Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-27 / 228. szám, péntek

\ Bőrfeldolgozás - kereskedelem - fogyasztó Csak mondjuk a magunkét? Mi kell a jó minőséghez a Liptovský Mikuláš-i Bőrfeldolgozó Vállalatnál? KOMMENTÁLJUK Bőrből vagy valódi szőrméből készült termékeink nem éppen ol­csók, ezért joggal várja el a fo­gyasztó, hogy a magas ár ellené­ben szép kivitelezésű, hibátlan árut kapjon. És természetesen a cipó a legutolsó divat szerint készüljön, a retikül se legyen nagyanyáink idejéből, a bunda is - bár azt ritkábban cseréljük - di­vatos legyen. Mert a fogyasztó könyörtelen vizsgáztató. Termé­keket Ítélhet raktári „nyugalom­ra“, vagy éppen tömeges gyártá­sukat hívhatja elő. A kereskede­lemnek azonban a vásárlóétól is nagyobb a befolyása, hiszen tőle függ a vállalatok gyártási prog­ramja, és az, hogy a pult túloldalán állók milyen áruk között válogat­hatnak. Elenyésző azoknak a bőrből vagy valódi szőrméből készült ter­mékeknek a száma, amelyek nem jutnak túl a raktár kapuján. Azok­ból viszont jóval több van, amelye­ket a kereskedelem nem rendel meg. Ezek elsősorban innovált vagy új termékek, amelyeket nagyrészt a magas ár miatt utasí­tanak vissza. Persze, az is előfor­dul, - s az utóbbi időben elég gyakran, hogy a cipőipar panasz­kodik: a hazai kidolgozású bőrök­ből nem lehet szép cipőket gyár­tani. A Liptovský Mikuláš-i Bőrfeldol­gozó Vállalat bőrök cserzésével, szőrmekidolgozással és egyúttal bundák varrásával, valamint bőr­díszműáruk készítésével foglalko­zik. A hulladékból kesztyűket, pa­pucsokat, mellényeket varrnak. Gyártási programjuknál fogva kapcsolatban állnak a cipőiparral, a kereskedelemmel és közvetve a fogyasztóval. A fentebb említett problémákat tehát jól ismerik. Bányászrekord (ČSTK) - A stonavai Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség Bá­nyavállalat Miroslav Náter ve­zette ifjúsági dolgozó kollektí­vája rekordot állított fel folyo­sóhajtásban. A csoport 31 nap alatt 430 méter bányafolyosót hajtott ki. Ez 33 méterrel több, mint az ebben a kategóriában elért eddigi legjobb eredmény. A sikerben nagy része van a komplex racionalizációs bri­gádnak, amely Miroslav Ho­rák vezetésével néhány módo­sítást javasolt az AM-50 típusú bányakombájnon.- Tudjuk, hogy jó minőségű ter­mékeket vár tőlünk a cipőipar, a ke­reskedelem és a fogyasztó egy­aránt - mondja Vladimir Hlavačka mérnök, a vállalat minőségirányí­tási osztályának vezetője. - De megfelelő gépek, jó szakemberek és hibátlan nyersbőrök híján keve­set tehetünk. A termelés alacsony műszaki színvonala, az elörege­dett gépek nemcsak nálunk okoz­nak gondot, tulajdonképpen or­szágos - évek óta megoldatlan - problémáról van szó. Szakem­berből is alig van a gyárban, pedig aránylag jól fizetünk. Csak hát gé­pek nélkül nehéz itt a munka. A harmadik tényező, a nyersbőr minősége pedig változó, de a leg­több esetben nem kielégítő.- Ezek szerint a cipőgyárak pa­nasza jogos.- Ezt nem mondtam, csupán a szűnni nem akaró problémákról beszéltem. Hiszen mi olyan bőrö­ket is készítünk, amelyek a rangos külföldi vállalatokkal való össze­hasonlításban is megállják a he­lyüket. A francia vagy a belga cégek termékei, amelyek világ­szerte ismertek, ezeket a bőröket nem múlják felül. A baj azonban ott kezdődik, hogy a különböző bőröket más termék gyártására használják, mint amire az igazán alkalmas lenne. Például a vízálló bőrökből szandált varrnak. Abból az anyagból pedig, amely a vizet átengedi, téli vagy félcipők készül­nek. Nem állítom, hogy mi nem követünk el hibákat, de az ilyen esetekben véleményem szerint a cipőgyárak jogtalanul panasz­kodnak. Egyébként a természetes bőrökön található hibák egy része a gyártás folyamán keletkezhet, a többi az állat élete során történt sérülések maradványa. Ez utóbbit semmilyen gyártási technológiával nem lehet kiküszöbölni, de létezik egy csehszlovák norma, amely meghatározza hány ilyen,,hiba“ lehet a terméken. A kereskedelem viszont - mintha ezt a normát nem ismerné - egy kiválasztott minta­darabbal hasonlítja össze a ter­mékeket. S aztán jönnek a pana­szok a fogyasztók részéről is, mert senki nem világosítja fel őket, hogy melyik az a hiba, amit a gyár­tó okozott és melyik az, amit seho­gyan sem lehet eltávolítani.- A bórdíszműáruk esetében is jelentkeznek a szóban forgó prob­lémák?- E termékcsoport keretén belül a formatervezés és az alapanya­gok innovációja a lényeges. Az első követelmény nem okoz gon­dot, az innováció viszont nagyon lassan megy. termékeink leg­nagyobb részét az Állami Minőségellenőrző Intézet első osztályúnak minősíti, a kereske­delem nem veszi meg tőlünk. Eze­ket a gyártmányokat ugyanis drá­gábban adhatjuk el, mint a valós termelői ár, ami elvonja a kereske­delemtől az árrés egy részét. Ezért az inkább lemond a termék­ről. Az idén például 69 első minő­ségi osztályba sorolt áruból 27 került a gyártási programba, pedig a többi is biztosan elkelt volna a piacon.- Hogyan tudják kielégíteni az igényeket szórmebundákból?- A jelenlegi nyersanyagokból csak részben, mert nem megfelelő minőségük miatt a bundák szabá­sa, és színe sem kielégítő. Az igényesebb vásárlók mást kérnek. A műszőrméből készült bundák, amelyeknél az alapanyag innová­ciójáról teljesen megfeledkeznek, senkinek sem kellenek. Dél-Szlo­vákiában, éppen szőrmeipari cé­lokra - bővítették a juhtenyész­tést. Ez viszont rajtunk nem sokat segít, mert megfelelő körülmények híján a szövetkezetek nem tudnak kívánt minőségű gereznát előállí­tani. Az elmondottakhoz végezetül még hozzá kell tenni annyit, hogy bár mindegyik termékcsoport ese­tében vannak tényezők, amelyek a minőséget kisebb nagyobb mér­tékben kedvezőtlenül befolyásol­ják, raktárra nem gyártunk. Nem vitás, minőség-ügyben nehéz igazságot tenni. A gyártó felsorakoztatja az érveit, meg az átvevő is - legyen az a kereskede­lem, vagy éppen egy újabb gyártó - csak mondja a magáét. És per­sze a fogyasztó is megszólal a pult túlsó oldalán. S akkor kezdődik újra: mindenki a másikra igyekszik hárítani a felelősséget. Csak ép­pen az innovációról, a termelés, a berendezések korszerűsítéséről feledkeznek meg. Igaz, ez a jelen­ség nem általánosítható, de két­ségtelen, hogy némely iparágban csigalassúsággal történik minden változás, változtatás. KOVÁCS EDIT ORVOSI TANÁCSADÓ Már több éve működik Prachati- cében a Vodňanská utcai alap­iskolában a Fiatal Természetvé­dők Állomása. A pionírszerve­zet hasonló szakköreiben dol­gozó gyermekek elsajátítják a természetvédelemmel kap­csolatos feladatokat, a védett területekről vagy egyes növé­nyekről való gondoskodást stb. Közülük kerülnek ki az állomás tagjai, akik szovjet, magyar, NDK-beli, svájci és hollandiai természetbarátokkal is kapcso­latokat tartanak fenn. Felvéte­lünkön Ľuboš Holec húsevő nö­vényeket szemlél a gyerekekkel. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) A feketekávéról általában A tudományos-technikai forra­dalom fokozott követelményeket támaszt az ember teherbírásával, teljesítményével, alkalmazkodó képességével szemben. A sok in­formáció feldolgozása, a gyorsított munkatempó kimeríti a ma embe­rét testileg, szellemileg. Hogyan segítsünk magunkon? Hogyan győzzük le a belső feszültséget? Hogyan kerüljük ki a konfliktus­helyzeteket? Van aki aktív kikapcsolódással- sportolás, kertészkedés stb.- igyekszik új erőt gyűjteni, mások a televízió előtt ülve próbálják kipi­henni a nap fáradalmait. Sokan közülük azonban a felüdülést egy csésze feketekávé vagy tea elfo­gyasztásával próbálják elérni. A kávé Etiópiából származik. Innét terjedt el a 9. században az Arab félszigeten, majd a későbbi­ek folyamán Afrika trópusi vidéke­in, Közép- és Dél-Amerikában, fő­leg Brazíliában, majd Indiában s az Indonéz szigetvilágban. A ká­vécserje magvaiból, az úgyneve­zett kávébabból pörkölés útján nyerik a gesztenyebarna színű ká­vészemcséket, melyek kellemes illatával s aromájával már évszá­zadokkal ezelőtt megismerkedett az emberiség. A feketekávé az egyik legelterjedtebb italféleség, szerte a világon fogyasztják. A ká­véélvezők évente kb. 400 milliárd csésze kávét isznak meg, ennek elkészítéséhez megközelítőleg 4 millió tonna kávé szükséges. Miért is fogyasztunk kávét? Van aki kellemes illatáért, mások ke­sernyés ízéért, valaki csak meg­szokásból. Az emberiség nagy ré­sze azonban a kávéban előforduló koffein hatásáért. A mintegy 5 gramm pörkölt babból készített egy csésze feketekávé 50-100 mg koffeint tartalmaz, az egy gramm tea leveléből pedig 20 mg koffein kerül a csészébe. Hazánk­ban is jelentős a koffein fogyasztá­sa. Egy lakosra évente több mint 1 kilogramm kávé jut, amiből meg­közelítőleg 170 csésze kávé ké­szül. Ez a mennyiség azonban jóval nagyobb ha figyelembe vesszük, hogy a koffein megtalál­ható a teában, kólaféleségekben, kakaóban is. A koffein növényi alkaloid, ke­sernyés ízű, selyemfényű kristá­lyos anyag, vízben kevésbé oldó­dó. Egy-két csésze kávé elfo­gyasztásakor 100-200-mg koffein kerül be a szervezetbe, s izgatja a központi idegrendszert, elsősor­ban az agykérget. Könnyíti és ja­vítja a szellemi működést, elősegí­ti az ítéletalkotást, eszmetársítást. Józanul az alkoholról Az emberek többsége számára a társasági élet egyik kelléke, de tízezreknek sorscsapás az alkohol. Mértéktelen fogyasztásának károsságát aligha vitatja valaki, harcolunk is ellene, de a szokás, a szenvedély alattomos, szívós. Iszunk örömünkben, bánatunkban, egyedül és társaságban, munka­helyen és otthon, isznak a férfiak és a nők, és sajnos egyre több tizenéves. Világjelenség az alkoholizmus terjedése, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az elmúlt húsz év alatt megkét­szereződött az alkoholfogyasztás. Az összfogyasztást tekintve Csehszlovákia a világ országai között a 12.-14. helyen áll, egy állampolgárra - a csecsemőtől az aggastyánig - csaknem tíz liter abszolút szesz jut. Még „előkelőbb“ a helyezésünk a sörfogyasztásban - a nemzetközi mezőny­ben az első három-négy ország közé tartozunk. Megdöb­bentő adattal szolgál a lakosság jövedelemfelhasználását mutató statisztika is - Szlovákiában a szeszes italra fordított egy főre eső kiadás meghaladja a kétezer koronát. Ez az összeg több mint húszszorosa annak, amelyet könyvekre költünk! A részegeskedés elbírálása koronként változik. Eleinte kizárólag erkölcsi botlásként értelmezték, majd megszületett a betegségkoncepció. Bizonyos stádiumától az alkoholizmus valóban betegség, de a súlyos tünetek egyes szakemberek szerint csak minden ötödik iszákosnál alakulnak ki. Nem is beszélve arról, hogy ez a szemlélet nem számol a megelőzés és a korai beavatkozás lehetőségeivel. Ebből a szemléletből indul ki az a széles körű harc, amely napjainkban bontakozik ki a Szovjetunióban az alkoholizmus ellen. Átfogó intézkedések születtek, amelyek kiterjednek a megelőzés fokozására, az alkoholizmus okainak kutatá­sára, feltárására és megszüntetésére, a betegek eredménye­sebb gyógyítására, a jogszabályok következetesebb megtar­tására. És mi a helyzet nálunk? Az alkoholizmus elleni harc eredményességét fékezi a sokszor felbukkanó formalizmus, szükség lenne olyan társadalmi programra, amely az okok és következmények feltárásából kiindulva magában foglalná a megelőzést, a nevelést és számol a társadalom tevékeny részvételével is. A megoldás halaszthatatlanságát támasztja alá, hogy hivatalosan mintegy 225 ezer alkoholbeteget tarta­nak nyilván. A szakemberek szerint ez a szám lényegesen magasabb. Egy-egy személy alkoholizmusa átlag két-három személyt sújt valamilyen formában, s így több mint egymillió- an szenvednek közvetve vagy közvetlenül a mértéktelen italozás miatt. Sokan hangoztatják - az alkohol jó üzlet. De ugyanilyen közelállnak az igazsághoz azok, akik szerint egyúttal a leg­rosszabb üzlet is. Igaz, a szeszes italok termeléséből, forgal­mazásából tetemes haszon származik, de szinte lehetetlen felmérni, milyen anyagi kárt okoz a túlzott szeszfogyasztás. Hiszen akadályozza a termelékenység növelését, egyik gya­kori oka az üzemi és közlekedési baleseteknek, szerepet játszik a bűnözésben. Koronában nem is lehet kifejezni azt a társadalmi-erkölcsi kárt, amelyet a családi életben, a gyer­meknevelésben okoz. Az egészségkárosodásról nem is beszélve. Becslések szerint miközben a társadalom egy korona bevételhez jut az alkoholból, két korona veszteséget szenved. Szembe kell nézni a tényekkel. Az italozás már olyan szorosan beépült életünkbe, hogy visszaszorítása nem lehet egyetlen szakma vagy szerv feladata. Az ellene folytatott haro> csakis egy széles körű program keretében lehet ered­ményes, amelynek megtervezéséhez és kivitelezéséhez a szakemberek közreműködésén kívül valamennyiünk cse­lekvő segítségére is szükség van. CSIZMÁR ESZTER Csökkenti a fáradtságérzetet és az álmosságot, az alkoholos ré­szegséget részben semlegesíti. Segíti az agy vérellátását, a bőr­ben kellemes meleg érzését kelti. Fokozza az izommunkát és az izmok abszolút erejét, s elősegíti a vizelet képződését. A szívre is bizonyos mértékig kedvezően hat, növeli annak perctérfogatát. Ala­csony vérnyomás esetén is ked­vezően befolyásolja a beteg köz­érzetét. Nagyobb adagokban, 200-500 mg elfogyasztása után, ami 4-5 csésze feketekávénak felel meg, a kedvező hatás a szervezetre nézve negatív irányba tolódik el. Fokozódik az ingerlékenység, ide­gesség tünetei jelentkezhetnek, csökken a koncentrálóképesség, szédülés, a test remegése jelen­het meg. Elnehezedik a légzés, megjelenhet a szívritmus zavara, szívtáji nyomásérzés, fájás, szo­rongás és nyugtalanság kíséreté­ben. Hatása pszichikai területen is érződik, esetleg halucinációk is megjelenhetnek. Éjszaka pedig ál­matlanságot okoz a nagymértékű koffeinfogyasztás. Ne csodálkoz­zunk tehát, ha a napi 8-10 esetleg még több csésze feketekávé elfo­gyasztása után az illatos, kelle­mes arómájú ital már. nem hoz felélénkülést, nem szünteti meg a fáradtságot, sőt ellenkezőleg, megjelennek a kellemetlen tüne­tek, s a kívánt hatás helyett épp annak az ellenkezőjével találjuk szembe magunkat. Nagyon nagy adagokban izom­'görcsöket válthat ki. A koffein ha­lálos adagját 10 grammra becsü­lik, ami kb. 100-150 csészének felel meg. Annak ellenére, hogy a mérgező vagy a halálos adag nagy, bizonyos esetekben komoly következményekkel járhat a szo­kásos koffeinfogyasztás is. A ma­gas vérnyomásban és szívbeteg­ségben szenvedőknek nem aján­latos a feketekávé fogyasztása, a gyomor- és patkóbélfekélyben szenvedők esetében is kedvezőt­lenül febolyásolja a betegség ala­kulását. Nem javasolható a has­nyálmirigy megbetegedéseinél sem. Mivel áthatol a méhlepé­nyen, s igy bekerül a magzat szer­vezetébe is, kerüljük a mértékte­len kávéfogyasztást a terhesség folyamán. A gyomor gyulladásos megbetegedéseinél és a glauko- más betegek esetében is óvakod­junk a koffeinélvezettól. Ajánlatos tehát betegségeinkről tájékoztatni a kezelő orvosunkat, s kikérni an­nak véleményét a kávéfogyasztást illetően. A nagymértékű feketekávé-fo- gyasztás egészséges embereknél is gyakran vezethet fejfájáshoz, a vérnyomás emelkedéséhez, reggeli hányáshoz, étvágytalan­sághoz, gyomorégéshez. Ebben az esetben okosabb a kávézásról leszokni, mint a kellemetlen érzé­seket feleslegesen tűrni. A koffein elhagyása ugyanis nem okoz hi­ány-szindrómát, ami lényegében azt jelenti, hogy a koffeinről- le lehet szokni, csak akarni kell! Dr. MADARÁSZ ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1985. IX. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents