Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-20 / 274. szám, szerda

Korántsem vagyunk elégedettek Beszélgetés a Hradec Králové-i járási pártbizottság vezető titkárával Pártoktatás, politikai képzés és a pedagógusok „A problémákkal foglalkozni annyi, mint az emberekkel foglal­kozni, azokkal, akik a problémákat előidézik, és a megoldásért felelősség terheli őket. Egyes pártszervezetek azonban még mindig nem tudatosítják, hogy az ilyen elvtársak iránt tanúsított elnéző magatartásukkal - helytelenül - magukra vállalják a felelősséget mások rossz minőségű munkájáért. Az ilyesmi megbénítja a kezde­ményezőkészséget, kedvezőtlen légkört teremt a dolgozó kollektí­vákban. A következmény rendszerint a terv nem teljesítése.“ ÚJ SZÚ 1985. XI. 20. Ezek a szavak Antonín Bosák elvtársnak, a Hradec Králo- vé-i járási pártbi­zottság vezető titkárának szájá­ból hangzottak el, amikor a CSKP KB 15. ülése határoza­tainak teljesíté­séről beszélgettünk. • Sok a lemaradás a járásban?- Kilenc hónap alatt hatvan­nyolc vállalatot és üzemet kísér­tünk figyelemmel. Ezek közül ki­lenc nem teljesíti a tervet. A Tesla Hradec Králové-i üzemében a leg­nagyobb a lemaradás, mintegy ti­zenhétmillió koronás, azonkívül a Kohászati Üzemek 06-os üze­mében. Legkomolyabb a helyzet a Teslában. • Mi ennek az oka?- A vezető gazdasági dolgozók taktikáznak a tervvel, egyszerűbb utat keresnek. Mit gondoljunk pél­dául az ilyen helyzetről: az első félévi lemaradás hatmillió korona volt, de az év végéig mintegy ti­zenhét millió korona lemaradással számolnak. Az üzemi pártbizott­ság tanácskozásán, amelyen a vezérigazgató is részt vett, az okokat keresték, és megjelölték a kivezető utat. Az elvtársak meg­ígérték, hogy év végéig teljesítik a tervet. Októberben az üzem igazgatója, František Cigi, a járási pártbizottság tagja, ismét jelentős lemaradásról beszélt. Mit akarnak az elvtársak elérni? Tervmódosí­tást? Azt hiszem, ez nem száz­százalékosan megalapozott. • Vagyis a problémák a Teslán belül vannak?- Igen. A legnagyobb hiányos­ságokat a gazdasági vezetők, mindenekelőtt az igazgató, a ter­melési és a kereskedelmi igazga­tóhelyettesek irányító és szervező munkájának alacsony színvonalá­ban látjuk. Ez pedig az egyes részlegek rossz koordinálásában is lecsapódott. Hiányzik a munka- fegyelem és a rend Nemrég a tár­sadalmi tulajdon fosztogatásának esetét leplezték le ugyanott, az üzemi konyhában. A tervteljesítést az alacsony műszaki fejlesztés is gátolja. Részt vettem a harmadik pártalap­szervezet taggyűlésén. Ez a kerá­miakondenzátort gyártó műhely. Az első félévi tervet ugyan teljesí­tették, de milyen áron? Tizenöt­ezer túlórával. A részlegen hatvanegy nyugdíjas is dolgozik. Az üzem tudományos kutatási bá­zisa tud erről az áldatlan helyzet­ről, mégsem fejlesztette ki, sőt, hozzá sem kezdett egy célgép kifejlesztéséhez, amely csökken­tené a kézi munkát. A műszaki-gazdasági dolgozó­kat a műhelyekben mozgósítják, ahelyett, hogy tudásukat a műsza­ki fejlesztésben használnák ki. Részt vesznek a termelésben, a tervet ennek ellenére nem telje­sítik. Mi értelme van ennek? Sem­mi. Határozottan követeljük, hogy az ilyen gyakorlattal hagyjanak fel. • Hogyan reagáltok a Teslá­ban uralkodó helyzetre?- Cigi elvtárssal elbeszélget­tünk, felróttuk neki a hibákat. A bí­rálattal egyetértett, megígérte, hogy a hibákat helyrehozzák, de sajnos, semmi nem lett belőle. Az üzemi pártbizottság élén Jirí Ma- téjka munkás áll. Az elnöki tisztsé­get nemrég tölti be, nincs még kellő tapasztalata, így a pártbizott­ságot nem mindig tudja úgy irányí­tani, hogy a gazdasági vezetéssel szemben megalkuvás nélküli ál­láspontra helyezkedjenek s levon­ják a megfelelő következménye­ket. Annál több felelősség hárul a járási pártbizottságra, ezért a Teslába elküldtük egyik dolgo­zónkat, Bedfich Lískovský elvtár­sat. Néhány napot reggeltől estig ott töltött, beszélgetett az embe­rekkel, értékes tapasztalatokat szerzett. Most pedig a járási párt- bizottság titkárai s én magam is, elmegyünk a pártcsoportokba, be­szélgetünk az emberekkel. Ismer­nünk kell az elvtársak véleményét, hogy miben látják ők a terv nem teljesítésének okát. Tanácskozni akarunk velük. A kitüntetett dolgo­zók - akiknek van mondanivalójuk - aktívaértekezletét is összehív­tuk. Egyszóval minél több tapasz­talatot akarunk gyűjteni, s ennek alapján a járási pártbizottság el­nöksége megfelelő határozatot hoz a problémák leküzdésére. Ugyanis nem hisszük el azt, amit a gazdasági vezetés állít, misze­rint a terv nem teljesítésének fő oka a rosszul felépített terv. • Ha már a tervnél vagyunk: a vállalatok és üzemek hogyan birkóznak meg a terv egyenletes teljesítésével?- Ki hogy. Határozottan igénye­sebben kell foglalkozni ezzel a kö­vetelménnyel a Hradec Králové-i Metazában, Triolában, és a Cseh­szlovák Hangszerkészítő Vállalat Petrof üzemében is. Vállalataink­nál és üzemeinkben a terv jelenleg harmonikára emlékeztet. Az első két hónapban rendszerint nem tel­jesítik. Aztán mindent elkövetnek azért, hogy a negyedévet sikerrel zárják. Hajsza a prémiumért... Mi irhással magyarázhatnánk? Nagyon jól tudjuk, társadalmunk hogyan honorálja az igazgatók és általá­ban a vezető dolgozók munkáját. És azt is tudjuk, hogy ki mennyit ad a társadalomnak. Vajon ez mindig összhangban van? Sok esetben nem. Egyértelműen meg­mondtuk nekik, ez nem felhánytor- gatás, hanem figyelmeztetés; ko­molyan gondolkodjanak el irányító és szervező munkájuk felett. A dolgozó kollektívának joga van a jól szervezett munkára. • Az évzáró pártgyúlések nyil­ván a tekintetben is állást foglal­nak, milyen iramban alkalmazzák a gyakorlatban a tudomány és technika vívmányait. A járási párt- bizottság e vonatkozásban elége­dett?- Hogyan lehetnénk elégedet­tek, amikor a különbözeti mutató­val mért kivitel hatékonysága mintegy tíz százalékkal csökkent. Ezzel függ össze az új termékek arányának csökkenése is, a tava­lyi össztermékek 11,2 százaléká­ról az idei 9,6 százalékra. A mű­szakilag jobb termékek aránya is csökkent, 0,3 százalékkal. Ez azt mutatja, hogy a termelés döntő többsége csupán átlagszínvona­lon mozog, nem felel meg a jelen­legi szükségleteknek és követel­ményeknek. Mindez leginkább a Teslára, a Fotochemára és a Csehszlovák Hangszerkészítő Vállalatra vonatkozik. Továbbá: annak ellenére, hogy javult a munkaidő kihasználása, mégsem éri el a hetedik ötéves terv elsó két évének színvonalát, sőt, 24 üzemben csökkent. A mű­szaki fejlesztés nem a tengelye a tervnek. A pártalapszervezetek politikai és ideológiai munkájának egyértelmű követelménye, hogy a kedvezőtlen helyzetet kritikusan elemezzék, segítsék a tehetséges emberek alkotó munkáját, és te­remtsék meg a feltételeket az ötle­tek megvalósításához. Mindenütt bírálóan ítéljék meg, miért nem sikerül a tudomány és technika vívmányainak hatékonyabb beve­zetése. Teljes mértékben támo­gatjuk a prágai városi pártbizott­ság kezdeményezését. • Jól felkészültetek az évzáró pártgyűlésekre?- Ha az évzáró gyűlésről min­denki azzal a tudattal távozik, hogy tudja, mit várnak el tőle az elkövetkező időszakban, akkor a felkészülés jó volt. A névre szóló dicséret és bírálat, a feladatok ért­hetősége, a személyes felelősség kell hogy legyen a vezérfonala minden tanácskozásnak. A gyűléseket két hónapra osz­tottuk szét, mivel 578 alapszerve­zetünk van, mintegy tizenkilenc- ezer a párttagunk és tagjelöltünk. Éppen az egyenletes elosztás biz­tosítja, hogy a járási pártszerv és az apparátus tagjai is részt vehes­senek a gyűléseken. A tapasztala­tokat naponta értékeljük a járási pártbizottság titkárainak operatív értekezletén. Tehát mindent meg­teszünk azért, hogy az évzáró taggyűlések valóban segítsék a 8. ötéves terv sikeres megkezdését. • Köszönjük a beszélgetést. VÁCLAV PERGL Sajátos és érdekes a tardos- keddi (Tvrdošovce) alapiskolában kialakult helyzet. A tanítók és ne­velők létszáma 21. Közülük heten kommunisták, öten pártoktatók, előadók. Hárman a járási politikai nevelés házának előadói, ketten pedig a falusi pártalapszervezet- ben működnek, mert önálló párt­csoportot alkotva odatartoznak az iskola kommunista pedagógusai. Fábrik Gyula igazgató a járási po­litikai nevelés házának előadója, elsősorban a pártonkívüli tanítók és nevelők politikai képzését fi­gyeli és segíti. Nincs gondja a párt­oktatással, mert az iskola kom­munista pedagógusai magas fokú politikai képzettséggel rendel­keznek.- Ha pártgyűlésen, vagy a tan­testület ülései utáni beszélgetések alkalmával, szóba kerül a pártok­tatás kérdése, az rendszerint a pártoktatók eszmecseréje. Az iskola pártonkívüli dolgozóinak a politikai képzésével kapcsolatos kérdéseket is ilyenkor szoktuk megvizsgálni - mondja az igaz­gató. Ennek a szervezéséért egyéb­ként Csomó Magdolna tanítónő felelős. A tanfolyam rendszerű képzést a járási pedagógiai köz­pont részéről dr. Juraj Hipš irá­nyítja nagy hozzáértéssel.- Ennek köszönhető egyebek közt az is, hogy az előadók mel­lőzték az ismeretek sablonos köz­lését, ami valójában felesleges is a pedagógusok esetében, és egy­re inkább előtérbe került a politikai célok és a szakmai tennivalók kapcsolatának megvitatása. Fábrik Gyula igazgató vélemé­nye szerint ez az előadók, Száraz József, Fujasz György, Zemkó Jó­zsef kommunista pedagógusok, fi­gyelmes, a hatásokra is figyelő előadói tevékenységének sikere. Ami egyben a tanfolyam szerve­zéséért felelős Csomó Magdolna gondos törődését, kiváló politikai értékét is bizonyítja.- Most, a pártoktatási év kezde­tekor mind az iskolánk tanfolya­mával, mind a többi tanfolyammal kapcsolatosan, ahol a mi pedagó­gusaink működnek, azt vizsgáltuk, hogy milyenek az elvárások a hall­gatók részéről. Ehhez felhasználták az előző oktatási év végén megtarott be­szélgetések alkalmából készített feljegyzéseket, valamint a hallga­tók mostani véleményét.- A pedagógusokat közvetlenül érdeklő és érintő problémák meg­vitatása ma már nem lehetséges csak a megszokott, hagyományos módon - szögezi le Fábrik elvtárs. Nagyon jogos elvárás ez. Való­színűleg más foglalkozásúak kö­rében is, hiszen a nemzetközi helyzetről a rádióból és a televízi­óból naponként friss tájékoztatást kapnak a hallgatók.- Az elvárások egyébként eb­ben a vonatkozásban nőttek meg: az előadók olvasottak, tájékozot­tak legyenek és minden kérdésre tudjanak válaszolni - folytatja. - Az olyan magatartás, amely kitér a válaszadás elől, vagy magát a kérdésfeltevést hárítja el, útját torlaszolja a kölcsönös egyetértés kialakulásának. Ebből következik az is, hogy a folyamatos felkészülést elha­nyagoló, s csak rutinból válaszol- gató előadó hamar elveszítheti a bizalmat, amely az őszinte ér­deklődésből fakad.- Más, apróbb elvárások összesítéséből pedig az tűnt ki, hogy fékezi a hatékonyságot a még esetenként megmutatkozó oktatói konzervativizmus, idegen­kedés az új és korszerű módsze­rek alkalmazásától - fejezte be a tájékoztatást Fábrik Gyula. HAJDÚ ANDRÁS Iparművészeti kiállítás (ČSTK) - Szovjet iparművé­szeti kiállítás nyílt hétfőn Brati­slavában a Szlovák Képzőmű­vészeti Alap galériájában a szovjet kulturális napok kere­tében. A közönség elsősorban kerámiákat tekinthet meg, amelyek az OSZSZSZK-ban, valamint az Üzbég és a Grúz SZSZK-ban készültek'. Az ilyen rendszeres cserekiállítások je­lentősen bővítik ismereteinket a szovjet iparművészet uralko­dó irányzatairól. AZT A LOVAT ÜTIK .. . Körkép a tanyi (Tôň) len- és kenderfeldolgozó üzemből Ha csak egyetlen mondattal kellene hírt adnom az alcímben említett üzem gazdasági életéről, amelyről a korábbi években is elis­meréssel szóltunk, Remarque, a nagy német író után szabadon mindössze annyit mondanék: Ta- nyon a helyzet változatlan. Vagyis a tervek továbbra is valóra válnak, javul az áruminóség és növekszik a munkatermelékenység. Koczkás Józsefné üzemgazdász azt is megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 7. ötéves tervidőszak éveiben, s legfőképp 1983-ban akkora nye­reséget könyvelhettek el, amekko­rára egyszer sem volt még példa.- Tizenhétmillió korona... ez nem kis összeg!- Nem bizony. Nem is sejtem, hogy sikerült ekkora nyereséggel zárniuk azt az évet.- Úgy, hogy olyan kárpitszövet gyártásába fogtunk, amely első osztályú minősítést nyert, s méte­renként 22 korona árkiegészítést kaptunk rá. Az ilyen ártámogatást általában két évre ítélik oda, mi viszont szerencsések voltunk, hi­szen jóval tovább élvezhettük. Hogy miért? Talán azért, mert ez­zel a kárpitszövettel nyertük el 1979-ben Trenčínben az Arany Fatimát, majd Lipcsében a nagyvá­sár aranyérmét. És akkor lendült fel az exportunk a Szovjetunióba és Lengyelországba.- A tókés piacot nem tudták volna meghódítani?- Szerintem nem. Ott mások az igények. Bár nem is hiszem, hogy külkereskedelmi vállalataink oda is felkínálták volna a termékeinket, hiszen már a hazai bútoripar is elhúzott mellettünk. Nézzen csak körül: bútorgyáraink egyre keve­sebb hagyományos heverőt és fo­telt gyártanak. A bőr mindinkább háttérbe szorítja a kárpitszövetet. A Szovjetunióban és Lengyel- országban egyelőre más a hely­zet. De nehogy azt higgye, hogy oda bármit küldhetünk. Ha nem tudnám, nem mondanám: a moszkvai nagyraktárban, ahová sokféle kárpitszövet befut, két el­lenőr egy négy méter hosszúsá­gú asztalon szinte centiméterről centiméterre veszi át az anyagot, s még a legkisebb hibát is bejelöli.- Nézzük hát, hova mennyit szállítanak.- Két évvel ezelőtt még csak 310 ezer méter kárpitszövetet szállítottunk a Szovjetunióba, Len­gyelországba viszont 506 ezer métert. 1984-ben a Szovjetunió már 425 ezer métert, Lengyel- ország viszont 350 ezer métert vett tőlünk. Idén még kevesebb került a lengyel piacra, mindössze 150 ezer méter, a Szovjetunió vi­szont 600 ezer métert rendelt, s azt december 15-ig meg is kapja.