Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-02 / 232. szám, szerda
Ez év júliusában nagyjavítás után újra üzembe helyezték a vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár hatos számú nagyolvasztóját. A felújítás eredeti terminusát -130 nap - tíz nappal lerövidítették. A nagyjavítás során korszerűsítették az adagolót, a hűtőrendszert, a léghevítóket stb. A korszerűsített nagyolvasztót csehszlovák gyártmányú számítógéppel látták el. Az év végétől számítógép fogja vezérelni a nagyolvasztó adagolóját és az egész vasgyári folyamatot. A hatos számú nagy- olvasztó átlagosan 1900 tonna nyersvasat fog termelni naponta az eddigi 1700 tonnával szemben. Képünkön Jan Sýkora öntómester (balról) és Robert Peňáz látható munka közben (Petr Berger felvétele - ČTK) Hőtermelés (nem csak nyári) melegben Már nincs olyan messze október 15-e, a fútóidény kezdete, amikortól majd április 15-ig, éppen fél éven keresztül gyakrabban lesz téma a hószolgáltatás, azaz leginkább a fűtés. Pedig hót - gőz és melegvíz formájában - nyáron is ,.gyártanak“ az energetikai vállalatok. Szlovákia fővárosa és a nyugat-szlovákiai kerület részére a bratislavai Nyugat-szlovákiai Energetikai Vállalat. E két utóbbi szolgáltatásra viszont az év melegebbik felében is szükség van. Hogy ekkor miként alakulnak a hótermelési viszonyok, arról Peter Frývaldskýnál, a vállalat hőszolgáltatási üzeme műszaki-gazdasági osztályának vezetőjénél érdeklődtünk.-Természetesen nagy a különbség a téli és a nyári hőszolgáltatás között. Nyáron nem fűtünk, és ez okozza a jelentős különbségeket. De nemcsak a lakások fűtése, hanem a gyárak, üzemek zárt munkatereinek fűtése is részben a mi feladatunk. Azért részben, mert vannak nagyvállalatok, amelyek maguk oldják meg ezt a szolgáltatást, ha nem is teljes egészében. Ezenkívül a házkezelőségek- nek is vannak saját hőforrásaik, kazánházaik, így a téli hőtermelésben ők nálunk nem érdekeltek. (Gyökeres György felvétele) Ettől függetlenül, pontosabban ezzel a magyarázattal együtt a téli és a nyári hőszolgáltatás eltérése - ha a téli maximumot vesszük száz százaléknak - mintegy 80 százalék. Vagyis a nyáron csak húsz százalékát fogyasztjuk annak a hőnek, ami az év hidegebbik felében szükséges. Nézzük ezt a fogyasztást a számadatok tükrében: 1984-ben 10 millió 113 ezer gigajoule (GJ) hót termeltünk, ebből a téli hónapokban átlagban 1 millió 300 ezer GJ-t, nyáron pedig 0,3-0,5 millió GJ között ingadozott a havi fogyasztás.. • Nyilván nyáron sem mellékes szempont a takarékosság...- Ami az energiatakarékosságból a mi feladatunkat illeti, mi az egyes hőforrásainkban tudunk elsősorban takarékoskodni. A jelenlegi műszaki feltételek mellett körülbelül 10-12 százalékos a veszteség a vezetékekben a hó „szállítása“ során. Ami számunkra a közeljövő feladata: meg kell oldanunk a forróvizes csővezetékek jobb szigetelését! • A kisebb nyári hőtermelés a laikusok számára azt sugallja, hogy ekkor kisebb munkáslétszámmal dolgoznak.- Tulajdonképpen ez csak a kevésbé jelentős, nem nagy szakmai tudást igénylő munkahelyeket érinti. Itt nyugdíjasok is tudnak dolgozni, hiszen az egyes hóelosztó állomások nem túl bonyolult berendezéseiről van szó. Egyébként különösebben nagy különbség a téli és nyári hőtermelésben munkáslétszám szempontjából nincs. Télen elsősorban az üzemzavarok megelőzése és mielőbbi elhárítása a feladat, nyáron viszont a karbantartás legalább ekkora munkáskapacitást igényel. Ugyanis a fűtést leszámítva a gőz és hőtermelést nyáron az jellemzi, hogy csak a paramétereinket változtatjuk. Télen például a forróvizet 150 Celsius-fokos állapotban szállítjuk, nyáron pedig csak 90 Celsius-fokra melegítjük. • Ha csak röviden is, esett már szó gondokról, problémákról, azok azonban nem idényjellegűek.- Egyre nőnek gondjaink a karbantartással. Évről évre ugyanis szinte ugyanazok a jellemző meghibásodások fordulnak elő, csakhogy gyakrabban mint azelőtt és egyre nagyobb költséggel sikerül ókét elhárítanunk. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy mind többször égető hiányát érezzük a megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkáskádereknek. Elsősorban hegesztőkre, lakatosokra lenne szükségünk. • Várható-e valamiféle változás a jövőben a hőtermelésben, illetve hőszolgáltatásban?- Ha nem is egészen a közeljövőben, de nagy változások fognak bekövetkezni. Ugyanis készülnek azok a programok, amelyek alapján megoldható lesz az atomerőművekben keletkező hő felhasználása a lakások fűtésére. így a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű megoldaná Trnava, Hlohovec és Piešťany hőszolgáltatási problémáit, míg a mohi (Mochovce) atomerőmű valamivel később megoldja Levice és Zlaté Moravce hasonló gondjait. Változás következik be Bratislavában is, hiszen például a Kertész utca és a Jela- csics utca környékén fokozatosan megszüntetjük a házkezelőségek melegvíz- és hőszolgáltatását olyképpen, hogy leépítjük a kazán- és fútóházakat. Az érintett lakások hőszolgáltatását a jövőben távfűtéssel oldjuk meg, és ugyancsak a forróvizes vezetékeinkből kapják a melegvizet is. Igy lényegesen megnő majd az általunk fűtött és meleg vízzel ellátott lakások száma, ami jelenleg az egész Nyugatszlovákiai kerületben 63 ezer lakást tesz ki. Mindez három színhelyen: Bratislavában, Trnavában és Komáromban (Komárno). • Nemsokára tehát csaknem 80 százalékkal megnövekszik a hőtermelés. Mennyire készültek fel erre?- Ilyenkor mindig akadnak gondok, de kétségbeesésre nincs ok. Bízom benne, hogy az idei télen a fűtéssel kapcsolatos panaszok száma csökkenni fog. MÉSZÁROS JÁNOS | KOMMENTÁLJUK Számítógépek a kereskedelemben A tudomány és a technika vívmányai gyakorlati alkalmazásának fontosságát nem győzzük eléggé hangsúlyozni. Népgazdaságunk azon ágazataiban különös figyelmet kellene szentelni ennek a kérdésnek, ahol szinte naponta mindannyiunk elégedettsége a tét és a dolgozók munkakörülményei sem érik el a kívánt szintet. Kétségkívül a kereskedelem ezek közé tartozik. Ha közelebbről szemügyre vesszük, mi is történt ezen a téren az elmúlt években, megállapíthatjuk, a 6. és a 7. ötéves tervidőszakban a kereskedelmi hálózat kiépítése volt az elsőrendű feladat. Ezután következtek az idegenforgalmi beruházások, a nagykereskedelmi raktárak, a szociális létesítmények és az utánpótlás képzéséhez szükséges intézmények létrehozása. A kiöregedett géppark felújításra, cserére vár, de a tárca illetékeseinek még mindig foglalkozniuk kell az olyan régen ismételt kérdésekkel, mint a villa mos targoncák, az egyszerű emelőkocsik hiánya. Sajnos, amíg a gyártók úgy csomagolják az árut, ahogyan nekik a leginkább megfelel, a kereskedelmi szervezetek nem sokat tehetnek a nagyrészt nőket foglalkoztató munkahelyeken azért, hogy a megengedett 15 kilogrammnál ne cipeljenek többet a lányok, asszonyok. Mindezek ellenére, bár kissé ellentmondásosan hangzik, a fejlődés nem áll meg. Elsősorban a számítástechnika kért és kap egyre nagyobb teret a kereskedelemben. Már eddig is jelentős összegeket fordított a tárca a gyorsabb információtovábbítást és a fontos adatok feldolgozását szolgáló berendezések vásárlására. Ki szeretnék építeni az automatizált irányítási rendszert. így lehetne elérni, hogy a kereskedelemben a vezetők a képernyőről gyors, pontos tájékoztatást kapjanak az árukészletekről, a szállítói-megrendelői kapcsolatok alakulásáról és azokról a tényezőkről, melyek jelentősen befolyásolják az ellátás színvonalának minőségét. Az első próbálkozók a bratislavai Pionír dolgozói, a következő évben a kassai (Košice) Prior áruházban kezd működni ilyen céllal számítógép. Bizonyára sokan nézegették már valamely Importárun a különböző vonalkák sorát. Nos, ez az alapja annak, hogy az üzletekben alkalmazni tudják az ún. terminál-pénztárakat. Ugyanis, ha az említett vonalkákon az elárusító végighúzza a speciális ceruzát, automatikusan jelzést ad a gépnek, mely az árukészletet tartja nyilván. Egyes országokban már használják ezt a módszert, a berendezés megvásárlása viszont nem olcsó mulatság. Ezért nálunk a Žilinai Számítástechnikai Kutatóintézet dolgozói vállalkoztak arra, hogy rövidesen bemutatják az ilyen pénztárgépek prototípusait. Egyébként, hogy hazánk igyekszik lépést tartani a világgal, azt az is igazolja, hogy a múlt évben a KGST országok közül Magyar- ország után másodikként csatlakozott ahhoz az európai szervezethez, mely a vonalas kódok alkalmazásának elterjesztésére vállalkozott. De e téren sem elég a kereskedelem igyekezete. A gyártóknak is hozzá kell járulniuk a korszerű technika bevezetéséhez, hisz az áruk megfelelő jelölése az ö feladatuk lesz. Sürgető feladatokról van szó. Megoldásuk olyan gondok orvoslását eredményezné, mint az ellátás folyamatossága, a kulturáltabb kiszolgálás, arról már nem is szólva, hogy a kereskedelmi dolgozók nem könnyű munkája mennyivel egyszerűsödne. Az semNelhanyagolható tényező, hogy a számítástechnika széles körű alkalmazásával Szlovákiában mintegy 4500 munkaerőt takaríthatnánk meg. DEÁK TERÉZ TÖBBEN IS LEHETNÉNEK... Tizenkét évvel ezelőtt alakult meg Bratislavában a Honvédelmi Szövetség 4. városkerületi bizottsága. A kezdeti nehézségeken hamar túltették magukat, 1981-ben, 1982-ben és a múlt évben úgy dolgoztak, hogy elnyerték a Példás városkerület címet. Pavel Gallotól, a Honvédelmi Szövetség városkerületi bizottságának elnökétől az eredményeik, a terveik felől érdeklődtünk. • Milyen volt a kezdet?- Nehéz. Évről évre növekedett a városkerület lakosainak száma, s nekünk meg kellett találni a lehetőséget arra, hogy utcai, lakótelepi alapszervezeteket hozzunk létre, működésükhöz helyiségeket találjunk. Ma már hatvanhárom alapszervezetben 8000 tag tevékenykedik, ami nem mondható soknak, örülünk, hogy 2630 tizenöt éven aluli fiatal van közöttünk. Hogy nem vagyunk többen, annak egyik oka a helyiséghiány. A lakótelepek építése során a tervezők megfeledkeznek a klubhelyiségekről, pedig erre minden tömegszervezetnek szüksége van. • Melyek a főbb tevékenységeik?- Nálunk is az egyik legnépszerűbb tevékenység a lövészet. Ezekben a klubokban, szakkörökben tömörül a tagság mintegy húsz százaléka. Vannak élsportolóink, főleg a Szlovák Tudományos Akadémia alapszervezetében, de a többi alapszervezet is képviselteti magát a lövészversenyeken. Szeretném kiemelni, hogy az utóbbi években jó eredményeket érünk el a diákok lövész ligájában, amelybe a városkerület minden egyes alapiskolája bekapcsolódik. Több mint 600-an hódolnak a modellezésnek. Különösen eredményesen tevékenykedik az Allende utcai hajómodellezó klubunk, amelynek tagjai minden jelentősebb versenyen ott vannak és jó helyezéssel térnek haza. A repülőmodellezók közül a Szlovák Műszaki Üveggyár, a Vajnoryi Efsz és a Dolinsky utcai alapiskola szakköre, illetve klubja ér el figyelemre méltó eredményeket. A Har- manec utcai közlekedési park szomszédságában épül a modellezés városkerületi központja, amely minden bizonnyal hozzájárul majd a modellezés fejlődéséhez. • Nagy az érdeklődés a motorizmus iránt, nemde?- Igen. A huszonkilenc alapszervezetben illetve klubban 2268 tagunk hódol ennek. Jelenleg hárman, Marian Határ, Miroslav Abrahám és Jozef Studenič, az országos válogatott tagjai. Az egyes kategóriákban jó eredményeket érnek el a Matador, a dúbravkai és a Szlovák Tudományos Akadémia alapszervezetei. Jelenleg tizenöt önsegélyes műhely áll az autósok rendelkezésére. Nagy figyelmet fordítanak a közúti balesetek megelőzésére, illetve a nevelő munkára. Az iskolákban például huszonegy közlekedési szakkör tevékenykedik. Városkerületünkben két közlekedési park van. A Harminc utcai már több éve üzemel, a Bierut utcait a szükség hozta létre. Ezenkívül a szükséges felszereléssel bárhol közlekedési parkot tudunk létesíteni, aminek a városperemi iskolák veszik a leginkább hasznát. • Mindennapi életünkben egyre nagyobb teret hódít az elektronika. Mit tesznek ezen a téren a város- kerület alapszervezetei?- Az elektronikával három klubban és hét alapszervezetben 716 tag foglalkozik, sajnos, ebből csak nyolcvan a tizenöt éven aluli fiatal. Míg a korábbi években a hifi-klu- bok tevékenységén volt a hangsúly, ma a számítógépek kerülnek előtérbe. A klubok a közelmúltban PMD 85 típusú személyi számítógépeket kaptak. A célunk az, hogy a lehetőség szerint minél több fiatal ismerkedjen meg a személyi számítógépekkel, éppen ezért az A szerző felvétele iskolákban igyekszünk szakköröket szervezni. • Egyik alapvető feladatuk a sorkötelesek felkészítése a tényleges katonai szolgálatra. Mi a helyzet ezen a téren?- Tizennégy kiképzőközpontunk van. Az eredményekkel nem mindig lehetünk elégedettek, főleg a politikai nevelő munka terén kell előbbre lépnünk, elérni, hogy a foglalkozásokon való részvétel a következő időszakban javuljon. Mivel a kiképzőközpontok nagy része nem megfelelő helyiségekben működik, az ellátottságuk is hiányos, korszerű, jól felszerelt kiképző központokat kell létrehoznunk, de ez nemcsak rajtunk múlik. Problémát okoznak a középiskolák is, ahol a kiképzés zárószakasza egybeesik az érettségi vizsgára való felkészülés időszakával. Ennek ellenére a sorköteleseknek több mint a fele megszerezte a példás jelvényt. A fiatalok erőnlétének fokozása, az úszni nem tudók számának csökkentése az, amiben a testnevelési szövetség alapszervezetei és maguk az iskolák is sokat segíthetnének. • Sokrétű tevékenységükből mit szeretne még kiemelni?- Nem beszéltünk még a rádiósainkról és a kutyabarátainkról. A tisztek és tiszthelyettesek klubjainak tagjai is egyre aktívabban veszik ki részüket a lakosság honvédelmi és polgárvédelmi felkészítéséből. Minden évben több száz tagunk vesz részt a duklai és a sokolovói emlékversenyen. Ezenkívül kiveszik részüket a társadalmi munkákból is. Saját létesítményeink építésén tavaly tagjaink több mint 18 000 órát dolgoztak. A népgazdaságot, a választási program teljesítését több mint 27 000 óra társadalmi munkával segítettük. Az idén a városkerületi alapszervezetünk 36 000 óra társadalmi munka elvégzésére tett ígéretet, s örömmel mondhatom el, hogy az első félévben ennek mintegy hetven százalékát már elvégeztük. A jelenleg zajló évzáró taggyűlések, továbbá a közelgő városkerületi konferencia meghatározza majd tevékenységünk fő irányát. A jövőben is úgy szeretnénk dolgozni, hogy újra megszerezzük a Példás városkerület cí- • met NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÚ 4 1985. X. 2.
