Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)
1985-08-14 / 190. szám, szerda
Merre tart a büntetőjog? Soha nem létezett emberi társadalom, amely ne ismerte volna a bún és a büntetés fogalmát. Kezdetben - az állam és a jog kialakulása előtt - volt a vérbosz- szú, s a családból, törzsből való kiközösítés. A büntetőjog hajnalán jelenik meg a bűnnel már arányban álló „tálíó“ (szemet szemért, fogat fogért) elv alkalmazása, majd az államhatalom megerősödésével a bún megváltása, a vérdíj. A feudalizmus korában az állam az elrettentő büntetések - elsősorban a halálbüntetés különböző nemei - alkalmazásával teljes egészében igyekezett átvállalni a bűnüldözést, megakadályozni az önbíráskodást, a vérbosszút. „Az ember nem lehet javíthatatlanul rossz“ - vallották az újkor, a polgáriasodás filozófusai és síkra szálltak a halálbüntetés megszüntetése vagy legalább alkalmazása korlátozása érdekében. „Feltalálták“ a börtönt, a szabad- ságvesztés-büntetést. Nem sokkal később felismerték azonban azt is, hogy a szabadságvesztésnek vannak káros mellékhatásai is. Ezeket a börtönártalmakat az egymást követő börtönreformok sem tudták teljesen kiküszöbölni, holott az első magánelzárásos, a magánnyal, teljes anyagi és szellemi elkülönítéssel, kéz- és lábbilincsek alkalmazásával, istentiszteletekkel nevelő börtönöktől a mai javító-nevelő intézetekig hosszú és tévedésektől, kegyetlenkedésektől sem mentes út vezetett. Rács mögött és rácson túl A visszaeső bűnözés hazánkban is észlelhető fokozatos növekedése az összbúnözés adatain belül nem csupán a szabadság- vesztés hatékonyságának, de káros mellékhatásainak kérdését is a figyelem középpontjába terelte. A bűnös hosszabb- rövidebb időre kiesik a munka társadalmi rendjéből, elveszti munkájával kivívott helyzetét, önmegbecsülését, kiszakad a megszokott, s rá nem minden esetben károsan ható családi, munka- és lakóhelyi környzetéból. A börtön percnyi pontossággal meghatározott életrendjéhez alkalmazkodva elszokik az önálló döntéshozataltól, a felelősség vállalásától, s mindazoknak a nehézségeknek leküzdésétől, amelyekkel szabadulása után a rácson túli világban találkozik. Ugyanakkor megjavítása és a társadalomba való beilleszkedésének előkészítése egy olyan közösségben megy végbe, amelynek minden egyes tagja bűnelkövető (sokan közülük már-már hivatásos bűnözők), s a rács mögött tanultakat - elvben - tisztességes emberek közösségében kell alkalmaznia. Ám a szabadságvesztés legsúlyosabb ellentmondása mégis az, hogy gyakran nagyon súlyos büntetést jelent az elítélt családja számára. Jelentősen csökken a család jövedelme, s ezzel egyidejűleg külön kiadások is keletkeznek (csomagküldés, útiköltség látogatás esetén,...). A gyermekek nevelése, a család életfeltételeinek megteremtése a másik szülőre, rendszerint a feleségre hárul. Mindezzel együtt azonban ma még elkerülhetetlen a szabadság- vesztés ésszerű alkalmazása, tekintettel egyes bűnelkövetők megrögzött társadalomellenes szokásaira, életmódjára, bűntettük súlyára ... A börtönártalmak felismerése, s az emberiességi szempontok is arra kényszerítették a büntetőjogászokat, kriminológusokat, hogy szabadságvesztéssel nem járó büntetések bevezetését vegyék fontolóra. A büntetés céljának eléréséhez nem elég a különféle szabadságvesztési módszerek közti választás biztosítása, lehetőséget kell adni a megfelelő eszköz megválasztására is. A tettes megjavítását maga elé célul kitűző joggyakorlatnak a bűncselekményen kívül figyelembe kell vennie az elkövető személyiségét, adottságait, indítékait. Két, teljesen azonos bűncselekményt elkövető tettes között is lényeges különbségek lehetnek, nemcsak az indítékaikat, hanem megjavulásuk lehetőségeit tekintve is. A jövő büntetései Az utóbbi évtizedekben a törvényhozásban, s a jogalkalmazásban egyaránt csökkent a börtönreformok jelentősége, a szabadságelvonás nélküli büntetések tökéletesítésével szemben. Egy angliai bíróság azzal a feltétellel szüntetett meg egy büntető eljárást, hogy az elkövető néhány hétig utcát fog seperni. Az ilyen „hasznos büntetések“ divatja főleg az USA-ban terjedt el. A szabálytalanul közlekedő járművezetőket gyakran ítélik arra, hogy valamelyik kórház baleseti osztályán dolgozzanak. Ismertté vált egy jelentős anyagi kárt okozó orvos bűnpere is, akit arra kötelezett Védik a természetet A vajkai (Vojka nad Dunajom) Duna Vadásztársaság a legaktívabbak közé tartozik a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. Pedig a dunai vízierőmű építése miatt rendkívül bonyolult feltételek között tevékenykednek. Az építkezés megkezdése előtt vadászterületük több mint 2000 hektáros volt, ma már csupán 1100 hektár. Ez is arra ösztönzi a társaság tagjait, hogy fokozott figyelmet szenteljenek a vadállománynak. Nagy László Majtényi Kornéllal a fegyvereket ellenőrzi a verseny előtt (A szerző felvétele) Nagy László, a helyi nemzeti bizottság elnöke, a vadásztársaság elnöke elmondta, hogy körzetükben elegendő szarvas, óz és apróvad van, sót az utóbbi években vaddisznók is élnek a környező erdőkben. Az állatoknak szentelt figyelem eredményeként gyarapodik az állomány, így tavaly 12 darab szarvast, 7 darab vaddisznót, 14 darab őzt és több apróvadat adhattak át a felvásárló vállalatnak. A vadásztársaság az ötvenes években alakult. Jelenleg 29 tagja van. Valamennyien lelkesen védik az állatokat és a természetet. Már hagyományosan segítenek a dunaszerdahelyi erdőgazdaságnak a fásításban, a gyomirtásban, a szénakaszálásban, etetőket készítenek a vadnak, gondozzák a legelőket és ügyelnek arra, hogy a vadászatok ne befolyásolják kedvezőtlenül a természetet. A vadászok aktívan bekapcsolódnak a választási programok teljesítésébe, a Z-akció keretében részt vesznek a környezetszépítésben. Tavaly 300 órát dolgoztak a közterületek rendezése során és több mint ezret saját klubhelyiségük építkezésén. Hazánk felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére a közelmúltban honvédelmi napokat rendeztek. Az ennek keretében megrendezett céllövó versenyen 96- an vettek részt és nemcsak a dunaszerdahelyi járásból. A győztes a hazai Méri Tibor lett, a második helyen a szarvai (Rohovce) Derzsi Sándor, a harmadikon pedig a csallóközcsütörtöki (Štvrtok na Ostrove) Iró Gyula végzett. A sikeres rendezvényen Vajka csaknem valamennyi lakosa részt vett és a környező községekből is sok látogatójuk volt. A siker a vadász- társaság lelkes vezetőinek és tagságának köszönhető. JOZEF SLUKA a bíróság, hogy három évig ingyenes praxist folytasson egy fejlődő országban. Ettől függetlenül az amerikai börtönök hírhedtek zsúfoltságukról, s arról, hogy az elítéltek közt többségben vannak a kisebbségi népcsoportok tagjai. A szocialista országokban, így hazánkban is a bíróságok csak olyan büntetést róhatnak ki a vádlottra, amely alkalmazását a törvény lehetővé teszi. A büntetések nagy választéka viszont elkerülhetővé teszi a bírói önkényt. Büntető törvénykönyvünk kereken tíz büntetési nemet ismer. (A halálbüntetést, s a tizenöt évet meghaladó szabadságvesztést rendkívüli büntetésként említi). A törvényben felsorolt büntetések fele szinte kizárólagosan vagyoni hátrányt okoz, mások pedig inkább megelőző jellegűek (a tartózkodási és foglalkozási tilalom, a kiutasítás). A Btk ugyanakkor lehetővé teszi a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre való elhalasztását, a feltételes szabadlábra bocsáj- tást, sót még azt is megengedi, hogy a bíróság eltekintsen a büntetés kiszabásától. Igaz ugyan, hogy a bíróságok az évről évre csökkenő arányban kirótt szabadságvesztés mellett leggyakrabban a büntetés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztését és a vagyoni hátrányt okozó javítónevelő intézkedést alkalmazzák önálló büntetésként - csak elvétve a foglalkozástól való eltiltást, s még ritkábban tekintenek el a büntetés kiszabásától. Az utóbbi lehetőséget főleg a fiatalkorú elkövetőknél használják ki, tekintettel bűncselekményük alacsony társadalmi veszélyességére, valamint arra, hogy a szabadságvesztés a még nem kifejlett személyiséggel rendelkező fiatalban dacot váltana ki, s végleg szembeállíthatná a társadalommal. Jogpolitikánk a szabadság- vesztés alkalmazása fokozatos visszaszorítása érdekében az utóbbi időben elsősorban a társadalmi ráhatás, a munkahelyi kollektívák, társadalmi szervezetek segítségével igyekszik elérni a büntetés célját, az elítélt megjavítását. A társadalmi szervezetek egyre gyakrabban élnek törvényadta jogukkal, hogy a vádlottak padjára került tagjukért, megjavu- lásáért kezességet vállaljanak. Amennyiben a bíróság elfogadja az ilyen kezességvállalást, a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre függeszti fel vagy az elítéltet feltételesen szabadlábra bo- csájtja. A feltételes elítélésnek társadalmi haszna vitathatatlan; az elítélt a munkahelyén tovább végzi társadalmilag hasznos munkáját, társai sokkal eredményesebben tudnak hatni rá, mint a börtönök társadalma. Ugyanakkor áttételesen, de befolyásolja a kezességvállaló jogtudatát, pozitív viszonyát a jogrendhez, hiszen látják, hogy a törvénysértés nem maradt büntetés nélkül, s fokozza bennük a társadalmi együttélés szabályai megtartásáért érzett felelősséget, hiszen társukra személyes példamutatásukkal is hatniuk kell. FEKETE MARIAN Nyáron is akadnak hűvösebb napok, ilyenkor sokan keresik fel a termálfürdőt (Miroslav Vodéra felvétele) Szolgáltatás - házközeiben Egy táskányi javítani valót hozott. Ki tudja mióta hevert használatlanul az öt esernyő és mennyi bosszúságot okozott a konyhában, hogy életlenek a kések, az ollók.- Ezt is megjavítja, ezzel is tud valamit csinálni? - fordul a fiatal- asszony Balogh Árpádhoz. - Persze, csak hagyja itt és holnap ilyentájt jöhet értük - válaszolta. Átadta az igazoló szelvényt és a következő érdeklődőhöz fordult.- Holnap munkából jövet zsebkésemet megvárásra is megköszörüli? Naponta használom, ezért nem szeretném itt hagyni, most meg látom sokan vannak.- Jól van, jöjjön holnap - válaszolta, aztán hozzám fordulva folytatta: - Főképp estefelé keresnek fel sokan, ilyenkor a legnagyobb a forgalom. Ez természetes is, hiszen napközben a lakótelepek elnéptelenednek, legfeljebb a gyermekgondozási szabadságon levó anyukák meg az idősebbek tartózkodnak otthon, vagy mennek bevásárolni. Ez Bratislavában a Duna jobb partján elterülő városrészt is jellemzi. Azt is elmondhatjuk róla, hogy a lakásokkal egyidóben nem készültek el a járulékos beruházások - következésképp a szolgáltatások terén bőven akad még tennivaló. Ezért is nagy az érdeklődés az olyan szolgáltatás iránt, mely nemcsak hogy a lakótelepen nem található meg, hanem a városközpontban sem működik. Tehát nem véletlen, hogy az ovsištei lakótelep Centrum üzletháza melletti „mozgó“ szolgáltató részlegre felfigyelnek a környék lakói. S hogy mi minden javítását, felújítását vállalja Balogh Árpád? Közönséges és összecsukható hazai és import esernyők javítását, a huzatok felújítását is beleértve. Mindenféle kések és ollók, valamint darálók késeinek élesítését is elvégzi, de a meghibásodott varrógépeket is üzemképessé teszi.- Nálunk a családban hagyománya van a mesterségemnek. Apám, nagyapám, s talán még az ő elődei is ezt csinálták. Igaz, én szakmát tanultam, értek a gépekhez, de az említett munkák végzése mindig nagyon közel állt hozzám. Szeretem a foglalkozásomat, s örülök, ha az emberek elégedettek munkámmal. Mozgó üzemével - egy átalakított tehergépkocsival, mely lakásul is szolgál, bejárta már hazánk sok-sok városát. Megy, ha hívják, s addig marad egy-egy településen, amíg érdeklődés van munkája iránt. Hétvégeken viszont mindig hazautazik családjához. Most a szünidőben a két gyerek és a feleség is vele tart.- Néhány műveletet már én is megtanultam, segítek a férjemnek- mondotta Balogh Árpádné, aki éppen az egyik esernyőt „öltöztette“ új ruhába.- Nekem nincs hol tárolni hetekig, hónapokig a javítani valót- folytatta Balog Árpád, - a lakosság is azt várja el, hogy mielőbb visszakapja kijavított holmiját. Naponta annyit dolgozom, amennyire épp szükség van. Akár éjszaka is. Ha megígérem, másnapra kész lesz, ezt meg is tartom. A legtöbb szolgáltató vállalatban a pótalkatrészek hiányára hivatkozva nem végzik el gyorsan a vállalt munkát, még az ígért határidőn belül sem. Ez Balogh Árpádnál nem fordul elő. Ha nincs alkatrész, hát elkészíti. Érdeke, hogy menjen a bolt. A Galántai (Galanta) Városi Nemzeti Bizottság kisüzemének dolgozója. Amint azt Olga Laššúo- vá, a vezető helyettese elmondotta, otthon, a városban, de a járásban sem élne meg az ilyen szakember, nem volna állandóan munkája.- így nekünk is megéri, a dolgozónknak is, meg bizonyára azok a nemzeti bizottságok is jól járnak, amelyek közreműködésünkkel elégítik ki a lakosság igényeit - mondotta. Tehát ily módon is meg lehet közelíteni a szolgáltatások javításának kérdését. Hogy ne az embereknek kelljen utazni a szolgáltatások után, hanem azok jöjjenek közelebb hozzájuk - erre jó példa az említett eset. DEÁK TERÉZ APRÓHIRDETÉS MEGEMLÉKEZÉS KÖSZÖNTŐ ■ 1985. augusztus 14-én ünnepli 50. születésnapját a legdrágább édesapa és nagyapa Hromada Ferenc Hroboňovóban. E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, s jó erőt, egészséget kívánnak felesége, leánya, fiai, menyei, és a két kis unoka: Tibiké és Zolika, akik sokszor csókolják a nagyapát. Ú-2145 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, a Gém. Horkai cellulózgyár dolgozóinak, munkatársaknak, barátoknak, mindazoknak, akik 1985. július 3-án elkísérték utolsó útjára a rožňavai temetőbe drága halottunkat Dusza Károlyt, akit a halál életének 64. évében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép virágot, őszinte részvétnyilvánítást, amelyekkel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Emlékét örökkö őrző felesége, fiai, menyei, unokái, testvérei és az egész rokonság. Ú-2207 ■ Ezúton mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, munkatársnak, aki 1985. július 9-én elkísérte utolsó útjára a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) temetőbe a szerető fiút, férjet, édesapát és nagyapát Kevicky Jánost - Istvánt, akit a halál 50 éves korában ragadott ki családja köréből. Külön köszönetét mondunk a polgári ügyek testületének és a Lengyár igazgatójának a szép búcsúbeszédért, a sok virágért, koszorúért, amelyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló családja. Ú-2208 ■ Életünk legfájdalmasabb napja marad 1983. augusztus 14-e. Ezen a napon hirtelen hagyott itt bennünket 47 éves korában a drága jó férj, édesapa, após, nagyapa, fiú és testvér Gasparík József Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a 2. évfordulón. Emlékét örökké őrző felesége, lánya, veje, unokája, édesanyja, és az egész rokonság. Ú-2137 ■ Az idő múlik, de a bánat soha nem szűnik, mert mindig hiányzik körünkből a felejthetetlen férj, drága jó édesapa, após, nagyapa, dód nagyapa és testvér Fördős Lajos Sárrét - Blahová, akine' 1983. augusztus 14-én dobbant utolsót szerető szíve és megállt dolgos keze. Akik ismerték, gondoljanak rá szeretettel és szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú második évfordulón. Emlékét örökké szívében őrzi felesége, Juliska, gyermekei és az egész rokonság. Ú-2182
