiatalabb lányok ifjúsági együttese ligás szakosztályok (Ružomberok, Handlová, Prievidza) utánpótlás csapataival küzd a dobogós helyek valamelyikéért. Tavaly negyedikek lettek. Az idősebb diáklányok kollégiuma is rendelkező sportiskolák legjobbjaival veszik fel a versenyt. Helytállnak becsülettel. Tavaly a bajnokságban a 9. helyet szerezték meg, holott a játékosok zöme három esztendeje jóformán azt sem tudta, mi fán is terem a kosárlabda. Az ifjabb diáklányok, ezt ki ne felejtsem, 1984-ben a szlovákiai döntőben szerepelhettek. A tanulóknak módfelett tetszik a játék.- Úgy érzem - mondta Bornstein leánya -, szürkébb, szegényebb lenne az életem a kosárlabdázás nélkül. Ráadásul még a tanulmányi átlagom is feljavult azáltal. Ha ugyanis néhány rossz érdemjegy kerül az ellenőrzőnkbe, könyörtelenül eltiltanak bennünket a játéktól. S ezt egyikünk se szeretné!- A gondunk az - magyarázta Štefan Murár sportköri elnök a minap hogy Kürtösön nincsenek szakközépiskolák, ahol az alapiskolából „kiöregedett“ leányok tovább folytathatnák a kosarazást. így egyedül célunk, hogy a szlovákiai sportközpontok valamelyikébe irányítsuk a legtehetségesebb játékosokat. Az atlétákra sem lehet a Sláviá- soknak panaszuk. A múlt évben a kürtösi válogatott nyerte a Közép-szlovákiai kerület atlétikai csapatversenyét. Anton Hupka például, a zsélyi (Želovce) Mezőgazdasági Szaktanintézet diája, 2. rúdugró lett a szlovákiai eróméró- ben, s az országos döntőben is szerepelt. A Sláviában népszerű a tömegsport is. Éva Makajová és Éva Spriňová vezetésével heti három alkalommal tornáznak a lányok, asszonyok; mintegy hatvanan. Ám a gondokból is kijut az egyesület vezetőinek. Nincs saját közlekedési eszközük, amivel a távoli városokba szállíthatnák versenycsapataikat. Vonattal, autóbuszon pedig fárasztó, körülményes, időigényes az utazgatás. A Slávia sportolói sikeresen szerepeltek a spartakiád bemutatókon. Számos órát dolgoztak le tavaly és 1985-ben is, társadalmi munkában az alapszervezet tagjai. Nem csupán a sportpályák csinosításánál, építésénél, korszerűsítésénél, hanem a mezőgazdaságban is. Többen önkétes véradók. Van már hová menniük délutánonként, szabad óráikban a város fiataljainak, nemesen, hasznosan, testedzéssel tölthetik el szabad idejük jelentős részét. A sportkör 290 taggal kezdte el a munkát, jelenleg pedig már mintegy négyszázan gyakorolnak, sportolnak, versenyeznek az egyre terebélyesedő kürtösi klub színeiben. A Slávia elsősorban a tizenévesek, az alapiskolások, a fiatalok egyesülete. ZOLCZER LÁSZLÓ A tíz hónap alatt épült a stadion bejárata (A szerző felvétele) Egy falu, ahol közügy a sport A Csallóközt valósággal kettészeli a 63-as számú európai rangú, rendkívül forgalmas főútvonal, s közben érinti Hroboňovo községet, amelyben nyilván kevés ember figyelmét kerüli el az út mentén álló, vakítóan fehérló, terjedelmes, motelra emlékeztető épület. Közelebbről nézve derül ki, hogy a helyi sportszervezet telepének járulékos épülete, amelyet nagyobb sportszervezetek is szívesen magukénak tudnának, mint a Družstevník Hroboňovo, amelynek labdarúgói a kerületi bajnokság déli csoportjában, az asztaliteniszezők a járási bajnokságban játszanak. Az öltözőkön, mosdókon kívül van benne szauna, klub- helyiségek és egy nagy, kulturális és egyéb események rendezésére is alkalmas tanácsterem. A fedett lelátó legalább hatszáz néző befogadására alkalmas. Felmerül a kérdés: hogyan telik egy kis csallóközi falunak ilyen pompás stadionra? A magyarázat után az egyesület titkárának, Sátor Zoltánnak a segítségével kutattam, aki egyúttal a hnb titkára és népművelő. Szavai nyomán elég hihetetlen, de érdekes, mások számára is követendő és tanulságos példa tárult elém:- Községünkben nagyon jó a körfelfogás - kezdte magyarázni a 31 esztendős hnb-titkár, aki néhány éve még a kassai (Košice) ipari szakközépiskolába járt, maga is ígéretes vágtázóatléta volt olyan ismert nevek, mint Priščák vagy Leitner társaságában. - Az emberek készségesen vállalják az áldozatot, ha a falu érdekeiről van szó és ha látják, hogy a munkájuknak értelme van. Elhiszi, hogy ezt az épületet alig tíz hónap alatt fejeztük be? Nehezen, de elhittem, mert a tények meggyőztek. 1983 tavaszán kezdték el a munkát és 1984 januárjában lezajlott az avatás. A pálya gyepszónyegét tavaly a nyári idényszünetben újították fel! A tavaszi idény utolsó hazai mérkőzését még a régi gyepen, az őszi első fordulót már a felújított gyepszónyegen játszották. Igaz ugyan, hogy a Csehszlovák Test- nevelési Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságától kétmillió koronát kaptak a ráfordításokra, de ebből még aligha építették volna fel ilyen rövid idő alatt a sporttelepet, amelynek az értéke négy és félmillió korona. Tetemes része van benne a község polgárainak. A testnevelési szövetség is csak azzal a feltétellel adta a pénzt, hogy rövid idő alatt felhasználják. Felhasználták, de inkább hadd beszéljen ismét Sátor Zoltán:- Nem lenne nehéz összeszámolni, ki mennyit dolgozott. De nem ez a lényeg. Hanem, hogy valóban rekordidő alatt elkészültünk vele. Két látványos társadalmi munkanapot szerveztünk, hogy a többiről ne is beszéljek. Az egyiken százkilencvenen voltak és egyetlen nap alatt felhúztuk a falakat. A másikon kétszázhúszan és az egész épületet bevakoltuk. Ott volt valóban mindenki, még a hnb- elnök, meg a szövetkezeti elnök is kőműveskanállal forgolódott. Szóval nálunk szívesen segítenek az emberek, és nemcsak akkor, ha sportról van szó. Igy építettük fel az iskolai tornatermet és a hozzá tartozó összekötő folyosót, amelyet az asztaliteniszezők használnak, de így építettük fel az iskolai étkezdét, az óvodát, a vízvezetéket és így készül most az üzlet és vendéglátóipari központ is. A községben működő üzemek támogatják a sportegyesületet. A lenagyobb támogató azonban a névadó, vagy ha úgy tetszik a bázisszerv, a földműves szövetkezet. Nevezetesen Kun István mérnök szövetkezeti elnök, aki annak idejön a DAC labdarúgója volt, és úgy tűnik, a vér nem válik vízzé: ma is a sport nagy támogatója. Sokat jelent a közönség erkölcsi támogatása is. Az 1990 lakosú községben a testnevelési szövetségnek 268 tagja van. Ugyancsak az egyesületi titkártól tudom, hogy amikor az 1982/83-as évfolyamban megnyerték a járási bajnokságot és a területi átszervezés miatt Egyházgellével (Holice na Ostrove) és Kolárovóval kellett osztá- lyozót játszani a feljebbjutásért, az egyik mérkőzésen 1900, a másikon 1950 néző volt. Sok ligacsapat kapva kapna az ilyen látogatottságon. Egy-egy bajnoki mérkőzésnek 350—400 fős közönsége van. Hroboňovón tehát szeretik a sportot és nem is csoda, hogy ilyen hátországgal, ilyen erkölcsi támogatással a labdarúgók jól szerepelnek a kerületi bajnokságban. Nincsenek vérmes reményeik, de a huszonkettes keret Német László irányítása alatt szorgalmasan edz. Mindamellett alapos és körültekintő munkát végeznek az ifjúság körében. Ennek az eredménye, hogy a legutóbbi idényben mind az ifjúsági, mint pedig a serdülő csapat járási csoportgyőztes lett, s a feljebbjutásért játszott osztályozókon egyik esetben sem kizárólag a tudásbeli különbség döntött. Mindenesetre meg kell dicsérni Szikhart Lajos testnevelő tanárt, aki fáradságot nem kímélve edzi mindkét csapatot. A fiatalok körében óriási az érdeklődés a labdarúgás iránt. Az ificsapatban olyan ígéretes tehetség nevelkedik, mint Tóth Tamás (csak névrokona a DAC gólgyárosának, aki szintén Hroboňovóról származik), aki az őszi idényben már félszáz gólt lőtt a bajnoki mérkőzéseken. A labdarúgókon kívül az asztali- teniszezők két férficsapattal rajtolnak a járási bajnokságban. A sakkozók évekig szerepeltek a kerületi bajnokságban, de az idén kiléptek, mert a hirtelen nemzedék- váltás miatt képtelenek voltak nyolc jó képességű játékost asztalhoz ültetni. Rajtuk kívül a karate-szakosztály bontogatja szárnyait.- A karatésokat különös embereknek tartják - mondja Sátor Zoltán. - Nincs az a labdarúgó, akit rá lehetne kényszeríteni, hogy annyit eddzen, mit ók. Hovan József mérnök irányítása alatt majdnem minden nap gyakorolnak fiúk és leányok egyaránt, örülünk neki, hogy a karatésok is mozgolódnak, mert szeretnénk bővíteni a sportolási lehetőséget mindenki számára. A feltételeket ehhez megteremtették - és ez jó kiindulópont. PALÁGYI LAJOS SPORTÁGHONOSÍTÓK
