Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-08 / 237. szám, kedd

A Szovjetunió radikális javaslatai új helyzetet teremtettek Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand válaszai az újságírók kérdéseire (ČSTK) - Mint azt szombati számunkban már közöltük, Mihail Gorbacsov, sz SZKP KB főtitkára és Francois Mitterrand francia elnök pénteken közös sajtóértekezletet tartott. A két politikus nyilatkozatot tett, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Az alábbi­akban a sajtóértekezletnek ezt a részét közöljük. ÚJ SZÚ KÉRDÉS (Antenne 2, Francia Te­levízió): Főtitkár úr, ön arról beszélt, hogy a Szovjetunió nem hunyhat szemet a francia nukleáris erő fej­lesztése előtt. Azt kívánja, hogy a francia nukleáris erők szintje ne növekedjen, vagy hogy enyhén nö­vekedjen, más szóval az ön vélemé­nye szerint a francia nukleáris erő korszerűsítésének a Szovjetunióval való megbeszélések tárgyává kelle­ne válnia? MIHAIL GORBACSOV: Úgy vélem, erről a kérdésről elég vilá­gosan szóltam. Közvetlen véle­ménycsere megkezdését javasol­juk. E folyamat során pedig min­den konkrét kérdést meg lehet tárgyalni. KÉRDÉS: (Szovjet Televízió): El­nök úr, lehetségesnek tartja egy olyan nemzetközi megállapodás elé­rését, amely megakadályozná a lá­zas fegyverkezést a világűrben? FRANCOIS MITTERRAND: Nem vagyok jós. A lázas fegyver­kezés már régen elért egy minő­ségileg új szintet és most elérte az ürszintet. Ha eddig nem győzött a józan ész, ki meri állítani, hogy ezentúl győzni fog? Nem áll szán­dékomban jósolni. Kívánságot, politikai álláspontot fejeztem ki: Igen, szükség van egy mindkét fél számára elfogadható és minden­kinek előnyös kompromisszumra. Nem akarok beszélni e kompro­misszum jellegének technikai részleteiről. Franciaország állás­pontjáról már elmondtam: Nem vesz részt ebben, nem törekszik erre, a világűr békés kutatásának akarja szentelni magát. Termé­szetesen, mint egy 55 millió lako­sú nagyhatalom, érdeklődést ta­núsít minden iránt, ami összefügg a háború és a béke kérdéseivel. KÉRDÉS (II Secolo XIX olasz napi­lap): Főtitkár úr, úgy értettem, ön bejelentette a 243 egységet megha­ladó összes SS 20-as szovjet rakéta leszerelését. Szeretném tudni, meg­erősíti-e ön ezt? Ami magát az euró­pai közepes hatósugarú rakétákról szóló megállapodást illeti, lehetsé­gesnek tartja-e, hogy ennek a meg­állapodásnak az alapját abban lehet megtalálni, amit 1982-ben „az erdei séta közbeni megegyezésnek“ ne­veztek? MIHAIL GORBACSOV: Meg­erősítem, hogy az európai övezet­ben most 243 rakéta van harcké­szültségben. Ez pontosan annyi, mint 1984 júniusában volt. A to­vábbi rakétákat eltávolítottuk és a stacionáris kilövőállásokat a legközelebbi két hónapban le­szereljük. Azok a válaszintézkedéseink, amelyek közvetlenül az Amerikai Egyesült Államok területére vonat­koznak, továbbra is érvényben maradnak. Ami a közepes hatótá­volságú rakétákról szóló tárgyalá­sok további folyamatát illeti, java­soltuk egy önálló megállapodás kidolgozását erről a fegyverfajtá­ról, hogy aktivizáljuk ezt a folya­matot és realisztikus irányba terel­jük. Ezzel egyidőben közvetlen véleménycserét javasolunk Fran­ciaországgal és Nagy-Britanniá- val. Véleményünk szerint ez lehe­tővé teszi a gyakorlati lépések megkezdését. Hajlandóak va­gyunk ebben az irányban olyan messzire elmenni, amennyire ké­szek erre a partnereink - gondolok itt az Egyesült Államokra és - ami a francia és a brit rakétákat illeti - Franciaországra és Nagy-Bri- tanniára. FRANCOIS MITTERRAND: Szeretném ezt pontosítani: Fran­ciaország semmilyen kérdésről sem utasítja el a véleménycserét senkivel, főleg nem olyan ország­gal, mint a Szovjetunió. Ebben a pillanatban azonban nem látok lehetőséget a tárgyalásokra, bár ma reggel azt mondtam a főtitkár­nak, hogy pontosan meg kell hatá­rozni a tárgyalások témáját. Hoz­záfűzöm: ami erőink beszámítását illeti, az USA ebben a kérdésben nem határolta el magát á francia állásponttól és; Franciaországnak nincs oka elhatárolnia magát az amerikai állásponttól, ha az erők összesítéséről van szó a világban és Európában, természetesen fi­gyelembe véve mindazt, amit már elmondtam a világűrről és tekintet­tel arra is, hogy Franciaország fenntartja magának a teljesen sza­bad megnyilatkozás és gondolko­dás jogát. Független ország va­gyunk, amely önálló stratégiával rendelkezik és amely ezzel össz­hangban nyilatkozik. KÉRDÉS (BBC televíziós társa­ság): Főtitkár úr, szeretnék rákér­dezni a Szovjetunió viszonyára Thatcher asszony iránt. Az ön véle­ménye szerint a brit miniszterelnök­nek a brit közepes hatótávolságú nukleáris eszközök kérdésében mi­ért kellene más álláspontra helyez­kednie, mint Franciaországnak? Má­sodszor, belenyugodott-e ön Tha­tcher asszony kormányának dönté­sébe, hogy kiutasítja a szovjet diplo­matákat? MIHAIL GORBACSOV: Az első kérdésre válaszolok: Úgy vélem, hogy Nagy-Britanniának e raké­tákkal kapcsolatos álláspontja ed­dig bizonyos feltételek között ala­kult ki. Ma felszólítom a francia elnököt, - ezt már megtettem - és Thatcher asszonyt egy új hozzáál­lásra, figyelembe véve a Szovjet­unió által előterjesztett radikális javaslatokat. Hiszen ez alapjaiban megváltoztatja a helyzetet. Az új helyzetben új álláspontra is kell helyezkedni. Egyetértek Mitterrand elnökkel - már volt időnk erről beszélni -, furcsa lenne, hogy tegnap hoztuk szóba ezt a kérdést és ma már megkezdenénk a tárgyalásokat és megállapodnánk. Ezzel együtt emlékszem arra, hogy Mitterrand úr, többek között legutóbbi moszk­vai látogatása idején is, magya­rázta álláspontját a francia nukleá­ris erőkkel kapcsolatban és azt mondta, hogy Franciaország a bé­ketörekvések és a leszerelési fo­lyamat híve. Véleménye szerint ehhez most a maga részéről első­sorban a Szovjetuniónak és az USA-nak kell hozzájárulnia, ami egyáltalán nem zárja ki azt, hogy bizonyos szakaszában ebbe a fo­lyamatba Franciaország is bekap­csolódik. Most új helyzet alakul ki, új lehetőségek nyílnak. Ezért, ter­mészetesen, felszólítottam az el­nököt a véleménycserére erről a helyzetről. Válaszolok második kérdésére. Minden nagykövetségnek utasítá­sa van kormányától, hogy az or­szágban, ahol működik, vizsgálja a folyamatokat, tájékoztatásokat terjesszen elő ezekről a folyama­tokról abból a célból, hogy ne forduljon elő semmi váratlan sem a kölcsönös kapcsolatokban, sem a nemzetközi problémákban. Vé­leményem szerint ez az információgyűjtés természetes fo­lyamat, és ez a folyamat vala­mennyi országot érinti. Ha valaki meg akarja rontani a kapcsolato­kat, akadályozni akarja felvételü­ket amint megjelennek valamilyen nemzetközi párbeszéd vagy fel- melegedés jelei, abban a pillanat­ban akadnak erők, amelyek így társadalmi megrendelést kapnak. Mindig készenlétben állnak. Ezek „gyorsreagálású erők“ a nemzet­közi helyzet megrontására. Nem tudom azonban, ki vette rá That­cher asszonyt ezekre a dolgokra, s egyszeriben a Szovjetunió vala­mennyi képviselőjét tömegesen kémeknek minősítik. Abból indulok ki, hogy a Szov­jetuniónak ugyanolyan érdeke fű­ződik a Nagy-Britanniával való kapcsolatokhoz, mint Nagy-Bri­tanniának a Szovjetunióval való kapcsolatokhoz. Ismétlem, hogy a Nagy-Britanniával való kapcso­latok és politikai párbeszéd fej­lesztésének, ugyanígy a gazdasá­gi kapcsolatoknak a hívei va­gyunk, hiszen ez az ország régi partnerünk. Úgy vélem, erre a kér­désre teljes mértékben vála­szoltam. KÉRDÉS (az NDK televíziója): Gorbacsov elvtárs, a Szovjetunió a második világháború után vélemé­nyem szerint több mint száz javasla­tot terjesztett elő a béke megszilár­dítására és a leszerelésre. Érvény­ben maradnak ezek? MIHAIL GORBACSOV: Való­ban nem lenne rossz visszatérni néhány korábbi jó javaslathoz: az általános és teljes leszerelésre tett javaslathoz, amelyet csendben száműztek valahová, egy sarokba és most a Hamupipőke helyzetébe került. Pedig ez elvi kérdés. Meg­győződésem, hogy ha ennek a ja­vaslatunknak időben figyelmet szenteltek volna, ma nem lennénk ilyen helyzetben. E javaslatok, amelyek távlati jellegűek voltak, s nem valamilyen szokásos folya­matra, valamilyen szokásos hely­zetre reagáltak - mindezek a ja­vaslataink érvényben vannak. KÉRDÉS (a holland televízió tudó­sítója): Főtitkár úr, megmondaná összesen hány SS 20-as rakéta van a Szovjetunió területén? Tudja ön, hogy a holland kormánynak novem­ber 1-től döntenie kell az amerikai rakétákról? MIHAIL GORBACSOV: Az önök vezetése tájékozott lépése­inkről és lehetősége van mérlegel­ni javaslatainkat. Ami az informá­ciót illeti, hogy hány rakétánk van és milyen, úgy vélem, sok időt venne igénybe, ha válaszolnék voltunk Izrael Állam alapításának, elismerjük szuverenitását és jogát az életre és biztonságra. Nagy a különbség azonban aközött, ahogyan a biztonságot az izraeli kormányzó körök elképzelik és ahogyan mi képzeljük el. Talán feltesznek még valami­lyen kérdéseket az elnöknek? (ne­vetés). FRANCOIS MITTERRAND: ön itt kedvesebb (nevetés). KÉRDÉS (CBS amerikai televíziós társaság): Miért nem teszik lehető­vé minden zsidónak, hogy emigrál­jon a Szovjetunióból, ha azt kívánja? Megmondaná, hány politikai fogoly van a Szovjetunióban? MIHAIL GORBACSOV: Ezekre a kérdésekre már válaszoltam a Francia Televíziónak adott inter­júmban. Ehhez nincs mit hozzá­fűznöm. KÉRDÉS (TF 1 francia televíziós társaság): Beszédében ön tegnap azt mondta, hogy a világgazdaság és a technika fejlesztése megköve­teli az emberek és az eszmék cseré­jét. Szándékukban áll önöknek a leg­közelebbi időben jobban megnyitni a Szovjetunió ajtóit és lehetővé ten­Az SZKP KB főtitkára és a francia államfő a sajtókonferencián (ČSTK-telefoto) önnek erre a kérdésre. Annál is inkább, mivel ez Európát és az egész európai területet érinti - ez pedig túllépi az Uralt is egészen a 80. délkörig. Úgyhiszem, hogy ez Hollandiának elég. KÉRDÉS (izraeli rádió): ön ra­gaszkodott a konkrét lépések szük­ségességéhez a regionális konflik­tusok tűzfészkei problémájának megoldásában. A Szovjetunió ilyen konkrét lépéseinek egyike - ami a Közel-Keletet illeti - nem lesz-e talán a diplomáciai kapcsolatok fel­újítása Izrael Állammal? Ha pedig nem lesz, akkor miért? MIHAIL GORBACSOV: A te­rem reagálása szerint ön láthatja, hogy erre a kérdésre nem is kell válaszolnom, mivel az, amit már elmondtam, világos. Ennek elle­nére azonban válaszolok. A közel- keleti helyzet komoly és az elnök úr már beszélt erről. Ez nyugtalan­ságot vált ki a Szovjetunióban és Franciaországban is. Vélemény- cserét fogunk folytatni Franciaor­szág vezetőivel e probléma jobb megoldásának keresésekor. Az izraeli vezetés rövidlátó politikát folytat, ha nemzeti érdekeit külön­szerződésekkel akarja megoldani. Ezek csak bizonyos ideiglenes si­kerek lehetnek. A kérdést alapve­tően kell megoldani. Az alapvető megoldásban és az egész közel- keleti helyzet javításában a Szov­jetunió mindig részt vett és részt fog venni, nagy felelősségérzettel fog törekedni arra, hogy a helyzet ebben a térségben ne csússzon ki az ellenőrzés alól. Politikai megol­dásokat kell keresni a rendezésre. Egyes embereknek nem érdekük a Szovjetunió részvétele. A Szov­jetunió jelenléte a Közel-Keleten azonban objektív tényező és mi nem mondunk le szerepünkről. A kollektív erőfeszítések hívei va­gyunk és ezen a téren azonosítom magam az elnök véleményével. Ami pedig az Izraellel való kap­csolatok felújítását illeti, úgy vé­lem, minél előbb normalizálódik a közel-keleti helyzet, annál ko­rábban lehet hozzákezdeni ennek a kérdésnek a megtárgyalásához. Számunkra aztán nem lesznek semmilyen akadályok. Részesei ni a szovjet embereknek a szabad utazást Nyugatra és a nyugatiaknak az utazást a Szovjetunióba? MIHAIL GORBACSOV: Úgy véljük, a helsinki folyamat felölel minden problémát, tehát a huma­nitárius problémákat is, s az esz­mék, információk és turisták cse­réjét. Mindezt teljes mértékben tá­mogatjuk. Úgy vélem, minél job­ban fog javulni a helyzet, annál szélesebbek lesznek a kontaktu­sok. Másrészt, minél szélesebb körűek a kapcsolatok annál gyor­sabban fog javulni a helyzet. Or­szágunk ajtajai most is minden esetben nyitva állnak mindenki előtt, amíg ez nincs összefüggés­ben olyan próbálkozásokkal, hogy ezt politikai, provokatív célokra a helyzet megrontására és a bel- ügyekbe való beavatkozásra használják ki. Mondok egy példát: amerikaiak egy csoportja úgy dön­tött, hogy kirándulást tesz a Vol­gán. Az USA különböző részeiről érkeztek. Azután szereztem erről tudomást, amikor már visszatértek Amerikába és ismertették benyo­másaikat az útról. Két gőzös az amerikaiakkal végighajózta az egész Volgát. És tudják mit mond­tak? Mindaz, amit tudtunk a Szov­jetunióról, butítás volt. Az, amit a Szovjetunióban láttunk, az em­berek és egyáltalán a Szovjetunió arról győz meg minket, hogy ugyanolyan emberek mint mi, ugyanolyan célokkal, gondolatok­kal szívélyességgel és vágyakkal. Ha tehát bizonyos központok nem fogják kihasználni az emberek közti kapcsolatok lehetőségeit, ha ezekbe nem visznek kapcsolato­kat megmérgező elemeket és ha nem fognak beavatkozni belügye- inkbe, akkor a Szovjetunió kiáll az egyenjogú csere fejlesztése mel­lett. A Szovjetunióval nem lehet úgy beszélni, ahogyan egyesek megengedik maguknak, hogy azoknak az országoknak és kor­mányoknak a tucatjaival beszélje­nek, melyeket értékteleneknek tartanak. A Szovjetunió mindenkit a megfelelő mederbe terel ha arra szükség lesz. KÉRDÉS (Europe 1 francia rádió­társaság): Főtitkár úr, ha találkozunk önnel, mindig jó híreket tudunk meg a Szovjetunióról. Szeretném meg­kérdezni, mint mondott ön az elnök­nek Szaharovról, Scsaranszkijról és Nudelováról. MIHAIL GORBACSOV: A csa­ládegyesítések, a vegyesházas­ságok kérdéseit és más humanitá­rius ügyeket az illetékes szervek fi­gyelmesen megvizsgálják. Ezt mondtam az elnöknek. KÉRDÉS (kanadai rádió): Főtitkár úr, van-e lehetősége a Szovjetunió­nak Libanonban bosszút állni állam­polgáraiért vagy megvédelmezni őket, vagy éppen olyan tehetetlen mint a nyugati országok? MIHAIL GORBACSOV: Úgy vélem, helytelen lenne tehetetlen­ségről beszélni. A Szovjetuniónak és más országoknak, beleértve Franciaországot is, minden eset­ben óriási befolyása van, és ez erre az ügyre is vonatkozik. Csak annyit mondok, hogy határozottan ellenezzük a terrorista módszere­ket. Megengedhetetlenek. Kate­gorikusan nyilatkoztunk ezzel összefüggésben, és most igénybe vettünk minden rendelkezésünkre álló eszközt, hogy megtaláljuk en­nek az ügynek a megoldását. Vé­leményem szerint, aki a terroriz­mus útjára lép, nem éri el célját. KÉRDÉS (az NDK rádiója): Úgy­szintén a főtitkárhoz van kérdésem, ön itt Párizsban sokat beszélt a világűr militarizálásának kizárásá­ról. Ami a világűrben való békés együttműködést illeti, vannak-e új konkrét tervek közös űrrepülésekre, mint három évvel ezelőtt? MIHAIL GORBACSOV: Igen, továbbra is együttműködünk Fran­ciaországgal e téren. Jó tapaszta­lataink vannak. Mérlegeltük továb­bi közös űrrepülés lehetőségét is. Véleménycserét folytattunk erről az elnökkel. A világűr békés fel- használásának és meghódításá­nak hívei vagyunk. Ebben nagy sikereket lehet elérni. Úgy gondo­lom, ismerik javaslatainkat, melye­ket erre vonakozóan az Egyesült Nemzetek Szervezetében előter­jesztettünk. Lehetséges lenne egy szervezet létrehozása, elhelyezé­se Párizsban és a világűr békés kutatásának fejlesztése. KÉRDÉS (ABC amerikai televíziós társaság): Főtitkár úr, ma reggel tett nyilatkozatában utalt arra, hogy az amerikai reagálásban a fegyverze­tek csökkentésére tett javaslatára fellelhetők a politikai demagógia elemei. Ez Reagan elnökre vonatko­zik? Ha ezt így kell értenünk, nincs ez ellentétben a Time folyóiratnak adott nyilatkozatával, hogy a genfi találkozóra való előkészületek ide­jén enyhíteni kell a retorikát? MIHAIL GORBACSOV: Ma is meg akarom erősíteni mindazt, amit a Time képviselőinek adott interjúmban mondtam. Mindjárt szeretnék figyelmeztetni arra, hogy a megjegyzés, amit tettem, abból az információból indult ki, amit kaptam. Véleményem szerint felelőtlenség lenne olyan benyo­mást kelteni, hogy propaganda jel­legű túlkapásról van szó. Ami Rea­gan úr álláspontját illeti, már el­mondtam, hogy - és erről Eudard Sevardnadze külügyminiszter elv­társ tájékoztatott engem - először éreztünk az elnöknél és azoknál, akik a megbeszélésen részt vettek - gondolok itt Shultz úrra, McFar- lan úrra és másokra - komoly hozzáállását javaslatainkhoz. Re­méljük, hogy ez így lesz a jövőben is. Nem akarunk károkat okozni az Egyesült Államok biztonságának. Ez nem része terveinknek. Nem akarjuk kijátszani az Amerikai Egyesült Államokat és nem ajánl­juk neki, hogy velünk ezt tegye. KÉRDÉS (francia újságíró): Elnök úr és főtitkár úr, találtak-e valami­lyen azonos pontokat a Közel-Kelet­tel kapcsolatos álláspontjukban, s ha igen, milyeneket? MIHAIL GORBACSOV: Az el­nök már beszélt erről. Mi hajlandó­ak vagyunk részt venni nemzetkö­zi kollektív erőfeszítsekben a kö- zel-keleti helyzet javítására. Én üdvözlöm ezt. KÉRDÉS (The Guardian brit napi­lap): A hadászati fegyverek csök­(Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents