Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-15 / 243. szám, kedd

Két évtized az ércbányászatban és a magnezitiparban Négyszeresére nőtt a termelés Egy jubiláló termelési-gazdasági egység: Ércbányák és Magnezitművek • Termelésnövelés túlnyomóan a termelékenység növekedéséből • Lakóházépítés és ércbányászat • Teljesí­tették az ötéves tervidőszak feladatait A mikor az idei bányásznapon ünnepelni készülődtek a bányászok és az energetikai dolgozók, köztük ünneplőbe öltö­zött az ércbányászatban és a magnezitiparban dolgozók 36 ezer fős tábora is. Szerényen ké­szülődtek, pedig kettős ünnepet ültek, mert nemcsak a bányászna­pot, hanem a termelési-gazdasági egység fennállásának 20. évfordu­lóját is ünnepelték. Ráadásul az­zal a tudattal készülhettek a kettős ünnepre, hogy maradéktalanul tel­jesítik a társadalommal szembeni kötelezettségeiket. Nemcsak az ötéves tervidőszak tekintetében állnak így, hanem az idei esztendő módosított tervét is teljesíteni akarják még december 23-a előtt. Hogy ez mit jelent, annak fontos­ságát bizonyítja az a tény, hogy a szocialista országok közül a Szovjetunión és Csehszlovákián kívül sehol sem bányásznak mag- nezitot. „Gyorsfénykép“ Húsz évvel ezelőtt, amikor az Ércbányák és Magnezitművek ter­melési-gazdasági egységet létre­hozták, az nyolc termelő szerve­zetet és két kutatóintézetet foglalt magába. Azóta szerkezeti össze­tétele megváltozott, és jelenleg hat termelő vállalat, két építőválla­lat, két kutató- ós egy tervezőinté­zet tartozik a termelési-gazdasági egység hatáskörébe. Jelentősége is növekedett, hiszen például csak a Jeseníki Ércbányák termelése a 17-szeresére nőtt. Ez szinte pél­dátlan, különösen akkor, ha figye­lembe vesszük azt is, hogy az árutermelés értékének évi átlagos növekedése ennél a vállalatnál meghaladta a 80 millió koronát. A vállalatról még annyit, hogy míg 20 évvel ezelőtt elsősorban bá­nyászata volt híres - túlnyomó- részt színesfémeket, vasércet, grafitot és mészkövet bányásztak -, addig manapság a közvéle­mény a vállalat nevét elsősorban az Okál típusú lakóházak építésé­vel kapcsolatban ismeri. A termelési-gazdasági egység egyik névadó vállalata a kassai (Košice) Szlovák Magnezitipari Üzemek. Itt is jelentős változást ér­tek el az elmúlt két évtized során, hiszen míg korábban a magnezit bányászata túlnyomóan külszíni technológiával történt, manapság a föld alól kell bányászni ezt az értékes ásványt. Ez pedig számos új problémát vetett föl, hiszen egé­szen más technológiát kellett be­vezetni. Egyébként a magnezitből nemcsak a repülőgépgyártásban oly fontos magnéziumötvözeteket - mint a magnalium, vagy duralu­minium - állítanak elő, hanem a magnezit másodlagos feldolgo­zása során vasoxid tartalmú úgy­nevezett építőipari klinkertéglát is égetnek. Ezt épület-, alagút- és padlóburkolóként is felhasználja az építőipar, amely részére szá­mos további alap építőanyagot is gyártanak a vállalatnál. Míg az előbbiben a két évtized során több mint a felével nőtt a termelés, az alap építőanyagok gyártásában csaknem 80 százalékos a növe­kedés. Különleges helyet foglal el a termelési-gazdasági egység vál­lalatainak sorában a prievidzai Bá- nyaépító Vállalat. Elsősorban épí­tőipari munkákat végez, és nem­csak a termelési-gazdasági egy­ség saját beruházásainak fő kivi­telezője, hanem szlovákiai szén­bányák építőipari beruházásait is vállalja. Egyik legnagyobb vállal­kozása pedig a Fekete Vágón épí­tett vízi erőmű föld alatti „víziútjá- nak“ megépítése volt. Csak tíz éve tartozik a termelé­si-gazdasági egység hatáskörébe a krivoláti Permon, amely az egész hazai bányászat, tehát a szén-, az urán- és az ércbányák számára a fúróberendezéseket gyártja. E vállalat jelentősége egy­re nő a KGST-országok viszonyla­tában is. Növekvő termelés - növekvő export E négy vállalat termelési profil­ját csak azért említettük futólag, hogy rámutassunk, mennyire sok­rétű munka folyik a két évtizede megalakult termelési-gazdasági egységen belül. Ennek jelentősé­gét bizonyítja olyan fontos mutató is, mint például az egyes vállalatok árukivitele. Ez az elmúlt húsz év során különösen a Szlovák Mag­nezitipari Üzemek és a Jeseníki Ércbányák jelentős termelésnöve­kedésének köszönhetően a több­szörösére nőtt.* A szocialista or­szágokba irányuló árukivitel több mint kilencszerese a 20 évvel ezelőt­tinek, míg a nem szocialista orszá­gokba irányuló export is csaknem a háromszorosára nőtt. Korábban a termelési-gazdasági egység az exportot elsősorban színesfém koncentrátumokkal képviselte, míg a Jeseníki Ércbányák újabban beruházási egységeket szállít Lí­biába és Szíriába. Részben külpiaci hatásokra döntöttek úgy annak idején, hogy a magnezitipart jelentősen korsze­rűsítik. Ebben a tekintetben foko­zott figyelmet szenteltek a tudo­mány és technika azon vívmánya­inak, amelyeket hasznosítani lehet az iparágon belül, hiszen a terme­lés korszerűsítését és jelentős nö­velését a munkaerő növelése nél­kül kellett elérni. Ebben az ötéves tervidőszakban ezért 947,5 millió koronát tett ki annak a beruházás­nak az összege, amelyet kifejezet­ten a tudományos-múszaki hala­dás eredményeinek bevezetésére fordítottak. Ilyen úton fejlesztették a bányászati termelést, annak minden stádiumában. Az is köztu­dott tény, hogy fokozatosan romlik a bányászott ércek minősége, így egyre fontosabb tökéletesíteni az érc feldolgozását, növelve ezzel a belőlük nyerhető fémek mennyi­ségét. Az említett összeg nagyobb részét magnezitipari beruházá­sokra fordították. Ennek köszön­hetően itt ötszörösére nőtt a ter­melés. Ami az egész termelési-gazda­sági egység termelésének növe­kedését illeti, éppen a nagy mérté­kű beruházásoknak köszönhetően nőtt az évi össztermelés négysze­resére. Egészen pontosan a mun­katermelékenység növelése 80,6 százalékban befolyásolta ezt a növekedést és csak a maradék 19,4 százalékos növekedés volt annak köszönhető, hogy a húsz év alatt mintegy ötezer háromszáz fővel nőtt a dolgozók száma. Amikor e kétségtelenül jelentős eredményeket említjük, azt is el kell mondani, hogy a 8. ötéves tervidőszak során tovább növeke­dik a termelés, s 1986-1990 kö­zött a beruházások összértéke eléri a legutóbbi öt év kétszeresét. Mindebből a legnagyobb terhet két vállalat, a kassai Szlovák Magne­zitipari Üzemek és a Jeseníki Érc­bányák viselik. Igaz, ez a két válla­lat veszi ki leginkább részét a ter­melési-gazdasági egység terv­feladatainak teljesítéséből is. Sza kember képzés és szociális program A termelési feladatok fokozatos növekedése és a tovább növekvő igények a dolgozóktól minden té­ren magasfokú szakképzettséget és felkészültséget követelnek. Ez­zel kapcsolatban a szakem­berképzésnek olyan formáit való­sították meg, amely példaként áll­hat más termelési-gazdasági egy­ségek előtt is. Időközben új szak­ma is keletkezett az ágazaton be­lül, mégpedig az úgynevezett bá­nyászgépesítő, s ezt is tanítják a termelési-gazdasági egység mind a hat szaktanintézetében. A főiskolát végzett szakemberek mindegyike pedig előbb egy inten­zív szaktanfolyamon vesz részt, s csak azután dolgozhat abban a beosztásban, ahová felvették. Mindez bizonyítja, hogy az ipar­ág felelős szakemberei tudatosít­ják: kellő tudásszint nélküli szak­emberek nem alkalmasak arra, hogy megfeleljenek az új követel­ményeknek. Mivel csakis az inten­zív fejlesztés útjai a járhatók, már ma az a feladat, hogy kiválóan felkészített szakemberekkel dol­gozzanak. Ennek érdekében el­mélyítették együttműködésüket az érintett felsőoktatási intézmények­kel és tudományos intézetekkel. A termelési-gazdasági egység sa­ját oktatási intézményeiben éven­te 400 dolgozó részesül tovább­képzésben. Tudják az iparág vezetői, hogy a megfelelő felkészültségű szak­embergárda stabilizációja elkép­zelhetetlen az ezt célzó hosszúle­járatú szociális program megvaló­sítása nélkül. Ennek érdekében mindent megtesznek azért, hogy a veszélyes munkahelyeken csök­kentsék a dolgozók létszámát, s korszerű gépi berendezésekkel pótolják az embereket. Nagy anyagi ráfordítással folyamatosan korszerűsítik az egészségügyi el­látást, javítják a pihenési, üdülési lehetőségeket, a dolgozók lakás­kérdésének megoldására is jelen­tős összegeket áldoznak, s ebben a programban nem feledkeznek meg a dolgozó nőkről és a csök­kent munkaképességű dolgozók­ról sem. Az Ércbányák és Magnezitmű­vek termelési-gazdasági egység dolgozóinak a 7. ötéves tervről készült számvetésében azt is rög­zítették, hogy ennek a tervidő­szaknak a feladatait már idén szeptemberben teljesítették. Ilyen eredményekkel az egész ország­ban csak kevés hasonló nagyság- rendű termelési egység dicseked­het. Ez pedig mindenképpen a ve­zetőket is dicséri, akik korszerű eszközökkel, a követelményeknek megfelelő szinten irányították a vállalatok dolgozóit a beruházá­si-fejlesztési, a termelési és a szo­ciális feladatok teljesítésében. MÉSZÁROS JÁNOS Kajszira szakosodva Megszívlelendő alapelvekkel és tanulságokkal Az alacsony törzsű kajszifák vé­geláthatatlan sorai még ősszel is lenyűgöző látványt nyújtanak. Hát még gyümölcsszüret idején, ami­kor a terebélyes zöld koronákat aranysárga gyümölcsök díszítik, és a szüretelők hangjától zajos a kajsziliget. Miroslav Sedláček, a gyümölcsészet vezetője, leg­alább részben kárpótolni akarva ezt az élményt, mindenekelőtt a közel félórás videoprogram megtekintését javasolta, amely alapvető tájékoztatást nyújtott a Kobylí na Moravé-i Barátság Efsz-ről. Gyümölcs - háromszáz hektáron A Barátság Efsz a Breclavi járás közepes nagyságú szövetkezete. Kétezer hektáron gazdálkodik, dimbes-dombos tájon, átlagosan 260 méter tengerszint feletti ma­gasságban. A növénytermesztés keretében a búza, az árpa és a cukorrépa mellett a takarmány- növények termesztésére össz­pontosítják a figyelmet, hogy az állattenyésztő ágazat az 1700 szarvasmarha, köztük az 1100 te­hén tartásában a lehető legjobb eredményeket érhesse el. Mindkét ágazatban lenne mivel dicseked­nie a szövetkezetnek, de a félezer tagot számláló közösség fő büsz­kesége mégis inkább a három­száz hektáros gyümölcsös, amelyben a meggy, az őszibarack és az alma mellett a kajszié az elsőség. Már önmagában az a tény is nagy dolog, hogy a szövetkezet tagjai az ország egyik legnagyobb kajsziültetvényét mondhatják ma­gukénak, de „csak“ ennyivel nem kell beérniük. Átgondoltan, terv­szerűen és komplexen fejlesztet­ték a gyümölcstermelést, így az ágazat nemcsak nagyságrendjé­vel, hanem magasfokú gépesíté­sével, valamint korszerű és haté­kony termesztési módszereivel is kitűnik. Hulladékmentes termesztés- Gyümölcsöt gazdaságosan csak az tud termeszteni, aki meg­felelően gépesít és az egész ter­mést, valamint annak gyengébb minőségű részét is hasznosítja- hangsúlyozta a gyümölcsgazda­ság vezetője. Azt, hogy ez lehetséges, a leg­nehezebb feladatot jelentő és a legtöbbet bizonyító példával, a kajszival igazolta, amelyről közismert, hogy gyorsan érik és fogyaszthatóságának ideje na­gyon rövid. Bő termés esetén még a kiskertben termő néhány kajszi­fa is megszaporíthatja a háziasz- szony gondját, hogy mit tegyen a beért és gyorsan romló gyü­mölccsel. Hát még olyan üzem­ben, ahol több mint kétszáz hektá­ron terem, s egy-egy napon ezer szedő is szorgoskodik.- A kajszinak a szedést követő­en legkésőbb két órán belül meg­felelően utókezelve, osztályozva és szállításra készen kell állnia- állapította meg Miroslav Sedlá­ček, aki elmagyarázta a gyors munka egyes részleteit. - A sze- dőládákból az osztályozó gépsor hatalmas tartályába kerül a ter­Értékes kötelezettségvállalá­sokat tettek a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére az Észak-csehországi Barna­szénbányák dolgozói. Első­ként a ledvicei bányászok je­lentették be kötelezettség­vállalásaikat. A Zdenék Ka­mensky vezette Csehszlo­vák-Szovjet Barátság szo­cialista munkabrigád a 8. ötéves tervidőszak első évé­nek feladatait 17 nappal ha­marább kívánja teljesíteni. A pótalkatrészek felújításán 400 ezer koronát takarítanak majd meg, ezenkívül 90 ton­na vasat gyűjtenek össze. A képen Stanislav Berenrei- ter brigádtag látható munka közben. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) més, amelyben kúti vízzel hútjük. Ezt követően a gép megmossa, szárítja, osztályozza és csomagol­ja a gyümölcsöt. Az osztályon fe­lüli árut egységcsomagokban, a többit ömlesztve, ládákban küld­jük az üzletekbe. A túlérett, köz­vetlen fogyasztásra nem alkalmas gyümölcs, amit osztályozás köz­ben a szállítószalagok mellett ülők már korábban kiválogattak, egye­nesen a paszírozóba kerül. A gépsoron óránként harminc ton­na gyümölcsöt tudunk utókezelni, így bár sokba került, megérte megvásárolni. Az ára két és fél év alatt megtérült. Átgondolt, következetesen megoldott példáját láttuk annak is, hogy miként kell hulladékmente­sen termeszteni. Egy-két évvel ezelőtt a helyben feldolgozott kaj­szi magja még gondot okozó mel­léktermék volt, most pedig már jelentős bevételi, sőt valutaforrás. A szüreti munkák végeztével a magot megfelelő tisztítás után törőgépre viszik, és a mag héját valamint belsejét gondosan elkü­lönítik, hogy a kellő helyen mind­két részt értékesíthessék. Kekszek, cukorkák helyett Tévénézés közben jólesik kek­szet, cukorkát, csokoládét fo­gyasztani. Ezt azonban az a tudat keserítheti, hogy mindezzel csak növeljük a napközben már amúgy is bőségesre szabott kalóriaada­got. Nos, nincs messze az idő, amikor a músornézést kiegészítő kedvtelésünknek nyugodtan hó­dolhatunk. Olyan terméket fo­gyasztva, amely kellemes ízű, jó és egészséges. Ez nem más, mint a kisfogyasztói csomagolásban árusított szárított gyümölcs. Nagy a valószínűsége, hogy az ilyen csemege csomagolásán a gyártó megjelölésénél a Kobylí na Mora- vé-i Efsz nevét olvashatjuk majd. Erről, és a fejlesztés további irá­nyairól Pavel Haman, a szövetke­zet elnöke szólt bővebben.- Nagy hibát követnénk el, ha megelégednénk eredményeink­kel, s nem törekednénk további fejlesztésre. Ennek egyik lehetsé­ges útja a gyümölcs szárítása. Az eljárás mellett több tény is szól. A kajszi esetében az egyéb kon- zerválási eljárásoknál közel két és félszer energiatakarékosabb. Ugyanakkor a gyümölcsben lévő tápérték is jobban megmarad. Tíz dekagramm szárított alma például 1,3 kilogramm friss gyümölcs tápértékével egyenlő. És az sem mellékes, hogy a szárított termé­kek iránt nagy a kereslet. A kiske­reskedelem mellett a sütőipar is érdeklődik, mivel a szárított gyü­mölcs felhasználásával termékvá­lasztékát tudná bővíteni. Akkor mi sem egyszerűbb, meg kell kezdeni a gyümölcs szá­rítását, mondhatná valaki, s igaza is lenne. Csakhogy, amint az el­nök további szavaiból kiderült, a dolog azért nem ennyire egy­szerű.- A kajszi szárítására is alkal­mas gépet külföldön már megta­láltuk s belátható időn belül meg is vesszük. Ez azonban a feladatnak csak az egyik része. Legalább ennyire fontos a megfelelő fajta, mivel szárításra csak a bizonyos cukortartalmat elérő kajszifajták alkalmasak. A nemesítőkkel szo­rosan együttműködve nem keve­sebb mint tizenöt fajtával kísérle­tezünk, hogy a célra megtaláljuk a legalkalmasabbat. Bizonyságul már meg is tekint­hettük azokat a mintacsomagokat, amelyek szárított almát, kajszit, zöldséget, illetve hagymát tartal­maztak. Próbaképpen készültek, egyelőre a külföldön üzemelő gé­pen, de saját nyersanyagból. Az itthon beinduló gyártásig még sok munkát kell elvégezni és nehézsé­get leküzdeni, de a közös határát járva, s a nagyarányú talajjavító munkákat, a napenergiát haszno­sító szénatárolót, és a valamikor parlagon heverő, ma pedig szőlőt és gyümölcsöt termő teraszosan kiképzett domboldalakat látva biz­tosra vehetjük, hogy ebben a szö­vetkezetben a legújabb tervek sem maradnak puszta elképzelő- sok * EGRI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents