Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-03 / 207. szám, kedd

A pártoktatás hatékonyságának fokozása Tapasztalatok a pártoktatók és a propagandisták munkájából Járási pártbizottságunk a párt­oktatás hatékonyságának növelé­se érdekében megkülönböztetett figyelmet fordít az előadók és a propagandisták munkájára, fel­készítésükre, nevelésükre és sta­bilizálásukra. Ezt azért teszik, hogy feladataikat elméletileg jól felkészülve teljesítsék, és munká­jukkal maximálisan hozzájárulja­nak a kommunisták eszmei neve­léséhez. Ennek fontosságát hang­súlyozta a Losonci (Lučenec) járá­si pártbizottság a júniusi teljes ülé­sén is, amikor átfogóan értékelte az elmúlt oktatási időszak ered­ményeit, és jóváhagyta azokat a szervezési intézkedéseket, amelyek teljesítésével biztosítják a pártszerveknek és pártszerve­zeteknek az 1985-86-os pártokta­tási évre szóló feladatait, sikeres megkezdését és zökkenőmentes lefolyását. A pártszerveknek és pártszervezeteknek első számú feladatául adta tovább minősíteni és stabilizálni az előadók és a pro­pagandisták testületeit mind a já­rási, a városi, az üzemi, mind pártáiapszervezeti pártbizottságok szintjén. Járási pártbizottságunk törekvése már eddig is meghozta az eredményét. A XVI. kongresz- szus óta az előadók és a propa­gandisták testületei tovább bővül­tek és stabilizálódtak. Járási párt- szervezetünk jelenleg 1448 lektor­ral és propagandistával rendelke­zik. Közülük a legnagyobb csopor­tot, 47,1 százalékot gazdasági dolgozók alkotják. A XVI. kong­resszustól 398 kommunista vé­gezte el a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét, akik ma mint az előadók és propagandisták dolgoznak. Ez a valóság pozitívan befolyásolta a lektorok és a propa­gandisták politikai végzettségét, amit az is bizonyít, hogy 76,4 szá­zalékának van magasabb politikai végzettsége. Növekedett a lekto­rok és propagandisták főiskolai végzettsége, közel minden máso­diknak főiskolai végzettsége van, így kedvezően alakult a helyzet, ami a propagandisták munkáját illeti. Hattól - tizenöt évig terjedő gyakorlattal az előadók és a pro­pagandisták 52,3 százaléka ren­delkezik. A járási politikai nevelési házak irányításával jól dolgoznak az egyes csoportok előadói, a vá­rosi, a helyi és az üzemi előadó­testületek és a propagandisták, ami pozitívan mutatkozik meg a tanulmányi csoportok munkájá­ban és eredményeiben. Például az elmúlt évben a járási politikai nevelési háza mellett működő szemináriumok záróbeszélgeté­sén közel a résztvevők 96 száza­léka jelent meg, és színvonalas tudásról adtak számot, a marxiz- mus-leninizmus esti egyetemén pedig 77 hallgatóból 39 kitűnő osztályzattal végezte a záróvizs­gákat és fejezte be hároméves tanulmányait. Az eredmények mellett még mindig mutatkoztak hiányosságok is. Egyes előadók és propagandis­ták nem látogatták rendszeresen a szemináriumokat, az átlagos megjelenés 75,3 százalékos volt, ami negatívan hatott az előadások színvonalára is, s nem kevésbé a hallgatók érdeklődésére. Amel­lett egyes előadók előadásai­kat kevésbé aktualizálták és kap­csolták össze a gyakorlattal, az üzem vagy a lakhely problémáival, feladatainak teljesítésével. Ezek­kel a hiányosságokkal járási párt- bizottságunk politikai nevelési há­za foglalkozott és az illető párt­szervek bevonásával orvosolták. Több párt és propagandistával megbeszélést tartottak, és azokat akik munkájukat továbbra is elha­nyagolták, figyelmeztették és párt­büntetéseket