Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-28 / 229. szám, szombat

A marxista baloldal győzelme A Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt XIII. kongresszusának 65. évfordulójára ÚJ szú 1985. IX. 28. A csehszlovákiai munkásmoz­galomban hatvanöt esztendővel ezelőtt lejátszódott események tartós helyet kaptak dolgozó né­pünk történetében. Ezeket az ese­ményeket bonyolult politikai, ideo­lógiai, szervezeti és végül - 1920 decemberében - hatalmi harc is jellemezte a csehszlovákiai szo­ciáldemokrata mozgalomban nemzetiségi hovatartozástól füg­getlenül kialakult két áramlat kö­zött Közülük a baloldali sikraszállt a független, forradalmi munkáspo­litikáért, amely megoldhatta volna a tőkés Csehszlovákia munkás- osztályának és többi dolgozójának tényleges problémáit. A másik, a jobboldali áramlat, amelyben a párt vezetői nagy számban kép­viseltették magukat, szüntelenül gyakorolta az uralkodó burzsoázi­ával való megalkuvásnak és együttműködésnek politikáját, a párt erősödő baloldala meg­gyengítésére törekedett és gátolta a párttagság forradalmi akcióit. Döntő fejlemények következtek be 1920 szeptemberében a Cseh­szlovák Szociáldemokrata Mun­káspárt XIII. kongresszusának előkészítése idején. A marxista baloldal a pártban széles körű fel­világosító kampányt indított a Kommunista Internacionáléba való felvétel 21 feltételének meg­vitatásával kapcsolatban. Ezzel eleget tett a III. Internacionálé II. kongresszusa, illetve vezetősége határozatának, amely felszólította a párt baloldali beállítottságú tag­jait, hogy Csehszlovákiában a le­hető legrövidebb időn belül hoz­zák létre a kommunista pártot. A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának 1920. augusztus 26-i üzenete a cseh­szlovák proletariátushoz megálla­pította: ,,A végrehajtó bizottság el­várja a marxista baloldaltól: min­dent megtesz, hogy a csehszlová­kiai munkásmozgalom azokra a tézisekre épüljön, amelyeket a II. világkongresszus határozott el... A végrehajtó bizottság bizonyos­nak veszi, hogy a marxista balol­dal valamint a kommunista cso­portok egységes igyekezetet fejte­nek ki az egységes kommunista front megteremtésére...“ A baloldali mozgalom azonban közvetlenül a Kommunista Inter­nacionálé II. kongresszusa után még nem volt felkészülve az ilyen igényes történelmi feladatra. A kommunista párt létrehozásával kapcsolatban eltérők voltak a né­zetek. Előfordult olyan nézet is, hogy a kommunista pártot már a szociáldemokrácia legközelebbi, vagyis XIII. kongresszusán kell megalakítani. A marxista baloldal vezetősége, élén Bohumír Šme- rallal, türelmesen magyarázta a taktikus és egységes eljárás szükségét, hogy a baloldali áram­lat forradalmi gondolatainak meg­nyerje a szociáldemokrácia tag­ságának zömét. Ezzel egyidejűleg arra törekedett, hogy a párt XIII. kongresszusán küldöttjei szava­zataival meghatározó helyet vív­jon ki magának a pártvezetésben, kiszorítsa belőle a jobboldali vezé­reket, és így az eddigi politikát forradalmi marxista politikává vál­toztassa. Bohumír Smeral joggal tartott attól, hogy a kommunista párt idő előtti megalakítása esetében a köztársaság burzsoá kormánya minden erejét és eszközét fel­használná Csehszlovákiában a fi­atal kommunista mozgalomnak nemcsak az üldözésére, hanem a felszámolására is. Ezért a XIII. kongresszus közvetlen előkészü­letei idején, 1920 szeptember ele­jén Prágában a marxista baloldal országos konferenciáján ezekkel a szavakkal magyarázta a helyze­tet: ,,.. Egyelőre a jobboldallal kell tartanunk, és igy három-négy hó­nap elteltével biztosan célt érünk...“ A szociáldemokrácia XIII. kong­resszusának előkészítése és a marxista baloldal taktikai elkép­zelései szempontjából döntő fon­tosságú volt a kerületi és a járási pártszervezetek helyzete. Ezek­ben a szervezetekben mind töb­ben támogatták a Kommunista In­ternacionálé II. kongresszusának határozatait. A küldöttválasztás eredményei szerint nyilvánvaló volt, hogy a kongresszuson a bal­oldal eszmei és számbeli fölény­ben lesz, ami végső soron eldönti a párt új politikai irányvételét. Az új orientáció azonban egyet jelentett volna a baloldali áramlat és vezé­rei vereségével és végső soron az uralkodó burzsoázia helyzetének gyengülésével. Az említett és egyéb okoknál fogva a jobboldal úgy döntött, hogy minden áron meggátolja a kongresszus meg­tartását. Ebben támogatásra talált a kormányzó körökben és Ma- saryk köztársasági elnöknél is. Ki­fejezésre jutott, hogy a jobboldal kész volt feláldozni akár a pártot is, illetve vállalta volna megosztá­sát, amit pl. Vlastimil Tusare sza­vakkal erősített meg: ,,Mi nem va­gyunk egy párt, két párt vagyunk, eltérő gondolkodásmóddal. Feles­leges bármit is elkendőzni, elken­ni... Jobb lesz, ha megválunk egymástól..A párton belüli for­dulatban, a forradalmi marxista baloldaltól való végleges elszaka­dásban a jobboldal egyedüli mód­ját látta a pártban és a burzsoá Csehszlovákia politikai rendszeré­ben is posztjai megőrzésének. A XIII. kongresszus küldöttei­nek 1920. szeptember 25-én a prágai Vigadóban megtartott előzetes tanácskozásán Bohumír Šmeral, a párt alelnöke megállapí­totta a kongresszus határozatké­pességét. A rendesen megválasz­tott 527 küldött közül a tanácsko­záson jelen voltak 338-an az ille­tékes bizottság gondos mérlege­lés alapján közülük 320 mandátu­mát fogadta el. Ezzel egyidejűleg megválasztották a további kong­resszusi bizottságokat is, meghall­gatták a szervező munkáról szóló jelentést, valamint a pártban bekö­vetkezett fejleményekkel és a Ru­dé právo megjelentetésével kap­csolatos állásfoglalást. A tulajdonképpeni kongresszusi tanácskozást szeptember 26-án Josef Hýbeš, az egyik legrégibb szociáldemokrata tisztségviselő nyitotta meg. A programot magá­ba foglaló főbeszámolót Bohumír Šmeral terjesztette elő. A beszá­moló kitűzte a párt további politikai irányvételének és taktikájának alapelveit, „...amelyek megfelel­nek az új forradalmi helyzet­nek...“ Alapja a koalíciós együtt­működéstől az önálló, osztályjelle- gü ellenzéki politikára, a tömegek osztályszemléletű, forradalmi ne­velésére való áttérés és Csehszlo­vákiában az egységes nemzetközi munkáspárt folyamatos létrehozá­sa volt. Bohumír Šmeral valamint J. Skálák, a kongresszus másik főszónoka ajánlották a belépést a III. Internacionáléba és a Komin- tern által kötelezőnek minősített 21 feltétel elfogadását. A két szónok beszédéből kikö­vetkeztethető, hogy a marxista baloldal vezetősége nem tűzte ki célul az új, lenini típusú forradalmi párt megalapítását, hanem csak arra törekedett, hogy törvényesen átvegye a partban a vezető tiszt­ségeket és posztokat, ami a szociáldemokráciában lehetővé tette volna az opportunizmus elle­ni politika gyakorlását. Az új politi­kai irányvonalat így értelmezte a küldöttek többsége is, akik visz- szatérést javasoltak „a marxista program régi forradalmi elveihez“. A kongresszusi küldöttek ebben az érteleben fogadták el a párt közvetlen tevékenységére vonat­kozó akcióprogramot. Jelentősé­gét növelte, hogy abban a meg­győződésben fogadta el a proleta­riátus forradalmi követelményeit, miszerint a kapitalista uralom ön­magától nem bukik meg, hanem csak a proletariátus harcának ha­tására. A proletariátusnak kezébe kell vennie a hatalmat és meg kell teremtenie diktatúráját. A határo­zatban szót emeltek azért, hogy a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságával induljon tárgyalás a kialakuló kommunista világmozgalomhoz való csatlako­zás feltételeiről. A Csehszlovák Szociáldemok­rata Munkáspárt XIII. kongresszu­sa a párt marxista baloldala fejlő­désének fontos szakaszát zárta le. A baloldal vezetősége sokszor tö­rekedett a párt politikai irányvona­lának kiigazítására és a munkás­politika érdekében kész volt bizo­nyos kompromisszumokra is a jobboldali vezetéssel. A jobbol­dal vezetői, V. Tusar, R. Béchyné, F. Tomášek, V. Johánis és mások azonban inkább a párt szétzúzá­sa, a munkásmozgalom egységé­nek megbontása mellett döntöttek Ezt a XIII. rendes pártkongresszu­son való részvétel elutasításával idézték elő. A kongresszus lefo­lyása és eredményei azonban a marxista baloldal erejéről és ké­pességeiről tanúskodtak. A kong­resszus megválasztotta az új vég­rehajtó bizottságot, elfogadta az új szervezeti szabályzatot, ami vég­leges elhajlást jelentett a szociál­demokrácia jobboldali vezetősé­gének politikájától. Jóllehet, a csehszlovák Szociál­demokrata Munkáspárt XIII. kong­resszusán nem alakult meg új tí­pusú párt és ilyen célt nem is tűzött maga elé, tanácskozása mégis a baloldlai irányvételű cseh­szlovákiai szociáldemokraták je­lentős győzelme volt. Volt bátorsá­guk a párttagság tömegei nevé­ben forradalmi módon fellépni a jobboldali vezérek ellen, képe­seknek bizonyultak a párt akció- programjának a kidolgozására, amely célul tűzte a pártmunka stí­lusának és módszereinek kiigazí­tását. így a baloldali szociálde­mokrata párt bázisává kezdett vál­ni a további harcnak, amely 1921 májusában Csehszlovákiában a munkásosztály marxista-leni- nista pártjának megalakulásához vezetett. Dr. FRANTIŠEK MORAVICKÝ docens Fejlődő falu, gondokkal Az utóbbi pár évben átadott új létesítményeket számba véve a Tornócra (Trnovec nad Váhom) látogató idegen nem is hinné, hogy ebben a faluban akadnak olyan megoldatlan feladatok, amelyek fejtörést okoznak a falu vezetőinek. Ha sorra vesszük a fa­lufejlesztés eredményeit, elége­dettek lehetnek a község lakói. Az idei legégetőbb teendő a viz- és a gázvezeték-hálózat bővítése. 2160 méteren megkezd­ték a gázvezeték lefektetéséhez az árkok kiásását. Jelenleg a csö­vekre várnak. Van helyi vizveze- ték-hálózat, de kevés a víz, ezért 2 millió korona értékben vezetéket fektettek le, amelyen Jókáról (Jel­ka) érkezik majd az ivóvíz. 1981-ben megnyílt a bevásár­lóközpont, de üzemel a régi cipő- és textilüzlet, zöldség- és gyü­mölcsbolt is. Van tisztító, varroda, fodrászüzlet, teherfuvarozás, kar­bantartási munkálatokat végző kő- műves- és festőbrigád. A színes tévével, magnóval, hű­tőszekrénnyel felszerelt, otthono­san berendezett nyugdíjasklubot hétvégeken szívesen látogatják az idős emberek. Nemcsak szórako­zásukról gondoskodnak, különféle szolgáltatásokat is nyújtanak a nyugdíjasoknak. A könyvtárban 14 ezer kötet, 16 napilap, és folyó­irat között válogathat az olvasó. Emlékszobát rendeztek be, ahol a látogató 1921-től ismerkedhet meg a falu történetével. Az egészségügyi központban Štefan Szabó orvos szocialista munkabrigádja gondoskodik a be­tegekről. A körzeti orvos és a gye­rekorvos rendelőjén, a fogászaton és a nőgyógyászaton kívül a gyógyszertár is helyet kapott az épületben. Az üdüléssel sincs gond, autóbuszjárat van a köz­ségtől 12 kilométerre lévő Deáki (Diakovce) strandfürdőhöz. Mégis 3400-ról 2800-ra, azaz tiz év alatt 600-zal csökkent a fa­lu lakosainak száma. Alexander Marčekkal, a hnb elnökével erről az ellentétről beszélgetünk.- 1983-ban két új házsort nyi­tottunk, ahol 45 típusház épült. Az építésre megvan a lehetőség, házhelyünk van, de fiataljaink, akik községünkben nem találnak végzettségüknek megfelelő mun­kahelyet, Sellyére (Sala) és Ga- lántára (Galanta) járnak dolgozni. Lakáskérelmüket is ott adják be.- Gondolom azért más is közre­játszik.- Gyermekeink intézményes nevelését évek óta próbáljuk meg­oldani. Korszerű iskolánk van tor­nateremmel, három tantermes napközi otthonnal. Az iskola étter­mében naponta 150 gyerek étke­zik. Bölcsődénk sajnos nincs, és 90 személyes óvodánk is csak félnapos; helyhiány miatt a délutá­ni pihenőt a gyerekek nem töltik az óvodában. A következő ötéves tervidőszakban szeretnénk 60 személyes óvodát létesíteni, s ak­kor a régi épület egyik részében megnyithatnánk a bölcsödét. A művelődési házat új épület­szárnnyal toldottuk meg, de mo­zink nincs - mondja sajnálkozva az elnök. Túlteljesítik az ötéves tervet Továbbra is járási élvonalban A rendkívül hideg téli időjárás következtében az év első két hó­napjában a Galsai (Holiša) Efsz- ben is visszaesett a tejtermelés, a lemaradást azonban hetek alatt pótolni tudták. Mindez nem csu­pán a köztudottan jó munkaszer­vezésnek, hanem főleg a szüksé­ges mennyiségű és megfelelő mi­nőségű takarmányalapnak kö­szönhető. A kemény fagyokat a növénytermesztési ágazat sem sínylette meg nagyobb mérték­ben, hiszen a sűrűn vetett gabo­nafélékből 51 mázsán felüli átlag­hozamot ért el a gazdaság, ami az idén is első helyet jelentett a járás­ban. Jó termést igér a szemes kukorica is, igy máris biztosra ve­hető, hogy a szövetkezet nemcsak az idei feladatokat teljesíti majd, hanem az egész ötéves tervidő­szakét is. A gabonatermesztési program sikerei mellett a növénytermesz­tés egyéb ágazataiban is jó ered­ményeket érnek el. Amint azt Ru­bint János elvtárs, a szövetkezet pártszervezetének képviseletében egy közelmúltban megtartott párt- értekezleten hangsúlyozta, az esztendő hátralevő részében sem csökkenhet a munkakedv, a len­dület a földeken. A jövő évi termés megalapozását nagy körültekin­téssel végzik, s az őszi érésű növények betakarítása is a tervek­nek megfelelő ütemben halad. A silókukorica jó terméshozama megalapozhatja az állattenyész­tés eredményességét, ezért ezek­ben a napokban e takarmánynö­vény gyors és veszteségmentes betakarítása a fő feladat. Hamaro­san megkezdődhet a cukorrépa betakarítása is, melynek összes mennyiségét 3700 tonnára tervez­ték, a dolgozók kongresszusi vál­lalása azonban ennél többet he­lyez kilátásba. Az állattenyésztés dolgozói is határidő előtt kívánnak eleget tenni az idei 600 tonnás húseladási tervüknek, csakúgy mint a tejeladási feladatoknak. Az elkövetkező időszak sikerei érdekében is sokat tettek az idén a szövetkezet dolgozói. Mintegy ötszáz hektárt tettek öntözésre al­kalmassá. Jelentős területen vé­geztek meliorációs munkálatokat, s nagy gondot fordítanak a tápa­nyagok utánpótlására is. Az állat- tenyésztés szakaszán a terveknek megfelelően végzik a beruházáso­kat. A jelek szerint hamarosan átadják rendeltetésének a négy­száz férőhelyes sertésistállót, s a 320 férőhelyes tehénistálló rekonstrukcióját is megkezdik.-h. a­Kis vendéglő, sok vendég-Ha a termet bóvithetnénk- mondja Hunka Pál, az állomás épületével szembeni, 1976-ban megnyílt vendéglő fiatal vezetője- az utasoknak, mert legtöbb az átutazó vendég, nem kellene sza­bad asztalra várva a bejáratnál sorakozniuk. Most különösen sok a munkánk és kevés a helyünk, amióta a pályafelújítási munkála­tokat végző vasútépítők is min­dennapi vendégeink. A vendéglő forgalmas helyen, a Nyitrára (Nitra) és a Bratislavába vezető főútvonal mellett van. Het­venen férnek be egyszerre. Egyet­len szabad asztalt találtunk, ame­lyen a tányérokat, evőeszközöket, tálcákat tartják. Kellemetlen a me­leg.- Hiába nyitjuk ki az ablakokat. S a két ventillátor, ha működik is, nem bírja hűteni a helyiséget. Nem a személyzeten múlik, hogy a vendégek gyakran keserű száj­ízzel, rossz tapasztalatokkal tá­voznak. Kicsi a konyha, kevés a felszolgáló, nem csoda, ha lassú a kiszolgálás.- Nemcsak Hunka Pál, hanem szinte valamennyi vendéglátóipari üzemünk vezetője hasonló gon­dokkal küzd - magyarázza Ale­xander Marček. - Kidolgoztuk a fejlesztési tervet, de sajnos a Jednota fogyasztási szövetke­zettől ezidáig nem kaptuk meg a segítséget. Több figyelmet az állomás környékének Bár az állomás környéke nem épp vonzó látvány, földtúrások, gödrök, szemétlerakatok rontják a környék képét, a faluban egész mást tapasztaltam. Tarka virágá­gyak mellett, terebélyes cseresz­nyefák alatt sétálhattam.- Közel a Duslo, s bizony elég szennyezett a levegő - magyaráz­za az elnök. - Gyakoriak a légúti megbetegedések. Ezért nemcsak a szép, hanem az egészséges környezet kialakítása is vezérelt bennünket, amikor a 800 cseresz­nyefát elültettük. Rózsatöveket vásároltunk, ezeket saját portája előtt mindenki maga ültette el és gondozza A közterületek parkosí­tásáról társadalmi munkában a tö­megszervezetek gondoskodnak. Nyugdíjasainktól várnánk több se­gítséget, akik az árkokban, a köz­területeken lekaszálhatnák a fü­vet. De nemcsak így próbálunk védekezni - mondja az elnök.- Hogy már fiatal korban elejét vegyük a levegő szennyezettsége miatti légúti megbetegedéseknek, iskolásaink évenként kétszer erdei iskolában vesznek részt. Kértük a Duslo vezetőségét, hogy üdülő­központjukat erre a célra bocsás­sák rendelkezésünkre. Előírásaik alapján azonban ott nem kapha­tunk helyet diákjaink részére. _- Fájó pontunkra tapintott az állomás környékével - tér vissza az előbb említett gondokhoz az elnök. - Hogy a Duslo egyre nö­vekvő teherforgalmát megoldják, új sínpárokat fektetnek le. Ha az építkezési munkálatokat befejezik, megkezdjük az árkok betemeté­sét, a füvesítést és fákat telepítünk a környékre. Másik gondunk a bal­esetveszély. Évente két-három halálos kimenetelű baleset törté­nik itt. Községünket a vasútpá­lya szeli ketté. Bár a falu mindkét végén aluljáró van a gyalogosok számára (mindkettő messze van az állomás épületétől), ezeket nem veszik igénybe, inkább a sí­neken járnak keresztül. 1971-ben terveztük a felüljáró megépítését, de saját erejéből a falu ezt nem tudja megoldani. Többször drótke­rítést húztunk a vágányok mentén, az arra járók azonban lyukakat vágtak rajta és kidöntötték. Bár büntetjük az átjárást, megszüntet­ni nem tudjuk. Talán megemlíte­ném - mondja az elnök -, hogy a túloldalon tiz éve leállítottuk a fejlesztést, új házhelyeket nem mérünk ki. Gondok<al küzd, de épül a falu. Csak remélni tudjuk, hogy a falu­fejlesztéssel, a gyerekekről való gondoskodás javításával némileg csökken az elköltözők száma. TALLÓSI BÉLA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents