Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-16 / 271. szám, szombat

Zászlajukra a békét írták A PRÁGAI NEMZETKÖZI DIÁKKONFERENCIA 40. ÉVFORDULÓJA November 17-e, a nemzetközi diáknap Jan Opletal tragikus halá­lát, a diákszállókban végrehajtott éjszakai razziákat, kivégzéseket, koncentrációs tábort, a cseh főis­kolák betiltását asszociálja. Szük­ségszerűen visszatérünk a máso­dik világháborúhoz és emlékezünk azokra az eseményekre, amelyek a világháborút megelőzték - a fa­sizmus hatalomra jutása, a szovjet kollektív biztonsági javaslat eluta­sítása, a müncheni árulás és a Csehszlovák Köztársaság fel­bomlása. Közeledett 1939. október 28-a, és az elsó világháború befejezése óta első alkalommal nem ünnepel­tek ezen a napon, hanem tiltakoz­tak. Az évforduló előestéjén Prá- ga-szerte virágok jelentek meg az emlékműveken, röplapokat és nemzeti színű szalagokat oszto­gattak. A cseh nép a kemény ter­ror ellenére úgy döntött, hogy ha­tározott tiltakozását fejezi ki a megszálló rezsim ellen. Az ün­nepi ruhába öltözött emberek elá­rasztották a Vencel teret és az Óváros teret. Ellenük több mint 2300 rendőrt vezényeltek ki. El­hangzottak az elsó lövések. Az első áldozat Václav Sedláček pék volt. Kórházba szállították a súlyo­san sérült Jan Opletal gyógysze­részhallgatót is. November 11 -én azonban meghalt. A tüntetés több mint 400 résztvevőjét letartóztat­ták. A cseh-morva protektorátus létrehozása óta nem ók voltak az elsó, de nem is az utolsó halottak és letartóztatottak. A náci ideoló­gia három alternatívát dolgozott ki a cseh nemzet számára: elnéme- tesítés, kitelepítés és megsemmi­sítés. Az októberi események és Jan Opletal temetésének körülmé­nyei megfelelő ürügyet szolgáltat­tak a cseh értelmiség megsemmi­sítésére. Jan Opletal búcsúztatá­sa hazafias tüntetéssé vált. A tün­tetést követő napon már döntöttek a cseh diákok sorsáról. November 18-án Prága utcáin megjelent a „vörös rendelet“, amely a Ges­tapo és a birodalmi helytartó szá­mára csupán pontot jelentett a si­keresen végrehajtott akció után: kilenc fiatalt kivégeztek, több mint 1200 diák az egyik koncentrációs táborba szállítás közben halt meg, a cseh főiskolákat pedig bezárták. A sötétség korszaka volt. A terror elleni tiltakozásként kiadott röpi- ratban a CSKP első illegális veze­tősége a diákok harcát a felszaba­dulásért vívott országos küzdelem részeként jelölte meg. A párt a példátlan diákellenes terrorban azt látta, hogy a megszálló rezsim általános támadásra készül a cseh nemzet ellen. A cseh iskolákat bezárták, a tu­dományos élet megbénult, de Sachsenhausenben a koncentrá­ciós tábor diákbarakkjaiban folyta­tódott az iskola. A diákok ott a fa­siszta diktatúra elleni kérlelhetet­len ellenállást tanulták meg. A cseh diákok világszerte foga­lommá váltak - szenvedésük élet­re keltette a nemzetközi szolidari­tást. Angliában 1940. november 18-án megalakult a Csehszlovák Központi Diákszövetség. A haladó diákok kezdeményezéséből egyre erőteljesebben követelték, hogy november 17-ét minden évben nemzetközi diáknapként ünnepel­jék. Londonban a Nemzetközi Di­áktanács támogatta ezt a gondo­latot. 1942-ben született meg e je­lentős politikai hagyomány. A Wa­shingtonban ugyanebben az év­ben tartott nemzetközi diákkong­resszus is a cseh diákokkal való szolidaritás jegyében zajlott le. A Szovjetunióban, Londonban, az Egyesült Államokban, Latin-Ame- rikában, Ausztráliában és Kínában megtartott nagyszabású diáktün­tetések, valamint a jugoszláv diá­kok harci üdvözlete nemcsak a cseh diákoknak nyújtott erkölcsi támogatást, hanem mindazoknak, akik a fasiszta elnyomás alatt szenvedtek. Norak C. Robinson diáklány így jellemezte a diákmeg­mozdulások légkörét: „A háború alatt november 17-én részt vettem az egyik londoni tüntetésen és megismertem a nép érzelmeit. Az elsó kilenc diák nevét - az első helyen Jan Opletal neve szerepelt - fekete betűkkel írtuk föl és fejből tudtuk, bár ez számunkra egyálta­lán nem volt könnyű. Barátainknak tekintettük őket, ők estek először a náci gyilkosok áldozatául. Szo- morkodtunk miattuk, de emlékük erőt adott. Valamennyien tudtunk ellenállásukról és az elképzelhe­tetlen erőszakról, ami azután kö­vetkezett. Fiatal diákok voltak, mint mi, és úgy éreztük, olyanok­nak kell lennünk, mint ők“. Cseh iskolák nem léteztek, s mégis azokban az években a cseh diákok a tanulmányok be­fejezése után a Károly Egyetem oklevelét kapták meg. Az Oxfordi Egyetem lehetővé tette az emig­ráns diákoknak, hogy befejezzék tanulmányaikat, és a szolidaritás jeleként a Károly Egyetem nevé­ben nyújtották át nekik a diplomát. A nácik fokozatosan, csoporton­ként engedték szabadon a diáko­kat a koncentrációs táborból. Többségük a hideg, az éhség, a betegségek és a kínzás ellenére megmenekült. Sokan nem tértek haza, például öten azok közül, akiket az 52-es blokk vezetője von Detzen félmeztelenül a hóba kül­dött. A háború befejezése után Prá­ga a világ diáksága jelentős akció­inak színhelyévé vált. Itt tartották 1945. november 17-e és 23-a kö­zött a diákok világkonferenciáját, 1946. augusztus 18-a és szep­tember 1-e között az elsó diák világkongresszust, amelyen meg­alapították a Nemzetközi Diákszö­vetséget. A november 17-ével kapcsolatban a háború során ki­bontakozott aktivitás a háború után a Nemzetközi Diákszövetség létrehozásával érte el tetőpontját. A csehszlovák diákmozgalom elis­merését és a háború éveiben ta­núsított magatartásának elismeré­sét jelentette, hogy 1947-ben Prá­gában tartották meg az elsó Világ­ifjúsági Találkozót. Napjaink diákmozgalma, amint arra a moszkvai XII. VIT is rámuta­tott, a haladó hagyományok méltó folytatója. Ez a hagyomány a há­ború, az elnyomás és a fasizmus elleni harcban született meg. Dr. MÁRIA JIŔÍČKOVÁ KÖZÖS ERŐVEL JAVÍTJÁK ÉLETKÖRÜLMÉNYEIKET ÚJ szú 1985. XI. 16. A Hrnčiarske Zalužany-i Cseh­szlovák-Magyar Barátság Egysé­ges Földműves-szövetkezet párt- alapszervezetének tagsága a két kongresszus közötti időszak mun­kájának összegezésére, értékelé­sére készül. A szövetkezet - ez már most megállapítható - elérte a fő gazdasági célokat, s szociális téren is meg tudta valósítani az elképzeléseket. A gazdaság pártszervezete rendszeresen foglalkozik a hatás­körébe tartozó helyi nemzeti bi­zottságok tevékenységével, s nemcsak vezető szerepét gya­korolja, hanem sokoldalúan segíti, támogatja is munkájukat. A nemzeti bizottságok az érté­kelt időszakban nagy gondot fordí­tottak az idős emberek életkörül­ményeinek javítására. A program keretében Hrnčiarske Zalužany és Osgyán (Oždany) községben nyugdíjasklubokat létesítettek, s különösen ez utóbbi fejt ki hasz­nos és eredményes munkát. Vala­mennyi községben és településen megoldották az idősek étkezteté­sét. Az idős és magatehetetlen nyugdíjasoknak házhoz szállítják a meleg ételt, s a gondozóhálózat útján biztosítják a rászorulók alap­vető ellátását is. A falvak fejlesztésében is jelen­tős eredményeket értek el. A leg­nagyobb gond mindmáig a vízellá­tás. A kishozamú kutak vízminő­sége nem megfelelő, s ez ma már nemcsak a gazdaságnak, hanem hovatovább a lakosoknak is nagy problémát okoz. Hrnčiarske Zalu- žanyban az elmúlt évben folytató­dott a víz- és a szennyvízvezeték építése, s megkezdődtek az elő­készültek Osgyán község veze­tékes vízellátására is. A szövetke­zet központjában a legfontosabb munkahelyeken - így az energiai­gényes takarmányszárító üzem­ben - már földgáz felhasználásá­val folyik a termelés, s a nemes fűtőanyagot a háztartásokba is el szeretnék juttatni a következő idő­szakban. Az anyagi források összevoná­sával Hrnčiarske Zalužanyban fel­épült egy 60 férőhelyes óvoda, s ugyanilyen módon kezdődik az óvodaépítés Osgyánban is. A társközségekben is a terveknek megfelelően folytatódtak a beru­házások.- A Suchá völgyében az elmúlt négy évben összesen 20 millió koronát fordítottak közléte­sítmények építésére, a lakosság életkörülményeinek javítására. Feketeréten (Čierna Lúka) vezeté­kes ivóvízhez jutottak a lakosok, Maštínecben új bekötőút épült, Sušanyban pedig a szennyvíztá­roló és a csatornahálózat kibővíté­sén fáradoztak az emberek, hi­szen a létesítmények mindenütt jelentős társadalmi hozzájárulás­sal, közmunkával épültek. Teljesült a lakásépítési program is. A magánerős építkezések te­rén Osgyán községé az elsőség, ahol a legutóbbi években ötven új lakóház épült. Hrnčiarske Zalu­žanyban is változatlan az építke­zési kedv, itt 15 új lakásba költöz­hettek be a lakók. A szövetkezet és az illetékes nemzeti bizottsá­gok megfelelő segítséget nyújtot­tak az építkezőknek, ugyanakkor az új utcák, lakónagyedek kialakí­tása nem volt zökkenőmentes. Az állampolgárok tapasztalatai sze­rint ugyanis változatlanul hossza­dalmas az ügyintézés a hivatalok­ban, a telek tulajdonviszonyának rendezése sokszor évekig elhúzó­dik, s az építkezési területekre is csak nagy bonyodalmak árán jut el a víz és a villanyáram. A lakossági szolgáltatások te­rén is sok még a tennivaló. Általá­ban hiányoznak a szerelők (víz-, fűtés-, villany-, gázszerelők és a bádogos-, cipész-, festő-, ács­munkások. A legkritikusabb hely­zet azonban a szemét és a hulla­dék begyűjtése és elhelyezése kö­rül alakult ki. Ezen a téren a három központi község nemzeti bizottsá­gának és a helyi földműves-szö- vetkezet összefogására lesz szük­ség. A jelenlegi szemét és hulla­déktárolási gyakorlat ugyanis ront­ja a falvak összképét, s a kör­nyezetvédelmi előírásokat is mel­lőzi A sok új lakóház és modern közlétesítmény mellett sok még a falvakban a roskadozó, lebon­tásra váró középület és magán­ház. Ezek sorsáról, újabb parkok és zöldövezetek létesítéséről is dönteni kell a közeljövőben. A polgárok gyakran és jogosan bírálják a kereskedelmi szolgálta­tásokat. Általános gond a szállítá­sok rendszertelensége, amit az illetékes kereskedelmi dolgozók már többször is szóvá tettek, s a gondok ismeretében a nemzeti bizottságok és a szövetkezet párt- alapszervezete is jelezte az illeté­kes kereskedelmi szervezeteknek, mindenekelőtt a Jednotának. Ja­vulás azonban nem történt. Az egészségügyi ellátás meg­felelő, a jövőben azonban szükség lenne a rendelési idő meghosz- szabbítására a gyermekgyógyá­szati és a fogászati rendelőkben. A nyilvános gyűléseken, a pol­gárokkal való beszélgetéseken még most is állandó téma az os- gyáni kastély felújítása. A 99 helyi­ségből álló épület tetőszerkezetét évekkel ezelőtt több mint 4 millió koronás ráfordítással felújították, azóta azonban nem sok történt az építkezésen. Talán majd a legkö­zelebbi tervidőszakban sor kerül­het a folytatásra. Ezt várják, remé­lik a község és környékének lako­sai HACSI ATTILA Csehszlovákia és a Szovjetunió árucsere-forgal­ma tavaly 12,8 milliárd rubel ér­tékű volt - az 1983-as évhez viszonyítva 13 százalékkal nőtt. A Szovjetunió és hazánk kereske­delmi kapcsola­tai nemcsak áru­cserére irányul­nak, hanem tu­dományos kuta­tói együttműkö­désre is. Felvételünkön a zaporozsjei magasfeszültsé­gű berende­zéseket gyár­tó üzemben NKF—4—42-1 tí­pusú transzfor­mátort szerelnek csehszlovák megrendelésre. (Telefoto-ČSTK) A szép mosolyért MAGAS SZINTŰ FOGORVOSI ELLÁTÁS Míg a komáromi (Komárno) rendelőintézet fogászati részlegé­nek folyosóján dr. Ružena Bičia- nová főorvosra várakozom, a fali­újságról megtudom: ahhoz, hogy épek maradjanak fogaim, évente 135 liter tejet, 25 kiló egyéb tejter­méket kell elfogyasztanom, vala­mint 103 kiló zöldséget, 69 kiló gyümölcsöt stb. A tanulmányozást a főorvosnó szakítja félbe: - Keve­sebb bajunk volna, ha megtarta­nák az ajánlottakat, habár... És a folytatásról már a rendelő mel­letti irodájában beszélgettünk. A főorvosnó, mint a rendelőin­tézet vezető orvosa és járási szto- matológus, valamint úgy is, mint gyakorló szakorvos belelát a dol­gok sűrűjébe. - ötvenkét munka­helyen 147 egészségügyi dolgozó látja el a járás 110 000 lakosát. Fogorvosra szüksége van a cse­csemőnek (sót előbb még a vá­randós anyának), az óvodásnak, iskolásnak, serdülőnek és egyete­mistának, felnőttnek és öregnek egyaránt. És mert 27 éve vagyok a pályán, kijelenthetem, hogy min­denki egy kis törődéssel, odafi­gyeléssel bátran nevethetne, kivil­lanthatná ép fogazatát. S hogy ez nem így van, sajnos nem írható a mi rovásunkra. A főorvosnó pon­tosan fogalmazva leszögezte, hogy az ép fogazat kialakításában nagy szerepet játszik a várandós anya életvitele, rendszeres étke­zése, valamint a csecsemő szop­tatása is előfeltétele annak, hogy szép, egészséges fogai fejlődje­nek^ Megtudtuk, hogy bár a kerü­leti ellenőrzés megállapította, a já­rásban csökkent a fogszuvasodás mértéke, dr. Bičianová mégsem elégedett. Pedig a megelőzés megszervezése a járásban jónak mondható.-Az óvodákban a pedagógu­sokkal karöltve, megtanítjuk a ki­csiket a helyes fogápolásra. Sze­rintem ma már nincs olyan gyere­künk, aki ne tudná a fogmosás mikéntjét, más kérdés az, hogy a szülő rábírja-e arra a későbbiek­ben, hogy a száját tisztán tartsa. Az otthoni étrend összeállításánál is figyelembe kell venni, mi segít abban, hogy a fogak ne romolja­nak. Járásunkban, köztudott, sok zöldséget termelnek, s ezt be is iktatják az étrendbe. Talán ez egy kicsit besegít nekünk - közölte beszélgetőtársam, majd beszélt arról, hogy a gyerekkori fogszuva­sodást a szülők gyakran elősegí­tik. Hogyan? Úgy, hogy az iskolá­sok tízóraiját megoldják valami­lyen édességgel, vagy a sok cuk­rot tartalmazó banánnal - sajt, vajaskenyér, alma helyett. - Ta­pasztaltuk a fogak romlásának két nagy hullámát, a hetedik és a nyolcadik év, valamint a tizenne­gyedik és a tizenötödik év között. Ezért legnehezebb feladatuk az iskolai fogorvosoknak van, sze­rencsére járásunkban szakma­szeretetük gyermekszeretettel pá­rosul. Az iskolai fogorvosi rende­lőkben kétfordulós vizsgálatokat végzünk, nem történhet meg hogy valakit kifelejtenénk. Azután informátorom áttért a körzeti és üzemi fogorvosok munkájára. Elmondta, hogy a já­rásban már két éve megoldották a szövetkezeti dolgozók ellátását. S mert telente végzik a kivizsgálá­sokat, állapítják meg s orvosolják a bajt, „foga csak annak nincs, aki nem is akar“. Itt megemlítette, hogy például a kolárovói, izsai (lža), marcelházi (Marcelová), ke­szegfalusi (Kameničná) s bátorke- szi (Vojnice) szövetkezetekkel ki­váló az együttműködésük, hisz a vezetőség érdeke is az, hogy a tagság egészségi állapota (a fogakat beleértve) jó legyen. Felnőtt korban már a meglevő fogak védelme és a fogpótlás a fog­orvosok elsőrendű feladata. Bo­nyolultabb, hosszabb időt igényelő szolgáltatás, ez, s bizony előfor­dul, hogy a páciensek panaszkod­nak a hosszú kezelésre.- A tartófogak gyógyítása igénybe vehet négy-hat hetet, a koronák feltevése (a jóváha­gyás, a fémpróba idejével együtt) további két-három hét és a labora­tóriumi munkák is néhány hete­sek. Ha ehhez hozzáveszük azt, hogy nálunk is előfordulhat anyag­hiány, valamint alkalmazottaink megbetegedhetnek... Le kell szö­geznem, feleslegesen, nemtörő­dömségből nem várakoztatunk senkit sem. • A fogászati osztályokon dolgo­zók is bekapcsolódtak a szocialis­ta munkabrigád-mozgalomba, s kötelezettségvállalásaik nem formálisak. A főorvosnő csak pél­daként említ egyet a sok közül: az első körzet fogorvosa az idősebb, nehezen mozgó betegeket ottho­naikban látogatja meg, s amit le­het, helyben elvégez.- A rendelőintézetben nagyon ügyelünk a betegek gyors, kényel­mes ellátására. Meghosszabbított műszakokban dolgozunk, hogy senkinek ne kelljen hiányoznia a munkahelyéről. Ezt tudja min­denki, s ma már a járás községei­ben is, ahol erre igény mutatkozik, így szervezzük munkánkat. Újdonságnak számít, hogy a já­rásban fogszabályozással is fog­lalkoznak, s míg ezt jelenleg csu­pán egy orvos végzi, a jövőben, mert gyakoriak a rendellenessé­gek, (itt is kimutatható a szoptatás hiányának káros hatása) hárman foglalkoznak majd a betegekkel. Ugyancsak működni kezdett egy rendelő, ahol az ínymegbetegedé­seket orvosolják. - Persze, ezt talán nem is kell hangsúlyoznom, a fogaink állapota tőlünk is függ. A szuvasodást meg lehet előzni. Az étrenden kívül a rendszeres fogápolás, hogyanja is meggátolja a megbetegedést. S végezetül még egy örökérvényű tanács: könnyebb orvosolni a kis bajt, mint a nagyot. Ha ezt tudatosítjuk, - s a járásunkban már jó úton haladunk, - ép fogazattal szép lehet a mosolyunk. PÉTERFI SZONYA

Next

/
Thumbnails
Contents