Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-12 / 241. szám, szombat

Ülést tartott a Honvédelmi Szövetség Központi Bizottsága (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Prágá­ban a Honvédelmi Szövetség Központi Bizottsága. Értékelte a szervezet anya­gi-műszaki alapjának fejlődését. Az er­ről szóló jelentést Václav Horáček altábornagy, a Honvédelmi Szövetség Központi Bizottságának elnöke terjesz­tette elő. EgyeBek között megállapította: A 7. ötéves tervidőszakban tovább javultak a szövetség különféle szaktevékeny­ségeinek anyagi-műszaki feltételei. RÖVIDEN- Karel Hoffmann, a CSKP KB El­nökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke tegnap Prágában Marie Rúžičkovának, a CSKP Központi Ellenőrző és Reví­ziós Bizottsága tagjának, a Szakszer­vezetek Csehországi Tanácsa titkárá­nak átnyújtotta a Győzelmes Február Érdemrendet, amelyet Rúžičková elv­társnőnek jubileuma alkalmából sok­éves elkötelezett közéleti, politikai és szakszervezeti tevékenységéért a köz- társasági elnök adományozott.- Mikuláš Beňónak, a CSKP KB titkárának részvételével tegnap a Život strany folyóirat szerkesztőségi taná­csának ülésére került sor. Josef Valen- ta, a folyóirat főszerkesztője a Život strany 40 évéről és a CSKP XVII A repülősök 109 motoros gépet kaptak, s a következő években új típusú sport- repülőgépet fejlesztenek ki számukra. A beszámoló kiemelte, hogy a szö­vetség sikeresen eléri beruházási cél­jait. 1981 óta 34 beruházást adtak át, felépült több alapszervezeti épület és autósiskola. A következő években több létesítményt építenek a sorkötelesek kiképzésére, valamint a honvédelmi, sport- és a műszaki tevékenység tá­mogatására. kongresszusa előtti aktuális feladatai­ról beszélt.-Josef Havlín, a CSKP KB titkára tegnap fogadta az NSZEP KB népmű­velési osztályának küldöttségét, ame­lyet Lothar Oppermann osztályvezető vezet.- Viliam šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnöke és Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyu­gat-szlovákiai kerületi pártbizottság ve­zető titkára tegnap a trenčíni járási párt- bizottság székházába látogatott.- Dr. Jan Novotnýnak, a Chebi Já­rási Egészségügyi Intézet igazgatójá­nak 60. születésnapja alkalmából a szocialista egészségügy területén ki­fejtett sokéves érdemes és áldozatos tevékenységéért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. Tovább kell erősíteni hazánk védelmét (Folytatás az 1. oldalról) nepi beszédet. Méltatta a CSKP, a dolgozó nép és a Csehszlovák Néphadsereg harci és forradalmi hagyományait, amelyeket a kato­nai egységek valamint a katonai iskolák és intézmények továbbfej­lesztenek. Megállapította, hogy a körzet katonái sikeresen teljesí­tették és teljesítik feladataikat, s ezzel jelentős mértékben hozzá­járulnak hazánk védelmi képessé­gének növeléséhez. A szocialista verseny formáiról és módszereiről szólva rámutatott arra a vissz­hangra, amelyet a Duklai Harcko­csizó Alakulatnak, a felszabadulás 40. évfordulójával kapcsolatos fel­hívása váltott ki. Felszólalásában Viliam Šalgo­vič elvtárs méltatta a szocialista Szlovákia fejlődését az elmúlt 40 szabad esztendőben, és szólt azokról az előkészületekről, ame­lyeket kommunista pártunk és egész társadalmunk a CSKP XVII. kongresszusára tesz. Hangsú­lyozta, hogy a Keleti Katonai Kör­zet fennállásának 35 éve elvá­laszthatatlan attól a küzdelemtől, amelyet népünk az új szocialista társadalom felépítéséért folytatott. „Nagyra értékeljük - mondotta -, hogy a körzet katonái büszkén magukénak vallják forradalmi har­cunk dicső hagyományait. Tetteik­kel és eredményeikkel nap mint nap bizonyítják, hogy körzetük a Csehszlovák Néphadsereg ré­szeként társadalmunk szilárd láncszeme, s a hadsereg és a nép egységének elvét érvényesíti.“ Ezt követően Milán Václavík ve­zérezredes mondott beszédet. Nagyra értékelte a Keleti Katonai Körzet harci erejének és felké­szültségének növekedését, amiről az is tanúskodik, hogy a legutóbbi kiképzési évben az egységek ki­váló eredményeket értek el. Mél­tatta az altisztek és a specialisták felkészítésében, valamint a kato­nai főiskolákon és középiskolák­ban elért sikereket is. A feszült nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy tovább kell erősíteni hazánk védelmét. Nyikolaj Zotov vezérezredes a testvéri Szovjet Hadsereg kato­náinak üdvözletét tolmácsolta. Méltatta a csehszlovák és a szov­jet egységek fegyverbarátságát, s további sikereket kívánt a Keleti Katonai Körzet minden katoná­jának. Az ünnepi ülés résztvevői üd­vözlő levelet küldtek a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának. Az összejövetel az Internacionálé hangjaival ért véget. Nagy-Britannia Befejeződött a toryk konferenciája (ČSTK) - Margaret Thatcher mi­niszterelnöknek a politikai ellenzék el­leni támadásoktól és a kormány irány­vonalának demagóg védelmezésétől hemzsegő beszédével tegnap Black- poolban befejeződött a brit kormányzó Konzervatív Párt évi konferenciája. A párt vezére tudomásul adta, hogy nem változik kormányának politikája annak ellenére, hogy a közvélemény­ben egyre nagyobb elégedetlenséget kelt. A konzervatív kormány tovább akarja nyirbálni a szakszervezetek jo­gait, s ugynakkor erősíteni a magántő­ke hatalmát, továbbra is a közköltsége­ken akar takarékoskodni és folytatni óhajtja az atomfegyverkezést. Lapzártakor érkezett A Fehér Ház szóvivője bejelentette, kérni fogják Olaszországtól az Achille Lauro hajó elrablóinak kiadatását. Az olasz külügyminiszter máris elutasítot­ta ezt. Az amerikai szóvivő azt is közöl­te, hogy Reagan elnök személyesen hagyta jóvá az egyiptomi polgári repü­lőgép eltérítését. Egyiptom nem tájé­koztatta az amerikaiakat a gép útvona­láról, de - mondta Speakes - megvan­nak az eszközeik az ilyesmi kideríté­sére. Craxi olasz kormányfő közölte, a kormány engedélyezte az egyiptomi repülőgép leszállását Szicíliában, mi­után erre személyesen Reagan elnök kérte meg Olaszországot. Meghalt Mózes Sándor Mózes Sándor elvtárs, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának veteránja, a kassai (Košice) és a kelet-szlovákiai munkásmozga­lom lelkes harcosa, lapunk volt munkatársa 73 éves korában el­hunyt. Temetése: ma délelőtt 10 órakor a kassai krematóriumban. Emlékét kegyelettel megő­rizzük. Szovjet felszólalás Stockholmban (ČSTK) - Mihail Gorbacsov­nak, az SZKP KB főtitkárának a francia parlamentben elhangzott kijelentését arról, hogy a Szovjet­unió kész megállapodni a katonai tevékenység éves terveinek köl­csönös cseréjében, széles körű visszhangra talált az európai biza­lom és biztonság erősítési intéz­kedésekkel és a leszereléssel fog­lalkozó stockholmi konferencián. Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője a tegnapi ülé­sen rámutatott, hogy az európai hadgyakorlatok méretei a bizal­matlanság és a gyanakvás egyik komoly forrását jelentik. Amint a NATO számos hadgyakorlatá­nak példája mutatja, a gyakorlaton részt vevő szárazföldi csapatokat, a légierőt és a haditengerészetet gyakran teljes harci készenlétbe helyezik és lőszerkészletekkel lát­ják el. Az ilyen akciók nehezen különböztethetők meg a fegyveres erőknek háború indítására történő átcsoportosításától. A nagy hadgyakorlatokról idejé­ben adott tájékoztatások segítsé­get nyújtanak a kormányok szán­dékainak és akcióinak helyes érté­kelésére és csökkentik a katonai konfrontáció kockázatát Európá­ban - hangsúlyozta a szovjet kül­döttség vezetője a stockholmi ér­tekezleten. Hozzájárulás a szovjet - líbiai kapcsolatok fejlesztéséhez (Folytatás az 1. oldalról) tairól. Mindkét fél megelégedését fejezte ki az egyenlőség, a kölcsö­nös előnyösség és a két ország érdekeinek teljes tiszteletben tar­tása elvein alapuló kölcsönös együttműködés sikeres fejlődése felett. Megállapították, hogy van­nak még kihasználatlan lehetősé­gek az együttműködés bővítésére és hatékonyabbá tételére és a gazdag tapasztalatok kihaszná­lására. A két fél síkraszállt a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, tudo- mányos-műszaki és egyéb kap­csolatok egész komplexumának hosszú távú, tervszerű alapon tör­ténő további tökéletesítéséért, fő­ként az együttműködésnek a tudo- mányos-műszaki haladással köz­vetlenül összefüggő területein. Mihail Gorbacsov és Moamer Kadhafi a megbeszéléseken meg­állapodott abban, hogy aláírják a Szovjetunió és Líbia közötti gaz­dasági, kereskedelmi és tudomá­nyos-műszaki együttműködés fej­lesztésének hosszú távú program­ját. A két fél kifejezte meggyőző­dését, hogy ez a program hozzá­járul a sokoldalú szovjet-líbiai kapcsolatok tartós fejlesztéséhez a XXI. század kezdetéig terjedő időszakban. Folytatódott a véleménycsere a nemzetközi kérdésekről is. A Biztonsági Tanács a Közel-Keletről tárgyal (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradó éjszaka folytatta a közel-keleti helyzet, be­leértve a palesztin kérdés megtár­gyalását. Maszamba Szarre sze­Franciaország Megnyílt a Szocialista Párt kongresszusa (ČSTK) - Délnyugat-Franciaor- szágban, Toulouse városában tegnap megkezdődött a kormány­zó Szocialista Párt kongresszusa. A tanácskozáson a megyei párt- szövetségek kongresszusain megválasztott 1400 küldött, vala­mint a párt képviselői, számos vendég és külföldi küldöttségek 500 tagja vesz részt. A kongresszus célja kidolgozni a határozat egységes szövegét, amely a szocialisták választási kampányának fő dokumentumává válik. A küldöttek megválasztják a párt új irányító bizottságát is. A toulouse-i kongresszus már a nyolcadik 1971, a Szocialista Párt megalakulása óta. Megfigyelők feszült érdeklődés­sel várják a záródokumentum két javaslatában foglalt, a szocialisták tevékenységének és további eljá­rásuknak kétféle értékelése összecsapását. Az első koncep­ció, amelyet a párt vezetősége élén Lionel Jospin első titkárral terjesztett elő, a tagsági alap sza­vazatainak 70 százalékát kapta, a többiek a másik koncepciót tá­mogatták, amelyet Michel Rocard volt mezőgazdasági miniszter képvisel. Ez a koncepció néhány pontjában jobboldali alapállásból bírálja a párt tevékenységét. negáli képviselő az ENSZ azon különbizottságának elnöke, amely a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak érvényesítésével foglal­kozik, a palesztin kérdést az arab -izraeli konfliktus magvának ne­vezte. Rámutatott, hogy a palesz­tin népnek joga van az önrendel­kezésre, a függetlenségre és a nemzeti szuverenitásra. Vernon Walters, az Egyesült Államok képviselője említést sem tett a feszült közel-keleti helyzet kulcsfontosságú szempontjairól. Csupán a terrorizmus kérdéseinek saját interpretációjára szorítkozott arra törekedve, hogy meggátolja az állami szintű terrorizmus bűnös politikájának elítélését. Ezt a politi­kát a Közel-Keleten Izrael folytatja az Egyesült Államok segítségével. Az izraeli küldött megdöbben­tette a jelenlevőket azzal a kijelen­tésével, hogy Tel Aviv „alkalmat­lannak és szükségtelennek“ tartja a Biztonsági Tanács összehívását a közel-keleti problémák megvita­tására. A BUDAPESTI KULTURÁLIS FÓRUM ELŐTT A kultúrának a népek kölcsönös megismerését és közeledését kell szolgálnia Miroslav Válek interjúja (ČSTK) - Az európai biztonsági és együttműködési helsinki Záróokmányát aláírt országok képviselőinek kulturális fóruma október 15-én kezdődik Budapesten. Áttekintik az együttműködés és az aktivitás fejlődésének eredményeit a békés egymás mellett élés oly szerteágazó és jelentős területén, mint amilyen a kultúra, valamint hozzájárulását annak az útnak a kiszélesítéséhez, amely­nek irányát Helsinki tűzte ki, és foglalkozik a nemzetközi kulturális együttműködés további elmélyítésének lehetőségeivel. Ezen az európai fórumon részt vevő csehszlovák küldöttséget Miroslav Válek, az SZSZK kulturális minisztere vezeti. Ebből az alkalomból a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója beszélgetésre kérte fel öt. Kérdés: Miniszter elvtárs, ho­gyan értékeli a helsinki konfe­rencián részt vevő államok az elmúlt évtizedben folytatott kul­turális együttműködésének a fejlődését? Válasz: Nem akarok más orszá­gok nevében beszélni, jóllehet, nagyjából ismerjük valamennyi aláíró ország kulturális együttmű­ködésének eredményeit. Ismere­teinkhez hozzásegített bennünket az egyes érdekelt államok kulturá­lis képviselőivel, főként az utóbbi időszakban lezajlott találkozó so­ra. Ezúttal azonban engedje meg, hogy mindenekelőtt a saját isme­reteinkre támaszkodjam. Ott, ahol gazdagabb tapasztalatokkal ren­delkeztünk az együttműködés te­lén, megteremtettük a kulturális kapcsolatok optimális formáit és eljárásait. A szocialista országok­kal együtt megrendezett kulturális napok ma már a szocialista kultúra tartós értékei bemutatásának alapvető módját jelentik. A konfe­renciát követő első években meg­értésre találtunk a tőkés országok számos kulturális képviselőjénél is, de akadtak, akik ránk akarták erőltetni, hogy mi válna javára kul­túránknak, vagy pedig olyanok - ha végül megállapodtunk velük valamiben - akik panaszkodni kezdtek a rendezvényekre, meg­változtatták a megállapodás felté­teleit azzal a világos szándékkal, hogy ne tudják megvalósítani azt, amiben megegyeztünk, és a siker­telenségért ránk hárítsák a fele­lősséget. így újból nőtt a bizalmat­lanság, amelynek hátterében az Egyesült Államok hadiipari komp­lexuma, a fegyverkezés újabb for­dulója állt. Bizonyára emlékeznek az USA kormányának a neutron- bombák, majd pedig az MX raké­ták, a cirkálórakéták gyártásáról szóló nyilatkozatára. Abban a nö­vekvő feszültségben elegendő tü­relmünk volt, és van ma is. Bizo­nyára földünk minden józanul gon­dolkodó embere igazat ad nekem, hogy a Helsinkit követő enyhülést feleslegesen követte feszültség, amely számos aláíró ország kö­zött a kulturális kapcsolatokat gyengítette. Ez természetesen ag­gaszt bennünket. Kérdés: Mivel járul hozzá Csehszlovákia az aláíró államok kulturális együttműködésének bővítéséhez a helsinki Záróok­mány aláírása óta? Válasz. Erre a kérdésre hosz- szasan lehetne válaszolni, az együttműködés eredményei mö­gött szembetűnően látható türel­mes munkánk. Csak néhány pél­dára szorítkozom. A hetvenes évek közepén mintegy 40 kulturá­lis megállapodást kötöttünk, eb­ben az évben viszont kétszer any- nyit, túlnyomórészt a Záróokmányt aláírt országokkal. Másodszor, polgárainknak már természetes, hogy fordításban olvassák külföldi szerzők műveit, tekintenek külföldi filmeket, televíziós játékokat, szín­darabokat, operákat, meg külföldi zenét hallgatnak, és különféle al­kalmakkor megismerhetik a föld­rajzilag közelebb, vagy távolabb élő nemzetek képzőművészetét stb. Ezen a téren bizonyos mér­tékben előnyben vagyunk több aláíró országhoz képest. Jelentős nemzetközi kulturális rendezvé­nyeket, zene-, filmfesztiválokat szervezünk, valamint színművé­szeti főiskolák ünnepi műsorait, népművészeti ünnepségeket kül­földi szereplők részvételével, vala­mint képzőművészettel kapcsola­tos tanácskozásokat és versenye­ket, tanulmányi látogatásokat stb. Még egy tényre szeretnék rámu­tatni. A szociálisa országokkal folytatott kiváló együttműködésen kívül az utóbbi években jó a kap­csolatunk Belgiummal, Finnor­szággal, Görögországgal, ame­lyek - bár eltérő a világnézeti és az ideológiai álláspontjuk - nyíltan és felelősségteljesen viszonyul­nak az országunkkal folytatott kul­turális megállapodásokhoz, és a velük folytatott együttműködést a helsinki Záróokmány teljesítésé­hez való számos kezdeményező hozzájárulásunk egyikének tartjuk. Kérdés: Mit vár ön a buda­pesti kulturális fórumtól, és mi­lyen kezdeményezéseket ter­jeszt elő Csehszlovákia? Válasz: örülnék, ha a budapesti fórum közös nevezőt találna, nem vesztegetne feleslegesen időt az egyes nemzetek kultúrája közötti különbség elemezgetésére, ha­nem azzal foglalkozna, ami szá­mukra közös, a humanista alapel­vekkel, az ember tökéletesedésé­vel és művelődésével, a békéért és a népek közötti együttműködé­sért vívott harc hasznosságával. Bízom benne, hogy a résztvevők­nek sikerült kiküszöbölniük a bi­zonytalanságot. Kiszélesíteniük a kulturális kapcsolatokat, ame­lyek összhangban vannak az eu­rópai biztonsági és együttműködé­si konferencia Záróokmányával, bízom abban, hogy a résztvevők nem válnak hűtlenné országuk né­péhez. De mem hiszem, hogy ez valmilyen gondtalan séta lesz az őszi pusztán. Küldöttségünk nevé­ben elmondhatom, hogy felelős­ségteljesen készültünk fel a tár­gyalásokra, alaposan mérlegeltük szükségleteinket és lehetőségein­ket, valamint a többi résztvevő államokét és ennek alapján készí­tettük elő egyes kezdeményezé­seinket is. Nem szívesen vágnék elébe az eseményeknek, de a négy tematikus csoportnak, amely az első hét után folytatja tárgyalását, javaslatot teszünk. így például a harmadik csoportban, amely az irodalom, a műfordítás és a könyvkiadás problémaköré­vel fog foglalkozni, javaslatot sze­retnénk előterjeszteni európai pró­zai művek kiadására, amely fel­használhatná a Helsinki után lét­rejött ilyen költői művek kiadása terén szerzett gazdag tapasztala­tokat is. Többi kezdeményezé­sünk is abból az alapelvből indul ki, hogy a kultúrának ma az eddi­ginél nagyobb mértékben kell elő­segítenie a népek kölcsönös meg­ismerését, közeledését és kell, hogy érdeklődésének középpont­jában az ember, s annak méltó békés élete álljon. ÚJ SZÚ 2 1985. X. 12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents