Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-10 / 213. szám, kedd

Levelezőink írják Milliókat érő vállalások Az Érsekújvári (Nové Zámky) Városi Nemzeti Bizottság értékelte a szocialista kötelezettségvállalá­sok első félévben való teljesítését, továbbá a lakosság, a fiatalság és a dolgozók kezdeményezését a Nemzeti Front választási prog­ramjának teljesítésére összponto­sította. Egy járás életéből Nemrég nyíltak meg az iskolák, óvodák kapui. A Rozsnyói (Rož­ňava) járásban szeptembertől 4600 3-6 éves gyerek látogatja a járás 91 óvodáját, amelyekben 157 osztály van. Szeptember ele­jén Dobšinában ötven férőhelyes új óvodát nyitottak. Sor került Rejdovában a XII. folklórünnepségre, amelyet a szlo­vák nemzeti felkelés 41. évfordu­lójának tiszteletére szerveztek, s egybekapcsoltak a szövetkezeti dolgozók nemzetközi napjának megünneplésével. A kétnapos ün­nepségen amatőr folklórcsoportok szórakoztatták a nagyszámú kö­zönséget. A rozsnyói benzinkút az egye­düli a járásban, ahol a motorosok­tól felvásárolják a fáradtolajat. Az idén már több mint 3485 litert értékesítettek itt a járműtulajdo­nosok. A pelsóci (Plešivec) Vörös Csil­lag Efsz ifjúsági brigádja Jakubec Árpád és Mikuláš Mak vezetésé­vel a napokban jutalmat vett át a SZISZ járási bizottságának és a Szövetkezeti Dolgozók Szövet­sége járási bizottságának képvi­selőitől. A brigád szép eredmé­nyeket ért el az aratás folyamán. Az E 512 típusú kombájnnal 102 hektár területen aratták le a gabo­nát, s 445 tonna magot csépeltek ki. A Nižná Slaná-i vasércbánya újítói az idei év első felében 34 újítási javaslatot nyújtottak be, eb­ből tizennyolcat fogadtak el, s ed­dig kilencet vezettek be a gyakor­latba. Társadalmi értékük 118 ezer korona. Az első félév legjobb újítói Stanislav Adam mérnök és Ondrej Gallo, összesen öt újítási javaslatot nyújtottak be, ezekből a szakzsúri hármat fogadott el, s mindhármat bevezették már a termelésbe. Tóth Rozália Az elért eredmények összege­zése során kitűnt, hogy a 297 kollektív szocialista kötelezett­ségvállalásból 151-et, a huszonháromezer kétszázötven egyéni vállalásból pedig tizenkéte­zer száznegyvenet teljesítettek. Az elsó félévben 16,2 millió koro­na értéket hoztak létre. örvendetes, hogy a lakosság és a város dolgozói a CSKP kö­zelgő XVII. kongresszusa tisztele­tére az eredeti szocialista kötele­zettségvállalásaikat tovább bőví­tik, s ez még nagyobb biztosítéka annak, hogy az 1985-ös év, vala­mint a választási időszak célkitű­zéseit maradéktalanul teljesítik. Blaskó László Elismerés A PRIOR kereskedelmi vállalat losonci (Lučenec) áruháza, - amely csupán csak harmadik éve áll a város és környéke vásár­lóinak a szolgálatában - múlt évi eredményeiért elnyerte a Példás áruház címet. Az áruház évi terve 135 millió kétszázezer koronás forgalom lebonyolítását irányozza elő. Az elárusítók elhatározták, idén nyolcmillió koronával túltelje­sítik a tervet. A tavalyi száznégy százalékos tervteljesítésükért és a panaszkönyvben levő nyolcvan­hat dicsérő - s csak egyetlen indo­kolt panasz - bejegyzésért az áru­ház tizennégy szocialista munka­brigádjának 194 tagja érdemel di­cséretet. Kanizsa István A szlovák nemzeti felkelés 41. évfordulója tiszteletére ünnepi estet rendeztek Karlovy Varyban a Thermál szanatórium nagytermében. Az ezerkétszáz férőhelyes terem zsúfolásig megtelt a hazai és a külföldi (szovjetunióbeli, NDK-beli, magyarországi) vendégekkel, valamint a város lakóival. Az ünnepélyes megnyitó után a Jánošík ének- és táncegyüttes és a brnói Antonín Zápotocký Katonai Akadémia kulturális csoportja szlovák táncokat és dalokat mutatott be. Kovács Árpád felvétele A verseny győztesei A komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság a napokban értékelte a járás kom- bájnosainak az idei aratásra meg­hirdetett szocialista munkaverse­nyét. A járásban több mint 26 ezer hektár területen kellett learatni a gabonát, és ebben 358 kombájn állt a mezőgazdasági üzemek ren­delkezésére. A kombájnosok ver­senyének fő kritériuma a szem­veszteség csökkentése volt. Az E 516-os típusú kombájnok versenyében a hurbanovói Febru­ári Győzelem Efsz kombájnosai, Rákász Márton és Jozef Korytiak Kezdeményező lakosság A Nemzeti Front galántai (Ga­lanta) járási bizottsága értékelte a nyári rendkívüli műszakok során elért eredményeket, melybe 55 415 lakos - ebből 18 772 fiatal - kapcsolódott be. A lakosság hét- száztízezer órát dolgozott le, s több mint 6,5 millió korona érté­ket hozott létre. A Z-akció beruhá- zásos részében kezdeményezé­sük elsősorban a vágfarkasdi (Vlčany), patai, ábrahámi (Abra­ham) vízvezeték-hálózat, a kajali nyugdíjasotthon, a tešedíkovói nyugdíjasok háza, a sókszelőcei (Selice) egészségügyi központ, a sládkovičovói művelődési ház, a negyedi (Neded) tornaterem, a nagymácsédi (Veľká Mača) be­vásárlóközpont, valamint a galán­tai és a patai 120 férőhelyes óvo­dák építésére irányul. A lakosság falu- és városszépítési akciók ke­retében több ezer fát, díszcserjét és rózsabokrot ültetett ki. A legtevékenyebbek a pionír­szervezet tagjai voltak, 12 128 pi­onír környezetszépítés során 59 970 órát dolgozott. Rajtuk kívül elismerést érdemelnek a sporto­lók, a SZISZ-tagok, a szövetkezeti tagok, a Jednota fogyasztási szö­vetkezet és a nőszövetség tag­jai. Oláh Gyula szerezte meg az elsőséget. A két kombájnos gépével 225,6 hektá­ron vágta le a gabonát és ebből 1263 tonnát csépelt ki. Ladislav Csulík és Endrédi Sándor, a Martosi (Martovce) Efsz kombájnosai lettek az elsők az E-512-es típusú kombájnok ver­senyében. 110,5 hektárról 733 tonna gabonát takarítottak be. A munkaverseny kihirdetői a har­madik csoportba sorolták a SK-6 Kolos, az SK-5 Niva és a Bizon Super típusú kombájnokat. Ebben a csoportban szintén martosi kom­bájnosok kerültek az első helyre. Lengyel János és György Adorján száz hektárnyi területről 698 tonna gabonát takarított be. Kolozsi Ernő ÖTÖDIK ALKALOMMAL A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének kolárovói alap­szervezete ötödik alkalommal ren­dezett kiállítást. A pionírház nagy­termében a látogatók több mint száz szebbnél szebb egzotikus madarat láthattak. Az elsó díjat a kiállítás legdrágább madara egy papagáj nyerte, a másodikat pedig egy ezüstgalamb. Mindkét madár Kondé Ferenc tulajdona. Az állat­tenyésztők kilenc éve foglalkoz­nak komolyabban egzotikus ma­darak tenyésztésével. Az elsó ma­darakat Csehországból, főleg ma- gángyüjtóktól szerezték be, s ma már saját tenyészmadarakat érté­kesítenek. A pionírház udvarán a látogatók különféle házi állatokat szemlél­hettek meg. Gógh Vilma Budapesten az OMÉK mezőgaz­dasági vásáron és kiállításon bemutatták termékeik javát a KGST-tagországok, a fejlett kapitalista országok és a fejlődő országok Is. Csehszlovákia élel­miszeripari termékekkel és me­zőgazdasági gépekkel jelentke­zett. A képen a hazánkban gyártott mezőgazdasági megmunkáló­gépek. Štefan Bartko felvétele Munkavita R. K.: 1981-ben kezdtem dol­gozni az állami gazdaság állatte­nyésztési részlegén. 1984. októ­berében mentem anyasági sza­badságra. Nemrég szóltam a ve­zetőségnek, hogy október elsejé­től szeretnék ismét munkába állni, ott, ahonnan egy éve elmentem. Azt válaszolták, hogy az eredeti helyemre nem mehetek vissza. A munkaszerződésemben az ál­latgondozás szerepel, és én a föl­dekre nem mehetek dolgozni, mert akkor nem tudok a gyerme­keimről gondoskodni. Nyugodjak bele a gazdaság elutasításába, s keressek új munkahelyet? A Munka Törvénykönyve eltérő rendelkezéseket tartalmaz a fél­éves anyasági és a gyermek két­éves koráig terjedő gyermekgon­dozási szabadságról visszatérő nők jogairól. A Munka Törvénykönyve 157. §-ának 1. bek. szerint a 26 hetes anyasági szabadságról visszatérő nőt munkáltatója az eredeti mun­kahelyére köteles visszafogadni, s az eredeti munkáját folytathatja. Más a helyzet azonban, ha az anya igénybe vette a gyermek- gondozási szabadságot (illetve akárcsak egy részét is). Ilyen esetben a munkáltató csak a mun­kaszerződésben meghatározott munkára köteles beosztani dolgo­zóját (ez eltérhet az eredeti mun­kájától s munkahelyétől is). A munkaszerződésben kikötött munkától eltérő munkára való be­osztást (mint ez az ön esetében történt) csak akkor engedélyezi a jogszabály, ha a szerződésben szereplő munka időközben meg­szűnt volna a vállalatnál (vagyis az ön esetét tekintve, hogy az állami gazdaságban már egyáltalán nem lenne szükség állatgondozóra). Munkáltatója tehát nem úgy járt el önnel szemben, ahogy ezt a jogszabályok megkívánják. Amennyiben továbbra sem lenné­nek hajlandóak önt a munkaszer­ződésének megfelelő munkára beosztani, jogait az illetékes járás- bíróságon beadott keresetében érvényesítheti. Szomszédvita I. G.: A szomszédunk 1984-ben sertésólat és karámot épített. Je­lenleg sertéstenyésztéssel foglal­kozik. A trágyadombot közvetlenül a sertésól mögött a kerítésnél he­lyezte el, s a mi udvarunkba folyik át a trágyalé is. Nem egy esetben figyelmeztettük, hogy az ólat he­lyezze el máshová, ó ilyenkor csak annyit mondott, hogy a saját por­táján azt csinál, amit akar, s ahogy az neki tetszik. A szomszédjuk téved: még a saját portáján sem áll jogában senkinek sem, hogy azt tegyen amit akar, ha ezzel mások jogait sérti, másokat zaklat. A Polgári törvénykönyv 130. a §-ának 1. bek. rendelkezése megtiltja a tu­lajdonosnak, hogy a szomszédjait többek között bűzzel, folyékony vagy akár szilárd hulladékkal zak­lassa. Ajánljuk forduljanak a helyi nemzeti bizottsághoz, amely utasít­hatja szomszédjukat a jogsértő ál­lapot megszüntetésére. Amennyi­ben a helyi nemzeti bizottságon nem járnának sikerrel, jogukban áll a járásbíróságra beadott kere­setükben indítványozni, hogy a bí­róság kötelezze erre szomszéd­jukat. Szociális juttatások F. J.: Az édesanyám sohasem volt állandó munkaviszonyban. Három gyermeket nevelt fel és a háztartást vezette. Az édes­apám pedagógus, jelenleg nyug­díjas, 1900 korona nyugdíjat kap. Szerinte az édesanyámnak is jár­na segély, mert az idén betöltötte a 65. életévét. Az édesanyjának, mivel soha­sem volt huzamosabb ideig mun­kaviszonyban, illetve más jogcí­men sem volt részese a társada­lombiztosításnak, nem keletkezett jogigénye nyugdíjra. A 65. életév betöltése három járadék megítélé­sének feltételeként szerepel a Társadalombiztosítási törvény­ben. A 65. életév betöltésével ará­nyos öregségi nyugdíjra keletkezik jogigénye annak a még munkavi­szonyban lévő dolgozónak (férfi­nak), aki 25 évnél kevesebbet, de legalább tiz évet dolgozott le. A nőknél az arányos öregségi nyugdíj megítélésének feltételei a következóek: a nő elérte 60. életévét, munkaviszonyban van, s legalább 20 ledolgozott évet tud igazolni. A másik társadalombiztosítási járadék, amely megítélésének egyik feltétele a 65. életév betölté­se, az ún. házastársi nyugdíj. Ez az olyan dolgozó feleségének ítél­hető meg, aki megszerezte az öregségi vagy a rokkantsági nyug­díjhoz szükséges éveket (esetleg öregségi, rokkantsági, ill, részle­ges rokkantsági nyugdíjat élvez), de csak akkor, ha az asszonynak nincs saját jövedelme, nincs igé­nye más nyugdíjra sem és elérte 65. életévét vagy teljesen rokkant. A házastársi nyugdíj összegét a család szociális körülményeitől függően 100-300 koronában álla­pítják meg. A szociális nyugdíj azoknak a 65. életévüket betöltött vagy rok­kant személyeknek ítélhető meg, akik ráutaltak, s életszükségleteik fedezése nincs biztosítva. A házastársi és a szociális nyugdíj ún. önkéntes juttatás, va­gyis az említett feltételek teljesíté­se nem jelenti azt, hogy az illeté­kes társadalombiztosítási szerv köteles lenne megítélni. Ki örököl? K. A.: Két és fél évig ápoltam a nagynénémet. Gyermektelen volt, teljesen megrokkant, s a ma­gas korára való tekintettel vállal­tam az ápolását. Tavasszal a néni meghalt, a férje örökölte a vagyo­nát. Nekem rosszul esik, hogy így most már minden a férje rokonaié lesz, akik egy pohár vizet sem adtak neki. Azt szeretném tudni, hogy ha a nagynéném férje eset­leg meghal, nem intézhetne-e a javamra valamit a helyi nemzeti bizottság, hiszen a gondozás ötle­te is tőlük származott? Az öröklés rendjét a Polgári törvénykönyv rendelkezései hatá­rozzák meg, s nem a nemzeti bizottság. Ezért, ha ön nem tekint­hető törvényes örökösnek, csak akkor részesülhetne egykori ápolt­ja vagyonából, ha a nagynénje férje végrendeletében örökössé jelölné ki önt. Mindenképpen meg kellene vizsgálni azonban, hogy ön (vagy önök) a törvényes öröklés szabá­lyai szerint nem vehető-e örökös­nek. A Polgári törvénykönyv 474. §-a szerint, ha az örökhagyó utó­dai nem örökölnek (márpedig mint írta, a nagynénje utódok nélkül hunyt el), akkor az örökhagyó há­zastársa és szülei örökölnek, vala­mint azok, akik az örökhagyóval, annak halála előtt legalább egy évig éltek közös háztartásban, s ebből az okból gondoskodtak a háztartásról vagy eltartásukkal az örökhagyóra szorultak. Két kérdés vár tehát tisztázás­ra: közös háztartásban éltek-e és ebből az okból gondoskodott-e nagynénjéről, illetve a közös ház­tartás vezetéséről. A közös háztartás fogalmát el­sősorban a Polgári törvénykönyv 115. §-a határozza meg, amely szerint „a háztartást azok a sze­mélyek képezik, akik állandóan együtt élnek és közösen fedezik szükségleteiket“. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyéni szük­ségletek költségeit is a közösből, közösen fizessék, másrészt pedig nem tekinthető minden további nélkül közös háztartásnak az, ha több személy él egy lakásban. A közös háztartásról való gon­doskodás csak akkor szerepelhet az öröklés indokaként, ha oka a közös háztartásban való együtt­élés volt és nem bérért vagy más jutalomért történt. Döntő jelentő­sége van tehát annak, hogy a nemzeti bizottság milyen jogcí­men utalta ki azt a pénzt, amelyről a levelében éppen csak említést tesz. Ajánljuk forduljon ügyvéd­hez, aki már tudni fogja mi a teen­dő, ha a törvény alapján ön örö­kösnek tekinthető. (m.-n.) ÚJ SZÚ 1985. IX. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents