Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-26 / 227. szám, csütörtök

Arjai, egyesüljetek; A gabčikovói vízerőmű építkezésén az első blokk betonozása folyik ezekben a napokban. A munkát sűrű acélszerelvényhálózat kialakítása előzte meg. Az év végéig a Hydrostav dolgozói 45 ezer köbméter betont használnak fel. A képen Németh Ferenc és Cséfalvay Péter látható. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) A stonavai CSISZ Bányavállalat három brigádja Az elsők között válaszolt a prágai felhívásra SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Indokolt figyelem Szeptember második felének meleg, nyárias időjárása némi kárpótlásban részesítette a mezőgazdasági dolgozókat az átla­gosnál hűvösebb tavaszi hónapokért. Ennek főleg a kukoricater­mesztők örültek, hiszen e növény fejlődése a korábbi évekhez viszonyítva szemmel láthatóan késett, s a hónap elején még nagyon bizonytalan volt, hogy sikerül-e betakarítani a szemes kukorica gazdagnak ígérkező termését megfelelőn érett álla­potban. Ez főleg két szempontból számított és számít fontos kérdés­nek. Az egyik az, hogy az utóbbi évek mérsékelt eredményei után a kukorica is megérdemelne már egy olyan esztendőt, amely bizonyíthatná a hibridizálással is fokozott kivételes ter­mőképességét, s megerősíthetné feltételezett helyét önellátásra irányuló gabonaprogramunk teljesítésében. Ugyanakkor a sze­mes kukorica idei hozama a déli járások mezőgazdasági üzemei­ben számottevő szerepet játszik még a gabonatermelés ötéves tervének teljesítésében, s a körülmények a legtöbb helyen úgy alakultak, hogy célszerű lenne minél több silókukoricát átminő­síteni szemes kukoricává. Az erre vonatkozó döntések és szervezési intézkedések mellett ez is elsősorban az időjárás további alakulásán múlik. A sokoldalúan hasznosítható, s a takarmányalap nélkülözhe­tetlen részét képező kukorica termesztésére főleg azért kell nagyobb figyelmet fordítani, mert termőképességének kihasz­nálásában nagyon sok tartalék rejlik. Az optimális feltételek között termesztett szemes kukoricának a fajtaellenőrző állomá­sok tapasztalatai szerint legalább 15-20 százalékkal kellene meghaladnia a legjobb búzafajták hektárhozamát. Ez a különb­ség szlovákiai viszonylatban az 5. ötéves tervidőszak átlagában még megmutatkozott, amikor a búza 3,84 tonnás, a szemes kukorica pedig 4,47 tonnás hektárhozamot adott. Ezután a búza átlagos hektárhozama lényegesen gyorsabb ütemben növeke­dett, s az 1984-ben elért 5,24 tonnás hozam már megközelítően azonos szinten volt a kukoricáéval. Ehhez még hozzátehetjük, hogy az utóbbi években már nem volt lényeges különbség a búza és a kukorica hektárhozamai között, a 7. ötéves tervidő­szak első négy évének átlagában például a búza átlagos hektár­hozama Szlovákiában 4,57 tonnát ért el, míg a szemes kukoricáé* 4,84 tonnás szinten alakult. A búzatermesztés emelkedő színvonalát természetesen öröm­mel vesszük tudomásul, a kukoricatermesztés mérsékelt, terven aluli eredményei azonban elgondolkoztatók. Annál is inkább, . mert ennél a növénynél különösen nagyok a hozamszintben mutatkozó különbségek. Ezt az elmúlt évi eredmények is bizo­nyítják, amely a hőmérsékleti értékek és a napsütéses órák száma, valamint a korán beköszöntött őszi fagyok szempontjá­ból nem volt kedvező a melegkedvelő kukorica számára. A Nyu- gat-szlovákiai kerületben például a tervezett 5,75 tonna helyett csak 5,20 tonnás átlagos hektárhozamot sikerült elérni. Ugyan­akkor ebben a kerületben 14 kukoricatermesztéssel foglalkozó vállalatnál 7 tonnán felüli hektárhozamot értek el, ezek közül kettő megközelítette a 8 tonnás szintet, az Agrokomplex nagy­megyeri (Calovo) üzemében pedig átlagosan 8,20 tonna szemes kukoricát takarítottak be, nem kevesebb mint 1550 hektárról. Ezzel szemben egyes vállalatoknál még a három tonnás szintet sem érték el, s több közismert efsz-t és állami gazdaságot nevezhetnénk meg azok közül, ahol három és fél tonnánál alacsonyabb hektárhozammal zárták a tavalyi kukoricatermesz­tési évet. Ezek remélhetően levonták már a tanulságokat, s az idén törleszteni fognak elmúlt évi adósságukból. Az említett adatokból arra is következtethetünk, hogy a kuko­rica kedvezőtlenebb időjárási feltételek között is meghálálja a tökéletes talajelőkészítést, a megfelelő tápanyagellátást, a gondos növényápolást és vegyszeres növényvédelmet, az adott környezeti viszonyoknak megfelelő hibridek kiválasztását, s az agrotechnikai határidők pontos megtartását. Ebből a szem­pontból a kukorica termesztését célszerű komplex gépesített csoportokra bízni, mégpedig a brigád rendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás, illetve a vállalaton belüli önelszámolás alapelveinek érvényesítésével. A legjobb igyekezet is hiábavaló lenne azonban a termelés megfelelő anyagi-műszaki ellátottsága nélkül. Ez főleg a hibri­dek választékára, a komplex gépesítés eszközeire és a növény- védelmi vegyszerekre vonatkozik. Ezek célszerű és gazdaságos kihasználása tudományos szinten végzett munkát igényel, magas fokú szervezettséget és technológiai fegyelmet követel meg. Ezért a termelés színvonalának további emelésében sokat várunk az eredményesen kibontakozó iparszerű kukoricaterme­lési rendszerektől, amelyek sokoldalúan használják ki a hazai és a nemzetközi integráció, valamint a koncentráció és a szakosí­tás lehetőségeit ezen a területen. E termelési rendszerek fejlett és állandóan tökéletesedő anyagi műszaki háttere a legújabb tudományos ismeretek kihasználásával, valamint a termesztők hozzáértő és fegyelmezett munkájával együtt lehetővé teszi az egyre magasabb szintű hektárhozamok garantálását, s a prog­resszív termelési tapasztalatok szélesebb körű terjesztését. Figyelembe kell venni azonban, hogy mindez sok pénzbe is kerül, tehát a gazdaságosság határain belül kell maradnunk, s a kukoricatermesztés szakaszán sem törekedhetünk a bioló­giai alapanyag termőképességének minden áron való kihaszná­lására. A kukoricatermesztés színvonala ezeken az utakon fokozato­san felzárkózik a biológiai termőképesség követelményeihez. Ebből kiindulva a 8. ötéves tervidőszak irányelve a kukorica vetésterületének és hektárhozamának gyors ütemű növekedé­sével számol. Ez azt jelenti, hogy ez az intenzív és hasznos növényünk méltó helyre kerül növénytermesztésünk vetési szerkezetében, s ezzel kapcsolatban a Nyugat-szlovákiai kerü­letben gazdálkodó mezőgazdasági vállalatokra országos jelen­tőségű feladatok is hárulnak. MAKRAI MIKLÓS (ČSTK)- A stonavai (Karvinái járás) Csehszlovák If­júsági Szövetség Bányavállalatnál három brigád; Pavel Hatiák, Miroslav Náter és Ivó Šiška munkacsoportja az ostrava-karvi- nái kőszénmedencében az elsők között válaszolt a prágai felhívás­ra. A bányászok az idei augusztus 1. és a jövő év augusztus 20-a között szeretnék túlteljesíteni ter­melési tervüket, anyagi költsége­ket kívánnak megtakaritani, és üzemi baleset nélkül akarnak dol­gozni. Törekvéseik eredményeit tiznaponként értékelik majd. Na­gyon hasznos, hogy ehhez a kez­deményezéshez 450 kollektíva csatlakozott. öt dekád után a vállalat két szocialista munkabrigádja túlszár­nyalta a felhívás feltételeit. Miros­lav Náter tárnahajtó brigádja tervét 111.2 százalékra tejesíti, ami azt jelenti, hogy 47,5 méter tárnát haj­tott terven felül, Ivó šiška brigádja terven felül 272 acéldúcolás-egy- séget szedett szét, vagyis tervét 113.2 százalékra teljesítette. Pavel Hatiák munkacsoportja nehéz bá­nyászati és geológiai feltételek kö­zött fejt szenet, ezért a kitűzött cél eléréséhez hiányzik 6710 tonna. Szovjet pártmunkásküldöttség Ľudovít Pezlár elvtársnál (ČSTK) - Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Bratislavában fogadta a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának pártmunkásküldöttsé­gét, amely Konsztantyin Mogil- nyicsenkóval, az SZKP KB osz­tályvezető-helyettesével az élen a párt-, állami- és társadalmi szer­veknek és szervezeteknek az ifjú­ság körében végzett munkáját ta­nulmányozza. A fogadáson részt vett Daniel Futej, az SZLKP KB osztályvezetője és Mihail Kuckir, a bratislavai szovjet főkonzulátus alkonzulja. Az elvtársi légkörű találkozón Ľudovít Pezlár tájékoztatta a szov­Parlamentek párbeszéde (ČSTK) - Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke tegnap fogad­ta Ingemund Bengtssont, a svéd parlament elnökét, aki rövid láto­gatáson tartózkodik hazánkban. A baráti találkozón áttekintették a csehszlovák-svéd parlamenti kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. A fogadáson jelen volt Karl- Vilhelm Wöhler, a Svéd Királyság csehszlovákiai nagykövete is. jet vendégeket azokról az idősze­rű feladatokról, amelyek a pártra a CSKP XVII. kongresszusa előtti időszakban hárulnak, főleg a fiatal párttagok és az ifjú nemzedék kö­rében végzett munka terén. CSÜTÖRTÖK 1985. szeptember 26. XXXVIII. évfolyam 227. szám Ara 50 fillér Jókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Ali Abdallah Sza- lih ezredesnek, a Jemeni Arab Köztársaság elnökének, a fegyve­res erők főparancsnokának, az Ál­talános Népi Kongresszus főtitká­rának az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminisz­ter üdvözlő táviratot küldött Abdul Kari Irjaninak, a Jemeni Arab Köztársaság miniszterelnök-he­lyettesének és külügyminiszte­rének. A bratislavai zenei ünnepségek előtt (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap fogadta a ma kezdődő bratislavai zenei ünnepségek rendezőbizott- ságának képviselőit. Ladislav Mokrý, a bizottság el­nöke tájékoztatta őt az idei feszti­vál dramaturgiájáról. Az idei se­regszemle fő motívuma hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és a nemzetközi ifjúsági év, s ke­retében húsz ország művészei 55 hangversenyt, valamint opera- és balettelőadást tartanak. Lenárt elvtárs azt kívánta a szervezőknek, hogy a rendez­vény az idén is sikeres legyen, s hozzájáruljon a hazai és a nem­zetközi zenei kultúra fejlődéséhez. Grecsko és Dzsanibekov ma tér vissza a Földre (ČSTK) - A Szojuz T-13 szovjet űrhajó tegnap moszkvai idő sze­rint 7 óra 58 perckor levált a Szal­jut-7 űrállomásról. Az űrhajóval Georgij Grecsko mellett Vlagyi­mir Dzsanibekov is visszatér a földre. Erre a program szerint ma kerül sor. Az űrállomáson folytatja mun­káját a Vlagyimir Vaszjutyin pa­rancsnokból, Viktor Szavinih fe­délzeti mérnökből és Alekszandr Volkov kutató űrhajósból álló há­romtagú legénység. A tudományos űrkomplexum és a Szojuz T-13 űrhajó műszerei és berendezései normálisan működ­nek, valamennyi űrhajós rendben van. Mihail Gorbacsov és Kádár János tárgyalásai A gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelésével (ČSTK) - A Kremlben tegnap Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával, aki baráti munkalátogatáson tartózkodik Moszkvában. Az elvtársi megbeszélésók so­rán kölcsönösen tájékoztatták egymást a fejlett szocialista társa­dalom építéséről és tökéletesíté­séről a Szovjetunióban és a Ma­gyar Népköztársaságban, vala­mint az SZKP XXVII. kongresszu­sának előkészítéséről a Szovjet­unióban és az MSZMP XIII. kong­resszusa határozatainak teljesíté­séről Magyarországon. Hangsú­lyozták, elvi jelentősége van a két országban a szociális és a gazda­sági fejlődés meggyorsítását célzó orientációnak. Ez a termelés sok­oldalú intenzifikálása, a szocializ­mus történelmi előnyeinek és a szocialista tervgazdaság lehető­ségeinek, továbbá a szocialista rendszer eszmei és szellemi érté­keinek aktív érvényesítése alapján valósul meg, s tekintetbe veszik a közös tapasztalatokat, a szocia­lista építés általános törvénysze­rűségeit és a nemzeti sajátossá­gokat. Megelégedéssel mutattak rá a Szovjetunió és Magyarország közötti testvéri kapcsolatok és a sokoldalú együttműködés ma­gas színvonalára. E kapcsolatok tovább mélyülnek minden terüle­ten a magyar párt- és kormánykül­döttség 1983 júliusában tett szov­jetunióbeli látogatásakor kötött megállapodások szellemében. Megerősítették, hogy az SZKP és az MSZMP változatlanul törekszik a szovjet-magyar kapcsolatok to­vábbi elmélyítésére minden terü­leten, a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján. Különös figyelmet szen- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents