Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-04 / 208. szám, szerda

Egyéni és társadalmi érdekek összhangja

ÚJ SZÚ

5

1985. IX. 4.

1.

A munkafegyelem növelésének termelési-gazdasági feltételezett- sége összhangban van a kommunizmus építése legfontosabb céljával - az új ember sokoldalúan fejlett személyiségének formálásával. Az öntudatos munkafegyelem csak azáltal szilárdulhat, hogy e cél elérésére törekszünk, s csakis így válhat az ember cselekvésének indítékává. V. I. Lenin hangsúlyozta, hogy a társadalmi munka szocialista, illetve kommunista szervezése módjához mind nagyobb mértékben maguknak a dolgozóknak szabad és öntudatos fegyelme járul hozzá. Egyben utalt arra, hogy a kényszertől az öntudatos fegyelemre, a munkában az önfegyelmezésre való átállás a legnagyobb erőkifejtést követeli meg, és egy egész történelmi szakaszt igényel.

Az önkéntes, öntudatos fegyelem objektív feltételei a szocializmus jellegéből, elsősorban a társadalmi tulajdonból, a termelési viszonyokból és célokból, az egyén és a társadalom létérdekeinek azonosságából következnek. A társadalom gazdagságát gyarapító dolgozó egyidejűleg jobban kielégíti a saját szükségleteit is.

Változik a munka jellege és tartalma: sokoldalúan humanizáló- dik és alkotóbbá válik. Emelkedik a lakosság műveltségi és kulturális színvonala.

Az objektív feltételek azonban önmaguk, automatikusan nem szavatolják az öntudatos fegyelmet. Az emberek azonos körülmények között eltérő felelősségtudatról és szervezettségről tesznek tanúbizonyságot. Az objektív feltételek hatása a munkához való viszonyra és a fegyelemre az embertől, a szubjektív tényezőktől, a nevelő munka elmélyítésétől függ.

Az SZKP ezért az emberek létfeltételeinek alakításával egyidejűleg nagy fontosságot tulajdonit eszmei-erkölcsi felemelkedésüknek és szellemi fejlődésüknek is. E feladat teljesítésének egyik fő iránya az olyan ember formálása, akinek szemében a munkához és a fegyelemhez való öntudatos viszony valóban szükséglet, belső irányelv, erkölcsi norma. E cél elérésének legmegbízhatóbb módja az ideológiai és politikai nevelő munkának összehangolása a szociális és gazdasági szféra egyéb változásaival, s a gazdasági tevékenység szervezése úgy, hogy az új munkafegyelem - V. I. Lenin tanítása értelmében - a termelés valamennyi résztvevőjének tudatos hozzájárulásával jöjjön létre. Nem véletlen, hogy Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a belpolitikai kérdésekről szóló valamennyi beszéde hangsúlyozza - az ötéves terv sikeres teljesítésének alapvető eszköze a lelkiismeretes munka és a fegyelem szilárdítása.

2.

Az egyén tulajdonsága, cselekvése, indítéka, a munkafegyelem formálásának folyamatában a legfontosabb az ember és a társadalom alapvető érdekei összhangjának megteremtése. Marx és Engels az új társadalmi rend alapelvein munkálkodva hangsúlyozták: el kell érni azt, hogy az ember magánérdeke összhangban legyen az össznépi érdekekkel. A szocializmus felépítése megteremti ennek az egységnek a feltételeit. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdonná válnak.

A termelőeszközök és a társadalmi termék kollektív tulajdonosai jogai gyakorlásának és ezzel egyidejűleg az ország lakosságában a gazda tudata kialakulásának nagyon fontos módja aktivitásuk növelése a termelés irányításában. V. I. Lenin kiemelte, hogy szüntelenül bővíteni kell a dolgozók részvételét a gazdaság irányításában és az új termelés fejlesztésében, mert ha ennek a feladatnak nem teszünk eleget, akkor nem építjük fel a kommunizmust. Napjainkban a dolgozók irányításban való részvételének joga mind inkább bővül, és ezt rögzíti a Szovjetunió Alkotmánya, valamint a munkahelyi kollektívákról szóló törvény is.

A gyakorlat, valamint a szociológiai kutatások eredményei arról tanúskodnak, hogy a dolgozók aktivitása az irányításban kedvező hatással van személyi érdekeik közeledésére a társadalmi érdekekhez, az öntudatosság, a felelősségtudat és a fegyelem szilár- dulására. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Uráli Tudományos Központja Közgazdasági Intézetének adatai szerint például azok a munkások, akik részt vesznek a termelés irányításában, jóval ritkábban szegik meg a munkafegyelmet.

A munkához való kommunista viszony nagy lehetőséget nyújt az öntudatos fegyelemnek, az ember szociális-erkölcsi tulajdonságának szilárdítására. E mozgalom résztvevőinek kötelezettségvállalásai a termelési feladatokkal egyidejűleg rendszerint meghatározzák a munkában és azon kívül is a cselekvés normáit. Szélesebb körben érvényesülnek a munka törvénykönyvei és jogszabályai, valamint a vállalatokban, illetve a városokban és az egyes területeken kidolgozott erkölcsi elvek, amelyek a konkrét kollektívák hagyományaira, a sajátos termelési és szociális feladatok jellegére épülnek.

A szocialista munkaverseny napjainkban meghatványozza a sztahanovista mozgalom tapasztalatait, és új, hazafias kezdeményezésekkel gazdagodik. Óriási jelentősége van például azon legjobb kollektívák kezdeményezésének, amelyek évente két és fél napon át megtakarított alap-, nyers- és tüzelőanyagból termelnek. Az aktív törekvés a gazdaságosságra nemcsak egyik forrása a termelés növelésének, hanem egyidejűleg elmélyíti a gazda szerepének tudatosítását és a lelkiismeretes viszonyt a nemzeti vagyonhoz.

Az egyéni, a kollektív és a társadalmi érdekek közeledése sokoldalú folyamat, amelyet az adott feltételek között bizonyos ellentmondások jellemeznek. Az ember például a hivatását sokszor nem a képességeinek megfelelően választja meg - pedig ez lehetővé tenné számára a harmonikusabb fejlődést, s ezen túlmenően a társadalomnak is nagyobb hasznára válna hanem a „jövedelmezősége“ szerint. Egyesek, tekintettel szükségleteik alacsony fokú kulturáltságára, rátérnek a tuljadon megkárosításának, a spekulációnak, az adatok meghamisításának és különféle üzelmeknek az útjára.

3.

A szocialista ember tulajdonságának, az öntudatos fegyelemnek szilárdulása akkor lehet sikeres, ha a munka tudományos megszervezésére és ösztönzésére épül. A tudat tökéletesítése elválaszthatatlan a lét, főleg a termelési lét tökéletesítésétől.

Alapvető fontosságú a termelés intenzifikálása a tudomány és a technika vívmányainak felhasználása alapján, az új technológia bevezetése, amely növeli a munka termelékenységét, valamint

a munkaszervezés javítását.

A munkaszervezés egyik leghaladóbb formája az önálló elszámolásra épülő brigádrendszerú munka. Ott, ahol a kollektívák újszerűén dolgoznak - távlati feladatuk a tervből következik, közös munkalapjuk van, javadalmazásuk a végső eredménytől függ, és alkalmazzák a munkában való részvétel mércéjét - ott magas fokú a fegyelem és a felelősségtudat is, ott az egyén, a kollektíva és a társadalom érdekei nagyobb mértékben fedik egymást, mint más kollektívákban.

A munka brigádrendszerú formája a fegyelemnek főleg olyan tényezőit aktivizálja, mint a munkaelégedettség. Ha a kollektíva tagjai a végeredményre orientálódnak, készségesebben elfogadják a termelési feladatok összevonását, és nagyobb hajlandóságot tanúsítanak más rokonszakmák elsajátítására. Egyben jobban érvényesítik képességeiket, kibontakoztatják érdeklődési körüket,

ami - a munkatermelékenység növelésével és a munkával való elégedettséggel párosulva - hozzájárul erkölcsi fejlődésükhöz, magas fokú felelősségtudatuk és öntudatosságuk kialakulásához.

Az 1984-ben megkezdett széles körű gazdasági kísérlet nagy alkalom a munkaszervezés tökéletesítésére és a fegyelem szilárdítására. Keresi annak legmegfelelőbb formáit, hogyan tegye a kollektívákat érdekeltekké abban, hogy termékeiket időben eljuttassák a fogyasztókhoz és egyéb gazdasági mutatók elérésére ösztönözze őket. Ezzel egyidejűleg szociálpolitikai célja az, hogy minden dolgozót felelősségtudatra, munkahelyén a gazda szerepének betöltésére neveljen, és összeegyeztesse érdekeiket a kollektíva, valamint a társadalom érdekeivel.

A dolgozó erkölcsi nevelése feltételeként a munkaszervezés tökéletesítése akkor hatásos, ha egyidejűleg javítjuk a munka ösztönzésének rendszerét. A fejlett szocializmus tökéletesítésének, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelkedésének folyamatában változik az ösztönzők szerepe és hatásfoka. A munka szférájában mind szorosabban összefonódik az egyén anyagi és erkölcsi ösztönzése.

Az anyagi ösztönzés mechanizmusának egyik fő eleme a bér, amelynek főszerepe van az elosztásban, de ezzel egyidejűleg olyan tényező, amely hatással van azokra a szociális és szellemi folyamatokra, amelyek összefüggnek a munkához való lelkiismeretes viszonynak és a kollektíva kedvező erkölcsi-lélektani légkörének kialakításával. A bérnek, amelyet azon szocialista alapelvnek következetes megtartásával kell megszabni, hogy „mindenki képességeinek megfelelően dolgozik és munkája szerint részesül“, ösztönöznie kell a lelkiismeretes munkát nemcsak mennyisége, hanem erkölcsi tartalma viszonylatában is.

Az anyagi érdeknek továbbra is meghatározó szerepe van a munka ösztönzésében, de ezzel egyidejűleg mind szervesebben össze kell hangolni az erkölcsi ösztönzéssel. Ez utóbbi azonban csak akkor hatásos, ha kifejezi az emberről való tényleges gondoskodást, ha megfelel konkrét cselekvésének, tetteinek.

Az SZKP XXVI. kongresszusának és az utána következő központi bizottsági üléseknek határozatai úgy fogják fel a kollektívákban az öntudatos munkafegyelem és a szervezettség szilárdítását mint az egész társadalomban a szocialista eszménykép kidom- boritását. A munkakötelezettségekhez való öntudatos viszonynak - a gazdasági és a szociális feladatok teljesítése fontos tényezőjeként - óriási jelentősége lesz a jövőben is. G. KOZIREV

A Žilinai Közép- szlovákiai Energiaipari Vállalat dolgozói a nyáron ellenőrzik a transzformátorokat, s elvégzik a szükséges javításokat az áramelosztó berendezéseken és

a nagyfeszültségű vezetékeken. Ezekben a napokban Ján Vatrál mérnök, szocialista munkabrigádja Liptovská Marában a 110 kilovoltos transzformátort ellenőrzi. Még a téli idény kezdete előtt rekonstruálni fogják az elosztóberendezés kapcsolóit. A képen: Ján De- večka kapcsoló rekonstruálása közben (Vladimir Gabčo felvétele - ČSTK)

A katonai életpályát választották

Nehéz pályát választani, de a legtöbb fiatal már gyermekkorában elhatározza, hogy milyen pályára is lép. Van aki orvos, mérnök, autószerelő szeretne lenni, de szép számban akadnak olyanok is, akik életüket a néphadsereggel kötik össze, a hivatásos katonai életpályát választják. Tanulnak, majd parancsnoki beosztást töltenek be, kevés a szabad idejük, de ez legtöbbjük számára nem okoz különösebb problémát. Az évek múlásával egyre több tapasztalatra tesznek szert, ám ekkor sem lazítanak. Van aki tovább tanul, aki a nemzeti bizottság képviselője, vagy éppen olyan tudásra tett szert, hogy múrepülőként is megállja a helyét. Az ó életükről számolnak be az alábbi sorok.

A Jindrichűv Hradec-i Jitka Český Krümlov-i üzeme gyapjúfonalat gyárt. A kész termék 55 százalékát a Jindrichűv Hradec-i Jltkának szállítja, a többit pedig a testvérüzemeknek, pl. a Dvúr Králové-i Tibának, a šumperki Moravolennek, a varns- dorfi Velvetának, a Moravská Tŕebo- vá-i Hedvának stb. Az üzemben évente több mint 6000 tonna gyapjút dolgoznak fel, ebből 5500 tonna fonalat állítanak elő. Képünkön Bo- huslava Hálóvá látható munka közben.

(Jaroslav Sybek felvétele - ČSTK)

Teljesült a vágya

A katonai repülőtéren nagy a sürgés-forgás. Pedig ahogy mondják, csupán a megszokott kiképzés folyik. Az egyik repülő landol, a másik a magasba emelkedik... Amikor véget ér a gyakorlat, zömök pilótával beszélgetek, akinek zubbonyán ott van az első osztályú pilóta jelvény. A 45 éves Oldrich Linhard alezredes, az egyik kiváló repülóraj parancsnoka.

Tizenhét éves voltam, amikor a Honvédelmi Szövetség repülőgépén először emelkedtem a magasba. Már akkor elhatároztam, hogy sportrepülő leszek. Az igazsághoz tartozik, hogy katonai pilóta szerettem volna lenni, de alacsony növésem miatt nem bíztam ebben a lehetőségben.

Ha nagyon akar valamit az ember, általában sikerül is elérnie. Ez mondható el róla is. Az orvosi vizsgálatok után hatvanban felvették a pilótaképzó intézetbe. Szorgalmasan tanult, majd a három év elteltével egy csapattesthez került. Már több mint kétezer órát töltött a levegőben és további több mint négyszázat a Honvédelmi Szövetség repülőgépeivel, mert a szövetséghez továbbra is hű maradt, színeit nem egy országos és nemzetközi versenyben képviselte.-A Sucskával, így nevezzük a repülőgépet, számos közös hadgyakorlaton és bratislavai díszszemlén vettem részt. A feladatok teljesítése mellett mindig vonzott a mürepülés is. Évekig az akrobá- ciós négyes ,,tartalékosa" voltam, majd négy éven keresztül én vezettem ezt a négyest. Az 1982- ben Mladá Boleslavban megtartott repülőnapon egyéni műrepülést végeztem... A hobbim lett a hivatásom, teljesült gyermekkori álmom, igaz sok fáradságba, lemondásba került, de megérte.

Parancsnok, képviselő

Harminc éves sem volt, amikor 1971-ben a városi nemzeti bizottság képviselőjévé választották. Tanácstag lett. A második megbízatási időszakban a helyi és lakásgazdálkodási szakbizottság elnöki tisztségével bízták meg, harmadikban úgyszintén. Igy hát Zbyňék Diviš őrnagy gyakori vendég a városházán. Szolgálati helyén felelősségteljes parancsnoki tisztséget tölt be és a pártalap- szervezet elnöke, de mégis talál időt arra, hogy közéleti tevékenységet fejtsen ki.- A legnagyobb gondot a lakossági> szolgáltatások okozzák - mondja. - A szakemberek jelentős része a közeli nagy építkezésen vállalt inkább munkát s igy öt szolgáltató részleg megszűnt.

A járási szolgáltató vállalatnak nem érdeke, hogy a lakossági szolgáltatások a mi kis városunkban is az igényeknek megfelelően fejlődjenek. Éppen ezért huszonöt iparengedélyt adtunk ki, hogy ideiglenesen igy orvosoljuk a bajokat. Sajnos, a jövő tavaszig a szolgáltatóház építésének megkezdése is várat magára.

Amint a beszélgetés során kiderült, ez nemcsak azért bosz- szantja, mert a szolgáltatások az általa irányított szakbizottsághoz tartoznak, hanem azért is, mert a szolgáltatóház építésén kivül sikerült teljesíteniük a Nemzeti Front választási programját. Elkészült az új sportpálya, öltöző, a lelátó, átadás előtt van az egészségügyi központ, és épül a várost keresztülszelő folyón az új híd is. Mindebben érdeme van Zbynék Divíš őrnagynak is, aki választóival, katonáival együtt kiveszi részét a városka fejlesztéséből. Éppen ezért a következő megbízatási időszakban is számolnak vele.

Jó parancsnok akarok lenni- Amikor a katonai főiskolából fiatal hadnagyként a csapathoz kerültem, azt gondoltam, hogy legalább egy évig szakaszparancsnokként szerezhetek tapasztalatokat. Ám, a megérkezésem után száizadparancsnoknak neveztek ki. Hamarosan lakást kaptam, megnősültem. Ezután kezdődött el a valódi katonai élet, hiszen az iskolában tanultak és a mindennapi életben adódó problémák nem mindig egyeztethetők össze - önti szavakba a pályakezdés nehézségeit Stanislav Kulhánek százados.

Megtudjuk, hogy az első években nem volt könnyű az élete, de kitartása sikerhez vezetett, néhány év múlva százada megfosztotta elsőségétől a felderítőket, és Stanislav Kulhánekot a zászlóalj törzsfőnökének nevezték ki. Később más egységhez helyezték át, ahol immár három éve a zászlóaljparancsnoki tisztséget tölti be, nem is akárhogyan.- Nyolc évvel ezelőtt vettem búcsút a főiskolától. Ez alatt az idő alatt gazdag, tapasztalatokat szereztem, mégis úgy döntöttem, hogy tovább tanulok - mondja. - A napokban búcsút vettem a zászlóaljtól és ősszel a brnói Antonín Zápotocký Katonai Akadémián folytatom tanulmányaimat. Azt hiszem, hogy igy van ez rendjén, hiszen a parancsnoki beosztás is egyre nagyobb tudást kíván. Én pedig a jó parancsnokok közé szeretnék tartozni, elvégre ezért választottam a hivatásos katonai életpályát. N. J.

\