Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-05 / 209. szám, csütörtök

A NÉPI EGYSÉG HATALOMRA JUTÁSÁNAK 15. ÉVFORDULÓJÁN Tiltakozó megmozdulások Chilében A baloldal bírálja a jobboldali és centrista ellenzék akciótervét A katonai kiadások gyors ütemű növekedéséről döntött a japán kormány (ČSTK) - A chilei rendőrség kedden több mint száz, jobbára tizennyolc évesnél fiatalabb diákot tartóztatott le, akik Santiago utcáin a fasiszta Pinochet rezsim ellen tüntettek és megpróbáltak bariká­dokat emelni. A rendőrség vízá­gyúkkal és könnyfakasztó bom­bákkal oszlatta fel a tüntetést. A tiltakozás az ellen is irányult, hogy bejelentették, a tegnapra meghirdetett országos tiltakozási nap előtt bezárják az iskolákat és más megelőző intézkedéseket tesznek. Incidensekről érkeztek jelentések Valparaiso, Vina del Mar és Arica városokból is. A tegnapi országos tiltakozási nap a népi egység kormánya ha­talomra jutásának 15. évfordulójá­ra esett. Az akciót a Dolgozók Országos Parancsnoksága és a Népi Demokratikus Mozgalom (MDP) baloldali ellenzéki koalíció szervezte, melynek tagja a Chilei Kommunista Párt is. Hasonló tilta­kozó napokra az elmúlt két év során már több ízben sor került. Ezeken a megmozdulásokon a rendőrség több mint száz em­bert megölt. A tegnapi, tiltakozó nap fő jelszava ismét Pinochet lemondásának követelése és a diktatúra megszüntetése volt. Az MDP nyilatkozatában meg­állapította, hogy Chilében elvisel­hetetlenné vált a helyzet, emberek milliói élnek nyomorban, szenved­Zavargások Guatemalában: 6 halott Általános sztrájk Bolíviában (ČSTK) - A guatemalai fővá­rosban hétfőn és kedden tünteté­sek voltak az alapvető árucikkek árának emelése és a közlekedési tarifák 50 százalékkal történt drá­gulása ellen. A rendőrség beavat­kozásának mérlege: 6 halott, kb 50 sebesült és több mint 500 letar­tóztatott. A tiltakozó akciók kedden csú­csosodtak ki, amikor diákok, mun­kások és nők ezrei vonultak az utcára és az áremelések mellett a jelenlegi Amerika-barát katonai rezsim megtorló politikája ellen is felemelték szavukat, követelték Oscar Humberto Mejia tábornok­San José-i tanácskozás (ČSTK) - Honduras, Salvador, Costa Rica és Guatemala nem konstruktív állásfoglalása a kö­zép-amerikai helyzet békés ren­dezéséhez megerősítést nyert már azoknak a tárgyalásoknak az elsó napján, amelyek ezen orszá­gok vezető képviselői között San Jóséban folynak. A tárgyalások résztvevői ked­den ugyan formálisan támogatá­sukról biztosították a Contadora- csoport békeerófeszítéseit, de ugyanakkor rámutattak, hogy or­szágaik nem írják alá mindaddig e csoport békeokmányát, míg Ni­caragua nem kezd tárgyalásokat az ellenforradalmi csoportokkal és nem fogadja el az ellenőrző intéz­kedéseket ezen államok elképze­léseinek megfelelően. Nicaragua az egyedüli ország, amely kezdettől fogva késznek mutatkozik a dokumentum válto­zatlan formában való aláírására. A San José-i tanácskozás részt­vevői azonban ennek ellenére Ni­caraguát tartják a térség békéje fő akadályának. elnök lemondását. A rendőrök gu­mibotokkal és könnyfakasztó gáz­zal támadtak a tüntetőkre. Guatemalavárosban kedden zárva voltak az iskolák, az egyete­met katonák foglalták el. Az utcá­kon barrikádokat emeltek, a váro­sokban rendőrök cirkálnak. A tilta­kozó akciók átterjedtek az ország második legnagyobb városára, Quetzaltenangára is. 1978 óta ezek voltak a legnagyobb szociális indíttatású zavargások az or­szágban. Bolíviában tegnap kétnapos ál­talános sztrájk kezdődött tiltako­zásul a kormány takarékossági in­tézkedései ellen. A sztrájkot meg­hirdető Bolíviai Munkásközpont közölte, ha Victor Paz Estensso­ro elnök kormánya erőszakkal próbálja elnyomni a tiltakozó akci­ót, akkor a sztrájkot bizonytalan időre meghosszabbítják. Srí Lanka Erőszakhullám (ČSTK) - Kijárási tilalmat ren­delt el ma reggeltől a Srí Lanka-i kormány Tirikunamale városban és környékén a szigetország keleti részén. Az intézkedésre azért ke­rült sor, mert a tamil szeparatisták felújították támadásaikat e körzet­ben, s az összetűzések folyamán nyolc kormánykatona életét vesz­tette. A szeparatisták továbbá harcképtelenné tettek három kato­nát Polonnaruva városnál a szin- galézek lakta környéken, valamint elraboltak és meggyilkoltak három mérsékelt politikust. Az újabb erőszakhullám a szi­geten, amely az utóbbi két évben mintegy 2 ezer áldozatot követelt, összefügg a Srí Lanka-i kormány és a tamil politikai csoportok kép­viselői között lefolyt sikertelen tár­gyalásokkal. Nyári szünet után az amerikai kongresszus Nagy gond a költségvetési hiány (ČSTK) - Az Egyesült Államok kongresszusa tegnap a nyári szü­net után felújította tevékenységét. Az AP hírügynökség ezzel kap­csolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényhozókra nehéz fel­adat vár, mindenekelőtt be kell fejezniük és jóvá kell hagyniuk az USA jövő évre szóló állami költ­ségvetését. ÚJ SZÚ 1985. IX. 5. A nagy mutatvány a deficittel, vagyis min­denből a legnagyobbat (U. S. News and World Report) Az állami költségvetésről folyó vitát hagyományosan bonyolítják a Pentagonnak a fegyverkezési kiadások növelését sürgető köve­telései. Röviddel a kongresszus munkájának felújítása előtt a kép­viselőház és a szenátus közös bizottsága rekordnagyságú 302,5 milliárd dolláros összeget hagyott jóvá fegyverkezési célokra, az 1986-os pénzügyi évre. A demokrata többségű képviselő- ház több tagja azon a véleményen van, hogy ez az összeg magas és csökken­teni kellene. Előre­jelzések szerint az Egyesült Államok ál­lami költségvetésé­nek deficitje jövőre túllépi a 200 milliárd dollárt, s a katonai kiadásokat sokalló törvényhozókat töb­bek között a hatal­mas méretű deficit ösztönzi arra, hogy szorgalmazzák a Pentagon költség- vetésének a csök­kentését. nek a munkanélküliségtől, az ala­csony bérektől, a létbizonytalan­ságtól. A jobboldali és centrista párto­kat tömörítő másik ellenzéki cso­portosulás, az ún. Demokratikus Szövetség nem csatlakozott a til­takozó akciókra tett felhíváshoz. Mindössze arra szólított fel, hggy az emberek aláírásukkal támo­gassák a koalíció által múlt héten kiadott akcióprogramot a demok­ráciához való átmenetre. Az MDP bírálja ezt a dokumen­tumot, mivel nem feltételezi Pino­chet azonnali lemondását. A má­sik oldalon elutasította azt kedden a kormány is, azzal, hogy ellentét­ben áll az „alkotmánnyal“, ame­lyet 1980-ban szavaztatott meg Pinochet. Jaime del Valle külügyminisz­ter kedden nyugtalanságának adott hangot az amerikai kor­mánynak a chilei fejleményekkel kapcsolatos „egyes reagálásai“ miatt. Elsősorban arról van szó, hogy a Demokratikus Szövetség említett dokumentumát az ameri­kai külügyminisztérium pozitívnak minősítette. A Népi Egység egykori kormá­nyának munkaügyi minisztere Ha­vannában kedden megtartott saj­tóértekezletén közölte, hogy a Bé- ke-világtanács kezdeményezésé­re tegnap kezdődött chilei szolida­ritási hetet a világ 35 országában tartják meg. (ČSTK) - A japán konzervatív kormány még a parlament őszi ülésszakának megnyitása előtt úgy döntött, hogy túllépi a katonai kiadások plafonjára vonatkozó ed­dig formálisan érvényben levő elő­írást. Eszerint eddig a szigetor­szág bruttó nemzeti termékének kevesebb mint egy százalékát for­díthatta katonai célokra. A japán fegyveres erők előkészületben le­vő „fejlesztési“ terve azzal szá­Síita-palesztin összecsapások (ČSTK) - Bejrút külvárosában a Burdzs Barazsna palesztin me­nekülttábor környékén tegnapra virradóan újabb harcok törtek ki a síita Amal mozgalom tagjai és a palesztinok között. A libanoni sajtó szerint 5 ember életét vesz­tette és 14 megsebesült. A bejrúti lapok szerint a konfliktusra egy benzinkút birtoklása körüli vita szolgáltatott okot. Nyugat-Bejrút- ban ugyanis hiány mutatkozik a fűtőanyagok ellátásában és az alapvető élelmiszerek terén is. Algéria bejrúti nagykövetsége előtt tegnap kora reggel bomba robbant, amely károkat okozott az épületben. A merényletnek nincs halálos áldozata. Az első informá­ciók szerint az Amal mozgalom radikális frakciója, az Iszlám Amal vállalta a felelősséget a merény­letért. Merényletek Delhiben és Pandzsábban Megerősítették a politikusok védelmét (ČSTK) - A szikh szélsősége­sek sorozatos merényletei és tá­madásai következtében kedd este óta Delhiben és Pandzsáb szövet­ségi államban 6 ember vesztette életét és 15 megsebesült. A legismertebb áldozat Ard- zsun Dasz, a kormányzó párt, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) és a delhi városi tanács tagja. Három ismeretlen terrorista lőtte le ót Del­hiben, az irodájában, majd elme­nekült a helyszínről. Dasszal együtt vesztette életét testórségé- nek egy tagja is és további 6 sze­mély megsebesült, öt hét után ez volt a legsúlyosabb incidens a fő­városban. Akkor hasonló módon lőtték le Lalit Makkhant, aki szin­Tüntetés Palermóban a maffia ellen (ČSTK) - A szicíliai Palermó utcáin több mint 30 ezren vonultak fel kedd este, hogy határozottan tiltakozzanak a maffia akciói ellen és emlékezzenek Carlo Alberto Dalia Chiesa tábornok palermói prefektus meggyilkolásának a har­madik évfordulójára. A tábornok, mint ismeretes, kitartóan küzdött a szicíliai bűnszövetkezet felszá­molásáért. A meggyilkolt rendőrfő­nök fia bírálta a római kormányt azért, hogy csak akkor kezd akció­ba a maffia ellen, amikor már a bűntény megtörtént, s ez semmi esetre sem elegendő a felszámo­lásához. tén a kormánypárt tisztségviselője volt. Pandzsáb állam fővárosában a szikh szélsőségesek támadásai következtében 4 ember vesztette életét és 9-en megsebesültek. Ezeknek a merényleteknek nyil­vánvalóan az a célja, hogy az országban fokozódjék a feszült­ség és meghiúsuljanak a pand­zsábi helyi parlamentbe és a köz­ponti parlament alsó házába szep­tember 25-re kiírt választások. Az Ardzsun Dasz elleni me­rénylet után a rendőrség lezárta a támadás helyének környékét és megszigorította a biztonsági intéz­kedéseket a pályaudvarokon, re­pülőtereken és főútvonalakon, to­vábbá megerősítették a magas rangú politikusok védelmét. mól már, hogy a jövő pénzügyi évben a hadikiadások 7 százalék­kal lesznek nagyobbak az ideinél és a következő ötéves időszakban együttvéve elérik a 19 billió jent. Japán elsősorban az Egyesült Államok erőteljes nyomására dön­tött a fegyverkezésre fordított kia­dások gyorsütemü növelése mel­lett. A Fehér Ház arra törekszik, hogy a japán fegyverkezés ösz­tönzésével tovább erősítse a Wa- shington-Tokió-Szöul katonai tengelyt. Zbigniew Brzezinski- nek, Carter exelnök egykori ta­nácsadójának a kijelentése is arra utal, hogy az USA érdekelt Japán fegyverkezésének a meggyorsítá­sában. Brzezinski bírálta a japá­nokat azért, hogy hússzor keve­sebbet fordítanak hadikiadásokra, mint az Egyesült Államok. Az In­ternational Herald Tribune hasáb­jain azt írta, hogy „az eddig ér­vényben levő korlátozás igaz­ságtalan a szövetségessel szem­ben és nincs összhangban azzal a globális feladattal, amely Japán­ra vár“. Azt indítványozta, hogy a japán kormány a következő há­rom évben mintegy évi tizenkét milliárd dollárral növelje katonai költségvetését. Khomeini beiktatta Khameneit (ČSTK) - Mohammed Ruhol- lah Khomeini imám, Irán legfel­sőbb vallási vezetője tegnap beik­tatta tisztségébe Mohammed Ali Khamenei elnököt, aki az elkövet­kező négy évben fogja betölteni ezt a tisztséget. A közelmúltban megtartott elnökválasztás hivata­los eredményei szerint Ali Khame­nei a leadott 14,2 millió szavazat 89 százalékát szerezte meg. Ez lesz már a második elnöki idő­szaka. Az iráni alkotmány értelmében most feloszlatják a kormányt és az új államfő kinevezi az új kabinetet. Elutaztak a szenátorok (ČSTK) - Robert Byrdnek, a Demokrata Párt szenátusi cso­portja elnökének vezetésével teg­nap elutazott a Szovjetunióból az amerikai szenátorok küldöttsége. A washingtoni törvényhozás fel- sóházának tagjai a szovjet parla­menti csoport meghívására láto­gattak el a Szovjetunióba. Strauss-nyilatkozat Revansista hangszerelésben (ČSTK) - Franz-Josef Strauss a nyugatnémet CSU elnöke, bajor kormányfő szintén csatla­kozott az ún. szülőföld napja alkalmából elhangzott provokatív revansista kijelentésekhez. Mün­chenben nyilvánosságra hozott nyilatkozatában kétségbe vonta azoknak a szerződéseknek az ér­vényességét, amelyeket az NSZK kormánya a hetvenes években kö­tött a szocialista országokkal. Strauss úgy vélte, hogy ezek a szerződések nem kötelezőek a határok elismerésére vonatko­zóan. A bonni kormánykoalícióban részt vevő Keresztényszociális Unió vezére azt állította, hogy az ún. német kérdés úgymond nyitott és „a német birodalom jogi szem­pontból továbbra is létezik az 1937-es határokon belül“. Strauss ezt a tézist és még néhány ehhez hasonlót tartja „a keleti szomszé­dokkal fenntartott kapcsolatok fej­lesztése és a megbékélés“ alap- feltételének. Strauss ezzel összefüggésben „háláját fejezte ki“ a nyugatnémet ún. honfitársi egyesületek tevé­kenységéért, amelyek létezésük óta sürgetik a háború utáni euró­pai határok revízióját. Nyugat-Berlin nem az NSZK része A moszkvai Pravda tegnapi számának kommentárja a Nyugat- Berlinröl szóló négyhatalmi megállapodással foglalkozik aláírásá­nak 14. évfordulója alkalmából. Az elmúlt 14 év teljes mérték­ben igazolta ennek a megállapo­dásnak a szükségességét és élet- képességét - állapítja meg a lap. A Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Francia- ország képviselői által aláirt szer­ződés azokkal a megállapodások­kal együtt, amelyeket az NSZK a szocialista országokkal kötött, jelentős mértékben hozzájárult Közép-Európában a politikai lég­kör javításához. Ez a jelentős do­kumentum vitathatatlanul pozitív eredményeket szült, bár ellentét­ben a Szovjetunióval és a szocia­lista közösség többi országával Nyugaton, s főleg az NSZK-ban, nem minden politikus tartja magát szelleméhez és betűjéhez. A meg­állapodás alapvető pontja az a tény, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak és nem irá­nyíthatják a nyugatnémet hatósá­gok. Ennek ellenére folytatódnak az arra irányuló próbálkozások, hogy megváltoztassák a város po­litikai státusát és Nyugat-Berlint az NSZK tartományának tekintsék. Ebben az összefüggésben jel­lemző, hogy a közelmúltban Nyu- gat-Berlinben tartották meg a nyu­gatnémet klerikális pártok, a CDU -CSU ifjúsági szervezetének kongresszusát, melyen Helmut Kohl kancellár is részt vett. A kongresszus szónoki emelvé­nyéről hangzottak el a szavak a „német kérdés nyitottságáról“, melynek lényege állítólag Nyugat- Berlin. Kegyeikbe fogadták a vá­rost a legkülönbözőbb revansista szervezetek vezetői is, akik min­den áron igyekeznek feléleszteni Nyugat-Berlinnek, mint „frontvá­rosnak“ egykori reputációját. Nyugat-Berlin lakossága nyu­galomban és békében akar élni, s ehhez mindenkinek hozzá kell járulnia: a szövetséges hatalmak­nak, az NSZK kormányának és a nyugat-berlini szenátusnak is. A városnak a jövőben is az euró­pai béke és enyhülés konstruktív elemének kell lennie - állapítja meg végezetül a Pravda.

Next

/
Thumbnails
Contents