Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-22 / 249. szám, kedd

Levelezőink írják A partizánskej Augusztus 29. Cipőgyár komáromi (Komárno) üzeme 5221-es számú műhelyé­nek valamennyi varrórészlegén már évekkel ezelőtt bevezették a szaratovi munkamódszert. A ci­pőgyárban egy-egy lábbeli elké­szítéséhez mintegy húsz művelet szükséges, így nem lehet a kész termékért vállalni az önellenőrzési jogot. Hamran Olga, a műhely Felkészültek a télre A lakások fűtése, a melegvíz­szolgáltatás és a velejáró karban­tartási munkák a fő feladatai a szepsi (Moldava nad Bodvou) székhellyel működő Kassa (Koši- ce)-vidéki Járási Lakásgazdálko­dási Vállalatnak. Zupko István, a vállalat igazga­tója elmondta, hogy a nyári nagy­javításokat az elmúlt évek tapasz­talataiból kiindulva szervezték meg. Időben elvégezték a hőener­getikai berendezések nagyjavítá­sát, kicserélték a szivattyúberen­dezéseket. Sikerült állandósítani­uk a már tizennégy éve ideiglene­sen működő tornai (Turnanske Podhradie) kaz^nházat két új, nagy teljesítményű kazán felépíté­sével. A javítások nyolcvan száza­lékát karbantartó részlegük dolgo­zói végezték el. Az évek óta tartó raktározási gondjaik ellenére, a kelet-szlovákiai szénraktárral kötött szerződés értelmében, szeptember végéig tüzelőanyag­szükségletük 82 százalékát bizto­sították. Ez a mennyiség lehetővé teszi a zavartalan fűtést a legna­gyobb fagyok idején is. Márkus László Két járás életéből Három járás SZISZ-tagjai találkoz­tak a napokban Rozsnyón (Rožňava) A három napig tartó értekezleten részt vett a baráti Olomouci járás negyven képviselője és a Szovjetunióbeli baráti Mezsgoria város több mint negyven küldötte is. A vendégek megtekintették a járás történelmi nevezetességeit és természeti szépségekben bővelkedő vidékeit. Sportversenyt is rendeztek számukra, amelyen összemérték ere­jüket és ügyességüket. A találkozó résztvevői felkeresték a járás nagyobb üzemeinek SZISZ alapszervezeteit és szerződést írtak alá kölcsönös együttműködésükről. A közelmúltban kezdték meg műkö­désüket Rozsnyón a járási pionírház szakkörei A technika iránt érdeklődők tizenöt csoportban fejleszthetik tovább tudásukat. Az idén alakult meg az ifjú programozók csoportja, amelynek munkáját Ján Greššo irányítja. Huszonhárom fiatal pedagógus kezdte meg munkáját az idei iskolaév elején a Rozsnyói járásban. A napok­ban ünnepélyes eskütételt rendezett számukra a Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság iskolaügyi osztálya. A fiatal pedagógusok eskütételét a tanítók énekkarának fellépése tette ünnepé­lyesebbé. Tóth Rozália A nagykürtösi (Veľký Krtíš) Dolina Bányában a harmadik fejtószakasz kollektívája már szeptember 25-én teljesítette vágathajtásban a 7. ötéves terv feladatait, összesen 14 200 méter vágatot hajtottak, s év végéig terven felül további hétszáz méterrel járulnak hozzá a bánya termelési feladatainak túlteljesítéséhez. A kiváló eredmény elérését nagyban elősegítették Pavol Kminiak, Ivan Hanus és Robert Kova- őic előkészítő kollektívái. Éveken keresztül meglehetősen szűk helyiségekben dolgozott a Čedok utazási iroda nagykürtösi fiókinté­zetének négy alkalmazottja. Több mint háromszázezer korona ráfordí­tással újították fel a volt játéküzlet he­lyiségeit, és itt kapott helyet az utazási iroda, amely már méltó körülmények között fogadhatja hazai ügyfeleit és a külföldi turistákat. Az ügyintézést meggyorsítják az eddig nélkülözött korszerű irodagépek. Bodzsár Gyula mestere tájékoztatott arról, hogy minden varrodai részlegen húsz- huszonnégy dolgozó kapcsolódott be a mozgalomba, s vállalták, hogy munkájukat kiváló minőség­ben végzik, (gy egy-egy dolgozó csak saját műveletéért - körülvar- rás, kalapálás, díszvarrás, két rész összevarrása - vállalhatja a felelősséget. A kiváló munkát anyagilag is ösztönzik. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szaratovi munkamódszer­rel dolgozók kiváló minőségű munkát végeznek. A szovjet mun­kamódszer alkalmazása elősegí­tette a cipőkészítés minőségi szín­vonalának emelkedését a műhely­ben. Kolozsi Ernő Faluszépítők A vágkirályfaiak (Král’ová nad Váhom) nagy figyelmet szentelnek falujuk szépítésének. Hazánk fel­szabadítása 40. évfordulójának tiszteletére 12 kollektív és 247 egyéni szocialista kötelezettség­vállalást tettek, amelyek szintén fa­luszépítésre irányulnak, több mint háromszázezer korona értékben. Az eltelt hónapokban a lakosság rendkívüli műszakok során a nyil­vános területek karbantartásánál, valamint bokrok és fák kiültetésé­nél eddig több mint tizenhárom- ezer órát dolgoztak társadalmi munkában. Jelenleg sem tétlen­kednek, az őszi nagytakarításból is aktívan kiveszik részüket. Oláh Gyula Barátaink ünnepén A Komáromi (Komárno) járás, valamint a város három évvel eze­lőtt, 1982-ben baráti kapcsolatot kötött az NDK-beli Weissenfels já­rással és a járási székhellyel. Az­óta számos sport és kulturális ren­dezvényt bonyolítottak le közösen. Kölcsönös látogatások során megismerkedtek egymás eredmé­nyeivel, gondjaival, szokásaival, ünnep- és hétköznapjaival. Weissenfels nemrég ünnepelte fennálásának 800. évfordulóját. Az ebből az alkalomból rendezett nagyszabású ünnepségen részt vett Komárom küldöttsége is. A sportjátékokon jól szerepeltek a komáromiak és nagy sikere volt BARÁTI BESZÉLGETÉS Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vállalatnál kedves ün­nepséget rendeztek. Több mint hatvan volt dolgozót - nyugdíjaso­kat - hívtak meg találkozóra. Negyvenen jöttek el. Baráti be­szélgetés során megvitatták a ter­melés egyes folyamatait, a mun­kaeredményeket és a távlatokat. Az idős emberek örömmel vették tudomásul, hogy a szakszervezet üzemi bizottsága továbbra is lehe­tővé teszi egykori dolgozóinak, hogy a vállalati üdülőkben nyaral­hassanak. A rendezvény céija az idősebb nemzedék munkája iránti tisztelet-nyilvánítás volt. S a dol­gozók a résztvevőknek ajándéko­kat adtak át. Balla Mária a három komáromi szakács fóztjé- nek is, akik tájjellegű ételeket ké­szítettek a weissenfelsieknek. A rendezvénysorozat egyik leg­érdekesebb eseménye volt az a vásár, amelyen a régi idők szo­kása szerint a különböző mester­ségek képviselői az érdeklődők óhajára cipőket, hordókat, érmé­ket, kalapokat, szerszámokat és sokféle ínyencséget készítettek. Tűzijáték után tarka felvonulás zárta az ünnepséget. Korabeli kosztümökbe öltözött háromezer résztvevő mutatta be a város éle­tét és fejlődését 1185-től napjain­kig- Bende István Régi népviseletek, munkaeszközök Értékes népművészeti kiállítás nyílt Ipolyszalkán (Salka), melyet Botlik Antalné, a Csemadok helyi szervezetének szakelőadója ren­dezett. Az érdeklődők már kihaló- félben lévő népművészeti értéke­ket: népviseleteket, munkaeszkö­zöket láthattak. Többek között be­mutatták a parasztszoba bútorait, a különféle rendeltetésű cserép­edényeket, a szalmából font kosa­rakat, a kenderfeldolgozás eszkö­zeit: a tilót, gerebent, orsót, gu- zsajt, csévélót és szátvát. Minden­ki elismeréssel szólt a gyönyörű hímzésű térítőkről, abroszokról. Majerszky Márton Eszperantisták találkozója Bratislava, Brno és Budapest eszperantistái minden évben egy­szer - immár hatodik alkalommal - találkoznak e szép városok egyi­kében. Az idén Bratislavában ke­rült sor az összejövetelre. Ezek a találkozók nagy mérték­ben járulnak hozzá a szlovák, cseh és magyar eszperantisták barátságának megerősítéséhez, egymás kultúrájának közelebbi megismeréséhez. A program min­dig gazdag. Részletek hangzanak el eredeti eszperantó és eszpe­rantóra fordított irodalmi művek­ből. Versek, humoros jelenetek váltakoznak klasszikus és népze­nei számok bemutatásával. A bratislavai találkozó résztve­vői érdekes előadásokat élvezhet­tek a legfrissebb eszperantó ese­ményekről a világ minden részé­ből. A város történelmi nevezetes­ségeit is eszperantó nyelven mu­tatta be az idegenvezető, így tol­mácsra nem volt szükség. Benyický Éva A vágsellyei (Šaľa) Barátság Efsz dolgozói az idén nagyon gazdag almater­mést - 5 hektár területről több mint három vagonnal - takarítottak be. A Zelenina zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalattal megkötött szerző­dést teljesítve a piacon értékesítik az almát. A hullott termés sem veszett kárba, azt a konzervgyárak használták fel. A kép az almaszüret során készült. Balról jobbra Emília St'ahelová, Terézia Holáseková, Janek Mária és Román Irén szedik a bő termést. Milan Aľakša felvétele Elveszett küldemény N. K.: A közjegyzőség felszólí­tott, hogy fizessem be az öröklési illetéket úgy, hogy a szükséges értékben okmánybélyegeket ra­gasztok a felszólítás hátlapjára, s beküldőm nekik. Én ezt meg is tettem, s az okmánybélyegekkel ellátott felszólítást elküldtem aján­lott levélben. Az ajánlott levél azonban elveszett, s én másod­szor is megkaptam a felszólítást, hogy fizessek. A Polgári törvénykönyv 82. §-a szerint a tartozás teljesítésének helye lehet a posta is. „Amikor az adós a pénzbeli tartozását posta vagy pénzintézet közvetítésével teljesíti, a tartozás abban a pilla­natban van teljesítve, amikor az összeget átutalta, ha nincs eltérő megegyezés.“ Ebből a rendelke­zésből logikusan az következne, hogy a kárveszély (pl. a külde­mény elvesztésének veszélye) a jogosultra (a címzettre) szállna át. A gyakorlat álláspontja viszont az, hogy a pénztartozás teljesíté­sének (megszűnésének) előfelté­tele a tartozás tényleges kikézbe­sítése a jogosult számára (egyéb­ként az ajánlott levél feladószelvé­nye sem tekinthető bizonyítéknak arra vonatkozóan, hogy okmány­bélyegekkel teljesítette befizetési kötelezettségét). Ajánljuk, kérje a postán, hogy indítsanak vizsgálatot az elveszett ajánlott levél után (a posta köteles ezt megtenni). Ha a levelet nem találnák meg, ön a postai rendtar­tás 80 §-ának 1. és 2. bekezdése alapján 50 korona kártalanítást igényelhet (ez egységes összeg, amelyet a posta minden olyan esetben köteles lenne kifizetni, amikor elveszti a kézbesítésre át­vett ajánlott levelet, tekintet nélkül a levél elvesztésével okozott kár valódi összegére). Jogigényéről a járási távközlési igazgatóság il­letékes dönteni. Megjegyezzük még, hogy az ilyen küldeményeket értéklevél­ként ajánlatos postára adni, mert ezek elvesztése esetében na­gyobb a remény a teljes kár meg­térítésére. Vagyonjogi rendezés A. N.: 1978-ban vásároltunk egy kisebb, hatvan éves házat. A férjem 1980 nyarán egy külföldi kirándulásról nem tért vissza. 1982-ben elítélték, s a vagyonát (így a ház felét is) elkobozták. Szeretném megoldani a házunk körüli problémát és visszaszerezni az elkobzott felét. Visszavásárlás nem jöhet számításba, mert erre nincs megtakarított pénzünk. Mi­lyen esélyem van az eredményes rendezésre? Nézetünk szerint a ház elkob­zott fele részét csak vásárlással szerezheti meg a saját tulajdoná­ba, s nem számolhat azzal, hogy ezt a vagyont az állam (vagyis valamelyik szerve) ingyenesen az ön tulajdonába adja (ajándékoz­za), csak azért, mert az ön férjétől kobozta el a bíróság (ezzel lénye­gében hatástalanítanák a bíróság által kiszabott büntetőjogi bünte­tés egy részét, meghiúsítanák cél­zata elérését). Jogos a büntetés B. J.: Joga van az efsz vezető­ségének ezer koronára büntetni azt a tagját, aki 100 (azaz egy­száz) korona értékű anyagot vagy tárgyat akart elsajátítani? Ebben ugyanis megakadályozták, illetve az eltulajdonított holmit visszavi­tették vele. És a büntetést végre is hajtották! Nézetünk szerint a szövetke­zetnek nem csupán joga, hanem kötelessége is eljárni a tolvajokkal szemben, minden rendelkezésére álló, törvényes eszközzel. Erre kö­telezik a jogszabályok, de a tag­ság érdekeinek védelme is (hiszen a szövetkezet tulajdona a tagság kollektív tulajdona). Nem egészen értjük az ön alig titkolt felháboro­dását afölött, hogy a tolvajt (mert hisz mi másnak is nevezhető az, aki a közösből jogtalanul eltulajdo­nít valamit?!) megbüntették, bár az „eltulajdonított holmit visszavi­tették vele“ (tehát nem a lopást akadályozták meg, csupán azt, hogy a tolvaj megtartsa a lopott holmit). Nem értjük, hogy az ön nézete szerint ez a körülmény mennyiben menti a lopást, ill. miért lenne ez olyan körülmény, amely mentesítené a tolvajt tette követ­kezményeinek viselése alól. Per­sze, ha az eltulajdonított holmit még a lopás felfedezése előtt, ön­ként visszavitte volna, merőben más lenne a helyzet. A büntetés célja, kissé durván fogalmazva, nem az okozott kár megtérítése, hanem az, hogy a bűnöst (s egy­ben másokat is) visszatartsa, el­rettentse az újabb bűnök elköveté­sétől, s erre csak az olyan bünte­tés alkalmas, amelyet a bűnös nem szívesen viselne el ismét, bármily nagy legyen is a kísértés. A büntetés összegéről nem tu­dunk véleményt mondani, mert ez főleg a kereseti körülményektől függ. Tény viszont az, hogy a szö­vetkezet az alapszabályai szerint fegyelmi büntetéssel sújthatja a tagját, például kevesebb fizetés­sel járó munkára helyezheti át há­rom hónapi időre, vagy tíz száza­lékkal csökkentheti a jutalmazását ugyancsak három hónapi időre (ezeknek a büntetéseknek anyagi következményei jóval meg is ha­ladhatják az említett összeget). Jogtalan anyagi előny L. I.: Egy rokonom 1983-ban 82 ezer koronáért házat vásárolt a hi­vatalos szervek jóváhagyásával és ügyvéd jelenlétében. Úgy hitte, hogy a pénzét biztosan fektette be. Sajnos nem tudott arról, hogy az eladó vagyonilag gyámság alá volt helyezve. Ez csak az eladó halála után tudódott ki, miután a gyám az adásvételi szerződést hivatalos úton töröltette. így a ro­konom ház és pénz nélkül maradt. A bíróság által a jogi cselekvő- képességétől megfosztott sze­mély szerződése valóban semmis, tehát tulajdonképpen nem is jött létre. Mindaz, amit az ilyen szer­ződés alapján szereztek a szerző­dő felek, jogtalan anyagi előnynek minősül, s az ilyet ki kell adni (lásd a Polgári Törvénykönyv 457. §- ának 1. bek.). Tehát a rokona köteles ugyan visszaadni - ezút­tal a hagyatékba - a házat, de az örökösökkel szemben igényt tart­hat az általa kifizetett vételár visz- szatérítésére, mivel ez olyan va­gyoni jog, amely az örökösökre is átszáll. A Polgári Törvénykönyv 95. §-a szerint ugyanis „az adós halálával a kötelezettség nem szűnik meg, csak ha a tartalma olyan teljesítés volt, amelyet az adósnak személyesen kellett vol­na teljesítenie“. A jogtalan anyagi előny kiadása pedig nem tekinthe­tő ilyen, személyesen végrehaj­tandó kötelességnek. A rokona igénye azonban a Polgári Törvénykönyv 107. §-a alapján elévülhet. Ez szerint „a jogtalan anyagi előny kiadásá­ra való jog attól a naptól számított két éven belül évül el, amikor a jo­gosult tudomására jutott, hogy az anyagi előny jogtalan volt, s ki szerezte meg. A jogtalan anyagi előny kiadására való jog legké­sőbb a jogtalan anyagi előny meg­szerzésétől számított három év elteltével évül el, s ha szándéko­san szerzett jogtalan anyagi előnyről van szó, akkor tíz év eltel­tével. A jogtalan anyagi előny elévülé­sénél két határidő fut egyidejűleg. Egy három (esetleg tíz) éves határidő, amelyet a jogtalan anya­gi előny megszerzése napjától, az adásvételi szerződés regisztrálá­sa napjától számítanak. Ebbe a határidőbe kell beleférnie (leg­alább részben) a kétéves ún. szubjektív határidőnek, amely azon a napon veszi kezdetét, ami­kor a károsult megtudja, hogy va­laki a rovására jogtalan anyagi előnyhöz jutott, s ki volt az. Ez a szubjektív, kétéves határidő csupán elvileg kétéves, mert a gyakorlatban hamarább is befe­jeződhet. A jogtalan anyagi előny kiadására vonatkozó igény a meg­szerzése napjától számított legké­sőbb három év elteltével minden­képpen elévül. A rokona esetében is hasonló a helyzet (az elévülési határidő 2 évnél rövidebb). Ezért azt ajánljuk, mielőbb forduljon a bírósághoz. (m-n) ÚJ SZÓ 1985. X. 22. Kiváló minőségű munka

Next

/
Thumbnails
Contents