Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-30 / 256. szám, szerda

A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK PROGRAMJA (Folytatás a 7. oldalról) szerinti javadalmazás marad. Folyamato­san tökéletesíteni kell a munkabérek rend­szerét, arra törekedve, hogy az teljes mér­tékben tekintetbe vegye a munka mennyi­ségét és minőségét, feltételeit és eredmé­nyeit, ösztönözze a dolgozók szakképzett­ségének emelését, a munkatermelékeny­séget, a termékek minőségének javítását, a takarékoskodást minden forrással. A munkabéreknek és a dolgozók életszín­vonalának kifejezetten ezen az alapon kell emelkedniük. A közvagyon gyarapodásá­val arányosan növekednek majd a mini­málbérek, s folytatódik a lakossági adók csökkentésének politikája. A párt elvi jelen­tőséget tulajdonít a nem munkával szerzett jövedelmek erélyes felszámolásának, az elosztás szocialista elveitől való mindenne­mű eltérés megakadályozásának, fellép a jövedelmek és javak társadalomellenes módon való újraelosztása, az élósködés, a spekuláció ellen. Folytatódni fog a társadalmi fo­gyasztási alapok gyorsított ütemű nö­velése és elosztásuk tökéletesítése. Ezek­nek az alapoknak mind nagyobb szerepet szánunk az ingyenes közoktatás, az egészségügy és a társadalombiztosítás ál­lami rendszerének fejlesztésében, a dolgo­zók üdültetési lehetőségeinek javításában, s abban, hogy enyhítsük azokat a szocia­lizmusban még objektíve elkerülhetetlen különbségeket, amelyek az egyes állam­polgárok, családok, társadalmi csoportok anyagi helyzetében megmaradnak. Igyek­szünk kiegyenlíteni a gyermeknevelés szo­ciális, gazdasági és kulturális feltételeit, hozzájárulni ahhoz, hogy megszűnjék a la­kosság egyes csoportjainak hátrányos helyzete. Elsőrendű fontosságú feladatnak tekint­jük a lakosság jó minőségű és szé­les választékú fogyasztási cikkek iránti növekvő igényének teljes ki­elégítését élelmiszerekkel, jó minőségű és tetszetős ruhákkal és lábbelivel, bútor­ral, kultúrcikkekkel, korszerű háztartási gé­pekkel és cikkekkel. Tovább fejlődik a kereskedelem és a közétkeztetés. Megerősödik anyagi­műszaki bázisuk, kultúráltabbá válik a ki­szolgálás. Tovább fejlődnek a fogyasztási szövetkezetek, amelyek arra hivatottak, hogy tökéletesítsék a falusi kereskedelmet, megszervezzék a mezőgazdasági termé­kek felvásárlását és értékesítését. Megőrzi jelentőségét a kolhozpiac. A lakosság reál- jövedelmének növelése érdekében alakít­juk a kiskereskedelmi árpolitikát. Nagy jelentőségű lépésekre készülünk a modern, magasan fejlett szolgál­tatási szféra megteremtése érdekében. A szolgáltatások mennyiségi növelése, vá­lasztékuk szélesítése és minőségük javítá­sa lehetővé teszi a lakosság növekvő igé­nyeinek teljesebb kielégítését a közszol­gáltatások, a közlekedés, a szolgáltató ipar, a szociális és kulturális létesítmények tekintetében, továbbá a házimunka meg­könnyítését, a pihenés és a tartalmas sza­badidő-felhasználás, a teljes értékű kikap­csolódás feltételeinek javítását. Gyorsított ütemben fejlődnek majd a szolgáltatások vidéken és az újonnan telepített körze­tekben. A párt különleges társadalmi jelentősé­gű feladatnak tekinti a lakáskérdés meg­oldását, s azt a célt tűzi ki, hogy a 2000. évig gyakorlatilag minden egyes szovjet családnak saját otthona - lakása vagy háza - legyen. Ezt a célt nagyarányú, állami eszközökkel finanszírozott lakásépí­téssel, a szövetkezeti és egyéni építkezési formák bővítésével, továbbá a meglevő lakások renoválásával, felújításával, álla­gának megóvásával, a lakáselosztás foko­zottabb ellenőrzésével kívánjuk elérni. Kü­lönösen nagy figyelmet fordítunk majd a la­kásépítés minőségére, a lakások komforto­sabbá tételére, a jobb tervezésre, a laká­sok és a házak műszaki felszereltségének tökéletesítésére. A jövőben esztétikusabb építészeti meg­oldásokra tartunk igényt, és magasabb követelményeket támasztunk a község- és városrendezés tekintetében is. A települé­seknek a termelési övezetek, a lakónegye­dek, a társadalmi, kulturális és oktatási intézmények ésszerű együttesét kell alkot­niuk, amelyhez hozzá tartoznak a sportlé­tesítmények, a kereskedelmi és közellátási üzemek, a közlekedés, vagyis minden, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a lehető leg­kedvezőbb feltételeket teremtsük meg az ott lakók munkájához, mindennapi életé­hez és pihenéséhez. A jövőben nagyobb mértékben használjuk fel a lakosság anya­gi eszközeit is a lakásviszonyok, a kulturá­lis és létfeltételek, a pihenés, a turizmus feltételeinek javítására és más célokra. A szovjet emberek egészségének javítása, aktív élettartamának meghosz- szabbítása elsőrendű fontosságú feladat. A párt feladatul tűzi ki a városi és a falusi lakosság szükségleteinek általános és tel­jes kielégítését a magas színvonalú orvosi ellátás tekintetében, s feladatának tekinti az orvosi ellátás minőségének gyökeres megjavítását. Ennek érdekében tervbe vet­tük a lakosság általános rendelőintézeti ellátási rendszerének bevezetését; az anya- és csecsemővédelmi intézmények, a poliklinikák, a kórházak és szanatóriu­mok hálózatának továbbfejlesztését és korszerű gyógyászati berendezésekkel va­ló ellátását; a teljes ellátottság biztosítását gyógyszerekből, gyógyászati és egészség­ügyi-higiéniai eszközökből. A lakosság egészségéről történő gon­doskodásban, az egyéniség harmonikus fejlődésében, az ifjúságnak a munkás élet­re és a haza védelmére való felkészítésé­ben növekvő szerepe lesz a testneve­lésnek és a sportnak, valamint an­nak, hogy ez a tevékenység a min­dennapi élet részévé váljék. El kell érni, hogy minden ember fiatal korától kezdve törődjék fizikai állapotának tökéle­tesítésével, megfelelő ismeretekkel rendel­kezzék a higiénia és az elsősegély-nyújtás területén, és egészséges életmódot foly­tasson. Az SZKP óriási jelentőséget tulajdonít a családról való fokozottabb gon­doskodásnak. A család mind fontosabb szerepet tölt be a felnövekvő nemzedék egészségének javításában, illetve nevelé­sében, a gazdasági és társadalmi haladás biztosításában, a demográfiai folyamatok javításában. A családban formálódnak az ember jellemvonásai, ott alakul ki viszonya a munkához, a legfontosabb erkölcsi, esz­mei és kulturális értékekhez. A társadalom mélységesen érdekelt abban, hogy a csa­lád szilárd, lelkileg és morálisan egészsé­ges legyen. Ebből kiindulva a párt feltétle­nül szükségesnek tartja a család megszi­lárdítását, s azt, hogy segítséget nyújtson társadalmi funkciójának betöltéséhez, a gyermekneveléshez, hogy bővítse a sok- gyermekes és fiatal családok anyagi és lakásviszonyainak, életfeltételeinek javítá­sát célzó intézkedések körét. El kell mélyí­teni az együttműködést a család, az iskola és a munkahelyi kollektívák között, és növelni a szülők felelősségét a gyermekne­velésben. Szüntelen gondoskodás tárgya a párt részéről az anya szerepét vállaló nők helyzetének javítása. Ennek érdeké­ben kedvezőbb feltételeket teremtenek az anyaság valamint a nőknek a termelésben és a társadalmi tevékenységben való rész­vétele közötti összhang biztosításához. Külön figyelmet szentelnek az anyasági- és csecsemővédelemre, megnő a szülés előtti szabadság, valamint a gyermekgon­dozási szabadság időtartama. Bővül a sza­natóriumok, üdülők és családi pihenést szolgáló panziók hálózata. A női munka sokféle formáját fejlesztik, nagyobb mér­tékben fogják alkalmazni a nők kívánságá­ra a lépcsőzetes munkakezdést és a rövi­dített munkanapot. Intézkedések széles körét hajtjuk végre a felnövekvő nemzedék neveléséhez szükséges feltételek biztosítása érde­kében. Már a legközelebbi jövőben teljes mértékben kielégítjük a gyermekintézmé­nyek iránti szükségletet. Bővül az úttörőtá­borok, az építőtáborok és sporttáborok, az úttörőházak, a tudományos-műszaki és művészeti alkotóházak hálózata. Emelked­nek az étkeztetési normák az óvodákban, bölcsődékben és a szakiskolákban. A párt hangsúlyosan szükségesnek tart­ja, hogy lényegesen nagyobb figyelmet fordítson az ifjúság szociális prob­lémáira és mindenekelőtt szükségletei­nek teljesebb kielégítésére a munkában és a mindennapi életben, az oktatás és a mű­velődés területén, a szakmai és hivatali előmenetelben, s a szabadiő ésszerű fel- használásában. Az SZKP továbbra is folyamatosan gondoskodik a nyugdíjasok és a há­borús veteránok anyagi helyzeté­nek javításáról, az idős állampolgárok­ról, a rokkantakról, a háborúkban elesettek családjairól, mindezeknek a rétegeknek a szociális, egészségügyi és kulturális ellá­tásáról. Rendszeres időközönként emel­kedni fognak a nyugdíjak, mindenekelőtt a minimális és a régebben megállapított nyugdíjak. A kolhoztagok nyugdíjbiztosítá­sa fokozatosan közeledik majd a munká­sok és alkalmazottak számára megállapí­tott szinthez. Fejlesztik a szociális otthonok és a rokkantakat befogadó intézmények hálózatát, javul bennük az ellátás. Nagy jelentőségű társadalmi és gazdasági fela­dat azoknak a lehetőségeknek a szélesíté­se, amelyek biztosítják, hogy a nagy ta­pasztalatokkal rendelkező nyugdíjasok erejüköz mérten részt vehessenek a mun­kában, a társadalmi életben és a neve­lésben. A nép életkörülményeinek javításában mind nagyobb jelentőségű a társadalom és a természet, az ember és a természeti környezet kölcsönhatása. A szocialista tár­sadalom, amely tudatosan építi jövőjét, tervszerűen, gondosan használja fel a ter­mészeti kincseket és élenjár abban a küz­delemben, amelyet az emberiség bolygónk természeti kincseinek megőrzéséért és gyarapításáért folytat. A párt feltétlenül szükségesnek tartja a természeti kincsek kiaknázása feletti ellenőrzés erősítését, a lakosság ökológiai nevelésének bőví­tését. Az osztálykülönbségek leküzdése, a szociálisan egynemű társadalom kialakítása A mostani fejlődési szakaszban a társa­dalmi viszonyok fejlődésének fontos tör­vényszerűsége a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmi­ség közeledése, az osztálynélküli társadalmi szerkezet létrejötte a munkásosztály döntő szerepének fennmaradása mellett. A munkásosztály politikai tapasztalata, magas fokú öntudata, szervezettsége és akarata forrasztja eggyé egész társadal­munkat. A munkásosztály általános mű­veltségének és szakmai képzettségi szín­vonalának emelkedése, termelési és társa­dalmi-politikai aktivitásának növekedése egyszersmind növeli ennek az osztálynak az élcsapatszerepét a szocializmus tökéle­tesítésében, a kommunista építés egész folyamatában. A párt mezőgazdasági politikájának kö­vetkezetes végrehajtása során megy vég­be a mezőgazdasági munka ipari jellegűvé válása, a város és a falu közötti lényeges szociális, kulturális és életmódbeli különb­ségek elmosódása. A parasztság életfor­mája és munkájának jellege mindinkább hasonlóvá válik a munkásosztály életfor­májához és munkájának jellegéhez. Az említett osztályok közötti különbsé­gek leküzdése, az osztálynélküli társada­lom létrejötte országunkban a kommunista formáció első, szocialista szakaszának tör­ténelmi keretei között megy végbe. A termelőerőkben végbemenő forradal­mi átalakulások azt eredményezik, hogy a munkások és kolhozparasztok széles tömegeinek tevékenységében megnő a szellemi munka aránya. Egyidejűleg számszerűen gyarapodik az értelmiség, növekszik alkotó részvétele az anyagi ter­melésben és a társadalmi élet más terüle­tein. Mindez elősegíti a lényeges különbsé­gek fokozatos megszűnését a fizikai és a szellemi munka között, az összes társa­dalmi csoport közeledését. Ezeknek a kü­lönbségeknek a teljes leküzdése, a szociá­lisan egynemű társadalom létrejötte a kom­munizmus magasabb szakaszában fejező­dik be. Az SZKP minden eszközzel elősegíti majd az osztály- és a társadalmi különbsé­gek leküzdését. Amíg ilyen különbségek vannak, a párt elsőrendű fontosságú fela­datának tekinti, hogy politikájában tüzete­sen számításba vegye az osztályok és társadalmi csoportok érdekeinek sajátos­ságait. Nagy figyelmet fog fordítani az ország különböző területein élő lakosság munka- és életfeltételeinek kiegyenlíté­sére. A szovjet társadalom szerkezetében megnő a dolgozókollektívák szere­pe. A párt minden eszközzel igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy minden dolgozó­kollektíva a nép szocialista önkormányza­tának társadalmi sejtjévé váljék, hogy meg­valósuljon a dolgozók mindennapi tényle­ges részvétele az üzemek, intézmények és szervezetek munkájával, a fejlesztéssel, a személyiség alkotó erőinek felhasználá­sával kapcsolatos kérdések megoldásá­ban. Szükségesnek tartja továbbá céltudato­san növeli a dolgozókollektívák befolyá­sát a társadalmi élet minden területén, s egyidejűleg növelni felelősségüket a gaz­dasági, társadalmi és kulturális fejlődés konkrét feladatainak megoldásáért. A szocialista nemzetek és nemzetiségek további fejlődése és közeledése Az SZKP tevékenységében körültekintő­en figyelembe veszi a szovjet társadalom soknemzetiségű jellegét A megtett út eredményei meggyőzően bizonyítják: a múltból örökölt nemzetiségi kér­dést a Szovjetunióban sikerrel megoldották. A szovjet társadalomban a nemzetiségi viszonyokat a nemzetek és nemzetiségek további felvirágzása és fo­lyamatos közeledése jellemzi, amely az önkéntesség, az egyenlőség, a testvéri együttmüködés alapján megy végbe. Meg­engedhetetlen ebben a tekintetben a folya­matok mesterséges erőltetése, csakúgy, mint a fejlődés megérett objektív irányzata­inak feltartóztatása. Ez a fejlődés a távoli történelmi távlatban a nemzetek teljes egy­ségét hozza magával. Az SZKP abból indul ki, hogy soknem­zetiségű szocialista államunkban a közös munka és az együttélés folyamatában több mint száz nemzet és népcsoport körében törvényszerűen jelentkeznek új felada­tok a nemzetiségi viszonyok tökéle­tesítésében. A párt ezeket a lenini nem­zetiségi politika kipróbált elvei alapján ol­dotta meg és oldja meg a jövőben is. Ezen a területen a következő fő feladatokat tűzi ki:- a soknemzetiségű szovjet állam min­den módon való megerősítése és fejleszté­se. Az SZKP továbbra is erősíteni fogja egységes, soknemzetiségű szövetségi ál­lamunkat. Következetesen harcolni fog a lokálpatriotizmus és a nemzeti szűklátó­körűség minden megnyilvánulása ellen, és ezzel egyidejűleg folyamatosan gondosko­dik arról, hogy a köztársaságok, autonóm területek és autonóm körzetek szerepe tovább növekedjék az egész nép feladatai­nak megoldásában, valamennyi nemzeti­séghez tartozó dolgozó tevékenyen ve­gyen részt a hatósági és igazgatási szer­vek munkájában. A szocialista föderaliz­mus és a demokratikus centralizmus lenini elveinek alkotó alkalmazása alapján gaz­dagodnak majd a nemzetek közötti kap­csolatok formái az egész szovjet nép, min­den nemzet és nemzetiség érdekében;- az egyes köztársaságok anyagi és szellemi potenciáljának növelése az egy­séges népgazdasági komplexum keretei­ben. A szövetségi és autonóm köztársasá­gok, autonóm területek és körzetek kezde­ményezéseinek összehangolása, az or­szágos méretű központi irányítás lehetővé teszi az egész ország erőforrásainak, a he­lyi természeti és egyéb sajátosságoknak az ésszerű felhasználását. Feltétlenül szükséges, hogy következetesen mélyül­jön a munkamegosztás a köztársaságok között, kiegyenlítődjenek a gazdálkodás feltételei, ösztönözzék a köztársaságok te­vékeny részvételét új területek gazdasági kiaknázásában, fejlődjék a munkások és műszaki szakemberek köztársaságközi cseréje, szélesedjék és javuljon a maga­san képzett szakemberek nevelése az or­szágban élő valamennyi nemzet és nép­csoport tagjai körében;- a tartalmában szocialista, nemzeti for­májában sokrétű, szellemében pedig inter­nacionalista, egységes szovjet kultúra fej­lesztése - a Szovjetunió népeinek különle­ges, haladó hagyományai és legjobb ered­ményei alapján -, a nemzeti kultúrák gya­rapodása és közeledése, kölcsönös kap­csolataik erősítése mind gyümölcsözőbbé teszi egymás gazdagításának folyamatát, a legszélesebb lehetőségeket nyitja meg a szovjet emberek előtt ahhoz, hogy része­süljenek mindazon értékekből, amelyeket az ország összes nemzetének tehetsége hozott létre. A jövőben is biztosítani fogjuk a Szovjet­unió minden állampolgára számára anya­nyelvének szabad fejlesztését, és egyenjo­gú használatát. Emellett, tekintve, hogy az orosz nyelvet a szovjet emberek önkénte­sen elfogadták a nemzetek közötti érintke­zés eszközeként, ennek a nyelvnek az elsajátítása a nemzeti nyelv mellett, hozzá­férhetőbbé teszi mindenki számára a tudo­mány és a technika, a hazai és a világkul­túra eredményeit. A párt abból indul ki, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes megva­lósítása, a népek barátságának minden módon való erősítése a szocializmus töké­letesítésének szerves része, a társadalmi gyakorlat által igazolt folyamat, amely sok- nemzetiségű szocialista hazánk további felvirágzásához vezet. IV. A szovjet társadalom politikai rendszerének fejlődése A szocialista forradalom eredménye­képpen létrejött proletárdiktatúra fontos szerepet játszott az új társadalom megte­remtésében. E folyamatban maga is válto­zásokon ment át. A kizsákmányoló osztá­lyok felszámolásával fokozatosan érvényét veszítette az általa végrehajtott funkció, hogy elnyomja a megdöntött kizsákmányo­lok ellenállását, és teljes erővel kezdtek megvalósulni fő, alkotó feladatai. A prole­tárdiktatúra, miután teljesítette történelmi küldetését, valamennyi dolgozó politikai szervezetévé nőtt át, a proletár állam pedig össznépivé vált. Ez az állam hazánkban a szocializmus tökéletesítésének fő eszkö­ze lett, míg nemzetközi szinten a szocialis­ta vívmányok védelmével, a világszocializ­mus pozícióinak megszilárdításával, az imperialista erők agresszív politikájával va­ló szembenállással, a valamennyi néppel folyó békés együttműködés fejlesztésével kapcsolatos funkciót tölti be. Az SZKP úgy véli, hogy a fejlődés jelenlegi szakaszában a társada­lom politikai rendszere fejlesztésé­nek stratégiai vonala a szovjet de­mokrácia tökéletesítése, a nép (Folytatás a 9. oldalon) ÚJ SZÚ 8 1985. X. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents