Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-14 / 217. szám, szombat

A Tiszától a vasmű meleghengerdéjéig Találkozás egy gazdasági vezetővel Két járás határán- Már ötven esztendő elszállt felettem, de kielégítő választ eddig még nem sikerült megfogalmaz­nom a ma is feltett kérdésre: miért választottam a kohász szakmát? Talán azért, mert már gyerekko­romban gyakran találkoztam a fémmel - apám ugyanis kovács volt vagy a szomszédfalubeli Petrikék cséplőgépének gyermeki „megcsodálása“ váltotta volna ki belőlem később a szakma iránti érdeklődést. Nem tudom! - közöl­te őszinte válaszában Štefan Király kandidátus, a Kelet-szlovákiai Vasmű meleghengerdéjének ve­zetője. - Egyébként ugyanúgy ug­ráltam nyaranta mezítlábason a Tisza-parti forró homokban, ké­szítettem a különböző hangú fúz- fasípokat, mint a többi nagytárká- nyi (Veľké Trakany) gyermek...- Ha jobban belegondolok- folytatta - valami mégis vonzób­bá tette érdeklődésemet a körülöt­tem zajló élet, a megnyilvánuló jelenségek iránt. Ez pedig munka- szerető apám figyelmeztető, még ma is fülemben csengő szavainak megszívlelése volt. Azt mondo­gatta: „A semmittevés az unalom melegágya, a szorgalom a boldo­gulás támasza“. Ilyen útravalóval indult az élet­be Király mérnök. Ma határozott, de szerény ember. A meleghen- gerde élén több mint 1900 ember munkájáért, biztonságáért felel. Tegyük hozzá: nagyfokú eredmé­nyességgel. Ottó Tomašú vállalati igazgató, és Vasil Pačuta, a válla­lati pártbizottság elnöke szintén dicsérik: „Király elvtárs váltatunk egyik legjobb vezető szakembere, elkö­telezett kommunistaként végzi fel­adatát, kiváló szervezőképesség­gel rendelkezik, kezdeményező pél­damutatása követőkre talál s en­nek is köszönhető, hogy a vasmű egyik igen fontos termelő üzeme, a meleghengerde minden évben teljesíti feladatait.“ Hogy ilyen emberré válhatott, abban a Tisza menti családi környzetén túl másoknak: segítsé­get nyújtó társainak, tanítóinak s nem utolsósorban önmagának is döntő része van. Mindig megszív­lelte az életbe indító tanácsokat, felismerte a fiatal emberek számá­ra a társadalom által nyújtott lehe­tőségeket s megtalálta a helyét bennük. Középiskolai tanulmányait a ki- rályhelmeci (Kráľovský Chlmec) gimnáziumban végezte, majd a Kassai (Košice) Műszaki Főisko­la kohászati karán szerzett mérnö­ki diplomát 1959-ben. Akkor már öt éve tagja volt a CSKP-nak, ahová - mint aktív CSISZ tagot- a járási ifjúsági szervezet java­solta. A friss diplomás Király mérnök kezdetben a Koprivnicei TATRA üzemben, majd az Ostravai Kle­ment Gottwald Újkohóban dolgo­zott. A Kelet-szlovákiai Vasműbe 1964-ban került. Az azóta eltelt több mint húsz esztendő alatt min­dig vezető beosztásban dolgozott. Először a mélykemencék üzemé­ben, majd a Slabingban, a hideg­hengerdében, és a vállalat terme­lési osztálya vezetőjeként, 1980 óta a meleghengerde vezetője. Király elvtárs olyan lelkesedés­sel nyilatkozott munkahelyéről, a szakmáról, ahogyan csak egy nagy képzettséggel, kiváló szaktu­dással bíró, munkáját elkötelezet­ten végző kommunista vezető be­szélhet. Tájékoztatása annyira meggyőző és érdekes volt, hogy észre sem vettük az idő múlását. Az általa irányított csaknem húszéves meleghengerde, a vas­mű egyik legfontosabb, az áruter­melés szempontjából s a végter­mékgyártás folyamatában döntő szerepet játszó üzeme, ahol az átlagos éves termelési érték meg­haladja a 4,5 milliárd koronát. Itt zajlik le az acélbugák lemezzé formálásának alapvető munkafo­lyamata, s nem túlzás, ha a szak­emberek megalapozott vélemé­nyére támaszkodva elmondom, hogy itt dől el a végterméknek számító lemezek minőségi szintjé­nek alakulása. Ami pedig semmi­képpen nem lehet közömbös kérdés. Arról is szívesen beszámolunk, hogy a meleghengerde a vasmű­ben folyó munkaversenyben állan­dóan az élenjárók között szerepel, mindenekelőtt a termékminőség szinten tartásával. Ebben az üzemben a minőségre vonatkozó reklamációk aránya mindössze 0,05 százalék. Király mérnök személye a szak­mában országos szinten is ismert. Nem is csoda, hiszen évente leg­alább 3-4 országos, vagy nemzet­közi tudományos-műszaki konfe­rencián és egyéb hasonló rendez­vényeken vesz részt, előadásokat tart, vagy felszólal. És igen sokat publikál, a „Hutnik“-ban és más szakmai folyóiratokban nagyon sok cikke, tanulmánya jelent meg. Ezenkívül több hazai termelési, műszaki kérdés megoldására dol­gozott ki eredményekhez vezető javaslatot Közülük többet megmu­tat, nagy rakás folyóirat, tanul­mány gyűl össze az asztalán. Csodálkozva nézek rá, megérti mire gondolok: mikor van erre ide­je és egyáltalán miért csinálja? Nem késik a válasszal.- Ha az ember vezető beosz­tásban dolgozik, akkor mindenek­előtt saját maga kell hogy értse, amit csinál, tehát képeznie kell magát, hogy „otthon” lehessen a szakmában, folyamatosan is­merje meg a tudomány és techni­ka legújabb vívmányait s ezeket használhassa munkahelyén. Király elvtárs egyben az egyik legsikeresebben működő komplex racionalizációs brigádnak is a ve­zetője. Számottevő, jelentős nép- gazdasági hasznot eredményező műszaki és termelési problémákat oldottak meg eddig a vasműben. Eredményes munkájuk elismeré­sét az szövetségi kormány szak­ágazati minisztériumainak több oklevele bizonyítja.- Hogyan talál időt arra, hogy ilyen aprólékosan, szakmai preci­zitással kidolgozott javaslatokkal foglalkozzon, és egy ilyen népes brigád munkáját is irányítsa?- Ha az ember valóban együtt él munkahelyével, az általa irányí­tott kollektívával, nagyon jól kell ismernie az ott zajló eseményeket, érzékelnie kell a jelenségeket, a problémákat, azok okait és meg kell találnia a megoldások módjait is. Enélkül nem lehet előre lépni, eredményeket elérni. Egy ilyen gi­gantikus kohóműben, mint a mi­énk, a problémák nagysága sok szakember tudását, szakmai véle­ményét igényli. Ezért már 1980- ban javasoltam az általam irányí­tott racionalizációs brigád létreho­zását, olyan tagokból, akik szak­mailag képesek nemcsak helye­sen felmérni a jelentkező problé­mák nagyságát, ezek okait, ha­nem azokat meg is oldani, sót meg is valósítani a gyakorlatban. Az utóbbi három év alatt tizenegy üzemi és vállalati jelentőségű fel­adatot oldottunk meg, ami csak­nem 55 millió korona értékű ener­gia- és fémmegtakarítást eredmé­nyezett. Például az acélbuga-hen­gerlésből sikerült kiiktatni a koráb­ban alkalmazott ún. újrahevitést, ami az 1983-84-es években 34,5 millió korona gazdasági haszonnal járt. Egyéb problémák megoldásá­ról, munkánk további eredményei­ről is beszélhetnék még, de ezek mindegyike külön-külön alapos elemzést igényelne. A lényeg az, hogy itt vagyunk, nem tétlenke­dünk, brigádunk népes gárdája és a meleghengerde kollektívája be­csülettel helytáll, s ezt teszi majd a jövőben is. Ez a közös munka, a kölcsönös megértés, az őszinte tenniakarás tevékenységünk jövő­beni eredményességének legfőbb biztosítéka. Hát ilyen derűlátó, szakmáját tisztelő és szerető ember Király mérnök, a Kelet-szlovákiai Vasmű meleghengerdéjének vezetője, a vállalati pártbizottság tagja, aki 1970-ben kanditátusi szakdolgo­zatának témáját: „A fémkohászati kemencék hőtechnikája“, szintén szakmai kérdések megoldására irányuló szándékkal választotta. Úgy gondolom, csak boldog le­het az ilyen ember, hiszen mun­kásságát hasznos társadalmi érté­kek fémjelzik. KULIK GELLÉRT Senki sem ellenkezik, amikor társadalmi munkára szólítják. Pe­dig a csaknem négyezer lakosú Nádszegen (Trstice) az utóbbi években valóban sok létesítmény épült fel Z-akcióban.- Mindig a fontossági sorrendet tartottuk szem elótt, no meg azt, hogy a település ellátottsága, la­kosaink életfeltételei állandóan ja­vuljanak - mondja Lipkovics Lő­rinc, a hnb elnöke. - Az elmúlt évek alatt társadalmi munkával épült fel a vendéglő, a bevásárló- központ, két óvoda, az új temető­ben a ravatalozó és kiépítettük a kisüzem gazdasági udvarát, mű­helyeit. Évente mintegy ezer négyzetméterrel növeltük a zöld­területet, amely ma már megha­ladja a nyolc hektárt. Az előző választási időszakban jól felszerelt nyugdíjasklubot létesítettünk. Számos elismerő oklevél bizo­nyítja a település lakosainak szor­galmát. 1973-ban és 1978-ban a nemzeti bizottságok versenyé­ben járási elsők lettek, kormány­elismerésben és pénzjutalomban részesültek. Pedig a nádszergi la­kosoknak többsége ingázik. Hét­főn reggelenként tíz, munkásokkal teli üzemi autóbusz indul el a köz­ségből. Volt időszak, amikor a fia­talok a munkahelyük közelében igyekeztek letelepedni, ma azon­ban már egyre többen^ kérnek helyben építkezési engedélyt.- Ebben a megbízatási idő­szakban már nyolcvannyolc csalá­di ház épült fel - jegyzi meg Fara­gó Béláné, a hnb munkatársa. - Az építkezési kedv növekedését az is elősegítette, hogy közműve­sített területeken adunk házhelye­ket. 1987-ben az új utcasoron to­vábbi ötven házhelyet mérhetünk majd ki.- Ebben a megbízatási idő­szakban sem ültünk ölbe tett kéz­zel, - veszi át a szót Gáspár Béla, a hnb titkára. - Három évvel eze­lőtt kezdtük el, s az idén három hónappal a határidő előtt fejeztük be a tornaterem építését. Ha a be­rendezéseket, a sportszereket a szakemberek beszerelik, nem­csak a tanulók, hanem a település fiataljai is igénybe vehetik. Csupán tavaly a lakosok társa­it J SZÚ 1985. IX. 14. Biztonság és vízműépítés Szakfelügyelet - kivitelezés közben és üzembe helyezés után • Lengyel mérőműszerek 5,6 millió korona értékben • Megérkeztek az első szállítmányok A nemrégiben történt olaszor­szági vizmű-szerencsétlenség fel­színre hozta a kérdést: vajon ná­lunk miként ügyelnek olyan nagy vízmű biztonságára és megbízha­tó üzemelésére, mint a napjaink­ban épülő Gabčikovo-Nagymaro- si Vízlépcsőrendszer. Szocialista társadalmunk jogi normákban szabja meg a beruhá­zónak és a vízmű majdani üze­meltetőjének azt a kötelességét, hogy műszaki-biztonsági felügye­letet tartson nemcsak a vízmüve­ken, hanem más vízgazdálkodási létesítményeken is. Ez olyan szaktevékenység, amely a bizton­ság, a stabilitás és az üzemzavar­hoz vezető meghibásodások le­hetséges okainak szempontjából a vízmű műszaki állapotának rendszeres ellenőrzésére irányul. Minden olyan jelenség és műszaki érték megfigyeléséről van szó, amelyek változása már objektíve jelezheti, hogy a vízmű vagy an­nak egy jelentős része stabilitásá­nak foka a műszaki normákban rögzített megengedett határ alá csökkent. A műszaki-biztonsági felügyelet a létesítmény megfigye­léséből, deformálódásának, az át- szivárgásnak és más paraméte­reknek a méréséből áll, s ezt a te­vékenységet mind az építés ide­jén, mind a vízmű befejezése után elvégzik. Az is feladat, hogy lehet­séges üzemzavar-források megál­lapítása esetén intézkedéseket kell javasolniuk ezek felszámolá­sára. A műszaki-biztonsági felü­gyelet végzéséhez szükséges adatokat a vízmű szerkezetébe beépített mérőműszerek szolgál­tatják. A Gabčikovo-Nagymarosi Víz­lépcsőrendszer műszaki-bizton­sági felügyeleti tevékenységét a fő a megrendelt és a gabčíkovói vízi erőmű „méreteihez“ átalakított műszereknek az építés menetével összhangban történő szakaszos szállítását, és szaktanácsadást nyújtott a mérésekhez és megfi­gyelésekhez szükséges kivitele­zési tervezet elkészítéséhez. A mérőműszerek szállításáról szóló szerződést a prágai Kovo és a varsói TKP Consultans Ltd. kül­kereskedelmi vállalatok között idén májusban írták alá. Eszerint 1985-ben 5,6 millió korona értékű mérőműszereket és berendezése­ket szállítanak Gabčíkovóba. Az első múszerszállítmányok - 620 ezer korona értékben - már meg­érkeztek, és egy részüket be is betonozták a vízi erőmű első blokkjának alapjaiba. Ezt a mun­kát lengyel kollégáik jelenlétében csehszlovák szakemberek végzik. A mérő- és ellenőrző műszerek szolgáltatta adatokat építés köz­ben hordozható készülék segítsé­gével, azután pedig számítógép­pel figyelik majd. GABRIEL JENČÍK dalmi munkával 2,8 millió korona értéket hoztak létre, illetve közel százhúszezer órát dolgoztak, jóval többet, mint amennyit a kötelezett­ségvállalásukban Ígértek. Szor­galmuk lehetővé tette, hogy olyan akciókat is megvalósítsanak, amelyek nem szerepeltek a vá­lasztási programban. Z-akcióban trafoállomást, lakatosműhelyt épí­tettek, s csaknem félmillió koronát fordítottak járdák építésére.- A szövetkezet jóvoltából már este is játszhatunk a futballpályán - újságolja az elnök. - Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy az eltelt két év alatt csapa­tunk játéka javult, és ősztől a kerü­leti bajnokságban játszik. További sportpályák létesítését is tervbe vettük. A kertbarátok szövetsége is hozzájárult a Nemzet Front vá­lasztási programjának túlteljesíté­séhez. A közelmúltban több mint félmillió korona értékű zöldségfel­vásárlót építettek, amely évente mintegy négymillió korona forgal­mat bonyolít le. A megbízatási időszak végéig még hátra van né­hány hónap, a nádszegiek addig sem akarnak tétlenkedni. Hama­rosan megkezdik az új óvoda épí­tését. Ezzel lényegében megoldó­dik az óvodás gyerekek elhelyezé­sének kérdése.- A hnb ülésein többször is szó­ba került már az új választási program - folytatja az elnök. - Elr- sósorban az óvodák befejezését szorgalmazzuk, de azzal is szá­molunk, hogy az efsz-szel közö­sen művelődési otthont és szol­gáltatóházat építünk. Az építkezés befejezése után a művelődési ott­hon üzemeltetését az efsz vállalja magára.- Ma sem élünk gond nélkül... - vélekedik Szakái Károly, a hnb alelnöke az alapiskola igazgató- helyettese. - A községi vízveze- tékhálózatot már a település felé­ben kiépítettük, ám fejlesztését nem szorgalmazzuk, mivel az ar­tézi kút vizének vastartalma igen nagy. A megoldás az lenne, ha a településünket is rákapcsolnák a jókai vizvezetékhálózatra. Ez azonban nem rajtunk múlik. Az iskolai étterem és a napközi építé­sének kérdése sem dőlt még el. Az eredmények a nádszegiek lelkes munkájáról, a képviselők aktivitásáról tanúskodnak. Sokan idegenbe járnak dolgozni, kertész­kednek is, mégis találnak időt arra, hogy elősegítsék településük fej­lődését. Hogy az nem közhely, azt elárulja az idei kötelezettségválla­lásuk, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére három- százezer korona értékkel megtol- dották. Szeptember elsejéig fel­ajánlásukat már huszonöt száza­lékkal túl is szárnyalták. Eredményes választási idősza­kot hagynak majd maguk mögött a nádszegiek. Két járás határán fekszik a település, csaknem egy­forma távolságra a két járási szék­helytől. Ez a távolság kilométerek­ben kifejezhető, a valóságban azonban, az életvitel szempontjá­ból egyre közelebb kerültek a vá­rosokhoz. NÉMETH JÁNOS tervező, a bratislavai Hydroconsult a gabčíkovói vízi erőmű mérésé­nek és megfigyelésének kivitele­zési tervezetébe rögzítette. A ter­vezet szerint ezen a vízműn az alapokban előforduló rések feszi- tettségének mérését, a betonszer­kezetek feszítésének, a beton hő­hatásokra történő deformálódása- inak és a betonszerelvények fe- szitettségének megállapítását kell elvégezni. Ezért vált szükségessé, hogy a gabčíkovói vízi erőmű be­tonozásának megkezdésekor az alaprések feszítettségének méré­séhez a műszerek első szállítmá­nyai is megérkezzenek. A szüksé­ges mérőműszerek egyedüli előál­lítója a szocialista országokban Lengyelország, konkrétan a krak­kói Zaluj, a Jagelló Egyetem Tu­dományos Készülék-előállító Inté­zete. A lengyel gyártó megígérte Gáspár Béla Lipcskovics Lőrinc Štefan Király (Anna Fečková felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents