Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-10 / 239. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK Zárószakaszban a Szovjetunió új ötéves tervének kidolgozása Befejező szakaszába érkezett a Szovjetunióban a jövő évi és az elkövetkező ötéves tervperiódusra vonatkozó iparfejlesztési tervek kidolgozása. A Szocialisztyicseszkaja In- dusztrijának adott nyilatkozatában Gertrih Sztroganov, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese kiemelten foglalkozott a gépipari ágazatok helyzetével, amelyeknek az újfajta gazdálkodási rendszerben az ipari átlagot meghaladó mértékben kell növelniük termelésüket az elkövetkező öt évben. Mindenekelőtt a szerszámgépek, a műszerek és az elektronikai termékek gyártása fog növekedni, egyúttal a termelés szerkezetében is változások következnek be: a korszerű fémmegmunkáló berendezések aránya duplájára nő, míg jelentősen csökken a kézi irányítású berendezések előállítása. Nagy figyelmet fordítanak a tervek kidolgozásakor az új műszaki eredmények alkalmazására, az önköltség csökkentésére. Számítások szerint ezek alapján a gépgyártásban öt esztendő alatt 1,1 milliárd rubeles megtakarítást sikerül majd elérni. INNEN-ONNAN • IRÁN teljesíteni fogja nemzetközi fizetési kötelezettségeit a folyó pénzügyi évben - közölte az iráni központi bank kormányzója. Az ország tartozásai elérik a 16,5 milliárd dollárnak megfelelő összeget. Az elkövetkezendő 1 hónap során Irán az olajeladásokból 1,4 milliárd dolláros bevételt remél, szemben a szeptember 23-mal zárult 30-napos időszak 1,6 miliárd dollárjával. Jelentések szerint a bankkormányzó ezekkel az adatokkal cáfolta, hogy országának importfŕhanszírozási problémái lennének. • LENGYELORSZÁG rekordnagyságú elektronikai üzletet kötött Kínával. A lengyelországi Lamina Elektromos Müvek 13 millió svájci frank értékben nagy teljesítményű tirisztorok előállítására alkalmas komplett gyártósort szállít a közép-kínai Jicsang város félvezetőket gyártó üzemének. A szerződés szerint a lengyelek eladták a technológiát is, továbbá a szükséges egyéb berendezéseket, biztosítják a műszaki karbantartást és a kínai személyzet kiképzését. A lengyel elektronikai ipar, valamint a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok történetében ez az eddigi legnagyobb üzletkötés. • NÜRNBERG ÉS ROTH között átadták a forgalomnak a Duna-Majna -Rajna csatorna újabb szakaszát. A tervek szerint 1992-re teljes hosszában elkészülő csatorna kapcsolatot létesít a délkelet-európai országok és az NSZK belső hajóforgalma között. Az új, 22-kilométeres csatornaszakasz építési költségei mintegy 400 millió márkára rúgtak, s megépítése 14 évig tartott, mert a vele kapcsolatos viták hátráltatták az építkezést. Az Állami Tervbizottság - folytatta Sztroganov - nem értett egyet több minisztérium javaslatával. A nehézgépipari és közlekedésgépgyártási, a szerszámgépgyártási és szerszámipari, gépkocsiipari, energetikai gépgyártási, valamint az építőipari, útépítési és gépgyártási minisztérium az egy rubel termelési értékre jutó ráfordítások előirányzatainak a könnyítését óhajtotta. Számos minisztérium nem tervez hatékony lépéseket a fémtakarékosság érdekében. Egyes ágazatokban túlságosan szerényre szabták a munka termelékenységének növekedését. Vonatkozik ez például a gépkocsiipari, a szerszámgépgyártási és a szerszámipari minisztériumra. Éppen ott, ahol a vállalatoknál jelentős munkaidő esik ki a lógások, a szakemberek elvándorlása, a különböző állásidők miatt. Nyugtalanítónak nevezi Sztroganov, hogy az ágazati tudományos kutatóintézetek nem terveznek széles körű együttműködést az akadémiai és köztársasági kutatóintézetekkel, valamint a felső- oktatási minisztériumhoz tartozó intézményekkel. Nem folyik kellő ütemben az erkölcsileg elkopott és fizikailag elöregedett gépek leírása sem. A tervkészítés folyamatában külön is nagy gondot fordítottak a tudományos-műszaki fejlesztési résztervek kidolgozására. Egyebek között csökkentették a mutatók számát, s csak az a technika szerepel a tervekben, amely biztosítja a munka termelékenységének növelését mintegy másfél-kétszeresére, a fémek fajlagos ráfordítását 7-8 százalékkal, a fűtőanyag és energia megtakarítását 8-12 százalékkal. Egyúttal olyan új mutatók is szerepelnek a tervben, mint a gépek, berendezések mikroprocesszorokat alkalmazó automatikus berendezések fajlagos aránya. A földrengés sújtotta Mexikó és az IMF „Ahol rengett a föld, ott kíméletlen volt a pusztítás, de a mexikói gazdaságra gyakorolt hatása rendkívül korlátozott“ - idézték a hír- ügynökségek hivatalos vélemények alapján - a mexikói természeti katasztrófa közepette - a derülátó álláspontot. Az első felmérések 2,5-3 milliárd dollárt említettek, hogy Mexikónak gyorssegély formájában ennyire van szüksége a károk helyreállításához. A világ azonnal megmozdult, mentöala- kulatok, orvosok, gyógyszer- és élelmiszerszállítmányok érkeztek az utóbbi napokban Mexikóvárosba, köztük Csehszlovákia küldeményei is. Kormányok, nemzetközi pénzintézetek és segélyszervezetek, magánbankok kínálják fel kölcsöneiket. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezérigazgatója, Jacques de La- rosiere például 600 millió dolláros IMF-hitelt helyezett kilátásba. Az a pénzügyi intézmény, amelynek tanácsadó csoportja a földrengést néhány órával megelőzve jelentette be, hogy felülvizsgálja korábbi döntését egy 450 millió dolláros kölcsön folyósításáról, mert az adós Mexikó nem tett eleget az alap diktálta gazdasági megszorítások politikájának. A londoni Guardian szerint az IMF fennállása óta talán sohasem ártott akkorát a hírnevének, mint ezzel az időpontok véletlenjéből adódó bumeráng-közléssel. OLASZORSZÁG Megnyirbálják a szociális kiadásokat A római kormány a múlt héten terjesztette a parlament elé a kabinet jövő évre szóló pénzügyi tervét, amely keményen megnyirbálja a dolgozóknak járó szociális juttatásokat. Bettino Craxi kormányának 1986-ra szóló pénzügyi terve azzal számol, hogy kb. 20 milliárd lírával kell csökkenteni az állam- háztartás évek óta tartó nyomasztó deficitjét. A takarékossági intézkedések kizárólag a dolgozó osztályokat, vagyis a munkásokat és az alkalmazásban levő értelmiségieket sújtják. A rendelkezések szerint a fizetések és a nyugdíjak ezután jóval kisebb mértékben növekedhetnek, mint az infláció, vagyis csökken a reálbér. Jelentős mértékben felemelik a közszolgáltatások, különösen a tömegközlekedés, a vasút, a telefon, a villany és a gáz árát. Megszűnik az ingázó munkások vasúti kedvezménye és megadóztatják a munkanélküli segélyt. Az egészségügyi szolgáltatásokért, vagyis az orvosi vizitért, a kórházi és laboratóriumi vizsgálatért és a gyógyszerekért ezután a tényleges költség jelentős részét a biztosítottaknak kell fizetniük és minden recept, illetőleg gyógyszer után külön adót is kell fizetni. Korlátozzák azon családok számát, amelyek családi pótlékot kaphatnak. A rendelkezések nem vonatkoznak a létminimum alatt élő szegény, illetőleg nyomorgó családokra. Hivatalos adatok szerint 6 millió ilyen ember él, pontosabban vegetál Olaszországban A rendelkezések nem érintik a tőkéseket sem, hiszen ók nem bérből és fizetésből élnek. A Craxi-kormány döntése kizárólag a dolgozó tömegeket sújtja és azt még a kormányon belül is támadják. Constante Degan kereszténydemokrata párti egészségügyi miniszter közölte: lemond, ha a kormányfő nem ad elfogadható magyarázatot az egészség- ügyi juttatások megnyirbálására. A kormány döntését rendkívül keményen bírálta az Olasz Kommunista Párt és általában az egész baloldal. A kommunista és haladó polgári közgazdászok szerint az olasz állami költségvetés krónikus deficitjét az ország súlyos gazdasági bajait - négymillió munkanélküli, negatív külkereskedelmi mérleg, stagnáló beruházások - nem lehet megoldani antiszociális intézkedésekkel, mert ezek csak arra jók, hogy fokozzák Itáliában az amúgy sem kis méretű társadalmi feszültségeket. (N) Mexikó Latin-Amerika második legeladósodottabb állama. Miguel de la Madrid elnök rendkívül hálátlan örökséget vett át 90 milliárd dollár külföldi tartozás formájában. A költségvetési és a tervezési politika szaktekintélye mégis vállalkozott a lehetetlennek látszó feladatra, s a szigorú nadrágszíj-meg- szorítás népszerűtlen intézkedéseivel elérte, hogy Mexikót „az adósok mintadiákjaként“ említsék a nyugati világ pénzügyi köreiben. Cserébe a hitelezők hozzájárultak a tartozások átütemezéséhez. Az ország mégsem lélegezhetett fel, a devizabevételeinek döntő részét biztosító kőolaj világpiaci ára meredeken esett. A júliusi időszaki választások terhe a kormányt arra késztette, hogy az újból megtorpanó gazdasági növekedésnek lendületet adjon. De ezzel magára zúdította a Nemzetközi Valuta Alap kifogásait, a fenyegetőzést a megígért hitelek leállításáról. Nem alaptalan azonban a ka- tasztrófális földrengés nyomán előállt új helyzetben Miguel de la Madrid reménye, hogy a pénzügyi világ megértő lesz, kedvezőbb kölcsön- és egyúttal elfogadhatóbb törlesztési feltételeket kínál majd. Az IMF jelentések szerint Mexikó esetében hajlandó átértékelni politikáját. A tragikus eseményeknek a tanulsága és egyszersmind kérdőjele, hogy ilyen mérvű természeti csapás kell-e valamennyi adóssal szemben a rugalmasabb - emberségesebb - elbíráláshoz. Talán ha nem következik be ez a dráma, a bankok továbbra is kizárólag pénzügyi problémának tekintenék az adósságválságot, amelynek a rendezése szerintük akkor halad jó úton, ha a kormányzatok következetesen alkalmazzák a szigor, az önfegyelmezés követelményét. Márpedig Latin-Amerikában a fiatal demokráciák szempontjából az immár 360 milliárd dollárnyi tartozás feloldása élet-halál kérdése. A dilemma ugyanis: vagy törleszteni, vagy fejleszteni. A kettő nem megy együtt. Az életszínvonal már így is a legtöbb országban a hetvenes évekére esett vissza, a gyeplőt rövidebbre fogni már nem lehet a társadalmi feszültségek növekedése nélkül. A földrengéseknél, ha lehet, még jobban fenyegeti a féltekét a politikai elégedetlenség keltette robbanás. A bankoknak végre fel kell ismerniük - állítja a The New York Times -, hogy a függőség kölcsönös. Az adósok érdekeit is figyelembe vevő tartós átütemezés csökkentené ugyan a hitelezők profitját, de ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy mindörökre elvesztik a tartozás behajtásának a lehetőségét. Az Egyesült Államok kormányzatának is le kell vonnia a tanulságokat, írja a lap. (O. L. Gy.) Osztönösség helyett tudatosság Népgazdaságunk 1948-tól napjainkig gyors ütemben fejlődött. Hazánk ipara ma nem egészen egy hónap alatt túlszárnyalja a burzsoá köztársaság egész évi termelését. E kiváló eredmények eléréséhez - sok más politikai, társadalmi és gazdasági tényezőn kívül - jelentősen hozzájárultak az újítók és feltalálók is. Ha nem élnének közöttünk olyan emberek, akik munka közben - és szabad idejük nagy részében - nem azon törnék a fejüket, hogyan lehetne kis anyagi ráfordítással, új gépek, berendezések vásárlása nélkül a nyolc órás műszak folyamán több és jó minőségű terméket előállítani, aligha értünk volna el az innovációban, a racionális termelésben világviszonylatban is figyelemre méltó eredményeket. Az újítók és feltalálók tevékenységi területe igen tág, hiszen többek között foglalkoznak energiatakarékossági intézkedések kidolgozásával, a másodlagos nyersanyagok újrafelhasználásával, a munkaszervezés további javításával, vagyis ott igyekeznek segíteni, ahol szorít a cipő. A vállalatok és üzemek döntő többségében a pártszervezetek és a gazdasági vezetők hatékonyan segítik az újítók és feltalálók munkáját: a műszaki-fejlesztési részlegeken munkaidő után is használhatják a tervezőpapírra álmodott elképzeléseik megvalósítására az esztergapadokat, fúrógépeket és más berendezéseket. A nagyobb vállalatoknál a szakszervezet üzemi bizottsága - vezető technikusok, technológusok, konstruktőrök bevonásával - évente kidolgozza azokat a tematikus feladatokat, melyeknek a megoldása igen fontos a tervfeladatok teljesítése szempontjából. Akik ezeket megoldják, külön jutalomban részesülnek. Mind több vállalatnál és üzemben foganatosítanak olyan intézkedéseket, melyek segítségével kiszűrik az ösztönössé- get az újítók munkájából. A tudatos feltalálói tevékenység meghonosításában kiváló eredményeket ért el a Stará Tura-i Chirana konszernvállalat, ahol minden év áprilisában és októberében megrendezik az újítók hónapját. Akinek a javaslatát az említett időszakban nyilvántartásba veszik, jutalmat kap. Ezután következnek azok a juttatások, melyeket a bíráló- bizottság javasol az újítónak a javaslat gazdasági haszna alapján. Állandó kiállítást rendeztek a konszernvállalat egyik helyiségében, ahol bemutatják a csúcstermékeket, melyek kifejlesztéséhez jelentősen hozzájárultak az újítók és feltalálók is. A martini Nehézgépipari Múvek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárában is tudatos tevékenységre serkentik az újítókat. Az idei év első félévében benyújtott 324 javaslat nagy része azokat a munkaterületeket, technológiai folyamatokat érinti, melyek a tervteljesítés és a kívánt minőségi színvonal elérése szempontjából a legfontosabbak. A Csehszlovák Dunahajózási Vállalat bratislavai üzemében az újítók és feltalálók szorgalma a múlt évben 2,5 millió korona megtakarítását eredményezte. Az üzem felkarolja és irányítja munkájukat. Ennek köszönhető, hogy a 7. ötéves tervidőszakra tervezett feladatok teljesítéséből derekasan kiveszik részüket az újítók és a feltalálók. Figyelmüket főleg az üzem szempontjából fontos tüzelőnyagok és fémek megtakarítására irányítják. Munkatervet dolgoztak ki, melyet ha a párt- szervezet, a szakszervezet és a gazdasági vezetők segítségével sikerül teljesíteniük, az 1981-1985-ös időszakban közel 10 millió korona hasznot hoz az üzemnek. Tények bizonyítják, hogy ahol fellendült az újítómozgalom, ott növekedett az első minőségi kategóriába sorolt termékek s2áma és jobb a gépek, berendezések kihasználtsága is. KOMLÔSI LAJOS Teljes ütemben folynak a temelíni atomerőmű, építésének előkészületei. Jelenleg a központi betongyártó üzemegységet építik, a közeljövőben 3 ezer dolgozó számára szociális létesítményeket is adnak át. A képen: Jindrich Sekera, Karel Jedlička és Václav Brejcha a központi betongyártó üzemegység építkezésén dolgozik. (Jaroslav Sýbek felvétele - CTK) ÚJ szú 4