- Ilyen magas termelés mellett, gondolom, ismét túlszárnyalják a nyereség tervét.- Már túl is szárnyaltuk. A ter­vezett 6 millió 200 ezer korona helyett eddig 7 millió koronát ér­tünk el. De most mondok valamit: épp tegnap közölték velünk, hogy módosították a tervünket. Év vé­géig nem hét, hanem kilencmillió koronás nyereséget vár el tőlünk a holiči vállalat. Úgy látszik, azt a lovat ütik, amelyik a legjobban húz. Vagyis attól kívánnak több munkát, aki egyébként is jól dolgo­zik. Szerencsére Susik Imre sze­mélyében olyan igazgató áll az üzemünk élén, aki még a legnehe­zebb feladatoktól sem retten meg. Most ugyan a fejéhez kapott, hogy ez így valahogy nincs rendjén, de a következő percben már tudtuk, nem fog tiltakozni. És így is lett. Fogjunk össze - erre kért ben­nünket.- A munkásokat is sikerült meg­győzniük, hogy többet és még job­bat termeljenek?- Nálunk nem kell győzködni az embereket. Itt mindenki tudja, mi­lyenek az elvárások. És megint csak az igazgatónkról kell szól­nom: ő nem tanítja - mutatja a pél­dát.- Eddig csak a kárpitszövet gyártásáról beszéltünk, nem esett még szó a kendertilolóról. Ahon­nan kenderkócot és -rostot szállí­tanak a prerovi Jutába, hogy zsá­kok, kötelek és ponyvák készülje­nek belőle A tilolóban hogy fest a kép?- Nehéz kérdés. Mert amíg a kárpitszövet gyártása csaknem zökkenőmentes, a tilolóval egyre több gondunk lesz. A környező szövetkezetek nem akarnak ugyanis kendert termelni, mert ál­lítólag nem kifizetődő nekik. És munkaigényes a begyűjtés is. A szövetkezeti tagok megszokták, hogy akármerre néznek is: gépe­sítve van a betakarítás. Csak a kendernél maradt minden a régi­ben. A gép lekaszálja, egyszer átköti, és kész. Csakhogy a ken­der három méteresre is megnő, és a másik kötést már kézzel kell végezni. Aztán fel kell állítgatni a kévéket... szóval a kender elég­gé munkaigényes. Ennek aztán az lett a vége, hogy idén már nem volt kellő mennyiségű alapanya­gunk. És még valami gátol ben­nünket a termelésben: a kendert áztatni kell, de mert a szennyezett vizet nem engedhetjük ki a sza­badba, az áztatás egyre több gonddal jár. Már épül ugyan a tisz­títóállomás, már készülünk az áz­tatógödrök szigetelésére, de hogy mindez mikorra lesz kész, nem tudjuk. Ebben az évben úgy eny­hítettünk a gondjainkon, hogy 93 tonna lenkócot gyártottunk ken- derkóc helyett. Magyarországról hétszáz tonna ázott kendert hoz­tunk be.- És mi lesz jövőre, meg azután?- Nagy változásokra várunk. Jövőre két kötözófejű kenderka­szálót hozunk be a Szovjetunió­ból, Magyarországról pedig prést veszünk, amely ötmázsás kockák­ba préseli a kendert.- A 8. ötéves tervidőszak szá­mai miről beszélnek?- Egyelőre irányszámaink van­nak csupán, hiszen a termelé­sünk, ami a kenderkócgyártást il­leti, a mezőgazdaság gépesítésé­től is függ. A kárpitszövet gyártá­sában pedig az a célunk, hogy minél több olyan terméket újítsunk fel, amely első osztályú minősítést kaphat. Évente egymillió tonna textíliát és 600 tonna kenderter­méket kell majd gyártanunk.- Nem sok ez egy kicsit?- Soknak sok, de mégsem any- nyi, hogy a terv kifogna rajtunk. A mi fejünk általában november elején szokott csak megfájdulni, de erről már szóltam. Tudja, ami­kor ütni kezdik a lovat... (SZABÓ) Milyenek az elvárások?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents