Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-05 / 261. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek!

A Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzata (a javasolt változtatásokkal)

(ČSTK) - A TASZSZ hírügynökség nyilvánosságra hozta a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának javaslatát a feltételezett változásokkal. A dokumentumjavaslatot az alábbiakban közöljük.

A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép bevált harci élcsapata, önkéntes alapon egyesíti a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség haladó, legöntudatosabb részét.

A Vlagyimir lljics Lenin által alapított kommunista párt a munkásosztály élcsapataként dicsőséges harci utat tett meg, elvezette a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot a nagy októberi szocialista forradalom győzelméhez, a proletárdiktatúra megteremtéséhez országunkban. A Szovjetunióban a kommunista párt vezetésével felszámolták a kizsákmányoló osztályokat, létrehozták a soknemzetiségű szovjet társadalom társadalmi-politikai és eszmei egységét, amely állandóan szilárdul. A szocializmus teljes mértékben és végérvényesen győzött. A proletárállam össznépi államba nőtt át.

A Szovjetunió Kommunista Pártja, amely osztályjellegét és ideológiáját tekintve a munkásosztály pártja marad, az egész nép pártja lett.

A párt a népért van és a népet szolgálja. A párt a társadalmi-politikai szervezet legmagasabb formája, a politikai rendszer magva, a szovjet társadalom vezető és irányító ereje. A párt szabja meg az ország fejlesztésének fő távlatát, biztosítja a nép alkotó tevékenységének tudományos irányítását és a végső cél - a kommunizmus győzelme - eléréséért vívott harcnak szervezett, tervszerű és céltudatos jelleget ad.

Az SZKP munkáját a pártélet lenini normáinak következetes megtartására, a demokratikus centralizmus alapelveire, a kollektív vezetésre, a párton belüli demokrácia sokoldalú fejlesztésére, a kommunisták alkotó aktivitására, a bírálatra és az önbírálatra, s a tevékenységről szóló lehető legszélesebb körű tájékoztatásra alapozza.

Az SZKP életének sérthetetlen törvénye a párt eszmei és szervezeti egysége, sorainak összeforrottsága, minden kommunista nagyfokú öntudatos fegyelme. A frakciózás és a klikkezés semmilyen megnyilvánulása sem egyeztethető össze a marxista-leninista pártossággal, a pártban való tagsággal.

A párt megszabadult azoktól, akik megsértik az SZKP programját és szervezeti szabályzatát, s viselkedésükkel lejáratják a kommunista jó hírnevét.

Az SZKP egész tevékenységében a marxista-leninista tanításhoz, saját programjához igazodik, amely meghatározza a szocializmus tervszerű és sokoldalú tökéletesítésének feladatait, az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása alapján a szovjet társadalom kommunizmus felé történő további előrehaladásával kapcsolatos további feladatokat.

Az SZKP alkotó módon fejleszti a mar- xizmus-leninizmust, határozottan küzd a revizionizmus és a dogmatizmus minden megnyilvánulása ellen, amelyek teljes mértékben idegenek a forradalmi elmélettől.

Az SZKP a nemzetközi kommunista mozgalom része. Szilárdan védelmezi a proletár és szocialista internacionalizmus bevált marxista-leninista elveit, aktívan hozzájárul a testvéri szocialista országok együttműködésének és összeforrottságá- nak szilárdításához, a szocialista világ- rendszer, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséhez, s kinyilvánítja szolidaritását a nemzeti és szociális felszabadításért, az imperializmus ellen, a béke megőrzéséért harcoló népekkel.

I.

A párttagok, kötelességeik és jogaik

I

Az SZKP tagja lehet minden szov- . jet állampolgár, aki elismeri a párt programját és szervezeti szabályzatát, aktívan részt vesz a kommunizmus építésében, dolgozik a párt valamelyik szervezetében, teljesíti a párt határozatait és fizeti a tagdíjat.

2 A párttag kötelessége, hogy:

a) szilárdan és következetesen valósítsa meg a párt fő irányvonalát és határozatait, magyarázza a tömegeknek az SZKP bel- és külpolitikáját, ezek teljesítésére szervezze a dolgozókat, s hozzájáruljon a p£rt és a nép kapcsolatainak erősítéséhez és bővítéséhez;

b) a munkához való lelkiismeretes és alkotó hozzáállásban, a szervezettségben és fegyelmezettségben mutasson példát, őrizze és gyarapítsa a szocialista tulajdont - a szovjet társadalmi rendszer gazdasági alapját. Kitartóan törekedjen a termelés hatékonyságára és a munkatermelékenység állandó növelésére, a korszerű tudomány és technika ismereteinek alkalmazására a népgazdaságban; tökéletesítse szakképzettségét, támogassa és ésszerűsítse a legjobb tapasztalatokat, s aktívan támogassa mindazt, ami új és haladó;

c) tevékenyen vegyen részt az ország politikai életében, az állami és közügyek irányításában, mutasson példát a polgári kötelességek teljesítésében, s aktívan segítse elő a szocialista népi önigazgatás mind teljesebb mértékű megvalósítását;

d) sajátítsa el a marxista-leninista elméletet, bővítse saját politikai és kulturális színvonalát és sokoldalúan járuljon hozzá a szovjet emberek öntudatosságának elmélyítéséhez, eszmei-erkölcsi növekedéséhez. Elszántan kell harcolnia a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása, a magántulajdonosi szemlélet, a vallási előítéletek s más olyan nézetek és erkölcsök ellen, amelyek összeegyeztethetetlenek a szocialista életmóddal;

e) szigorúan tartsa meg a kommunista erkölcs normáit, törekedjék a szociális igazságosság elvének megvalósítására, amely a szocializmus sajátja, a társadalmi érdekeket helyezze az egyéni érdekek fölé, legyen szerény és rendszerető, tanúsítson megértést és figyelmet az emberek iránt, időben reagáljon a dolgozók követelményeire és szükségleteire, legyen igazságos és becsületes a párttal és a néppel szemben;

f) a dolgozó tömegek körében következetesen valósítsa meg a proletár és a szocialista internacionalizmus, a szovjet haza- fiság eszméit, harcoljon a nacionalista és soviniszta megnyilvánulások ellen, aktívan járuljon hozzá a Szovjetunió nemzetei közötti barátság, valamint a szocialista országokhoz, az egész világ proletárjaihoz és dolgozóihoz fűződő testvéri kapcsolatok szilárdításához;

g) minden lehetséges módon segítse elő a Szovjetunió védelmi erejének szilárdítását, fáradhatatlanul küzdjön a békéért, a népek közötti barátságért;

h) szilárdítsa a párt eszmei és szervezeti egységét, védelmezze a pártot, hogy ne kerülhessenek soraiba olyan emberek, akik nem méltóak a megtisztelő kommunista névre, tanúsítson éberséget, őrizze a párt és állami titkokat;

i) fejlessze a bírálatot és önbírálatot, bátran tárja fel a fogyatékosságokat és igyekezzék kiküszöbölni azokat, harcoljon a fölösleges külsőségek, a nagyzolás, az önimádat, a lokálpatriotizmus, a szűk reszortszemlélet, az ámítás ellen, határozottan szálljon szembe a bírálat elfojtását célzó kísérletekkel, küzdjön minden olyan cselekedet ellen, amelyek károsítják a pártot és az államot, s figyelmeztesse ezekre a pártszerveket egészen az SZKP Központi Bizottságáig-;

j) következetesen törekedjen a párt irányvonalának megvalósítására a káderek politikai, szakmai és erkölcsi kvalitásai alapján történő kiválasztásában. Legyen kérlelhetetlen minden olyan esetben, amikor megsértik a káderek kiválasztásának és nevelésének lenini elveit;

k) tartsa meg a párt- és állami fegyelmet, amely minden párttagra egyformán kötelező. A pártban egy a fegyelem, egy törvény vonatkozik minden kommunistára, függetlenül attól, hogy milyen érdemei vannak és milyen tisztséget tölt be.

3 A párttag joga, hogy.

■ a) választóként és meg választhatóként részt vegyen a pártszervek megválasztásában;

b) szabadon megvitathassa a pártgyülé- seken, konferenciákon, kongresszusokon és a pártbizottsági üléseken, valamint a pártsajtóban a párt politikájának és gyakorlati tevékenységének kérdéseit, javaslatokat terjeszthessen elő, nyíltan kifejthesse és megvédhesse véleményét mindaddig, amig a szervezet el nem fogadja a határozatot;

c) bírálja a pártgyüléseken, konferenciákon, kongresszusokon és a pártbizottságok ülésein bármely pártszervet, bármely kommunistát tekintet nélkül arra, hogy az illető milyen tisztséget tölt be. A bírálat elfojtásában és a bíráló meghurcolásában vétkes személyeket szigorúan, pártfegyelmi eljárással felelősségre kell vonni, egészen az SZKP soraiból való kizárást is beleértve;

d) személyesen részt vegyen a pártgyűléseken, a bizottsági és vezetőségi üléseken, amikor az ő tevékenységéről vagy magatartásáról tanácskoznak;

e) kérdésekkel, megjegyzésekkel és javaslatokkal forduljon bármely pártfórumhoz, egészen az SZKP Központi Bizottságáig, és érdemi választ követeljen ezekre.

4 A párttagot kizárólag egyénileg le- ■ hét a pártba felvenni. Párttagnak öntudatos, aktív és a kommunizmus ügye iránt odaadó munkások, parasztok és értelmiségiek vehetők fel. Az új párttagokat a jelöltségi idejüket letöltött tagjelöltek soraiból veszik fel.

A pártba csak azt lehet felvenni, aki betöltötte 18. életévét. A 25 évesnél fiatalabb személyek csak a Komszomolon keresztül léphetnek be a pártba.

A párttag felvétele a tagjelöltek sorából a következőképpen történik:

a) aki felvételét kéri a pártba, az három olyan párttag ajánlását nyújtja be, akik már legalább öt éve tagjai az SZKP-nak, s legalább egy éve ismerik az ajánlottat a közös termelőmunkából vagy társadalmi tevékenységből.

Első megjegyzés. A pártba lépő Kom- szomol-tagnak be kell nyújtania a Komszomol járási, városi bizottságának ajánlását, ez egy párttag ajánlásának felel meg.

Második megjegyzés. Az SZKP Központi Bizottságának tagjai és póttagjai nem adnak ajánlást;

b) a pártba való felvételről az alapszervezet taggyűlése dönt; a határozat akkor tekinthető jóváhagyottnak, ha a taggyűlésen jelenlevőknek legkevesebb a kétharmada szavazott mellette, s a határozat a járási bizottság jóváhagyása, azon városokban pedig, amelyek hincsenek kerületekre felosztva, a városi pártbizottság jóváhagyása után lép érvénybe.

A pártba való felvétel során az ajánló jelenléte nem kötelező. A pártba való felvétel rendszerint nyilvános gyűléseken történik;

c) azok a szovjet állampolgárok, akik korábban más országok kommunista és munkáspártjainak voltak tagjai, az SZKP Központi Bizottsága által megállapított szabályok szerint vehetők fel a Szovjetunió Kommunista Pártjába.

5 Az ajánlók felelősséggel tartoznak ■ azért, hogy objektívan jellemezték az ajánlottak politikai, szakmai és erkölcsi tulajdonságait, és segítséget nyújtanak az ajánlottak eszmei-politikai fejlődésében.

6 A párttagság kezdetét attól a nap- ■ tói számítják, amikor az illetékes alapszervezet taggyűlése határozatot hozott a tagjelölt párttaggá való felvételéről.

7 A párttagok és tagjelöltek nyilván- ■ tartásának és egyik szervezetből a másikba való átigazolásának módját az SZKP Központi Bizottságának ide vonatkozó irányelvei határozzák meg.

8 Azoknak a párttagoknak és tagje- ■ lölteknek a ügyét, akik elfogadható ok nélkül három hónapig nem fizettek tagsági díjat, az alapszervezetben meg kell vitatni. Ha kiderül, hogy a szóban forgó párttag vagy tagjelölt gyakorlatilag elvesztette kapcsolatát a pártszervezettel, akkor törölni kell a párttagok sorából, erről a pártalapszervezet határozatot hoz, s felterjeszti a járási vagy városi pártbizottságnak.

9 A szervezeti szabályzatban foglalt ■ kötelességek nem teljesítéséért és egyéb vétségekért a párttagot vagy tagjelöltet felelősségre vonják, és az alábbi büntetéseket lehet kiszabni rájuk: figyelmeztetés, megrovás (szigorú megrovás), megrovás (szigorú megrovás) a nyilvántartási lapra történő beírással. A legmagasabb pártbüntetés a kizárás a pártból.

Kisebb vétségek esetén a párt nevelő és ráható eszközeit kell alkalmazni, így az elvtársi bírálatot, a megrovást, a figyelmeztetést vagy intést.

A kommunista, aki vétséget követett el, tettéért mindenekelőtt a pártalapszervezet- nek tartozik felelősséggel. Abban az esetben, ha a párttagot a felsőbb pártszerv vonja felelősségre, erről a pártalapszerve- zetet tájékoztatják.

Amikor a párttagot felelősségre vonják, e kérdés megtárgyalásakor a maximális figyelmességet kell tanúsítani, s gondosan mérlegelni, mennyire megalapozottak a vele szemben emelt vádak.

A pártbüntetés megítélése után legkésőbb egy évvel a pártszervezet az ő jelenlétében megtárgyalja, miként hozta helyre azokat a hibákat, amelyeket elkövetett.

Irt A kommunistának a pártból való I Ua kizárásáról a pártalapszervezet taggyűlése dönt. Az alapszervezetnek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha a gyűlésen jelenlevő párttagoknak legkevesebb a kétharmada szavazott mellette, s akkor lép érvénybe, miután a járási vagy városi pártbizottság jóváhagyta.

Amíg a járási vagy városi pártbizottság a kizárási határozatot jóvá nem hagyja, a párttag vagy tagjelölt igazolványa a kommunistánál marad, s neki joga van részt venni a nem nyilvános pártgyüléseken.

Annak, akit kizártak a pártból, jogában áll két hónapon belül fellebbezést benyújtania a felsőbb pártszervekhez, egészen az SZKP Központi Bizottságáig.

4 4 A szövetségi köztársaság kom- i I ■ munista pártja élén álló központi bizottság, a határterületi, területi, körzeti, városi és járási pártbizottság tagjával vagy póttagjával, valamint a revíziós bizottságok tagjaival szembeni pártfegyelmi eljárás megindítását az illetékes alapszervezet vitatja meg.

E pártbizottságok tagjainak és póttagjainak, valamint a revíziós bizottságok tagjainak megbüntetéséről szóló határozatokat a pártszervezetek a szokásos módon hozzák meg.

A pártszervezetek kizárási javaslatait tudomására hozzák annak a pártbizottságnak, amelynek az illető kommunista a tagja. A szövetségi köztársaság kommunista pártja élén álló központi bizottság, a határterületi, területi, körzeti, városi és járási bizottságok tagjainak és póttagjainak, valamint a revíziós bizottságok tagjainak a pártból való kizárásáról az illető bizottság ülése hozhat határozatot a bizottsági tagok kétharmados szavazattöbbségével.

Az SZKP Központi Bizottsága tagjának és póttagjának, valamint az SZKP Központi Revíziós Bizottsága tagjának kizárásáról a pártkongresszus dönt, két kongresszus közötti időszakban pedig a központi bizottság ülése, mégpedig a központi bizottság tagjainak kétharmados szavazattöbbségével.

4 A A szovjet törvények megsérté- I éLm séért a párttag kétféle felelősséget visel - az állammal és a párttal szemben. Azokat a személyeket, akik törvénybe ütköző bűntetteket követtek el, kizárják az SZKP-ból.

A Q Azon személyek fellebbezését,

I Oa akiket kizártak a pártból vagy

pártbüntetést kaptak, s szintúgy a pártszervezetek kizárási határozatait, az illetékes pártszervek az előterjesztéstől számítva legkésőbb két hónapon belül megtárgyalják.

It.

A tagjelöltek

H A Azoknak a személyeknek, akik

I belépnek a pártba, le kell tölteniük a tagjelöltségi időt, ami szükséges ahhoz, hogy alaposan megismerkedjenek az SZKP programjával és szervezeti szabályzatával, s hogy felkészülhessenek a párttagságra. A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelöltnek az SZKP tagjai sorába való belépéshez szükséges felkészülés során, s köteles megvizsgálni a jelölt személyi tulajdonságait a gyakorlati tettei alapján, párt- és társadalmi feladatainak teljesítése során.

A tagjelöltség ideje egy év.

4 r A tagjelölt felvétele során az I Oa eljárás (egyéni feltétel, az ajánlások benyújtása, az alapszervezet határozata a felvételről és annak jóváhagyása) ugyanolyan, mint a párttag felvételénél.

1 £ A ta9Íe,öKségi idő elteltével az I Oa alapszervezet megvizsgálja és eldönti a tagjelölt párttaggá való felvételét. Ha a tagjelöltségi idő alatt a jelölt nem felelt meg, s ha személyi tulajdonságainál fogva nem vehető fel az SZKP tagjának, a pártÚJ SZÚ 2

(Folytatás a 3. oldalon) 1985. XI. 5.