kaptak. Járási párt- bizottságunk a városi, a helyi az üzemi pártbizottságoknak és a pártszervezeteknek értésére ad­ta, hogy pártoktatóik és propagan­distáik munkájáért elsősorban ők felelősek. Nekik kell gondoskodni­uk arról, hogy kötelességeiket teljesítsék. Ugyanakkor a járási pártbizottság politikai nevelési há­za gondoskodik az előadók és a propagandisták élméleti és mód­szertani felkészítéséről. Részükre elméleti, tematikus és módszerta­ni szemináriumokat szervez. Kü­lön figyelmet fordít az állandó tar­talmi szemináriumokra, hogy eze­ken az előadók és a propagandis­ták rendszeresen részt vegyenek. Biztosítja, hogy a pártoktatók az egyes témakörökről szóló előadá­sokat szükség szerint egyeztes­sék és konkretizálják az időszerű párthatározatokkal, azok megva­lósításával. Az előadókat és a propagandistákat állandóan tá­jékoztatni fogja a járás életéről, fejlődéséről és arról, hogy hogyan teljesíti a hetedik ötéves tervet és a választási programot. Megis­merteti őket azokkal a feladatok­kal, amelyek teljesítésre várnak a CSKP XVII. kongresszusa elő­készítésének időszakában. Járási pártbizottságunk politikai nevelési háza karöltve a városi, a helyi, az üzemi és a pártalapszervezetek vezetőségeivel - gondoskodni fog arról, hogy az előadók és a pro­pagandisták a legnagyobb felelős­séggel készüljenek fel a rendkívüli témák előadására, hogy annak át­vétele behatóan megismertesse a kommunistákat feladataikkal, amelyeket következetesen kell tel­jesíteniük, a XVII. kongresszus előkészítésének időszakában. Természetesen ellenőrizzük, hogyan dolgozzák ki az egyes elő­adótestületek és lektorok a mun­katerveket, valamint hogyan tart­ják be és teljesítik. De az előadó­testületek egyes ülésein azt is, hogy az előadók hogyan teljesí­tik az önképzésük tervét, tanul- nak-e és következetesen készül­nek-e az előadásokra és a gya­korlatokra. Az ellenőrzéssel össz­hangban az is felülvizsgálás tár­gyát képezi, hogy az illető párt­szervek és -szervezetek biztosit- ják-e az előadók és propagan­disták munkájához szükséges fel­tételeket, és hogy ne legyenek túlterhelve más feladatokkal. Tapasztalataink azt igazolják, hogy járási pártszervezetünk elő­adóinak, propagandistáinak nagy többsége becsületesen végzi munkáját, respektálja és követke­zetesen teljesíti pártszervezeté­nek elvárásait. Rendszeresen ta­nul, képezi magát, hogy minél több elméleti tudást adjon át a pártoktatásra beosztott kommu­nistáknak és pártonkívülieknek. Járási pártbizottságunk, karöltve a politikai nevelési házzal és a pártszervezetekkel, egyeteme­sen értékeli a pártoktatás és pro­pagandisták munkáját. Közülük többet, elsősorban azokat, akik leginkább megérdemlik, erkölcsi elismerésben részesíti. Mindezt annak érdekében teszi, hogy az előadók és propagandisták munkája állandóan javuljon, ami feltétele annak, hogy járási párt- szervezetünkben tovább növeke­dik a pártoktatás színvonala és hatékonysága. TANKINA ISTVÁN A Losonci járási pártbizottság titkára Törvénytiszteletre nevelni új szú 1985. IX. 3. Törvényeink tisztelete, a szocialista erkölcs, a fe­gyelem és a rend követelményeinek megtartása és megtartatása - ki tagadhatná - közérdek. Hiszen minden becsületes, jóravaló embernek - s ez a túl­nyomó többség -, általában a társadalomnak jó közérzete, biztonságtudata nem kis mértékben ettől függ s ez életünk és munkánk zavartalanságának is egyik meghatározó és nélkülözhetetlen tényezője. Az ilyen kedvező körülmények megteremtéséért eddig is sokat tettek és tesznek párt- és állami szerveink, a társadalmi szervek és szervezetek. Számtalan rendelet, intézkedés bizonyítja ezt s nem kisebb mértékben az általuk kifejtett, széles alapokon nyugvó, hozzáértő jogi nevelés és propaganda is. Az eredmények nem is maradnak el. Noha senki sem tagadja, hogy jócskán előfordulnak még visszás je­lenségek, törvénysértések s nem megy fehér holló számba az olyan ember, aki így vagy amúgy olyan utat választ, amely gyökeresen ellenkezik élet- és jogszemléletünkkel, erkölcsi elvárásainkkal, mégis bátran kimondhatjuk: jogállamban élünk. Mélységesen tévednénk azonban, ha úgy hinnők, hogy e tekintetben a helyzet további szükséges javítása kizárólag az említett szervek és szervezetek feladata, csak tőlük lehet ezt igényelni, a hiányossá­gokért csak őket lehet hibáztatni. Nem! Az effajta, nem is olyan ritkán tapasztalható nézet károsan leszűkíti a törvénytiszteletre nevelés ennél sokkalta szélesebb frontját. Már a gyermekeinket is erre kell vezetnünk és nevelnünk. S ebben igencsak nagy szerepe van és az eddiginél még nagyobbat kell vállalnia a családnak, a szülőknek. Személyes példa­adással, a szavak és a tettek egységével, dicsérő és intő szóval, a szocialista erkölcsre nevelés megannyi módjával. Vajon közülünk mindenki és mindig ezt teszi-e? Az erkölcsi fellazulás gyakorlati példái alap­ján erre a kérdésre egyértelmű igennel aligha vála­szolhatunk. Divatos szóhasználattal élve, e tekintetben „tarta­lékai“ vannak az iskola nevelő és oktató munkájának is. Igaz, nem keveset tesz, hogy tágítsa a fiatalok jogi látómezejét, ismertesse velük azokat a szabályokat, határokat, amelyeket megsérteniük nem szabad. Vi­szont kevésbé hat olyan irányban, hogy ebben nem­csak és ne elsősorban intézményesen felállított „tila­lomfákat“ lássanak, hanem átérezzék - ez saját, jól felfogott érdekük. Nagyobbrészt a felnőttek körében a jogi nevelés eredményesebb zászlóvivőivé válhatnának a kisebb nagyobb munkakollektívák. Főleg a közösségi szel­lem elmélyítésével, a kifogástalan magatartás, a munkában a helytállás, a fegyelmezettség jó példái­nak kiemelésével, erkölcsi elismerésével és - ha a szükség úgy diktálja - a helyes vágányra tereléssel is. Közös munka, közös felelősség ez. Nem szűkíthe­tő le sem „fenti“, sem „lenti“ tennivalókra. Célja pedig egyértelműen az, hogy az emberek nagy többsége értelmileg és érzelmileg is tisztában legyen vele, nemcsak fejlődő szocialista termelési viszo­nyainkat, jövőnket, nem csupán magát a szocialista törvényességet megalapozó jogot védjük ezzel, ha­nem a ma és a holnap nemzedékeinek háborítatlan életét is. GÁLY IVÁN UJ FILMEK Férfias nevelés (szovjet) Vadlovak (új-zélandi) Meglehetősen ritkán láthatunk mozijainkban új-zélandi filmet, pe­dig e távoli országban 1977, az új- zélandi filmgyártás megújulása óta évente legalább három-négy mű készül, s alkotóik szorgalma­san látogatják a nemzetközi film- fesztiválokat, köztük a Karlovy Vary-it is. Érthető hát, hogy a néző fokozott kíváncsisággal ül be a Vadlovak című filmhez, bízvást remélve, hogy valami újat, eredetit lát vagy többet tud meg az ország természethez kötődő embereinek mindennapi életéről. E film láttán ismereteink azonban nemigen gyarapszanak, hiszen az alkotó a vadnyugati filmek mintáit követi, az amerikai westernek patronjait sütögeti el. Gyönyörű tájak, lankás dombvi­dékek, mélyzöld hegyláncok, tá­voli, hósapkás tűzhányók, vad, kristálytiszta folyók és száguldó lovak mindenütt, vadak és szelídí­tettek, befogottak és befogásra várók... S e vadregényes környe­zetben á jó és a rossz harcát a vadlovakat befogni és a szarvas­állományt kiirtani akaró emberek ellenségeskedése képviseli. Mind­két csoportban a fűrésztelep egy­kori munkatársai dolgoznak, csak amíg a vadlovasok magánvállal­kozók, a szarvasvadászok egy go­nosz tőkés alkalmazottjai. Látványos és szemgyönyörköd­tető a küzdelem, amelyet az em­berek a vadlovak befogásáért foly­tatnak, s ez sokkal érdekesebb része a filmnek, mint az a kemény és ádáz ellenségeskedés, amelyet az emberek egymás ellen vívnak. Pedig fordulatokban igazán nincs hiány az egyenlőtlen küzde­lemben. Derek Marton rendező munkája általános kalandfilm-klisékből, a vadnyugati filmek régóta meg­szokott elemeiből építkezik. Mes­terségbeli tudással készült a film, de az alkotó megelégedett a sztori korrekt, bár néhol érzelgősre han­golt lefényképezésével A történet komolyabb dramaturgiát, elmé­lyültebb realizmust, kevésbé sab­lonos megoldást kívánna. -ym­Nagy sikerrel játsszák a mozikban a Szerelem az átjáróban című cseh filmet, Jaroslav Soukup munkáját, melynek főszerepét Lukáš Vaculík (a képen) alakítja A közép-ázsiai sztyeppék és si­vatagok civilizáció nélküli, rideg világa keretezi e látszólag cselek- ménytelen szovjet-türkmén gyer­mekfilm történetét. Események­ben, fordulatokban szegény a film, de vajon látványos-e, változatos-e a birkapásztorok élete? Aligha. De annál nehezebb. A néző számára viszont mindenképpen érdekes. Főlleg, ha olyan dokumentarista hitelességgel elevenedik meg előtte, mint Uszman Szaparov és Jazgeldi Szeidov munkájában. Csamant, a film hétéves kisfiú­hősét anyja és leánytestvérei any- nyi szeretettel óvják, babusgatják, hogy érzelgős, félénk, pityergős gyerek lesz. Apja azért úgy dönt, hogy kiemeli fiát a puha családi fészekből. Szünidőben elviszi őt a nagyapához, aki birkapásztor és a si­vatagban mostoha körülmények között él. A gyerek először visszariad az új, ke­mény élettől, aztán mégis csak vonzza ót a sok élmény, ha mégoly nehéz fela­datokkal kell is meg­birkóznia. Nagyap­jától férfias bátorsá­got tanul, a munka szeretetét. Már nem fél a szélviharoktól, farkasoktól, le mer szállni a kút mélyé­be és felül a teve hátára. A nagyapa sok szeretettel, de keményen neveli a gyereket, megismerteti őt a ter­mészet törvényszerűségeivel, megtanítja vízhordásra, a birkák terelésére, tűzgyújtásra. Végül is a családtól és a kényelmes ott­hontól távol töltött néhány hét meghozza a gyümölcsét: a fél­szeg, víztől, széltől rettegő fiúcska kemény, bátor gyerek lesz. Szépen fényképezett, gyönyörű tájak, egzotikus növény- és állatvi­lág tárul a néző elé a Férfias nevelésben. Olyan ismeretlen vi­lág, amelyet az alkotók egy városi kisfiú szemével láttatnak és fedez­tetnek fel, s általa hozzák életkö­zeibe a pásztorélet hagyományait, a birkapásztorok ősi szokásait, amelyeket modern korunkban is őriznek. Igy a néző bepillantást kaphat a türkmén nép mentalitá­sába, sajátos lelkivilágába is. E színes, sok-sok információt is tartalmazó film 1983-ban, a mann­Jeienet a szovjet filmből heimi fesztiválon nagydijat nyert, s aranydíjat kapott a két évvel ezelőtti moszkvai filmfesztivál gyermekfilmek versenyében is. A zsűri a gyerek főszereplő játé­kán túl elsősorban a közép-ázsi­ai pásztorélet jellegzetes világá­nak hiteles ábrázolását értékelte.

Next

/
Thumbnails
Contents