Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-02 / 259. szám, szombat

A körülményekhez alkalmazkodva

Tizennyolc hónap eredményei és gondjai

Napjainkban a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatoknak nem könnyű a dolguk, hiszen egyre nehezebb bejutni a külhoni piacokra, arról nem is beszélve, hogy a termékeket nyereségesen értékesíteni sem egyszerű. Manapság azonban a határainkon belül is megváltozott, ha úgy tetszik kedvezőtlenebb lett, a helyzet. Már (vagy inkább végre?) nem elég csak elárasztani a piacot fogyasztási cikkekkel, a színvonalas kivitelezést, az igényes formatervezést, a minden szempontból jobb minőséget - megfelelő áron - joggal várja el a hazai vásárló. Vállalataink legnagyobb része nemcsak ismeri a külföldi és hazai piac követelményeit, hanem mindkettőnek igyekszik is a lehető legjobban megfelelni. Hogy ez melyik termék esetében mennyire sikerül, arról természetesen sokat lehetne vitázni. Ugyanakkor azonban nem szabad megfeledkeznünk azokról a - szubjektív vagy objektív okokra visszavezethető - körülményekről, amelyek között a vállalatok dolgoznak.

Körülbelül másfél évvel ezelőtt jártunk a holešovicei Tesla konszernvállalat érsekújvári (Nové Zámky) üzemében. Akkor a villanyégők élettartama kapcsán szó volt arról, hogy a Szlovák Műszaki Üveggyár dúbravkai üzeméből kapott ballonok nem felelnek meg minden esetben a követelményeknek és a csomagolóanyagokkal is nehézségeik voltak. A legnagyobb gondot azonban az akadozó anyagellátás okozta. Most, tizennyolc hónap elteltével újra ellátogattunk a gyárba, hogy megkérdezzük, miként alakult az említett problémák megoldása.- Az anyagellátással kapcsolatban sajnos, csak kedvezőtlen változásokról szólhatok - mondja Jozef Braun mérnök, az üzem anyagbeszerzési osztályának vezetője. - Az egyik legnagyobb gondot a rézszalagok beszerzése okozza, pedig ezek nélkül a lámpákat nem lehet összeszerelni. A Povrlíi Fémkohó Vállalat szállítja ezt az alapanyagot, s az első kilenc hónapra vonatkozó szerződések alapján körülbelül 40 tonna a lemaradása. A másik megoldatlan problémánk a csomagolóanyagokkal kapcsolatos. Idáig a Ceské Budéjovice-i papírgyártól kaptuk az összes papírdobozt és más csomagolóanyagot, a gyár azonban nemrég leégett. Igaz ugyan, hogy kötelezettségeit a papírgyárak elosztották egymás

közt, de szállítani csak késéssel tudnak, (gy kénytelenek vagyunk szerkezetileg átcsoportosítani a termelést, s mindig azt gyártani, amihez éppen van csomagolóanyag. Mondanom sem kell, hogy ezáltal sem a hazai, sem a külföldi piacra nem tudunk határidőre szállítani.

Januártól új termékkel — higanygőzlámpával - gazdagodott a gyártási programunk - folytatja. - Az előállításához szükséges ballonokról a vállalat gondoskodott. Csakhogy ebben az esetben is kevesebbet kaptunk a szükségesnél, s azt is nagyon rendszertelenül. A hiányzó ballonok miatt többször le kellett állítanunk a termelést, miközben a kiesést túlórákkal, éjszakai és szombati műszakokkal pótoltuk. Ez természetesen kedvezőtlenül befolyásolta a munkások hangulatát, s a gyár vezetőségének is sok fejtörést okozott, mivel dolgozóink 80 százaléka nő. A dekorációs égők esetében sem sokkal jobb a helyzet. A külföldi piacokon volt irántuk érdeklődés, csak mi belhomályos üveg hiányában nem tudtunk komplettizálni és szállítani. Folytathatnám még a felsorolást, de azok az esetek is csak azt igazolnák, hogy az anyagellátás még sohasem volt olyan hiányos és nehézkes, mint az idén.- Ezek a körülmények gondolom, rányomják bélyegüket a terv teljesítésére is.- Az árutermelés tervét a nehézségek ellenére is megközelítőleg 2,6 millió koronával túllépjük, de ennek természetesen ára van - magyarázza Ondrej Kelle, a termelési és diszpécserosztály vezetője. - Hogy a lehető legkevesebbet álljon a termelés az éppen a rendelkezésünkre álló alapanyagoknak megfelelően, gyakran éjszaka állítottuk át a gépeket, s reggel már másik termék gyártásába kezdtünk. Ez a gyakori és gyors változás persze kihat a termékek minőségére és a legtöbb esetben nem túl gazdaságos.- Rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez bizony nem minden vállalatnak sikerül, bár erre ösztönzik valamennyit. Az önök esetében viszont ez az alkalmazkodás néha kedvezőtlen eredményeket hoz.- Ha a termékeink minőségére gondol, akkor meg kell cáfolnom az állítását - mondja Hlavička Tamás mérnök, a minőségirányítási osztály dolgozója. - Igaz ugyan,

hogy a termelés szerkezetének szóbanforgó átcsoportosítása befolyásolja a minőséget is, de az üzem kapuját csak jól funkcionáló gyártmányok hagyhatják el. A statisztikai ellenőrzés a gyártás volumenéből 0,16 százalékos meghibásodással számol, most 0,09 százaléknál tartunk.- 65 millió égőt, és 645 miliő félkész terméket gyártunk évente, ennek a mennyiségnek minden darabját nem ellenőrizhetjük - kapcsolódik a' beszélgetésbe Nagy Miklós, műszaki igazgatóhelyettes. - A 0,09 százalékos arány az ilyen nagy mennyiségű termelésből mindenképpen jónak mondható. Az a vásárló, aki meghibásodott égőt vásárolt, persze másként vélekedik. De talán nem tudja azt, hogy ha ezt a villanyégöt a számlával együtt visszaviszi a boltba, akkor azt kicserélik.- Egyébként a minőséget komolyan kell vennünk, hiszen termékeink jelentős részét exportáljuk - veszi vissza a szót Hlavička Tamás mérnök. - A külföldi piacokon nagy a konkurencia, s mi csak úgy vehetjük fel a versenyt, ha állandóan jó minőségű termékeket szállítunk. Hozzá kell tennem, hogy külföldi partnereinktől nem kaptunk reklamációt; különösen az angol fél elégedett szállítmányainkkal. Hazai átvevőink közül a poprádi Tatramat jelezte, hogy a szignalizációs égőink élettartama az általunk szavatolt 1000 órát nem éri el. Új gépsor üzembe helyezésével oldottuk meg a problémát.- Ismerve a gyár gondjait és eredményeit, vajon mi várható a következő öt évben?- Komoly beruházásokra lesz szükségünk - mondja Ondrej Kelle. - Igaz, gépsoraink átlag életkora 14 év, de vannak köztük olyanok is, amelyek helyett újak kellenének. Még az idén Angliából, a jövő év elején pedig Lengyelországból kapunk egy-egy gépsort, a többi sorsa egyelőre bizonytalan. A következő években bővíteni kellene a gyárat, hiszen eredetileg 14 gépsorral számolt a terv, ma pedig 18 üzemel. Túlzsúfoltak a műhelyek, de talán, ha falun nyitnánk részleget, ez a gondunk megoldódna. Egyelőre az a legfontosabb feladatunk, hogy a jelenlegi körülmények közt megálljuk helyünket.

KOVÁCS EDIT

IDÉNVZÁRÁS

Bevált az új igazgatási forma

ÚJ SZÚ

1985. XI. 2.

Kimutatások, tervrajzok, számlák fölött ülve találtuk Rudinszky Bélát, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Idegenforgalmi Igazgatóság igazgatóhelyettesét. Mivel a nyári idény lezárult, kíváncsiak voltunk az eredményekre.- Köztudott, hogy ez az első idényzárásunk, s bátran kijelenthetem, hogy szégyenkezésre nincs okunk. Annak ellenére, hogy még csak tanuljuk a szakmát, a vendégfogadás hogyanját, a nyári idény szinte zökkenőmentes volt. A gazdasági tervmutatókat túlteljesítettük, s ez nemcsak a jó időjárásnak köszönhető, hanem valamennyi dolgozó ügyszeretetének, lelkes, odaadó munkájának - közölte az igazgatóhelyettes. Megemlítette, hogy az idegenforgalmi igazgatóság a nemzeti bizottságoktól átvette a járás fürdőit, s elsődleges célja volt a feltételek megteremtése a látogatók kényelmes pihenéséhez. Az üzemelő fürdők [Somorja (Šamorin), Dunaszerdahely, Nagy- megyer (Čalovo) és Nyárasd (Topoľníky)] látogatói, valamint az új mihályfai (Michal na Ostrove) autókemping vendégei elégedettek lehettek és voltak is.- A hétvégeken különösen sok volt a látogató, gyakran előfordult, hogy ki kellett tenni a ,,megtelt“ táblát. Ezt a kényszermegoldást vállalnunk kellett annak ellenére, hogy az intézkedésünk nemtetszést váltott ki. Nekünk azonban elsődleges feladatunk a nyaralók egészségének védelme és sajnos a fürdő befogadóképessége véges. Nemcsak a közegészségügyiek, mi is ellenőriztük a víz szeny- nyezettségét, s az idényben mindenütt sikerült megtartani az előírásokat. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy kiváló minősítést kapott a Z-akcióban épült mihályfai autókemping, amely július 15-től üzemel. Kényelmes szállást biztosított, s előnye, hogy csupán hét percre van a szerdahelyi fürdőtől. A járási idegen- forgalmi igazgatóság dolgozói tudják, annak ellenére, hogy az első idény sikeres volt, a következőre még jobban kell felkészülni. Hogyan képzelik el a jövőt?- Nagyon pontos elképzeléseink vannak, sajnos,

megvalósításuk nehézségekbe ütközik. A fájó pont: nincs kivitelező építőipari vállalat, pedig munkánk lenne bőven, javítani, szépíteni, korszerűsíteni kell a már meglevő fürdőket is. Megtudtuk, hogy a jövő tervei közt szerepel a nyárasdi fürdő gyermekmedencéjének megépítése, valamennyi fürdő szociális berendezéseinek bővítése, ugyancsak közös beruházásként meg kell kezdeni a szerdahelyi fürdő nagy medencéjének építését, valamint az 1400 autót befogadó parkolónak a létesítését. December 31 -ig átveszik a gabčíkovói termálfürdőt, a távlati tervekben pedig a felsőpatonyi (Horná Potôň) új fürdőtelep létesítése is szerepel.

S mert a szerdahelyi és a nagymegyeri termálfürdők télen is fogadják a vendégeket, a járási idegen- forgalmi igazgatóság szeretné, ha a már meglevő szolgáltatásokat, a masszázst, manikűrt, pedikűrt, fodrászatot újabbakkal bóvíthetné. Ugyancsak megoldásra vár a vendégek étkeztetése.- Említettem már, hogy újoncok vagyunk valamennyien. Az idényben munkatársaimmal jártuk a fürdőket, s a hétvégeken is ügyeletet vállaltunk, hogy lássuk, hol, mi is a tennivaló. Amikor szükség volt rá, közbeléptünk. Itt kell megemlítenem, hogy az előforduló hiányosságok zöme nem minket terhel. Ugyanis nem tudtuk elérni, hogy elegendő mennyiségű papírtörülköző, illetve kézszárító berendezés üzemeljen a fürdőkben. A víztisztító vegyszer beszerzése is nehézségekbe ütközött. Vendégeinket felkértük, tartsák meg a higiéniai előírásokat. Úgy tűnik, meg kell még tanulnunk, hogy a felnőtteknek tilos a belépés a gyermekmedencékbe.

A járási idegenforgalmi igazgatóság 54 dolgozója tapaszalatokkal gazdagodva immár az új idényre készül. Azt szeretnék, hogy a köztudatban a Csallóköz nemcsak mint kenyértermő tájegység, hanem kiváló szolgáltatásokat, jó pihenést nyújtó vidék is szerepeljen. S a feltételek adottak.

PÉTERFI SZONYA

Brno új elektrotechnikai szakközépiskolájában szeptembertől csaknem 400 diák tanul. Az iskolát 50 millió korona ráfordítással a brnói Tesla vállalat építette, s ezzel bővítette szakközépiskoláinak számát, melyekben 36 év alatt csaknem 2700 tanuló szerzett különféle képesítést.

(Vít Korčák felvétele - ČTK)

A gottwaldovi varázsló

KAREL ZEMAN HETVENÖT ÉVES

Föl kellene mérni az ellenség haderejét? Rajta! Hősünk már száguld is - ágyúgolyón - az ellenség állásai felé, majd golyózáporban, átnyergelve egy felénk tartó lövedékre, már hozza is a fontos jelentést.

Ki ne ismerné a rettenthetetlen Münchausen báró csodálatos kalandjait?! Verne Gyula hőseinek érdekfeszítő kalandjait, a mesék, a legendák varázslatos, mégis meghatóan emberi világát? E tüneményes világ képi megjelenítésének egyik világhírű úttörője Karel Zeman nemzeti művész, a csehszlovák kinematográfia kiemelkedő alakja.

Karéi Zeman 1910. november 3-án született a Nová Paka melletti Ostroméfben. Pályafutását, mint képzőművész, a reklámszakmában kezdte. A zlíni (ma: Gottwaldov) stúdió műtermeiben kerül a báb- és trükkfilmkészítés bűvkörébe, s ehhez - miként a városhoz is - egész életében hú maradt. Első filmjével, a Karácsonyi álom- mal (Vánoční sen), melyet még a háború alatt forgat, azonnal sikert arat. Az 1946-os cannes-i nemzetközi filmfesztiválon a legjobb bábfilmnek járó elismerést kapja. Ezzel elkezdődik az a rendkívüli gazdag életpálya, amelyet számtalan hazai és nemzetközi elismerés fémjelez.

Karéi Zemant a filmművészetnek, mint sajátos kifejezési eszköznek, mindenekelőtt a formanyelvi lehetőségei foglalkoztatják. A trükk. Ennek egyik eredeti példája az 1949-es Ihlet (Inspirace) című filmje, melyben üvegszobrocskák, üvegfigurák elevenednek meg. Ezt az újabb munkát is több díjjal tüntetik ki, sikert arat az indiai, a montevideói és az ausztráliai filmfesztiválokon. 1947-ben forgatja a rendkívül népszerű Proko- uk-filmek első darabját, a Prokouk úr, a feltaláló című bábfilmet, amely a kor szellemében íródott elkötelezett, népművelói-retori- kus, groteszk hangvételű példázat... A főhős, a szalmakalapos- esernyós Prokouk úr, amint neve is utal rá, (prokouknout - veséjébe lát, átlát valamin) pontosan érzékeli a társadalom visszás jelenségeit; a humoros élű történetek a fonákságokat pellengérezik ki (ilyenek még a Prokouk úr, a bürokrata, Prokouk úr megkísértése, Prokouk úr, az akrobata stb.).

Az 1950-ben készült Lávra király (Král Lavra) című bábfilmjét Karéi Havlíček Borovský azonos című szatirikus költeménye ihlette. Ezt követi első, egész estés animációs filmje, a Madársziget kincse (Poklad ptačího ostrova, 1952), amely a Kelet mesevilágát eleveníti meg. Az Utazás az ismeretlenbe (Cesta do pravéku, 1955) című filmjében először találkozhatunk Verne-motívumokkal és a sajátosan zemani megoldással: a játékfilm, a rajzfilm és a bábfilm elemeinek elegyítésével. Ez a film elnyeri többek között a Velencei Biennálé gyermekfilm kategóriájának nagydíját; maga a rendező a Kiváló munkáért állami kitüntetést kapja.

A Verne-regénye ihlette Ördögi

találmány (Vynález zkázy, 1959) című filmje (Klement Gottwald Ál- lami-díj, a brüsszeli filmfesztivál nagydíja, a francia kritikusok díja stb.) óriási fogadtatásra talál szerte a világon. Még azok a kritikusok is, akik Zeman művészetében kifogásolták az egyébként kétség- bevonhatatlanul létező Georges Mélies-hatást, elismeréssel szóltak az alkotásról, és Verne sajátos világának legjobb képi megjelenítéseként méltatták a művet.

Hasonló módszerrel, a képzőművészet és a film elemeinek kombinálásával készül a Münchausen báró (Báron Prášil, 1961) és a Két muskétás (Bláznova kronika, 1962) című alkotás is. Az előbbihez egy újabb, sajátosan alkalmazott kellék járul: a színek szerepének eredeti értelmezése, a színek hangulatfestó funkciójának és a fantasztikumnak az ötvözése. Az Ellopott léghajó (Ukradená vzducholoď, 1966) majd Az üstökös (Na kometé, 1970) ismét a vernei világba vezet. A rendező időközben, munkája elismeréseként, újabb állami és más díjakat kap, 1968-ban az érdemes művész címmel és a Munka Érdemrenddel, 1970-ben pedig, a filmszakmában nem túl gyakran adományozott nemzeti művész címmel tüntetik ki. Később, 1980-ban, átveszi a Köztársaság Érdemrendet is.

A hetvenes években készülnek Szindbád-filmjei, melyeket az Ezeregyéjszaka meséi (Pohádky tisíce a jedné noci, 1974) vezetnek be. Legutóbbi alkotásaiból kiemelkedik a Bűvészinas (Carode- jűv učeň, 1977) és a Mese Jancsikéról és Juliskáról (Pohádka o Honzíkovi a Marence, 1980), amelyben a két mesehőst egy gótikus, háborúskodásokkal és csatározásokkal terhes történelmi korba helyezi.

Karéi Zeman rendkívül gazdag művészetével, bárhonnan is meríti témáját, mindig a ma emberéhez szól. A humanizmus, az emberi értékek következetes védelmezője. A filmvászon varázslója, az örök kereső, a fáradhatatlan kísérletező művész típusa. Karéi Zemant, az embert, a szerénység és a hangyaszorgalom jellemzi. Művészetét, melyet következetesen a szocializmus, a haladás szolgálatába állított, egy alkalommal így jellemezte:

,,A gyermek gyönyörű és tiszta teremtés. Saját képzelet- és mesevilággal rendelkezik, És ebben a korban alakulnak a jellemek, az első nézetek a bennünket körülvevő világról. A jó és a rossz megismerése már ebben a fiatal korban is tartós nyomokat hagy az emberben, alapja egy majdani álláspontnak. A filmnek ebből a szempontból rendkívüli ereje van, és ezért örülök, hogy én is hozzájárulhattam ehhez a jó ügyhöz... A film nem ismer határokat és egyszerre több millió ember között terjesztheti gondolatait. Sót, úgy gondolom, hogy ez kötelessége is. Hiszen az emberek közötti megértés és szeretet elhintése a művész legszebb feladata." GÁL JENÓ