Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)
1985-08-14 / 190. szám, szerda
A Szovjetunió célja az atomfegyver-kísérletek teljes és általános beszüntetése Mihail Gorbacsov interjúja a TASZSZ-nak (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára válaszolt a TASZSZ hírügynökség munkatársának kérdéseire. Kérdés: Hogyan értékeli az új szovjet kezdeményezésnek, az atomrobbantások befagyasztásának nemzetközi visszhangját? Válasz: Ha a széles közvélemény érzéseiről akarok beszélni, akkor azt hiszem joggal kijelenthetem, hogy a Szovjetunió új kezdeményezése, az, hogy egyoldalúan beszüntette az atomrobbantásokat és felszólította az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon ehhez a lépéshez, világszerte egyetértő fogadtatásra talált. Számos ország, köztük az Egyesült Államok jeles államférfiai, politikusai és közéleti személyiségei támogatásukról biztosítják az atomfegyverkísérletek moratóriumának eszméjét, és síkra szállnak azért, hogy más atomnagyhatalmak is kövessék a Szovjetunió példáját. Javaslatunk konkrét reális intézkedés. Az emberek reményt látnak benne a lázas atomfegyverkezés lelassítására, majd megállítására. Tudjuk, hogy kezdeményezésünk nem volt mindenkinek ínyére. A Nyugaton azok, akik egybekapcsolták politikájukat a lázas fegyverkezés további fokozásával, akik ebből busás haszonra tesznek szert, nem kívánják az atomfegyverkísérletek beszüntetését. Ellene vannak a moratóriumnak, mert nem akarják, hogy megállítsuk a folytatódó lázas atomfegyverkezést. Kitartóan ragaszkodnak ahhoz a megvalósíthatatlan illúzióhoz, hogy valami módon katonai fölényre tesznek szert. Egyidejűleg koholmányokat terjesztenek a Szovjetunió politikájáról, még a nukleáris robbantások szovjet moratóriumáról is. A mi részünkről ez becsületes és nyílt lépés volt. Azért rendeltük el a moratóriumot, mert mély meggyőződésünk, hogy gyakorlati lépéseket kell tenni az atomfegyverek felhalmozásának és további tökéletesítésének megállítására. Semmi esetre sem törekedtünk arra, hogy nehéz helyzetbe hozzuk az amerikai vezetőséget. Az Egyesült Államok elnökét előre tájékoztattuk lépésünkről abban a levélben, amelyben az amerikai félnek javasoltuk, hogy hasonlóan járjon el. Azt akarnánk, hogy az amerikai vezetőség erre a felhívásunkra pozitívan válaszoljon. A hivatalos washingtoni személyeknek a moratóriummal kapcsolatos nyilvános kijelentése azt a benyomást kelti, hogy ott, sajnos, elsősorban azzal foglalkoznak, hogyan kerülhetnék meg ügyesen a pozitív választ. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy a világ más magatartást vár el tőlük. Kérdés: Reagan elnök ezekben a napokban kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fagyaszthatja be atomfegyverkísérleteit, mert be kell fejeznie nukleáris programjait. Azt is kijelentette, hogy a Szovjetunió a nukleáris robbantások intenzív sorozatát fejezte be, s így megengedheti magának, hogy szünetet tartson. így van ez? Válasz: Amikor a szovjet vezetőség döntést hozott az atomrobbantások egyoldalú beszüntetéséről, ezt a kérdést alaposan és sokoldalúan elbírálta. Egyáltalán nem volt könnyű számunkra megtenni ezt a lépést. Ahhoz, hogy egyoldalú moratóriumot hirdethessünk meg, fel kellett függeszteni a kísérleti program teljesítését, s így nem fejeztük be. Ugyanakkor az idén a Szovjetunióban a moratórium meghirdetéséig gyakorlatilag ugyanannyi atomrobbantásra került sor, mint az Egyesült Államokban. Ha az összes eddig végrehajtott nukleáris robbantásról akarunk beszélni, akkor az Egyesült Államokban sokkal több volt belőlük, mint a Szovjetunióban. A Fehér Ház erről tud. * Amikor azonban a Szovjetunió döntött az egyoldalú moratóriumról, nem aritmetikai, hanem elvi, politikai megfontolásokhoz, ahhoz az erőfeszítéshez tartotta magát, hogy előmozdítsa a lázas nukleáris fegyverkezés megállítását, s erre ösztönözze az Egyesült Államokat és a nukleáris fegyverekkel rendelkező más országokat. Célunk az atomfegyver-kísérletek teljes és általános beszüntetése, nem pedig valamiféle szünet a robbantások között. Hallható olyan nézet, miszerint az atomrobbantások moratóriuma nem felel meg az Egyesült Államok érdekeinek. Csakhogy a moratórium fontos lépés azon a téren, hogy megakadályozzuk a halált hozó nukleráis fegyverek további tökéletesítését. Ezenkívül minél tovább nem végeznek kísérleteket, annál gyorsabb lesz a felgyülemlett fegyverek „elöregedésének“ folyamata. És ráadásul a moratórium a legkedvezőbb feltételeket teremti meg az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről szóló egyezményhez és a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítéséhez vezető előrehaladáshoz. Felvetődik a kérdés: mi az ami nem felel meg az Egyesült Államok, az amerikai nép érdekeinek? Ez az eljárás csak azoknak nem felel meg, akik az erő alkalmazására építenek, akik az új földi nukleráis fegyverfajták kifejlesztésének és gyártásának terveit szövögetik, akik célul tűzték ki a lázas fegyverkezést a világűrben. De mi köze mindennek a világbéke és a nemzetközi biztonság megszilárdításával kapcsolatos valódi érdekhez, amelyre Washington saját szavai szerint annyira törekszik? Az atomfegyver-kísérletek beszüntetése iránti érdeklődésük hiányát azzal próbálják magyarázni, hogy az Egyesült Államok „elmaradt“ a nukleáris fegyverek területén. Ez csak kifogás. Annak idején már beszéltek „lemaradásukról“ a bombázó repülőgépek, később a rakéták kategóriájában. Minden esetben azonban tudatos csalást követtek el, amelyet aztán Washingtonban még be is ismertek. Más szóval,„lemaradásról" akkor kezdenek beszélni, amikor katonai fölényre törekszenek, amikor nem kívánják igazán a fegyverzetkorlátozás kérdésének megoldását. Csakhogy éppen ezeket a kérdéseket kell megoldani politikai vezetéssel és nem a „szovjet veszélyről" kiagyalt koholmányok alapján. Ennek során a reális helyzetből, országuk biztonságának valódi érdekeiből és a nemzetközi biztonság érdekeiből kell kiindulni. Kérdés: Hogyan ítéli meg az ellenőrzés problémáját az atomrobbantások beszüntetésére vonatkozó javaslat összefüggésében? Válasz: Azok a tudományos- műszaki lehetőségek, amelyekkel a Szovjetunió, az Egyesült Államok és más országok rendelkeznek, megadják a kellő biztonságot ahhoz, hogy az atomrobbantást - még a nem túl erőset is - regisztrálják, s a robbantás ténye nyilvánosságra kerüljön. Akik az ellenkezőjét állítják, tudják, hogy nincs igazuk. Az atom robbantások megállítása terén tett egyoldalú lépések természetesen nem oldhatják meg egészen az atomfegyver-kísérletek teljes és általános beszüntetésének problémáját. Ahhoz, hogy ezt a problémát egyszer s mindenkorra megoldjuk, nemzetközi megállapodás szükséges. Ez a megfelelő kötelezettségeken kívül az ellenőrzési intézkedések kellő rendszerét is tartalmazná, nemzeti és nemzetközi intézkedéseket egyaránt. Röviden szólva, támogatjuk az atomrobbantások beszüntetésének ellenőrzését, de ellenezzük, hogy a kísérletek beszüntetését megfigyelők jelenlétében való folytatásukkal helyettesítsék. Megemlítem, hogy az atomfegyver-kísérletek teljes és általános beszüntetésének problémája egyáltalán nem újkeletű. Néhány éve tüzetesen áttekintettük a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia háromoldalú tárgyalásain. Akkor az ellenőrzés kérdéseit is részletekbe menően megvizsgáltuk. A felek álláspontja sok kérdésben közel volt a kölcsönös megértéshez. Az Egyesült Államok azonban ezeket a tárgyalásokat megszakította, éspedig azért, mert a kidolgozott korlátozások gátolták a Pentagon terveit. Az Egyesült Államoknak nemegyszer javasoltuk, hogy ezeket a tárgyalásokat kezdjük újra. Ma is felhívjuk az amerikai felet erre, az atomfegyver-kísérletek teljes beszüntetésére. Az ilyen tárgyalás lebonyolítása és eredményes befejezése sokkal könnyebb lenne, ha a Szovjetunió és Egyesült Államok nem végezne nukleáris kísérleteket. Az Egyesült Államok azonban nem akar visszatérni a tárgyalóasztalhoz. És ez azt jelenti, hogy éppen az Egyesült Államok nem akarja beszüntetni az atomfegyver-kísérleteket, s megbízható ellenőrzési rendszerre sem törekszik. Más következtetést nem lehet levonni. Néha azt mondják, hogy az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének kérdését a genfi leszerelési értekezleten kell megvitatni. Természetesen ott is készek vagyunk erre. De Genfben az Egyesült Államok és más nyugati országok már hosszú ideje szabotálják az ilyen tárgyalásokat. Ezért a kérdés lényege nem az, hol tárgyaljunk az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről. A fontos az, hogy ezt a problémát komolyan és haladéktalanul megvitassuk, s közben figyelembe vegyük a közelgő szovjet-amerikai csúcstalálkozót. Kérdés: Nézete szerint tehát mégiscsak számítani lehet az atomfegyver-kísérletek kérdésének pozitív megoldására. Válasz: Azt hiszem igen. Bár az Egyesült Államok jelenlegi álláspontja javaslatunkkal kapcsolaban nem tölt el bennünket derűlátással, mégsem akarjuk elveszteni a reményt, mégpedig azért nem, mert az a felelősség, amely a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra hárul, túl nagy ahhoz, hogy meg lehetne kerülni a biztonság alapvető kérdéseinek meqol- dását. Az, amit javaslunk, reális lehetősége a nukleáris arzenálok további növelése megállításának és annak, hogy valóban megkezdjük a feladat megoldását, a nukleáris fegyverek állományának csökkentését és végül felszámolását. Munkalátogatás (ČSTK) - František Pitra, a CSKP KB titkára tegnap munkalátogatást tett a Kelet-csehországi kerületben. Tájékozódott az aratási munkák menetéről, valamint a növénytermelés és az állattenyésztés állami tervének teljesítéséről. A kerületben eddig a gabonát a vetésterület 13 százalékáról takarították be. A chrudimi járási pártbizottság székházában megismerkedett a mezőgazdasági vállalatok párt- alapszervezetei évzáró taggyűléseinek előkészületeivel és az aratás helyzetével. A Chroustovicei Efsz-ben is tájékozódott az aratási munkák menetéről. Körútját az Ústí nad Orlici-i járásban folytatta, délután a Vraclavi Efsz-ben járt, majd a zálšíí Szlovák Nemzeti Felkelés Efsz tisztségviselőivel beszélgetett. Kubai vendég hazánkban (ČSTK) - Rövid látogatásra hazánkba érkezett hétfőn Armando Hart Dávalos, a Kubai KP KB Politikai Bizottságának tagja, a Kubai Köztársaság kulturális minisztere. A Ruzynéi repülőtéren a vendéget Josef Havlín, a CSKP KB titkára, Lus Delfin Peréz, a Kubai Köztársaság csehszlovákiai ügyvivője és Jaroslav Berá- nek cseh kulturális miniszterhelyettes üdvözölte. Nicaraguai tiltakozó jegyzék az USA-hoz és Costa Rica kormányához Ellentmondások a Fehér Ház szavai és tettei között (ČSTK) - A nicaraguai kormány tiltakozott az Egyesült Államoknál amiatt, hogy a CIA zsoldjában működő banditák a közelmúltban elrabolták amerikai egyházi képviselők és újságírók egy csoportját. Az elhurcolt személyeket a Nicaragua és Costa Rica között határt alkotó San Juan folyón lezajlott tiltakozó békehajózás során tartóztatták fel, majd később a nemzetközi közvélemény nyomására szabadon bocsátották őket. A George Shultz külügyminiszterhez intézett managuai tiltakozó jegyzék rámutat arra, hogy ezért a terrorista akciókért teljes mértékben a Reagan-kormányzatot terheli a felelősség. A békeaktivisták elhurcolása ismét lerántja a leplet a Fehér Ház álszent magatartásáról. A „terrorizmus támogatásával" vádolja Nicaraguát, miközben maga alkalmazza a kö- zép-amerikai ország ellen az állami terrorizmus politikáját. A nicaraguai külügyminisztérium jegyzéket intézett Costa Rica kormányához is, amelyben kéri az ország hatóságait, hogy tartóztassák le és adják ki Noel Bonichet, annak a terrorista csoportnak a főnökét, amely az amerikai egyházi képviselők és újságírók elrablását végrehajtotta. Boniche és bandája Costa Rica-i területen levő támaszpontjairól folytat Nicaragua- ellenes tevékenységet, míg az ellenforradalmi bandák többsége hondurasi területről indítja akcióit Nicaragua ellen. Az Egyesült Államok által pénzelt ellenforradalmárok Costa Ricából behatolva Chontales nicaraguai tartományban megtámadták a mezőgazdasági minisztériumnak a földreform ügyében illetékes szakemberei ide látogató csoportját. Négyüket bestiális kínzások után meggyilkolták. Az áldozatokat átvágott torokkal és kiszúrt szemekkel találták meg. A nukleáris veszély miatti aggodalom megnyilvánulása Az ausztráliai ügyvivő moszkvai sajtóértekezlete (ČSTK) - Auszrália moszkvai nagykövetségén tegnap sajtótájékoztatást adtak a csendes-óceáni országok értekezletének eredményeiről, amelyet nemrégen tartottak meg a Cook-szigeteken. Robert Thyson, Ausztrália moszkvai ideiglenes ügyvivője tájékoztatta az újságírókat arról a szerződésről, amelyet az értekezlet résztvevői egyhangúlag jóváhagytak, és amely a Csendesóceán déli térségét atommentes övezetté nyilvánítja. Ez a dokumentum kifejezi a térség 13 államának mélységes aggodalmát a nukleáris fegyverkezési hajsza folytatódása és a nukleáris háború fenyegetése miatt, mondotta Robert Thyson. Az értekezleten részt vett országok ugyancsak kifejezték mélységes nyugtalanságukat a Mururoa-atol- lon végzett francia nukleáris kísérletek és amiatt, hogy nukleáris hulladékot szándékoznak a tenger mélyére süllyeszteni. Az ausztráliai ideiglenes ügyvivő elmondotta, hogy az értekezlet résztvevői üdvözölték a fegyverkezés korlátozására vonatkozó megbeszéléseket és kifejezték kívánságukat, hogy a megbeszélések elvezessenek a nukleáris fegyverkészletek korlátozásához és végső soron ezek teljes megsemmisítéséhez. UNIDO-KONFERENCIA Javítani kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat (ČSTK) - Bécsben, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete, az UNIDO világkonferenciáján tegnap a szocialista küldöttségek nevében sajtónyilatkozatot adott Oleg Hlesztov, a szovjet küldöttség vezetője. Kijelentette, hogy a szocialista országok tevőlegesen részt vesznek mindazokban az intézkedésekben, amelyeknek célja, hogy az UNIDO az ENSZ specializált szervezetévé alakuljon át. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy a KGST-tagországok ma tudományos-műszaki és gazdasági segítséget nyújtanak 92 ázsiai, afrikai és latin-amerikai országnak több mint 4600 ipari és további gazdasági létesítmények építéséhez. Az így rendelkezésre bocsátott pénzeszközöknek hozzávetőlegesen 90 százaléka kerül a termelői, elsősorban az ipari szektorba, ennek több mint a fele a nehéziparba, amely a fiatal államok gazdasági függetlenségének alapja. A Szovjetunió véleménye szerint az UNIDO jövőbeni tevékenységének egyebek között a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebbé tételére kell irányulnia, hogy kizártak legyenek a gazdasági agresszió olyan módszerei, mint az embargó, a bojkott s a kereskedelmi, hitelpolitikai és technológiai blokád, vagy az ezekkel való fenyegetőzés. Négyen élték túl a japán légiszerencsétlenséget (ČSTK) - A Tokiótól nyugatra fekvő erdős hegyekben tegnap folytatódott a kutatás a hétfői légiszerencsétlenség áldozatai után. Egy, a Tokió-Osaka vonalon közlekedő Boeing 747 típusú repülőgép, fedélzetén 15 tagú személyzettel és 509 utassal 40 perccel a felszállás után lezuhant. Sajtóügynökségi jelentések, miszerint nyolc személy túlélte a katasztrófát, nem igazolódtak be. A rendőrség jelentette, hogy a gép hátsó részének romjai között a mentők csak egy asszonyt találtak 8 éves kislányával, egy további nőt és egy 12 éves kislányt, akik túlélték a katasztrófát. Az utasok túlnyomó többségükben japánok voltak, de 21 külföldi is utazott a gépen az Egyesült Államokból, Olaszországból, az NSZK- ból, Indiából, Nagy-Britanniából és Hongkongból. Egyelőre nem ismeretes, hány áldozatot sikerült megtalálni és személyazonosságukat megállapítani, sem pedig az, hogy pontosan mi volt a katasztrófa oka. A mentési munkálatokat ma folytatják, mert tegnap meg kellett szakítani a sűrű eső és a sötétség miatt. A Boeing pilótája, a földi irányító személyzettel folytatott beszélgetésről készült feljegyzés szerint már 15 perccel a felszállás után jelentette, hogy elvesztette ellenőrzését a repülőgép fölött. Aztán közölte, hogy nehézségei vannak az ajtókkal, és hogy kényszerleszállást kell végrehajtania, mivel a kabinban csökken a légnyomás. Később teljesen elhallgatott. A japán légitársaság dolgozóinak szakszervezete tegnap kiadott nyilatkozatában azt állítja: a tragédia közvetlen eredménye volt annak, hogy a társaság vezetősége nem tartotta be az elemi biztonsági előírásokat. Profitéhségből kényszerítette a légi személyzetet, hogy túlórában dolgozzék, főként nyáron, amikor jelentősen növekedik az utasok száma. Ráadásul takarékossági okokból számos repülőgépen megszüntették a másodpilóta-beosztást. Lengyelország Késik az aratás (ČSTK) - Lengyelországban az esős és hűvös időjárás miatt két hetet késett az aratás. Eddig a gabonatáblák 22 százalékáról takarították be a termést, de egyes területeken az aratás még csak most kezdődik. Nagy gondot okoz a megdőlt gabona és a mag nedvessége. Sok helyen az árvizek hátráltatják az aratást. A kiáradt folyók, főleg az Odra és a Visztula 170 hektár mezőgazdasági területet árasztottak el. A Trybuna Ludu tegnapi száma arról tájékoztatott, hogy a károkat 7 milliárd zlotyra becsülik. ÚJ szú 2 1985. VIII. 14.
