Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-26 / 279. szám, kedd

BRATISLAVA IPARA A 7. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK VÉGÉN Felemás Helyzet ÚJ SZÚ 1985. XI. 26. Ilyenkor, év vége felé eljön a különböző mérlegkészítések ideje. Nemcsak az egyes üzemek, vállalatok, termelési-gazdasági egységek, hanem bizonyos terüle­tek is megvonják mérlegüket, az eltelt időszakról. Ez idén - tekint­ve, hogy ez az esztendő a 7. ötéves tervidőszak vége - kétsze­resen is. Ilyenkor az illetékes álla­mi szervek is foglalkoznak az álta­luk közigazgatott területi egység sokrétű fejlődésével. Ebből a szempontból Bratislava - mivel jelentős ipari központ - különleges helyet foglal el. Nemcsak a főváro­si szervek, hanem a szlovákiai közigazgatási hivatalok, így a Szlovák Nemzeti Tanács menet közben is több ízben foglalkozott a város iparának a fejlődésével így még az ötéves tervidőszak vége előtt bizonyos következtetéseket tehetett. Megállapították, hogy Bratisla­va ipari fejlődése nem haladt a ter­vezett ütemben. Különösen érvé­nyes ez a gépipari ágazatokra, amelyektől azt vár­ták, hogy általuk je­lentősen megnő a foglalkoztatottság szintje a fővárosban, és markánsabbá vár lik ipari arculata. Hogy ezt nem sike­rült elérni, annak okát elsősorban ab­ban kell keresni, hogy a Bratislavai Autógyár termelési struktúrája még nem alakult ki véglege­sen. Hogy némi támpontot kapjunk Bratislava ipari je­lentőségéről, el kell mondanunk: Szlo­vákia ipari termelé­séből az elmúlt esz­tendőben 12,2 szá­zalékban vette ki ré­szét, ami megköze­lítőleg 25,2 milliárd korona termelési ér­téket tett ki. Az 1985-ös esztendőre ennek az értéknek 26,6 milliárd koroná­ra kellene növeked­nie. Az ötéves tervi­dőszak utolsó esz­tendejét leszámítva csak a vegyiparban nőtt a bruttó terme­lés értéke - mintegy 0,6 milliárd koroná­val - míg például a fútóanyagipar- ban 0,7 milliárd koronával csök­kent, elsősorban azért, mert keve­sebb kőolajat dolgoztak fel. Új kapacitások Szlovákia fővárosának termelé­si bázisa a 7. ötéves tervidőszak során új kapacitásokkal bővült. Például az elektrotechnikai ipar­ban: új üzemet adtak át a Teslá­ban, és az idén megkezdődött a ,,Datasystém - NOTO“ bővítése is. A gépipar további fellendülését a Bratislavai Autógyár folyamatos építése jelenti. Újabb gyáregysé­get adtak át a Georgi Dimitrov Vegyipari Müvekben, és meg­kezdték egy vízderító építését is. Egész sor új termelőegység kezdte meg működését a Slovnaft nemzeti vállalatnál. Befejeződött a Matador bővítésének második szakasza, amelynek eredménye­ként növekedett a különböző töm­lők és szállítószalagok gyártásá­nak mennyisége. Még ebben az évben befejeződik egy további ter­melési kapacitás építése a vállala­ton belül. Mintegy kétmillió koronás ter­melési értéket tud majd előállítani a Kozmetika új üzeme, és a dúb- ravkai városrészben új péküzem kezdte meg működését. A trnávkai városrészben elkészülő új üzem­nek köszönhetően bővül az üdítői­talok választéka. Ugyancsak új péküzem épült a petržalkai város­részben, amelynek évi kapacitása 9235 tonna péksütemény. Szá­mos iparágban, például a nyom­da-, a textiliparban, a fafeldolgozó és üvegiparban - nem következett be olyan jelentős fejlődés, hogy az maga után vonta volna a város ipari jellegének javulását. Még an­nak ellenére sem, hogy Petržalká­ban tovább bővültek az építőipari vállalatok és a Nehézgépgyár ka­pacitásai. Új termékek Számos iparágban jelentős si­kereket értek el a termékfelújítás terén. Például az elektrotechnikai iparban és a fémfeldolgozásban a Tesla konszernvállalatnak kö­szönhetően egész sor új, korszerű termék került piacra. Különböző erősítők, magnetofonok, hifi-tor­nyok, rádiókészülékek. A Kablo vállalatnál is számos új erősáramú kábel gyártását kezdték meg, nö­velték a koaxiális kábelek gyártá­sának mennyiségét, és műszaki­lag korszerű terméket, a 22- KSJSU elnevezésű kábelcsatla­kozót gyártanak. Jelentős feladat lesz az elkövet­kező időszakban a robotizáció mi­nél szélesebb körű elterjesztése, ennek érdekében a főváros gép­ipari üzemeiben számos, ezt a célt szolgáló berendezést kezdtek gyártani. Ilyenek például a Nehéz­A Slovnaft nemzeti vállalat Szlovákiai főváro­sa iparának egyik legfontosabb „fellegvára“. Az elmúlt esztendőben 155,5 millió koronás nyereséget értek el a dolgozói. Felvételünkön a Slovnaft egyik gyáregységének részlete. (Gyökeres György felvétele) gépgyárban készült emelőszerke­zetek, manipulátorok. Új termékek gyártását kezdték meg több vegy- és gumiipari üzemben. Bővült a műtrágyák vá­lasztéka is. Ha az új termékek részarányát vesszük figyelembe, akkor előkelő helyen áll a fútóa- nyagipar is, akárcsak a gép- és az építőanyagipar. Részben csök­kent a vegy- és az élelmiszeripar részaránya ebben a tekintetben, míg az elektrotechnikai és a gép­ipar jelentős javulást mutathat fel. összegezésképpen megállapítha­tó, hogy az eredmények ellenére , az innovációs folyamat során je­lentős minőségi változás nem kö­vetkezett be a 7. ötéves tervidő­szakban. Részleges növekedés Tehát csak részleges növeke­désről beszélhetünk. Nem követ­kezett be jelentős strukturális vál­tozás sem. Érdekes szempontot képvisel az az értékelés, amely azt tartja szem elótt, hogy milyen a főváros területén készülő termékekből a készáru, illetve a végtermékek aránya. Nos, ez Bratislavában 25 százalék körül mozog, míg a hát­téripar a félkész termékek előállí­tása, és a nyersanyag-feldolgozás teszi ki az ipari tevékenység 75 százalékát. A hazai nagy ipari központokban ez az arány kedve­zőbb. Például Prágában a teljes termelés 73 százalékban végter­mékeket állít elő. A 7. ötéves tervidőszak első négy évének tapasztalatai azt mu­tatták, hogy a gazdaságosság te­kintetében vállalatonként nem a legkedvezőbben alakult a hely­zet. Például az elmúlt esztendő­ben a főváros üzemei összesen mintegy tízmilliárd korona nyere­séget tudtak felmutatni, amivel 10,4 százalékkal túllépték a tervet, és ezzel átlagban a bratislavai üzemek a legnyereségesebbek Szlovákiában. Ezzel szemben a cseh országrészekben ez az átlag magasabb. Hogy az ered­mények „csupán“ ilyenek, ahhoz hozzájárul néhány veszteséges üzem teljesítménye, például a Bratislavai Autógyár (mintegy 68,2 millió koronás veszteséggel), a Csehszlovák Dunahajózási Vál­lalat (47 millió korona) vagy az Elektrovod (12 millió korona). Veszteségesek a Bratislavai Fővá­rosi Nemzeti Bizottság hatásköré­be tartozó gazdasági szervezetek közül például a házkezelóségek (329,5 millió korona), de vesztesé­ges többek között a tömegközle­kedés is, s mindez azt bizonyítja, hogy bőven vannak tartalékok. Még az olyan vállalatoknál és üze­mekben is, amelyek aránylag jó gazdasági eredményeket érnek el. Ilyen például a Slovnaft, amely az elmúlt esztendőben 155,5 millió koronás nyereséget tudott felmu­tatni, a Georgi Dimitrov Vegyipari Művek 12,5 millió koronás nyere­séggel, vagy a Benzinol (32 millió korona). Javuló gazdaságosság Ha figyelemmel kísérjük az ipari termelés gazdaságosságát, akkor kedvező folyamatnak lehetünk ta­núi. A 6. ötéves tervidőszakban rohamosan javuló gazdaságosság a 7. ötéves terv első négy évében hasonlóan fejlődött. Mindez első­sorban a vegy-, az elektrotechni­kai és az üvegiparnak köszönhe­tően. Ennek ellenére Bratislava ipara az alapeszközök kihasználá­sának tekintetében alapvető javu­lást nem tud felmutatni. Egyik jelentős mutatója az ipari termelésnek a kiviteli feladatok tel­jesítése. Ezeknek a követelmé­nyeknek Bratislava iparvállalatai elsősorban annak köszönhetően tesznek eleget, hogy növelték kivi­telüket a szocialista országokba. A vállalatok exportképessége az 1980-as 8,1 százalékos szintről az elmúlt esztendőben 9 százalékra nőtt. A kivitel devizában kifejezett értéke elsősorban a Georgi Dimit­rov Vegyipari Müvekben, a Teslá­ban, az élelmiszeripari gépgyár­ban és a műszaki üveggyárban mutat kedvező képet. A rosszab­bodó külpiaci viszonyok ellenére a nem szocialista országokba irá­nyuló kivitel összege a bratislavai vállalatok szempontjából egészé­ben véve kedvező, több vállalat azonban lényegesen elmarad kivi­teli tervétől. Amikor a szóban forgó elemzé­sek elkészültek, a szakemberek levonták a szükséges következte­téseket is, mégpedig oly módon, hogy azokat a 8. ötéves tervidő­szakban kamatoztathassák. Úgy, hogy az öt évvel ezután következő általános helyzetkép jóval kedve­zőbb legyen. MÉSZÁROS JÁNOS Az óvatosság sohasem árt (Tudósítónktól) - Tovább növeke­dett a közúti balesetek száma a Nyu­gat-szlovákiai kerület országútjain - tudtuk meg a kerületi rendőrkapitány­ság közlekedésrendészeti osztályának munkatársaitól. - Az év tíz hónapja alatt 5965 karambolt jegyeztek fel, ami 385-tel több, mint a múlt év hasonló időszakában. Az anyagi kár is na­gyobb, megközelíti a 30 millió koronát. A szerencsétlenségek következtében 116 ember vesztette életét, 22-vel ke­vesebb, mint a múlt év tíz hónapja alatt. A balesetekből több mint 3900 lakott területen fordult elő. Az okok között továbbra is első he­lyen a helytelen vezetés áll, amely 2567 szerencsétlenséget idézett elő, 1333-at pedig a gyorshajtás. Több mint ezer karambol oka a figyelmetlen ve­zetés, ugyanennyinek az előnyszabály meg nem adása. A közbiztonsági szer­vek 473 balesetnél állapítottak meg ittasságot. Jóllehet ez 88-cal keve­sebb, mint a múlt év szóban forgó időszakában volt, de arra figyelmeztet, hogy mindig sokan ittasan ülnek a vo­lán mögé, s ezzel maguk és embertár­saik életét veszélyeztetik. A statisztika adatai szerint a hivatásos gépjárműve­zetők 1756, a nem hivatásos gépjár­művezetők 3586, a kerékpárosok és a gyalogosok 509 balesetet idéztek elő. Az utóbbiak huszonöt esetben az életükkel fizettek. -nj­Ahogyan az új párttitkár látja A politikai munka alapja az élő kapcsolatteremtés A harminchat éves Ladislav Burdát ez év szeptemberében a tőketerebesi (Trebišov) járási pártbizottság titkárává választot­ták. Még nem volt húszeszdendős, amikor középiskolásként felvették a CSKP tagjainak sorába. Vízgaz­dálkodási technikusként dolgozott a járásban, miközben aktívan részt vett Zemplínske Jastrebie községben a SZISZ falusi szerve­zetének munkájában. 1972-től több éven keresztül dolgozott a SZISZ terebesi járási bizottsá­gában, melynek elnöke volt. Mint képviselő, tagja volt a járási nem­zeti bizottság tanácsának. 1976­ban a CSKP Politikai Főiskolájá­nak bratislavai karára javasolták, ahol 1981 -ben fejezte be tanulmá­nyait, majd a terebesi járási pártbi­zottság apparátusában dolgozott. Legutóbb már titkárként foga­dott munkahelyén. Előttem két pártelnök járt nála, akikkel a városi pártkonferenciák előkészületeiről tárgyalt.- Belepottyantam a dolgok kö­zepébe, ahogy mondani szokás - jegyezte meg mosolyogva. - Az évzáró taggyűlések, pártkonferen­ciák időszakában, amikor különö­sen sok a pártmunkások tenniva­lója. Még az a jó, hogy nem va­gyok teljesen „újonc“, az eddigi munkám során, némi tapasztalatot már szereztem, hiszen a szerve­zési osztályon dolgoztam, amely­nek munkájáért most beosztá­somnál fogva személyes felelős­séggel tartozom. Nagyon jól tu­dom hasznosítani a tőlem idő­sebb, különböző párttisztségek­ben dolgozó elvtársak tapasztala­tait, a már jó bevált munkamód­szereket. Persze tudatában va­gyok annak, hogy még tovább kell haladnom a politikai munka helyes módszereinek elsajátításában, ezek gyakorlati alkalmazásában. Ezt a politikai feladatok növek­vő igényessége is megköveteli a kommunistáktól, kivált a párt­munkásoktól, tisztségviselőktől.- Burda elvtárs, szervezési tit­kár - miben látja jelenleg a legfon­tosabb feladatokat?- Járásunkban csaknem tízezer kommunista él és dolgozik több mint háromszáz alapszervezet­ben, melyekben általában megfe­lelő politikai munka folyik, ennek színvonala állandóan javul. Sike­rült jelentős előrehaladást elérnünk a mezőgazdasági üzemek párt- szervezeteinek életében is. Ezek a pártszervezetek most már beha­tóbban foglalkoznak saját üzemük gazdaságpolitikai kérdéseivel, mint korábban. Falvainkban nyolcvan- három olyan, alacsony létszámú pártszervezet működik, ahol na­gyon magas a tagok átlagéletkora. Ezeknek a pártszervezeteknek a politikai munkáját megkülönböz­tetett gondoskodással kell előse­gítenünk. Annál is inkább, mert az idős elvtársak gazdag politikai tapsztalata felbecsülhetetlen érté­ket jelent számunka. Ezt csakis úgy tudják átadni nekünk, fiatalab­baknak, ha ehhez a lehetőséget is megadjuk számukra! Idősebb elv­társainknak érezniük kell, hogy munkájukra, tanácsukra továbbra is számítunk. Csak tisztelni tudom ezeket az elvtársakat és tisztsé­gemből adódóan arra törekszem, hogy ezt másoktól is megkapják. Nem vagyok híve a túlzottan ad­minisztratív jellegű pártmunkának. Általában az élő kapcsolatterem­tést tartom a politikai munka egyik fontos alapelvének. Az élő emberi kapcsolaton keresztül lehet igazán biztosítani a politikai élet folyama­tosságát, az idősebb és fiatalabb kommunisták aktivitásának foko­zását, a pártonkívüliek- főleg a fia­talok - politikánk iránti érdeklődé­sének felkeltését. Munkámban, ennek a gondolatnak gyakorlati érvényesítése vezérel. Remélem, ebben követőkre, támogatókra ta­lálok a fiatalok körében is.- Milyen a járás ifjúságának ér­deklődése pártunk politikája iránt.- Általában kedvező, ami a tag­jelöltek számában is lemérhető. A CSKP XVI. kongresszusa óta csaknerrT 1500 új tagjelöltet vet­tünk fel járásunkban, 66 százalé­kuk SZISZ-tag, életkoruk nem ha­ladta meg a 25 évet. Tapasztala­taink alapján elmondhatom, hogy azokból a fiatal tagjelöltekből lesz­nek politikailag fejlett, aktív, a poli­tikai és munkahelyi feladatokat becsülettel teljesítő kommunisták, akik neveléséről a velük együtt dolgozó tapasztalt, idősebb elvtár­sak, illetve a SZISZ-szervezetek- legtöbb esetben mint ajánlók- gondoskodnak. Mint például a terebesi Vagongyárban, a gép­állomáson, a mezőgazdasági fel­vásárló és ellátó üzemben, a se- čovcei Strojstav-ban, ahol a tagje­löltekért a velük együtt dolgozó idősebb elvtársak vállalnak kezes­séget és élvezik a fiatalok bizal­mát. Hasznos munkát végeznek a fiatal kommunisták nevelése te­rén Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom), a vajáni (Vojany) Slovnaft-ban, a Tranzit Gázveze­ték nagykaposi (V. Kapušany) kompresszorállomásán, a Király- helmeci (Kráľ. Chlmec) Állami Gazdaságban és másutt. Több helyen az évzáró pártgyűlésen, ünnepélyes keretek között veszik fel a tagjelölteket. Mint például a Bodrogi Állami Gazdaságban, a Cejkovi Efsz-ben, a királyhelme- ci Tejüzemben, a Borfeldolgozó üzemben, a vajáni Lykotexben, a Vojčicei, Kuzmicei Efsz-ekben is tették.- A Terebesi járásban is javá­ban folynak az évzáró taggyűlé­sek, milyenek a tapasztalatok?- Kedvezően értékelhetjük a már megtartott évzáró taggyűlé­seket, jó a légkör mindenütt, ami elsősorban a jó felkészülésnek, a kommunisták felelősségérzeté­nek köszönhető. Elmondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a járási szervek, az aktivisták, az illetékes pártbizottságok fáradozása. He­lyes volt az is, hogy az értékelő beszámolókat a tagság bevonásá­val, kollektív módon készítették elő. Tehát, nem hangzatos és semmitmondó, hanem az egyes munkahelyek politikai és gazdasá­gi életét tükröző, az elvégzett munka eredményeit elemző érté­kelések kerülnek a tagság elé megvitatás céljából. Az évzáró ta­nácskozásokon is érezhető járá­sunk kommunistáinak a XVII. párt- kongresszus előkészületi idősza­kában egyre fokozódó kezdemé­nyezése, a 7. ötéves tervidőszak feladatainak sikeres, lehetőleg ha­táridő előtti teljesítésére irányuló igyekezete. Példaként említhetem a terebesi Tesla, a sečovcei Strojstav, a vajáni hőerőmű, a Slovnaft, a Lykotex üzemeket, ahol a kommunisták példamutató munkát végeznek. Egyébként já­rási viszonylatban is kedvező a gazdaságfejlesztés mérlege, amit a közelgő járási pártkonfe­rencia hivatott értékelni. KULIK GELLÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents