Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-09 / 238. szám, szerda
A BAJ SOHASEM JÁR EGYEDÜL Hova lettek az emberek? Munkaerőhiányról az Elektrosvitben ÚJ SZÚ 1985. X. 9. Az 1985-ös esztendő utolsó negyedébe léptünk. Látszólag ez is ugyanolyan mint az eddigiek: három hónapból áll és ha az utolsó, akkor hát éppen október, november és december tartozik bele. Az idén mégis tartalmasabb és mozgalmasabb lesz, mint az eltelt négy év bármelyikében is volt. Ennek elsősorban az az oka, hogy ebben az évben zárjuk azt a ötéves tervidőszakot, amely a szocialista Csehszlovákia építésében már a hetedik és amelyben az eddigi tervfeladatoktól eltérőn a minőség javítása, a hatékonyság növelése, a műszaki-tudományos fejlődés vívmányainak széles körű alkalmazása és a gazdaságirányítás tökéletesítése az elsődleges cél. A számszerűsített eredmények, a tervezett és elért célokat tartalmazó mérlegek ugyan csak a jövő év elejére készülnek el, de vállalatainknál már most tudják, behozható-e még az esetleges lemaradás, vagy hogy a vártnál éppen mennyivel többet tesznek le a közös asztalra. Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit nemzeti vállalat számára ez az év, pontosabban az ötéves tervidőszak utolsó három éve különös jelentőséggel bír. Az 1981-1982-es nehéz időszak után a dolgozók nemcsak a gyárba vetett bizalmat szeretnék visz- szaszerezni, hanem önmaguk előtt is bizonyítani akarnak. S hogy ez mennyire sikerül, arról Štefan Melichárek mérnök, az Elektrosvit termelési igazgatója számolt be.- Eddig nem kételkedtem abban, hogy majd minden a terv szerint alakul, most azonban elbizonytalanodtam - mondja. - Az 1981-1982-es évek után, amikor a vállalat új vezetőséggel az élen igyekezett kilábalni a hullámvölgyből, jó eredményeket értünk el. Tavaly maradéktalanul teljesítettük, a tervet és az idén az elsó félévet is tartozások nélkül zártuk. Munkánkért, amely nemcsak egyszerűen a tervfeladatok teljesítését, hanem egyben a gyár konszolidációját is jelenti, október 4-én megkaptuk a vezérigazgatóság vándorzászlaját. Az év második felében azonban a jó eredmények sora megszakadt. A már jó ideje tartó munkaerőhiány következményei mostanra csapódtak le igazán. Szeptemberben már nem tudtuk teljesíteni a napi tervfeladatokat. A lemaradás 9,6 millió korona értékű volt, ami körülbelül két- napi termelés értéke. A munkaerőhiányt különmunkával, nyújtott műszakokkal és munkaszombatokkal próbáljuk ellensúlyozni nem is sikertelenül, de a hiányzó dolgozókat teljes egészében így sem tudjuk pótolni.- Jóllehet, a nyújtott műszakok és a munkaszombatok részben enyhítik a munkaerőhiány kedvezőtlen hatását, a béralapot viszont fokozottan terhelik.- A szóban forgó esetekben kétféleképpen jutalmazunk. Ha a dolgozó úgy kívánja, pénzzel fizetünk, de alkalma van munkája ellenértékeként szabadnapot igényelni. Azonban a két lehetőségtől függetlenül ilyenkor mindig kérdés, honnan vegyük a pénzt ezekre a bérekre. Igaz ugyan, hogy a mi esetünkben éppen a munkaerőhiány következtében „megtakarítunk“ valamennyit, de a nyújtott műszakokért és a munkaszombatokért járó pénz mindenképpen terheli a béralapunkat, ezért a munkaerővel és a pénzzel nagyon okosan kell gazdálkodnunk.- A termelés melyik szakaszában van szükségük több dolgozóra?- Elsősorban a sajtoló és a szerszámkészítő részlegen - sorolja Štefan Melichárek mérnök. - A sajtolóban például, ahol nagyrészt nőket foglalkoztatunk, két vagy három műszakban kellene dolgozni. Viszont nagy gond összeállítani a „csapatot“, mert a legtöbbjük a Munkatörvénykönyv alapján nem dolgozhat délutáni meg éjszakai műszakban. Szövetkezeti dolgozók, középiskolások ugyan jönnek segíteni, de nekünk főként szakemberekre lenne szükségünk. Egyébként a legutolsó adatok szerint a vállalatnál a tervezett 5085 dolgozó helyett százeggyel kisebb a létszám.- Véleménye szerint mi okozta azt, hogy sokan hűtlenek lettek a gyárhoz?- Napjainkra nemcsak az Elektrosvitben, hanem az egész városban, sót a széles környéken is kevés a munkaerő. A Tesla, a No- vofruct, a húsfeldolgozó, a Sigma és a többi kisebb-nagyobb üzem, amely itt az elmúlt 10-15 év alatt felépült és munkalehetőséget adott a fiataloknak, a háztartásban dolgozó asszonyoknak, sőt a nyugdíjasoknak is, apránként elszippantotta dolgozóinkat. Véleményem szerint a város és a járás fejlesztési terveiben nem hozták egyensúlyba a munkaerószükség- letet a produktív életkorú lakosság számával.- Ez valóban alapvető oka lehet a munkaerőhiánynak, de nem lehetséges, hogy talán a bérek színvonala okozza a dolgozók elvándorlását?-Tény, hogy az 1981-82-es évek válsága kedvezőtlenül befolyásolta a béreket is. Tavaly például a járás 20 vizsgált vállalata között a havi átlagkereset szempontjából csak a 15. helyre kerültünk. Míg az elsó helyen levő szervezetnél 3287 koronát keresnek a dolgozók, nálunk 2550 korona a havi átlagbérük. (Az országos átlag pedig havi 2800 korona fölött mozog. - A szerk.) A Strojsmalt tröszt vállalatai között is csupán a 9-10. helyen vagyunk. Tudjuk, ez nem éppen kedvező arány még akkor sem, ha az utóbbi időben ezen a téren sokat javult a helyzet. Tavaly például két százalékkal tudtuk emelni a béreket és négy év után először nyereségrészesedést is kaptak a dolgozók. Sőt az elmúlt két évben a jó munkáért már prémiumot is rendszeresen adhattunk. A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének második szakaszától azonban, amelyet október elsején vezettünk be, a bérek eddiginél kedvezőbb alakulását várjuk.- A munkaerőhiánnyal és a bérekkel kapcsolätban többször is említette az 1981-82-es időszakot, amikor az Elektrosvit komoly válságban volt. A helyzet azóta konszolidálódott, ezért talán nem túl szerencsés a válságra való gyakori hivatkozás?!- Tévedés ne essék, nem akarom magam, magunkat kibeszélni- védekezik a termelési igazgató.- Hiszen nem ülünk ölbe tett kézzel. De hozzá kell tennem, hogy a munkaerőhiányon kívül még egész sor más gondot is ki kell küszöbölnünk. Az akadozó anyag- ellátás, a régóta tartó alkatrészhiány, az új gyártási program bevezetésével kapcsolatos nehézségek, a karbantartásban mutatkozó fogyatékosságok még inkább nehezítik munkánkat. A problémák ellensúlyozása érdekében gyakran kevésbé gazdaságosan kell eljárnunk. Ha már úgy látjuk, hogy a tervteljesítés veszélyeztetve van, kénytelenek vagyunk megváltoztatni a gyártási programot és azokat a termékeket gyártani, amelyek lehetővé teszik legalább a mennyiségi mutatók teljesítését. Ez persze azzal jár, hogy nem tudjuk szállítani az előírt választékot, ami számunkra még mindig gazdaságosabb, mint ha kevesebbet termelnénk. Ugyanis lényegesen kisebb összegű kötbérrel jár. összehasonlításképpen ismét az 1981-82-es éveket kell megemlítenem, amikor sem a választékot, sem az előírt mennyiséget nem tudtuk előállítani. Akkor 15-16 millió korona kötbért fizettünk, az idén az év első nyolc hónapjában ez az összeg pusztán 1,4 millióra rúgott. Hangúlyoznom kell azonban, hogy a legnagyobb és egyelőre megoldhatatlannak tűnő gondunk a munkaerőhiány. De mivel a baj sosem jár egyedül, így ez is egész sor más problémát von maga után, amit csak plusz százegy dolgozóval küszöbölhetnénk ki. Nem kétséges, a nyújtott műszakok, a munkaszombatok, vagy éppen a más vállalatból, intézményből érkező segítőkéz enyhíthet a bajon, de semmiképp sem jelenthet megoldást. Különösen akkor nem, ha pusztán a mennyiségi mutatók teljesítését teszi lehetővé. Ez pedig abban az időszakban, amikor a minőség javítása, az egyre szélesebb körű és magasabb fokozatú innováció, valamint a választék bővítése a cél, nem éppen kívánatos jelenség. Ezek után elgondolkodtató, hogy a vállalatok - problémák esetén - vajon miért választják inkább a mennyiségi mutatók teljesítését? KOVÁCS EDIT Meghökkentő számok A Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Tanácsa már 1974 februárjában foglalkozott a növekvő alkoholfogyasztással, s határozatot hozott a nemkívánatos jelenség megfékezésére. Ezt követőn tiltották meg a munkahelyeken a szeszes italok árusítását, s azóta van érvényben a délelőtt tíz óráig tartó alkoholtilalom az üzletekben és a vendéglőkben. A radikálisnak vélt rendelkezések - sajnos - csak ideig-óráig hatottak, hoztak eredményt. Ellenőrző vizsgálatok egész sora bizonyítja, hogy a rendelkezéseket nagyon sok helyen megsértették, kiját- szották. Az alkohol árának tíz évvel későbbi emelése sem hozta meg a várt eredményt, legfeljebb annyi változás történt, hogy a vendéglők forgalma visszaesett, más elárusítóhelyeké viszont növekedett. Az üzleti hálózat bonyolítja le napjainkban az alkoholeladás közel hetven százalékát. A múlt év októberében életbe lépett ármódosításnak ugyanakkor egy másik hatása is érződik már, hiszen a szintén megdrágult üdítő ital fogyasztása átlagosan mintegy 5 literrel megcsappant az 1983-as esztendőhöz viszonyítva. Érdekes, hogy amíg 1972-ben 12,04 literes volt az egy személyre eső égetettszesz-fogyasztás, tavaly már elérte a 13,39 litert. Emelkedett a borfogyasztás is, ugyanakkor a sörfogyasztás az 1983-as évi 124,34 literről 117,29 literre esett vissza. Ide kívánkozik a megjegyzés, hogy alkoholmentes üdítőkből ugyanekkor egy lakos 25,81 litert fogyasztott átlagosan. Statisztikai kimutatások szerint az elmúlt évben a Közép-szlovákiai kerületben 3 439 282 koronás bevétel származott alkoholeladásból, ami annyit jelent, hogy a kerület minden egyes lakosára 2190 koronás évi fogyasztás jut. Csupán arról nem készült statisztika (s ezt szinte lehetetlen számokban kifejezni), hogy a túlzott alkoholfogyasztás következtében mekkora veszteség érte a családokat és a népgazdaságot. -h. a.Minden erőre szükség van Többletmunkát adnak a szikkadt földek Hamisítatlan őszi kép fogadott október elsó napján a nagyfödé- mesi (Veľké Úlany) Béke Efsz- ban. Vetették a búzát az egyik faluszéli 170 hektáros táblán. A vetők a föld túlsó végén voltak, de a tiszta, napfényes időben messziről is jól láttuk, hogy a traktor épp megfordult a vetógéppel és beállt az új sávba. Amint elindultak, s elérték a vetési sebességet, gép s ember egyaránt porfelhőbe veszett.- Ez van - nyugtázta a helyzetet Estélyi Kázmér mérnök, terme- lésfelelós. - Nagyon száraz a föld, eldolgozása rengeteg többletmunkát ad. A vetők előtt itt is nehézhengerrel és fogassal járjuk meg a földet, hogy összetörjük a rögöket. Molnári Tibor érkezett meg, a részleg gépesítője. A szemes kukoricát betakarító kombájnoktól hívta ide a szerelókocsit, mivel eltörött az egyik vetőgép futókerekét tartó ráma, és ilyen dologidőben könnyelműség lenne ezzel a hibával bevonulni a műhelybe.- Annyira száraz a föld, hogy még a cukorrépát betakarító csoportokat is át kellett irányítanunk a könnyebb talajú részekre. A kö- töttebb talajokon nem a kiszántó tárcsák mélyedtek bele a talajba, hanem a gép ágaskodott fel - mondta a közelgő vetőket figyelve.- Most vennénk igazán hasznát az új betakarító gépnek, az aktív kiszántóval, de késik valahol - tette még hozzá a termelésfelelős. Közben megérkeztek a vetők. Hajdúk András traktoros és a két kisegítő, Himpán Ernő, valamint Khern János. Az utóbbi kettő arcán, ruháján vastag porréteg ült.- A vetógépen kell állnunk, nem tudunk elbújni a por elöl. Ráadásul ha látni akarjuk, hogy vet-e a gép, lefelé kell néznünk, abba az irányba, ahonnan a por száll - részletezték a helyzetet, majd traktoros kollégájuk még kiegészítette szavaikat.- Huszonhárom éve járok traktorral és a vetésből is sokszor kivettem részem, de ennyire száraz őszre csak ritkán volt példa. Dolgozni persze kell, nem várhatunk tétlenül az esőre. A napi huszonöt hektáros normát a nehéz feltételek mellett is teljesítjük. A szárazság és a por a jó munkának nem lehet akadálya. További jó munkát ós természetesen esőt kívánva köszöntünk el a vetőktől, hogy útban a födé- mesi telep felé néhány percig még fültanúi lehessünk a mezei munkákat irányító bizottság tanácskozásának, amely naponta három órakor ülésezik. Az ülést Dudás Tibor főagronó- mus vezette. Az elvégzett munkák összegezése után Mrva László számolt be a vetőmag-készletek- ről, s azt követően a fő téma már a gépek ésszerű elosztása volt. Kiss Ignác zootechnikusnak a szokásosnál kevesebb traktorral is meg kellett oldania a napi feladatokat. Természetesen a műszakok meghosszabbításával. A legtöbb gépet a talajelőkészító munkák igényelték. A tervek szerint a 1450 hektár búzát október húszig el kell vetni, még akkor is, ha a magágyak előkészítése többlet- munkát igényel. A lekaszált és kicsépelt lucerna területét szántók nyomában azonnal rögtörőket kell beállítani. Napokkal később a hatalmas rögökkel már nem tudnának mit kezdeni.- Ez is terven felüli munka - mutatott Estélyi Kázmér a telepet szegélyező út ellenkező oldalán elterülő táblára, amelyen a napfényben vízsugarak sokasága csillogott ezüstösen. - Fűvel vetettük be, de öntözés nélkül nem kelne ki rendesen. Sajnos a korábban elvetett búzánál is így van. Foltokban kel, azokon a helyeken, ahol nagyobb volt a talaj nedvességtartalma. Ebben a száraz, napfényes őszben a szemes kukorica az egyedüli, amellyel nincs többletgondunk. Nem véletlenül került szóba a szemes kukorica. A födémesi telepre ugyanis a szem-csutka keverék silózását mentünk megnézni.-Tavaly próbáltuk először. A sertéshizlalásban egyértelmű előnyei mutatkoztak, ezért az idén a szemes kukorica nagyobb részét így tároljuk. Ide tizenöt vagon kerül - magyarázta a fóliával bélelt silófalak között, miközben testsúlyának teljes erejével a cipősarokkal többször is ránehezedett a lassan kétméteresre vastagodó zúzalékra. - Jól megtaposták, a sarok rendesen kivehető nyomot hagy a felszínen - állapította meg elégedetten. Az elismerés Duliczky Istvánnak szólt, aki lánctalpasával beszélgetésünk közben is szorgalmasan taposta a zúzalékot. Csak a termelésfelelós intésére állította le a gépet, hogy megbeszélhessék a legfontosabbakat. Ezt követően röviden munkájáról is szólt.-Addig kell gyúrni, tömni az anyagot, amíg a lácntalpas nyoma ilyen szépen megmarad - mutatta a lejtősen emelkedő dombon végigfutó lánctalp-gyúrta mintákat.- Hát ilyenek az idei október eleji őszi napok - összegezte a látottakat Estélyi Kázmér. - Kellemesen meleg, napfényes, de nagyon száraz az időjárás, ami azonban sok gondot okoz. Éppen ezért nagyon várjuk már, hogy a meteorológusok mikorra ígérnek esőt hozó változást. Akár néhány fokos lehűlés árán is. EGRI FERENC A mezei munkákat irányító bizottság Megbeszélték a legfontosabbakat. Duliczky István és Estélyi Kázmér (A szerző felvételei)
