Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-05 / 235. szám, szombat

Peter Colotka a Slovnaftban Megtekintette az új üzemegységek építkezését A szovjet-francia együttműködés formáinak tökéletesítésével (ČSTK) — Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök tegnap munkalátogatást tett a bratislavai Slovnaft vállalatnál. Megtekintette a hidrokrakkoló és a harmadik pa- rafinoldószer-gyártó üzemegység építkezését. Elkísérte öt Štefan Urban szlovák iparügyi miniszter. A hidrokrakkoló üzemegységet, amely a kőolajtermékeket a föld­felszín alatt dolgozza majd fel, 1989 elején adják át. Ivan Koper- nický, a vállalat igazgatója közöl­te: jelenleg a munkák az ütemterv szerint folynak, és adottak a felté­telek ahhoz, hogy az épitöipari munkák idei tervét 5 millió koroná­val túlteljesítsék. A harmadik parafinoldószer- gyártó részleget ugyancsak 1989 elején helyezik üzembe. Itt para- fintalanitott olajakat és más kőolaj­ipari termékeket fognak előállítani évi 150 ezer tonna mennyiségben. Várható, hogy az építés idei tervét 10 millió koronával túlszárnyalják. Munkalátogatásának végén Colotka elvtárs megtekintette a mechanikai-kémiai-biológiai szennyvíztisztítót, amelynek má­sodpercenkénti kapacitása ezer li­ter. Építését még ebben a hónap­ban befejezik. Colotka elvtárs nagyra értékelte a kivitelező szervezetek erőfeszí­téseit, és elégedetten nyilatkozott a munkák menetéről. A nemzetvédelmi miniszter napiparancsa (ČSTK) - A duklai hadművelet 41. évfordulója és a Csehszlovák Néphadsereg napja alkalmából Milán Václavík vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter napipa­rancsot adott ki, amelyben többek között ez áll: „Negyvenegy éve a Duklai-há- gónál a nagy honvédő háború egyik nagy ütközetét vívták. A har­cokban a hős Szovjet Hadsereg­gel karöltve az első csehszlovák hadtest tagjai is küzdöttek. Októ­ber 6-án közösen Csehszlovákia területére léptek, és megkezdték Baráti találkozó az NDK nemzeti ünnepe alkalmából (ČSTK) - Baráti találkozót ren­dezett tegnap Prágában Helmut Ziebart, a Német Demokratikus Köztársaság csehszlovákiai nagy­követe országának nemzeti ün­nepe, az NDK létrejöttének 36. évfordulója alkalmából. A találkozón részt vettek: Vasil Biľak, Miloš Jakeš, Antonín Ka­pek és Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Josef Haman, a CSKP KB Elnökségé­nek póttagja és Josef Havlín, a CSKP KB titkára. A vendégek között voltak még a CSKP KB osztályvezetői, a szö­vetségi és a cseh kormány minisz­terei és miniszterhelyettesei, a Szövetségi Gyűlés alelnökei, a Nemzeti Frontba tömörülő politi­kai pártok és társadalmi szerveze­tek tisztségviselői, a Csehszlovák Néphadsereg tábornoki karának tagjai, valamint más politikai és közéleti személyiségek. A szívélyes, elvtársi légkörű fo­gadáson a prágai diplomáciai tes­tület tagjai is jelen voltak. hazánk felszabadítását a fasiszta betolakodók uralma alól. Mély tisztelettel emlékezünk a szovjet katonák tízezreire, akik Csehszlovákia határán életüket áldozták szabadságunkért. Tiszte­lettel gondolunk arra a harci útra, amelyet a Szovjetunióban alakult első csehszlovák hadtest a Szov­jet Hadsereg oldalán tett meg. A fasiszta ellenséggel vívott kö­zös harcban született meg az új Csehszlovák Néphadsereg. A CSKP vezetésével és a Szovjet­unió hatékony segítségével mo­dern szocialista hadsereggé fejlő­dött, amely a Varsói Szerződés tagállamainak testvéri hadserege­ivel, elsősorban a Szovjet Hadse­reggel szövetségben kész teljesí­teni hazafias és internacionalista küldetését. A duklai hadművelet 41. évfor­dulója és a Csehszlovák Néphad­sereg napja alkalmából elrende­lem, hogy október 5-én este 8 óra­kor Prágában és Bratislavában húsz tüzérségi diszlövést adjanak le“. Felmentés (ČSTK) - Leopold Lér október 4-én kelt levelében felkérte a köz- társasági elnököt, hogy egészségi okoknál fogva mentse őt fel a szö­vetségi pénzügyminiszter tisztsé­géből. Gustáv Husák köztársasági el­nök a kérésnek eleget tett, és a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény 61. cikke­lye értelmében Leopold Lért fel­mentette a szövetségi pénzügymi­niszter tisztsége alól. Munkáspárti konferencia (ČSTK) - A dél-angliai Bournemouth- ben tegnap befejeződött az ellenzéki Munkáspárt évi konferenciája. A dele­gátusok annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a jelenlegi kormányzat alatt az országban szüntelenül meg­sértik az emberi jogokat. Az SZVSZ ünnepi ülése (ČSTK) - Moszkvában a Szak- szervezetek Székházában tegnap ünnepi ülést tartott a Szakszerve­zeti Világszövetség főtanácsa a szervezet megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Az össze­jövetelen részt vettek a szövetség tagszervezetei, valamint több nemzetközi és regionális szak- szervezeti tömörülés képviselői is. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsának küldöttségét Karéi Hoffmann, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZVSZ alelnöke, az SZKT elnöke vezette. A dísz­vendégek között foglalt helyet Va­szilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének első alelnöke és Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke. Sztyepan Salajev, az össz- szövetségi Központi Szakszerve­zeti Tanács elnöke ünnepi beszé­dében rámutatott arra, hogy az SZVSZ létrejöttét a német fasiz­mus és a japán militarizmus felett aratott győzelem tette lehetővé. Hangsúlyozta, hogy a szövetség létezésének négy évtizede alatt következetesen védelmezte a dol­gozók érdekeit a kapitalista ki­zsákmányolás elleni harcban. A szakszervezeti képviselőknek Romes Csandra tolmácsolta a Bé­ke-világtanács jókívánságait. Hangsúlyozta, hogy az SZVSZ kezdeményezésére létrejött Béke­világtanács továbbra is a nemzet­közi biztonságért és a társadalmi haladásért folyó küzdelem élén áll. Evžen Erban, az SZVSZ alakuló kongresszusának résztvevője ki­jelentette: a szervezet fennállása óta beigazolódott, hogy terrorral és erőszakkal nem lehet elfojtani az emberek béke és haladás utáni vágyát. A jubileumi ülés résztvevői nyi­latkozatot fogadtak el, amelyben a tagszervezeteket a nemzetközi szakszervezeti mozgalom akció­egységének megszilárdítására szólítják fel. Az SZVSZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a szov­jet főváros dolgozói ünnepi nagy­gyűlésen vettek részt. (Folytatás az 1. oldalról) ügyminiszter csütörtökön ellátoga­tott az UNESCO párizsi központ­jába, ahol találkozott Amadou Mokhtar Mbowval, a nemzetközi szervezet főigazgatójával. A véle­ménycsere során aláhúzták, hogy az UNESCO az ENSZ fontos in­tézménye, a tudomány, a kultúra és nevelésügy terén folytatott együttműködés fejlesztésének, a népek külcsönös megértésének jelentős eszköze. Mihail Gorbacsov tegnap, fran­ciaországi látogatásának utolsó előtti napján zárómegbeszélést folytatott az Elysée-palotában Francois Mitterrand francia állam­fővel. Az eszmecseréken kulcs- fontosságú nemzetközi problémá­kat és a kétoldalú kapcsolatokat érintő több kérdést megvitatták. A globális problémák közül a leg­nagyobb figyelmet a leszerelési kérdéseknek szentelték, különös tekintettel a szovjet vezető csütör­tökön Párizsban előterjesztett új javaslataira. A Mihail Gorbacsov kíséreté­ben tartózkodó Eduard Sevardna­dze, az SZKP KB PB tagja, kül­ügyminiszter és francia kollégája, Roland Dumas tegnap aláírta az 1986-1990-es évekre szóló szov­jet-francia gazdasági együttmű­ködési megállapodást, valamint a jövedelmek kettős adóztatását eltörlő egyezményt. A két megállapodás ünnepé­lyes aláírásánál jelen volt Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand is. Az SZKP KB főtitkára tegnap délután a Párizs melletti Poissy- ben megtekintette a Peugeot au­tógyár helyi üzemét. Az autógyár vezetői tájékoztatták a szovjet vendéget az üzem korszerűsíté­séről, amelynek eredményekép­pen a meglevő termelési csarno­kokban nagy teljesítményű mo­dern technikai berendezéseket helyeztek üzembe. Mihail Gorba­csov a robotokkal felszerelt rugal­mas technológiai rendszerek munkája felől érdeklődött. Itt na­ponta ezer darab 3 különböző fajta Peugeot személygépkocsit gyár­tanak. Jacques Calvet, a Peu- geot-Citroén konszern igazgató tanácsának elnöke szorgalmazta a szovjet vállalatokkal való együtt­működés bővítését. Az üzemláto­gatásra Mihail Gorbacsovot elkí­sérte Edith Cresson iparátszer­vezési és külkereskedelmi mi­niszter. A szovjet vendég ezután a pári­zsi Lenin-múzeumba látogatott, ahol a szovjet állam megalapítója 1909 és 1912 között élt. Mihail Gorbacsov itt találkozott Georges Marchais-val, a Francia Kommu­nista Párt főtitkárával. Az SZKP KB főtitkára este a Szovjetunió párizsi nagykövetségén Mitterrand francia államfő tiszteletére díszva­csorát adott. Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand a tárgyalások után két­órás sajtóértekezleten tájékozta­tott megbeszéléseik eredménye­iről. Mitterrand elnök bevezetőjében megerősítette, hogy Franciaor­szág érdeklődést tanúsít a Szov­jetunióval való párbeszéd és a legújabb szovjet javaslatok iránt. Azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a háromnapos megbeszélé­sek elősegítik a világ előtt álló súlyos problémák megoldását. A francia államfő rámutatott an­nak szükségességére, hogy a nemzetközi kapcsolatokban vissza kell térni az enyhüléshez, és ezzel összefüggésben méltatta a Szovjetunió által indítványozott lényeges nukleáris fegyverzet­csökkentést. Most arról van szó, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a genfi tárgyaláso­kon és a minden ország számára rendkívül fontos, közelgő Reagan -Gorbacsov találkozón megálla­podást érjen el az atomfegyverek korlátozásáról. Ez azonban csak abban az esetben érhető el, ha a lázas fegyverkezés nem terjed ki a világűrre. Mitterrand a továbbiakban hangsúlyozta a katonai egyensúly szükségességét, és megerősítet­te, hogy Franciaország nem vesz részt a világűr militarizálásában. Reményét fejezte ki, hogy erről a kérdésről Genfben mindenki számára elfogadható kompro­misszum jön létre. A stockholmi konferenciáról szólva a francia elnök síkraszállt az előrelépés mellett ezen a fóru­mon és rámutatott arra, hogy megoldásra váró sürgető regioná­lis problémákat is megvitattak a háromnapos szovjet-francia tár­gyalásokon. Áttekintették többek között a kétoldalú gazdasági, tu­dományos és műszaki együttmű­ködés kérdéseinek széles körét, valamint a világűr békés célú ki­használását célzó közös együtt­működést is. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy tekintet nélkül a politikai rendszer, az ideo­lógiák és a nézetek eltérőségére, valamennyiünknek szükségkép­pen keresnünk kell a jobb világhoz vezető utat, ahhoz a világhoz, amelyet a kölcsönös megértés, a párbeszéd és az együttműködés jellemezne. Franciaország az ilyen irányú törekvésekben a Szovjetunió fontos partnere. A továbbiakban utalt arra, hogy a megbeszéléseken eszmecserét folytatnak arról, Franciaország és a Szovjetunió miként járulhatna hozzá a nemzetközi helyzet meg­javításához. Hangsúlyozta: ez ar­ról tanúskodik, hogy a két ország vezetői tisztában vannak a világ sorsa iránti nagy felelősségükkel. A megbeszélések fókuszában a veszélyesen kiéleződött jelenle­gi nemzetközi helyzet időszerű kérdései álltak. Leszögezték, hogy a megítélésekben tapasztalható különbözőségek ellenére a felek egyetértettek abban, hogy fordula­tot kell elérni s a konfrontációtól át kell térni a nemzetközi helyzet megjavításához. Mihail Gorba­csov úgy vélte, hogy reális lehető­ség kínálkozik az enyhüléshez va­ló visszatéréshez. A megbeszélések egyik köz­ponti témája volt az útkeresés a lázas fegyverkezés leállításá­hoz. Mihail Gorbacsov részletesen megmagyarázta azokat az új szovjet javaslatokat, amelyeket Genfben terjesztettek az Egyesült Államok elé. Kijelentette, hogy Franciaország és személyesen Mitterrand elnök ezeket az indítvá­nyokat fontosaknak és konstruktí­vaknak tartja. Az SZKP KB főtitká­ra megerősítette, hogy a Szovjet­unió kész az atomfegyverek radi­kális csökkentésére. Véleményünk szerint eljött a konkrét lépések ideje - állapítot­ta meg. Új radikális leszerelési javaslataink konstruktív jelleget adhatnak a genfi tárgyalásoknak. A szovjet külügyminiszternek Rea­gan amerikai elnökkel és Shultz külügyminiszterrel folytatott meg­beszéléseinek eredményei ezt bi­zonyos fokig elősegítették. Ezúttal nem hallottunk - mint eddig szo­kásosan - az ún. szovjet propa­gandafogásra vonatkozó elcsépelt sztereotip válaszokat. De az is meglehet, hogy most keresik az új érveket. Mostani megbeszéléseinken sok időt szenteltünk az európai biztonság kérdésének - mondotta Mihail Gorbacsov. A két ország tapasztalatait felhasználhatnák ar­ra, hogy miként lehetne a Helsinki­ben megkezdődött folyamatnak új ösztönzést adni és konstruktív hozzáállást elérni. A Szovjetunió meggyőződése szerint az európai helyzet megjavítása döntően be­folyásolná az egész nemzetközi helyzet alakulását. Az SZKP KB főtitkára hangsú­lyozta, hogy párizsi tárgyalásainak lefolyása nyomán bízik a kétoldalú politikai párbeszéd és az együtt­működés felélénkülésében. Az utóbbi években a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok gyor­sabban bővültek, de még nem felelnek meg a két ország lehető­ségeinek. A sajtóértekezlet további részé­ben az újságírók elsősorban az új szovjet javaslatokkal összefüggő kérdéseket tettek fel. Az új szovjet leszerelési javaslatok sajtóvisszhangja (ČSTK) - A francia parlamentben csütörtökön Mihail Gorbacsov által ismerte­tett legújabb szovjet leszerelési javaslatok a nemzetközi érdeklődés figyelmének homlokterébe kerültek. Ronald Reagan amerikai elnök rög­tönzött sajtóértekezletet tartott Cincin­natiban (Ohio állam), s újságírók előtt kijelentette, a szovjet vezető javaslatai „változást jelentenek a Szovjetunió eddigi magatartásában és tartalmaz­hatnak pozitív elemeket“. Ugyanakkor sietett gyorsan hozzáfűzni, hogy az USA továbbra is folytatni fogja a világűr militarizálásával kapcsolatos kutatáso­kat. Azzal kapcsolatban, hogy a Szov­jetunió hajlandó közvetlen tárgyaláso­kat folytatni Franciaországgal és Nagy- Britanniával a közepes hatótávolságú atomrakétákról, elmondotta, hogy ez­zel szemben az USA-nak „nincsenek fenntartásai", mivel e három országra tartozik, hogy miről fognak tárgyalni. Reagan szerint az Egyesüt Államok­nak még alaposan át kell tanulmányoz­nia az új szovjet kezdeményezéseket, mielőtt értékelné azokat. Csehszlovák felszólalás Stockholmban (ČSTK) - Stockholmban az európai biztonság- és bizalomerősítő intézke­désekről tárgyaló konferencián tegnap felszólalt Jaromír Johanes csehszlo­vák külügyminiszter-helyettes. A jelenlevők figyelmét ismét felhívta a szocialista országok által előterjesz­tett korábbi javaslatokra, majd a konfe­rencia jelenlegi állásával összefüggés­ben leszögezte: reális feltételek jöttek létre ahhoz, hogy a fórumon megkezd­jék a politikai és katonai jellegű konkrét intézkedések kidolgozását. Rámutatott arra, hogy Csehszlovákia a többi szo­cialista országhoz hasonlóan arra tö­rekszik, hogy a stockholmi konferencia eredményesen fejeződjön be és hoz­zájáruljon az enyhülési folyamat továb­bi elmélyítéséhez. A stockholmi fórumon is ezekben a napokban a Mihail Gorbacsov által ismertetett új szovjet kezdeményezés állt. Oleg Grinyevszkij szovjet küldött­ségvezető arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az új indítványok célja alapvető fordulatot elérni a nemzetközi helyzet alakulásában. Hans-Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter üdvözölte az atomfegyverek csökkentésére vonat­kozó szovjet kezdeményezést, s kije­lentette, hogy a Nyugatnak erre saját ellenjavaslatokkal kellene reagálnia. Mint mondotta, szükséges, hogy a nyu­gati országok a fegyverzetellenőrzés­ről folytatott hasznos párbeszédhez saját javaslataikkal járuljanak hozzá. Genscher Geoffrey Howe brit külügy­miniszterrel tárgyalt Bonnban, s a je­lentések szerint mindketten egyetértet­tek abban, az SZKP KB főtitkára által ismertetett javaslatok „érdekesek és megérdemlik, hogy a nyugati országok gondosan áttanulmányozzák“. Kohl kancellár egyik közeli munka­társa pedig kijelentette: a bonni kor­mányt jól tájékoztatták Gorbacsov és Mitterrand párizsi tárgyalásairól, és az új szovjet javaslatokkal kapcsolatos hi­vatalos álláspontját a jövő héten teszi közzé. Denis Healey, a brit Munkáspárt egyik vezetője szerint a szovjet javas­latok „nagyon ösztönzöek“, szerinte hozzájárulnak az európai biztonság erősítéséhez. A Thatcher-kormány a brit-szovjet tárgyalásokra vonatkozó javaslatra még hivatalosan nem rea­gált, csupán annyit közölt, hogy gon­dosan tanulmányozzák a kérdést. A The Guardian és a Financial Times teljesen szokatlan módon hosszú idé­zeteket közölt a Gorbacsov-beszédból. A szovjet-brit és a szovjet-francia tár­gyalások megkezdésére tett ajánlatot teljesen új kezdeményezésnek nevez­ték. A Financial Times szerint Párizs­nak és Londonnak ki kellene nyilvání­tani, hogy ugyancsak hajlandó hozzá­járulni az atomfegyverkezés korlátozá­sához. A kínai lapok bő terjedelemben fog­lalkoznak a párizsi tárgyalásokkal. Ki­emelik a közepes hatótávolságú atom­fegyverekkel kapcsolatos szovjet ja­vaslatokat. A Zsenmin Zsipao, A Kinai KP KB lapja Mitterrand szavait is idézi, főleg azt, amelyben a francia államfő kifejti, hogy a francia-szovjet együtt­működés Párizs külpolitikájának egyik alapját képezi. A párizsi sajtó a szovjet főtitkár által ismertetett javaslatokat „rendkívüli eseményként“, nagy „meglepetés­ként“, „óriási jelentőségű kezdemé­nyezésként" harangozta be. S mivel hivatalos amerikai, francia vagy brit válasz még nem született a szovjet javaslatokra, a tegnapi francia lapok ezért eléggé furcsán hatottak. Például a Libération azt a „ragyogó módot" emeli ki, amellyel Mihail Gorbacsov a ja­vaslatait ismertette. Majd hozzáfűzi, nem lehet kétséges, hogy a Szovjet­unió diplomáciai offenzívát kezdett. A Le Figaro hasonló szellemben meg­állapítja, a nagy jelentőségű javasla­tokra most is a szokásos frázisokkal válaszolni veszélyes dolog lenne. A L'Humanité szerint Mihail Gorba­csov azért választotta Párizst a javas­latok ismertetésének színhelyéül, mert lehetőséget kívánt adni Franciaország­nak, hogy teljes mértékben eljátszhas- sa a reá váró szerepet az európai és nemzetközi porondon. ÚJ szú 2 1985. X. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents