Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-15 / 243. szám, kedd
Két évtized az ércbányászatban és a magnezitiparban Négyszeresére nőtt a termelés Egy jubiláló termelési-gazdasági egység: Ércbányák és Magnezitművek • Termelésnövelés túlnyomóan a termelékenység növekedéséből • Lakóházépítés és ércbányászat • Teljesítették az ötéves tervidőszak feladatait A mikor az idei bányásznapon ünnepelni készülődtek a bányászok és az energetikai dolgozók, köztük ünneplőbe öltözött az ércbányászatban és a magnezitiparban dolgozók 36 ezer fős tábora is. Szerényen készülődtek, pedig kettős ünnepet ültek, mert nemcsak a bányásznapot, hanem a termelési-gazdasági egység fennállásának 20. évfordulóját is ünnepelték. Ráadásul azzal a tudattal készülhettek a kettős ünnepre, hogy maradéktalanul teljesítik a társadalommal szembeni kötelezettségeiket. Nemcsak az ötéves tervidőszak tekintetében állnak így, hanem az idei esztendő módosított tervét is teljesíteni akarják még december 23-a előtt. Hogy ez mit jelent, annak fontosságát bizonyítja az a tény, hogy a szocialista országok közül a Szovjetunión és Csehszlovákián kívül sehol sem bányásznak mag- nezitot. „Gyorsfénykép“ Húsz évvel ezelőtt, amikor az Ércbányák és Magnezitművek termelési-gazdasági egységet létrehozták, az nyolc termelő szervezetet és két kutatóintézetet foglalt magába. Azóta szerkezeti összetétele megváltozott, és jelenleg hat termelő vállalat, két építővállalat, két kutató- ós egy tervezőintézet tartozik a termelési-gazdasági egység hatáskörébe. Jelentősége is növekedett, hiszen például csak a Jeseníki Ércbányák termelése a 17-szeresére nőtt. Ez szinte példátlan, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az árutermelés értékének évi átlagos növekedése ennél a vállalatnál meghaladta a 80 millió koronát. A vállalatról még annyit, hogy míg 20 évvel ezelőtt elsősorban bányászata volt híres - túlnyomó- részt színesfémeket, vasércet, grafitot és mészkövet bányásztak -, addig manapság a közvélemény a vállalat nevét elsősorban az Okál típusú lakóházak építésével kapcsolatban ismeri. A termelési-gazdasági egység egyik névadó vállalata a kassai (Košice) Szlovák Magnezitipari Üzemek. Itt is jelentős változást értek el az elmúlt két évtized során, hiszen míg korábban a magnezit bányászata túlnyomóan külszíni technológiával történt, manapság a föld alól kell bányászni ezt az értékes ásványt. Ez pedig számos új problémát vetett föl, hiszen egészen más technológiát kellett bevezetni. Egyébként a magnezitből nemcsak a repülőgépgyártásban oly fontos magnéziumötvözeteket - mint a magnalium, vagy duraluminium - állítanak elő, hanem a magnezit másodlagos feldolgozása során vasoxid tartalmú úgynevezett építőipari klinkertéglát is égetnek. Ezt épület-, alagút- és padlóburkolóként is felhasználja az építőipar, amely részére számos további alap építőanyagot is gyártanak a vállalatnál. Míg az előbbiben a két évtized során több mint a felével nőtt a termelés, az alap építőanyagok gyártásában csaknem 80 százalékos a növekedés. Különleges helyet foglal el a termelési-gazdasági egység vállalatainak sorában a prievidzai Bá- nyaépító Vállalat. Elsősorban építőipari munkákat végez, és nemcsak a termelési-gazdasági egység saját beruházásainak fő kivitelezője, hanem szlovákiai szénbányák építőipari beruházásait is vállalja. Egyik legnagyobb vállalkozása pedig a Fekete Vágón épített vízi erőmű föld alatti „víziútjá- nak“ megépítése volt. Csak tíz éve tartozik a termelési-gazdasági egység hatáskörébe a krivoláti Permon, amely az egész hazai bányászat, tehát a szén-, az urán- és az ércbányák számára a fúróberendezéseket gyártja. E vállalat jelentősége egyre nő a KGST-országok viszonylatában is. Növekvő termelés - növekvő export E négy vállalat termelési profilját csak azért említettük futólag, hogy rámutassunk, mennyire sokrétű munka folyik a két évtizede megalakult termelési-gazdasági egységen belül. Ennek jelentőségét bizonyítja olyan fontos mutató is, mint például az egyes vállalatok árukivitele. Ez az elmúlt húsz év során különösen a Szlovák Magnezitipari Üzemek és a Jeseníki Ércbányák jelentős termelésnövekedésének köszönhetően a többszörösére nőtt.* A szocialista országokba irányuló árukivitel több mint kilencszerese a 20 évvel ezelőttinek, míg a nem szocialista országokba irányuló export is csaknem a háromszorosára nőtt. Korábban a termelési-gazdasági egység az exportot elsősorban színesfém koncentrátumokkal képviselte, míg a Jeseníki Ércbányák újabban beruházási egységeket szállít Líbiába és Szíriába. Részben külpiaci hatásokra döntöttek úgy annak idején, hogy a magnezitipart jelentősen korszerűsítik. Ebben a tekintetben fokozott figyelmet szenteltek a tudomány és technika azon vívmányainak, amelyeket hasznosítani lehet az iparágon belül, hiszen a termelés korszerűsítését és jelentős növelését a munkaerő növelése nélkül kellett elérni. Ebben az ötéves tervidőszakban ezért 947,5 millió koronát tett ki annak a beruházásnak az összege, amelyet kifejezetten a tudományos-múszaki haladás eredményeinek bevezetésére fordítottak. Ilyen úton fejlesztették a bányászati termelést, annak minden stádiumában. Az is köztudott tény, hogy fokozatosan romlik a bányászott ércek minősége, így egyre fontosabb tökéletesíteni az érc feldolgozását, növelve ezzel a belőlük nyerhető fémek mennyiségét. Az említett összeg nagyobb részét magnezitipari beruházásokra fordították. Ennek köszönhetően itt ötszörösére nőtt a termelés. Ami az egész termelési-gazdasági egység termelésének növekedését illeti, éppen a nagy mértékű beruházásoknak köszönhetően nőtt az évi össztermelés négyszeresére. Egészen pontosan a munkatermelékenység növelése 80,6 százalékban befolyásolta ezt a növekedést és csak a maradék 19,4 százalékos növekedés volt annak köszönhető, hogy a húsz év alatt mintegy ötezer háromszáz fővel nőtt a dolgozók száma. Amikor e kétségtelenül jelentős eredményeket említjük, azt is el kell mondani, hogy a 8. ötéves tervidőszak során tovább növekedik a termelés, s 1986-1990 között a beruházások összértéke eléri a legutóbbi öt év kétszeresét. Mindebből a legnagyobb terhet két vállalat, a kassai Szlovák Magnezitipari Üzemek és a Jeseníki Ércbányák viselik. Igaz, ez a két vállalat veszi ki leginkább részét a termelési-gazdasági egység tervfeladatainak teljesítéséből is. Sza kember képzés és szociális program A termelési feladatok fokozatos növekedése és a tovább növekvő igények a dolgozóktól minden téren magasfokú szakképzettséget és felkészültséget követelnek. Ezzel kapcsolatban a szakemberképzésnek olyan formáit valósították meg, amely példaként állhat más termelési-gazdasági egységek előtt is. Időközben új szakma is keletkezett az ágazaton belül, mégpedig az úgynevezett bányászgépesítő, s ezt is tanítják a termelési-gazdasági egység mind a hat szaktanintézetében. A főiskolát végzett szakemberek mindegyike pedig előbb egy intenzív szaktanfolyamon vesz részt, s csak azután dolgozhat abban a beosztásban, ahová felvették. Mindez bizonyítja, hogy az iparág felelős szakemberei tudatosítják: kellő tudásszint nélküli szakemberek nem alkalmasak arra, hogy megfeleljenek az új követelményeknek. Mivel csakis az intenzív fejlesztés útjai a járhatók, már ma az a feladat, hogy kiválóan felkészített szakemberekkel dolgozzanak. Ennek érdekében elmélyítették együttműködésüket az érintett felsőoktatási intézményekkel és tudományos intézetekkel. A termelési-gazdasági egység saját oktatási intézményeiben évente 400 dolgozó részesül továbbképzésben. Tudják az iparág vezetői, hogy a megfelelő felkészültségű szakembergárda stabilizációja elképzelhetetlen az ezt célzó hosszúlejáratú szociális program megvalósítása nélkül. Ennek érdekében mindent megtesznek azért, hogy a veszélyes munkahelyeken csökkentsék a dolgozók létszámát, s korszerű gépi berendezésekkel pótolják az embereket. Nagy anyagi ráfordítással folyamatosan korszerűsítik az egészségügyi ellátást, javítják a pihenési, üdülési lehetőségeket, a dolgozók lakáskérdésének megoldására is jelentős összegeket áldoznak, s ebben a programban nem feledkeznek meg a dolgozó nőkről és a csökkent munkaképességű dolgozókról sem. Az Ércbányák és Magnezitművek termelési-gazdasági egység dolgozóinak a 7. ötéves tervről készült számvetésében azt is rögzítették, hogy ennek a tervidőszaknak a feladatait már idén szeptemberben teljesítették. Ilyen eredményekkel az egész országban csak kevés hasonló nagyság- rendű termelési egység dicsekedhet. Ez pedig mindenképpen a vezetőket is dicséri, akik korszerű eszközökkel, a követelményeknek megfelelő szinten irányították a vállalatok dolgozóit a beruházási-fejlesztési, a termelési és a szociális feladatok teljesítésében. MÉSZÁROS JÁNOS Kajszira szakosodva Megszívlelendő alapelvekkel és tanulságokkal Az alacsony törzsű kajszifák végeláthatatlan sorai még ősszel is lenyűgöző látványt nyújtanak. Hát még gyümölcsszüret idején, amikor a terebélyes zöld koronákat aranysárga gyümölcsök díszítik, és a szüretelők hangjától zajos a kajsziliget. Miroslav Sedláček, a gyümölcsészet vezetője, legalább részben kárpótolni akarva ezt az élményt, mindenekelőtt a közel félórás videoprogram megtekintését javasolta, amely alapvető tájékoztatást nyújtott a Kobylí na Moravé-i Barátság Efsz-ről. Gyümölcs - háromszáz hektáron A Barátság Efsz a Breclavi járás közepes nagyságú szövetkezete. Kétezer hektáron gazdálkodik, dimbes-dombos tájon, átlagosan 260 méter tengerszint feletti magasságban. A növénytermesztés keretében a búza, az árpa és a cukorrépa mellett a takarmány- növények termesztésére összpontosítják a figyelmet, hogy az állattenyésztő ágazat az 1700 szarvasmarha, köztük az 1100 tehén tartásában a lehető legjobb eredményeket érhesse el. Mindkét ágazatban lenne mivel dicsekednie a szövetkezetnek, de a félezer tagot számláló közösség fő büszkesége mégis inkább a háromszáz hektáros gyümölcsös, amelyben a meggy, az őszibarack és az alma mellett a kajszié az elsőség. Már önmagában az a tény is nagy dolog, hogy a szövetkezet tagjai az ország egyik legnagyobb kajsziültetvényét mondhatják magukénak, de „csak“ ennyivel nem kell beérniük. Átgondoltan, tervszerűen és komplexen fejlesztették a gyümölcstermelést, így az ágazat nemcsak nagyságrendjével, hanem magasfokú gépesítésével, valamint korszerű és hatékony termesztési módszereivel is kitűnik. Hulladékmentes termesztés- Gyümölcsöt gazdaságosan csak az tud termeszteni, aki megfelelően gépesít és az egész termést, valamint annak gyengébb minőségű részét is hasznosítja- hangsúlyozta a gyümölcsgazdaság vezetője. Azt, hogy ez lehetséges, a legnehezebb feladatot jelentő és a legtöbbet bizonyító példával, a kajszival igazolta, amelyről közismert, hogy gyorsan érik és fogyaszthatóságának ideje nagyon rövid. Bő termés esetén még a kiskertben termő néhány kajszifa is megszaporíthatja a háziasz- szony gondját, hogy mit tegyen a beért és gyorsan romló gyümölccsel. Hát még olyan üzemben, ahol több mint kétszáz hektáron terem, s egy-egy napon ezer szedő is szorgoskodik.- A kajszinak a szedést követően legkésőbb két órán belül megfelelően utókezelve, osztályozva és szállításra készen kell állnia- állapította meg Miroslav Sedláček, aki elmagyarázta a gyors munka egyes részleteit. - A sze- dőládákból az osztályozó gépsor hatalmas tartályába kerül a terÉrtékes kötelezettségvállalásokat tettek a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére az Észak-csehországi Barnaszénbányák dolgozói. Elsőként a ledvicei bányászok jelentették be kötelezettségvállalásaikat. A Zdenék Kamensky vezette Csehszlovák-Szovjet Barátság szocialista munkabrigád a 8. ötéves tervidőszak első évének feladatait 17 nappal hamarább kívánja teljesíteni. A pótalkatrészek felújításán 400 ezer koronát takarítanak majd meg, ezenkívül 90 tonna vasat gyűjtenek össze. A képen Stanislav Berenrei- ter brigádtag látható munka közben. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) més, amelyben kúti vízzel hútjük. Ezt követően a gép megmossa, szárítja, osztályozza és csomagolja a gyümölcsöt. Az osztályon felüli árut egységcsomagokban, a többit ömlesztve, ládákban küldjük az üzletekbe. A túlérett, közvetlen fogyasztásra nem alkalmas gyümölcs, amit osztályozás közben a szállítószalagok mellett ülők már korábban kiválogattak, egyenesen a paszírozóba kerül. A gépsoron óránként harminc tonna gyümölcsöt tudunk utókezelni, így bár sokba került, megérte megvásárolni. Az ára két és fél év alatt megtérült. Átgondolt, következetesen megoldott példáját láttuk annak is, hogy miként kell hulladékmentesen termeszteni. Egy-két évvel ezelőtt a helyben feldolgozott kajszi magja még gondot okozó melléktermék volt, most pedig már jelentős bevételi, sőt valutaforrás. A szüreti munkák végeztével a magot megfelelő tisztítás után törőgépre viszik, és a mag héját valamint belsejét gondosan elkülönítik, hogy a kellő helyen mindkét részt értékesíthessék. Kekszek, cukorkák helyett Tévénézés közben jólesik kekszet, cukorkát, csokoládét fogyasztani. Ezt azonban az a tudat keserítheti, hogy mindezzel csak növeljük a napközben már amúgy is bőségesre szabott kalóriaadagot. Nos, nincs messze az idő, amikor a músornézést kiegészítő kedvtelésünknek nyugodtan hódolhatunk. Olyan terméket fogyasztva, amely kellemes ízű, jó és egészséges. Ez nem más, mint a kisfogyasztói csomagolásban árusított szárított gyümölcs. Nagy a valószínűsége, hogy az ilyen csemege csomagolásán a gyártó megjelölésénél a Kobylí na Mora- vé-i Efsz nevét olvashatjuk majd. Erről, és a fejlesztés további irányairól Pavel Haman, a szövetkezet elnöke szólt bővebben.- Nagy hibát követnénk el, ha megelégednénk eredményeinkkel, s nem törekednénk további fejlesztésre. Ennek egyik lehetséges útja a gyümölcs szárítása. Az eljárás mellett több tény is szól. A kajszi esetében az egyéb kon- zerválási eljárásoknál közel két és félszer energiatakarékosabb. Ugyanakkor a gyümölcsben lévő tápérték is jobban megmarad. Tíz dekagramm szárított alma például 1,3 kilogramm friss gyümölcs tápértékével egyenlő. És az sem mellékes, hogy a szárított termékek iránt nagy a kereslet. A kiskereskedelem mellett a sütőipar is érdeklődik, mivel a szárított gyümölcs felhasználásával termékválasztékát tudná bővíteni. Akkor mi sem egyszerűbb, meg kell kezdeni a gyümölcs szárítását, mondhatná valaki, s igaza is lenne. Csakhogy, amint az elnök további szavaiból kiderült, a dolog azért nem ennyire egyszerű.- A kajszi szárítására is alkalmas gépet külföldön már megtaláltuk s belátható időn belül meg is vesszük. Ez azonban a feladatnak csak az egyik része. Legalább ennyire fontos a megfelelő fajta, mivel szárításra csak a bizonyos cukortartalmat elérő kajszifajták alkalmasak. A nemesítőkkel szorosan együttműködve nem kevesebb mint tizenöt fajtával kísérletezünk, hogy a célra megtaláljuk a legalkalmasabbat. Bizonyságul már meg is tekinthettük azokat a mintacsomagokat, amelyek szárított almát, kajszit, zöldséget, illetve hagymát tartalmaztak. Próbaképpen készültek, egyelőre a külföldön üzemelő gépen, de saját nyersanyagból. Az itthon beinduló gyártásig még sok munkát kell elvégezni és nehézséget leküzdeni, de a közös határát járva, s a nagyarányú talajjavító munkákat, a napenergiát hasznosító szénatárolót, és a valamikor parlagon heverő, ma pedig szőlőt és gyümölcsöt termő teraszosan kiképzett domboldalakat látva biztosra vehetjük, hogy ebben a szövetkezetben a legújabb tervek sem maradnak puszta elképzelő- sok * EGRI FERENC
