Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-16 / 244. szám, szerda

A párt politikája - gondoskodás a nép jólétéről, a békéről és a haladásról 985. X. 16. (Folytatás a 2. oldalról) elések megoldásában - a tagfelvé­teltől egészen a káderpolitikáig annál erősebb és hatékonyabb a párt befolyása valamennyi társa­dalmi folyamatra. Erre vonatkozóan az alapsza­bályzat pontosítja az állami és tár­sadalmi szervezetek pártirányítá­sának alapelveit. Ezek mindegyike arra hivatott, hogy teljes mérték­ben teljesítse funkcióját, míg te­vékenységük pártirányításának ki­fejezetten politikai jellege kell hogy legyen, s aktívan elő kell segítenie a nép szocialista önigazgatásának további fejlesztését minden lánc­szemet illetően és minden szinten. A javasolt változások célja, hogy növekedjen a párttag tekintélye és jelentősége, hogy nagyobb súlyt kapjon a kommunista megjelölés, hogy erősödjön szerepe a töme­gek politikai harcosaként és szer­vezőjeként a párt fő irányvonalá­nak és irányelveinek a megvalósí­tásáért vállalt felelőssége. A javasolt változások összessé­ge az alapszabályzatot olyan új vonásokkal gazdagítja, amelyek megfelelnek az élet követelmé­nyeinek és hozzájárulnak a párt szervezeti megszilárdításához a demokratikus centralizmus be­vált elvei alapján, továbbá az SZKP vezető szerepének erősíté­séhez azokat az új feladatokat illetően, amelyek a párt előtt állnak. Elvtársak! Hétfőn ülést tartott a központi bizottság illetékes bi­zottsága, amely előterjeszti az új szerkesztésű pártprogram javas­latát. Hiszem, hogy a tervezet vitá­ja ülésünkön tárgyszerű és gyü­mölcsöző lesz. Ez vonatkozik a gazdaságfejlesztés fő irányainak javaslatára és az SZKP alapsza­bályzatának javasolt változtatásai­ra egyaránt. Az előterjesztett dokumentu­mok elfogadásával a KB ülésén megkezdődik az SZKP XVII. kongresszusára való felkészülés rendkívül felelősségteljes szaka­sza, az a szakasz, amelyben a párt közvetlenül a néppel fog tanácskozni a gazdaság és a poli­tika legfontosabb kérdéseiről. A politikai bizottság javasolja e do­kumentumok nyilvánosságra ho­zását, s azt, hogy széles körben vitassák meg őket a pártértekezle­teken, a városkerületi, városi, ke­rületi és határterületi konferenciá­kon, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresz- szusain, s hogy a gazdaságfej­lesztés fő irányainak javaslatát vi­tassák meg a dolgozó kollektívák, az iskolák, a katonai alakulatok és a társadalmi szervezetek gyűlése­in. Véleményt kell nyilvánítaniuk a tanácsoknak, a szakszerveze­teknek és a Komszomolnak is. A szovjet emberek millióinak- kommunistáknak és pártonkívü- lieknek - a részvétele ebben az egész pártot átfogó, össznépi vitá­ban lehetővé teszi, hogy meggyő­ződjünk a párt irányvonalának he­lyességéről, s alaposabban tekin­tetbe vegyük minden osztály, min­den réteg akaratát, érdekeit és szükségleteit. A legfőbb, amit a vita során biztosítanunk kell, az a vita tárgy- szerűsége, s a konkrét gyakorlati kérdések megoldására irányuló céltudatos törekvés. A gyűlések­nek és a vitáknak tartalmasabbak­nak kell lenniük, nélkülözniük kell a hivalkodást, a fölösleges szen­zációkat és a „túlszervezettsé- get“. A legaktívabban és a legköz­vetlenebbül a párt-, az állami és gazdasági vezető kádereknek kell bekapcsolódniuk e vitába. A kong­resszust megelőző dokumentu­mok tanulmányozásával és ma­gyarázásával kapcsolatos minden munka középpontja a dogozó kol­lektíva, annak alapvető összetevői- a részlegek, a brigádok, farmok és laboratóriumok - kell hogy le­gyenek. Itt tárgyszerűen kell be­szélni ügyeinkről, a hatalmas tarta­lékok mozgósításáról, az erőforrá­sok gazdaságos kihasználásáról, a meglevő hiányosságok felszá­molásáról és a haladó tapasztala­tok elterjesztéséről. Rendkívül fontos, hogy arra törekedjünk: minden szovjet polgár jól megért­se a párt programcéljait és felada­tait, bel- és külpolitikájának értel­mét, s hogy képes legyen ezekkel összekapcsolni mindennapi mun­káját. Más szóval, arra van szükség, hogy e dokumentumok megvitatá­sa kezdettől fogva építő és alkotó jelleget öltsön. A központi bizott­ságnak fejlődésünk sürgető fela­dataihoz való új hozzáállását, az elavult és az előrehaladást gátló körülmények határozott felszámo­lását célzó irányvonala a dolgozók teljes támogatását élvezi. Tovább­ra is következetesen fogjuk érvé­nyesíteni ezt az irányvonalat, mi­közben az egész nép akaratára és alkotó érőire fogunk támaszkodni. A dokumentumok bizonyára nagy visszhangot váltanak ki, s egész sor javaslat és levél érke­zik majd velük kapcsolatban. Az országos jelentőségű kérdések mellett napirenden fognak szere­pelni a párt-, az állami és gazda­sági szervek munkájára vonatko­zó konkrét kérdések és vélemé­nyek is. Egyetlen hasznos gondo­latnak, egyetlen javaslatnak sem szabad elkallódnia. Fontos, hogy e dokumentumok megvitatása so­rán a dolgozók érezzék: bíráló jelzéseikről tudnak, s javaslataik­kal kapcsolatban meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Ez számunkra elvi kérdés. Helyénvaló lenne, ha már a gazdaságfejlesztés fő irányainak megvitatásával egyidőben kibon­takozna az ötéves terv előkészíté­se, természetesen a korábbi ta­pasztalatok figyelembe vételével. Ez lehetővé teszi, hogy a tervet a kongresszus után minél hama­rabb megvitassuk és jóváhagyjuk. A kongresszus előkészítésének befejező szakasza rendkívüli igé­nyeket támaszt a tömegtájékozta­tó és propagandaeszközökkel szemben. Ezeknek országos vita­fórummá kell válniuk, a tömegek gondolatait, nézeteit és tapaszta­latait kell felhalmozniuk és olyan nagyfokú munka- és eszmei-er­kölcsi légkört kell kialakítaniuk, amely nélkül bármiféle terv meg­valósítása elképzelhetetlen. Elvtársak! Legyenek a kidolgo­zott tervek bármilyen ösztönzőek, a kitűzött célokat kizárólag szor­galmas és hatékony munkával ér­hetjük csak el. Most különösen nagy szükség van minden szovjet polgár, minden dolgozó kollektíva és minden pártszervezet konkrét tetteire. Elérkezett a még nagyobb aktivitás ideje. Ez ma a fő. A párt-, állami-, gazdasági szervezetek és a szakszervezetek kötelesek moz­gósítani minden rendelkezésre ál­ló potenciált, erőforrásainkat és lehetőségeinket, s mindenekelőtt az emberi tényezőt a kitűzött fela­datok következetes teljesítése ér­dekében. Ezt a munkát megkezdtük. Fon­tos döntéseket hoztunk, széles körű intézkedések valósulnak meg a gazdasági, a szociális és ideoló­giai szférában. Továbbra is a ki­dolgozott politikai irányvonal szel­lemében kell eljárni, következete­sen kell haladni a kitűzött irány­ban. A fegyelem és a rend minden területen történő megszilárdítása, az erkölcsi és anyagi ösztönzés aktív kihasználása, a tömegek kezdeményezésének és alkotó képességeinek felkarolása mellett kell tovább gyorsítani az előreha­ladás ütemét. Minden szervezési, politikai és gazdasági erőfeszítést, a dolgozó kollektívák minden energiáját arra kell összpontosítani, hogy minél jobb eredményekkel zárjuk ezt az évet és az ötéves tervidőszakot, hogy méltóképp köszöntsük lenini pártunk XXVIi. kongresszusát. Ez a legsürgetőbb gyakorlati és politi­kai feladatunk. Történelmi tapasztalataink meggyőzően bizonyítják, hogy a nép boldogságáról szőtt legna- gyob álom - álmodja azt akár egy géniusz - csupán nemes álom marad, ha nem hatja át milliók gondolkodását és érzéseit. A nép­tömegek tulajdonává váló haladó gondolatok a haladás hatalmas mozgató erejévé változnak. A lenini párt politikája, eszméje és lelkiismerete helyesen fejezi ki mindazt, amit a nép tudatosít, a nép gondolatait, vágyait és re­ményeit. Meggyőződésünk, hogy a kommunizmus nagy ügye, amelynek a párt minden erejét szentelte, legyőzhetetlen. Gustáv Husák köztársasági elnök üzenete az élelmezési világnap alkalmából (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök levelet küldött Eduard Saumának, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete főigaz­gatójának az élelmezési világnap és a szervezet megalakulásának közelgő 40. évfordulója alkalmából. A levél megállapítja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, amely az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének alapító tagja, támogatja a szervezet minden olyan lépését, amely a fejlődő országok élelmiszer-önellátásának fokozatos megteremtésére, valamint független szociális és gazdasági fejlődésére irányul. Felajánlja a földmű­ves-szövetkezetek szervezésével kapcsolatos és tevékenységük során szerzett tapasztalatainkat, a haladó agrotechnikai kutatás és eredmé­nyeinek terén szerzett ismereteinket, valamint mezőgazdasági szakem­bereink közreműködését. Ennek során abból indulunk ki, hogy e téren a nemzetközi együttműködés éleződő nemzetközi helyzet és a lázas fegyverkezés esetén nem fejleszthető tovább. A következetes leszerelés és az így felszabaduló eszközök meghatározó mértékben segítenék elő a jelenlegi globális nemzetközi problémák megoldását, amelyek egyike az emberek százmillióinak éhezése és elégtelen tápláltsága. Stockholmban felgyorsítják a munkát (ČSTK) - Stockholmban az eu­rópai leszerelésről, bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről tárgyaló konferencia döntést ho­zott, hogy áttérnek annak a kér­déskörnek a nem hivatalos tanul­mányozására, amely felvázolja a biztonság- és bizalomerősítő in­tézkedésekről szóló lehetséges megállapodásokat. Úgszintén várható, hogy a közeljövőben megkezdik azon dokumentum szövegének kidolgozását, amely lezárja a konferencia első szaka­szát. Mint azt Oleg Grinyevszkij, a szovjet delegáció vezetője a TASZSZ tudósítójának adott nyi­latkozatában hangsúlyozta, az el­fogadott döntés közvetlen követ­kezménye Mihail Gorbacsov pá­rizsi látogatásának és az SZKP KB főtitkára azon kezdeményezé­seinek, melyek a légkör javítását tartják szem előtt Európában és az egész világon. Az európai orszá­gok hajlanak a kölcsönösen elő­nyös megállapodás elérésére. Az időhúzára irányuló próbálkozá- .- sok ellenére sikerült fontos lépést tenni azirányba, hogy a stockholmi fórum munkája hatékonyabb le­gyen. Jövőre kongresszust tart a jugoszláv testvérpárt (ČSTK) - Vidoje Zsarkovics, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága El­nökségének elnöke tegnap belg­rádi sajtóértekezletén bejelentette, hogy az alapszabályzattal össz­hangban 1986 júniusában Belg­rádban megtartják a JKSZ XIII. kongresszusát. A kongresszus megtárgyalja az ország és a JKSZ tevékenységé­nek eredményeit és tapasztalatait a két kongresszus közötti időszak­ban, meghatározza a párt tevé­kenységének konkrét programját a jelenlegi gazdasági problémák és nehézségek, valamint a szocia­lista önigazgatás fejlődésében be­következett megtorpanás gyor­sabb leküzdése érdekében. A kongresszus áttekinti azokat az intézkedéseket is, amelyek nélkü­lözhetetlenek az ország társadal­mi-politikai rendszerének a JKSZ programja alapelveivel összhang­ban történő fejlődések szempont­jából, mutatott rá Vidoje Zsarko­vics. NÉHÁNY V^I SORBAN Az SZKP Központi Bizottságának határozata (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottságának ülése megtár­gyalta az SZKP új szerkesztésű programjának tervezetét, az SZKP alapszabályzatában esz- közlendö változtatásokat, vala­mint a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésének fő irá­nyait az 1986-1990-es évekre és a 2000. évig terjedő időszakra, valamint Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának e kér­désekkel kapcsolatos beszámo­lóját és úgy határozott: 1. Jóváhagyja a Szovjetunió Kommunista Pártja új szerkesz­tésű programjának tervezetét, amelyet az SZKP KB bizottsága készített elő. 2. Jóváhagyja az SZKP alap- szabályzata módosításainak ja­vaslatát, amelyet az SZKP KB Politikai Bizottsága terjesztett elő. 3. Jóváhagyja a Szovjetunió gazdasági és szociális fejleszté­se fő irányainak tervezetét az 1986-1990-es évekre és a 2000- ig terjedő időszakra. 4. E dokumentumokat közzé teszik a sajtóban, hogy azokat megtárgyalhassák a pártban, a dolgozó kollektívákban és az ország lakosságának legszéle­sebb rétegeiben. 5. A szövetségi köztársasá­gok kommunista pártjai köz­ponti bizottságainak a határte­rületi, kerületi, körzeti, városi és járási pártbizottságoknak meg­hagyja, hogy megszervezzék e dokumentumok megvitatását a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak az SZKP XVII. kongresszusát megelőző taggyűlésein, konferenciáin és kongresszusain, valamint a gazdasági és szociális fejlesz­tés fő irányainak tervezetét az 1986-1990-es évekre és a 2000. évig terjedő időszakra megtár­gyalják a dolgozó kollektívák, az oktatási intézmények gyűlésein, a katonai alakulatokban és a társadalmi szervezetekben. 6. Az SZKP KB hangsúlyozza, hogy a párt új szerkesztésű programjának tervezete, az SZKP alapszabályzata módosí­tásának és a fő irányoknak a megtárgyalását, népszerűsíté­sét és magyarázatát konstruktí­van és a lehető legszorosabban egybe kell kapcsolni a dolgozó kollektívák előtt álló konkrét, időszerű és távlati feladatok megoldásával. A figyelmet a ter­melés intenzifikálására, a tudo­mányos és műszaki haladás meggyorsítására, a gazdasá­gosság növelésére, a szerve­zettség és a fegyelem megszi­lárdítására kell összpontosítani valamennyi szakaszon, vala­mint a munkastílus tökéletesíté­sére. Fontos biztosítani a kom­munisták és a pártonkívüliek aktív és érdekelt részvételét a kongresszus előtti dokumen­tumok megvitatásában, arra kell törekedni, hogy minden szovjet állampolgár jól ismerje a párt programcéljai tervezetét és fela­datait, bel- és külpolitikánk ér­telmét, alaposan megértse a tár­sadalom szociális és gazdasági fejlesztése lényeges meggyor­sításának objektív szükségsze­rűségét, mert ez a nép életszín­vonala emelkedésének, szocia­lista hazánk erősítésének, a bé­kéért, a népek biztonságáért ví­vott harca sikerének előfelté­tele. * * * A központi bizottság szilárd meggyőződése, hogy az SZKP új szerkesztésű programterve­zete az SZKP alapszabályzatá­nak módosítása, valamint a gaz­dasági és szociális fejlesztés 1986-1990-es évekre és a 2000. évig terjedő időszakra szóló fő irányai tervezeteinek országos megtárgyalása magas szerve­zési és eszmei, politikai színvo­nalon folyik majd, hozzájárul a tudományosan megalapozott, a párt és az egész nép tapaszta­latai által gazdagított javaslatok kidolgozásához, amelyeket a kongresszus elé terjesztenek és elősegíti a dolgozók alkotó kezdeményezésének és aktivi­tásának további kibontakozását az 1985-ös évre szóló állami tervek és szocialista kötelezett­ségvállalások sikeres teljesíté­séért, a 12. ötéves terv határo­zott rajtjáért és az SZKP XXVII. kongresszusának méltó kö­szöntéséért vívott harcban. BÉCSBEN tegnap megkezdődött a közel ötven szociáldemokrata és szocialista pártot és több más szerve­zetet egyesítő Szocialista Internacio­nálé irodájának tanácskozása. A ta­nácskozás fő témái a Szocialista Inter­nacionálé viszonya az Egyesült Nem­zetek Szervezetéhez, a nemzetközi együttműködés bővítése és egy lesze­relési felhívás jóváhagyása. GENFBEN a nukleáris és űrfegyve- rekről folyó szovjet-amerikai tárgyalá­sok keretében tegnap ülést tartott az űrfegyverekkel foglalkozó csoport. FIDEL CASTRO legfelsőbb kubai vezető, valamint Kenneth Kaunda zambiai elnök a Zambiai Nemzeti Füg­getlenségi Egységpárt elnöke havan­nai tárgyalásait a jelenlegi nemzetközi helyzet fő problémáinak azonos megí­télése jellemezte. NICOLAE CEAUSESCU, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztár­saság elnöke tegnap befejezte hivata­los baráti látogatását a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A láto­gatás folyamán a két fél hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési egyezményt írt alá. FRANCO MODIGLIANI olasz szár­mazású amerikai professzor kapta az 1985. évi gazdasági Nobel-díjat. NATO-ülés Genf előtt (ČSTK) - Brüsszelben tegnap megtartották a NATO tanácsának külügyminiszteri, illetve külügymi­niszter-helyettesi szintű rendkívüli ülését. A tanácskozást Belgium és Hollandia kezdeményezésére hív­ták össze, amelyek elégedetlen­ségüket nyilvánították amiatt, hogy az Egyesült Államok nem akar valamennyi európai NATO- szövetségesével konzultálni állás­pontjáról a Gorbacsov-Reagan találkozó előtt. A Fehér Ház kény­telen volt beleegyezni a NATO ülés megtartásába, miután Fran­ciaország nem volt hajlandó részt venni a „hét nagy“ nyugati ország külön találkozóján. Brüsszelben az USA állásfogla­lását az új szovjet kezdeményezé­sekről George Shultz amerikai külügyminiszter ismertette nyugat európai kollégái előtt. George Shultz egy nappal ko­rábban San Franciscóban beszé­det mondott az észak-atlanti köz­gyűlésen. A 16 NATO-tagállam közel 200 parlamenti képviselője előtt ismét védelmébe vette az amerikai „csillagháborús“ progra­mot és azt állította, hogy az USA ezen a téren nem jár el, a rakéta­elhárító rendszerek korlátozásáról 1972-ben aláírt szovjet-amerikai megállapodással ellentétben. Több nyugat-európai küldött szerint akiknek komoly fenntar­tásaik vannak a programmal szemben - Shultz beszéde semmi újat sem hozott és nem szüntette meg kételyeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents