Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-14 / 190. szám, szerda

A Szovjetunió célja az atomfegyver-kísérletek teljes és általános beszüntetése Mihail Gorbacsov interjúja a TASZSZ-nak (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára válaszolt a TASZSZ hírügynökség munka­társának kérdéseire. Kérdés: Hogyan értékeli az új szovjet kezdeményezésnek, az atomrobbantások befagyasztásá­nak nemzetközi visszhangját? Válasz: Ha a széles közvéle­mény érzéseiről akarok beszélni, akkor azt hiszem joggal kijelenthe­tem, hogy a Szovjetunió új kezde­ményezése, az, hogy egyoldalúan beszüntette az atomrobbantáso­kat és felszólította az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon eh­hez a lépéshez, világszerte egyetértő fogadtatásra talált. Szá­mos ország, köztük az Egyesült Államok jeles államférfiai, politiku­sai és közéleti személyiségei tá­mogatásukról biztosítják az atom­fegyverkísérletek moratóriumának eszméjét, és síkra szállnak azért, hogy más atomnagyhatalmak is kövessék a Szovjetunió példáját. Javaslatunk konkrét reális intéz­kedés. Az emberek reményt lát­nak benne a lázas atomfegyverke­zés lelassítására, majd megállítá­sára. Tudjuk, hogy kezdeményezé­sünk nem volt mindenkinek ínyé­re. A Nyugaton azok, akik egybe­kapcsolták politikájukat a lázas fegyverkezés további fokozásával, akik ebből busás haszonra tesz­nek szert, nem kívánják az atom­fegyverkísérletek beszüntetését. Ellene vannak a moratórium­nak, mert nem akarják, hogy meg­állítsuk a folytatódó lázas atom­fegyverkezést. Kitartóan ragasz­kodnak ahhoz a megvalósíthatat­lan illúzióhoz, hogy valami módon katonai fölényre tesznek szert. Egyidejűleg koholmányokat ter­jesztenek a Szovjetunió politikájá­ról, még a nukleáris robbantások szovjet moratóriumáról is. A mi részünkről ez becsületes és nyílt lépés volt. Azért rendeltük el a moratóriumot, mert mély meg­győződésünk, hogy gyakorlati lé­péseket kell tenni az atomfegyve­rek felhalmozásának és további tökéletesítésének megállítására. Semmi esetre sem törekedtünk arra, hogy nehéz helyzetbe hoz­zuk az amerikai vezetőséget. Az Egyesült Államok elnökét előre tá­jékoztattuk lépésünkről abban a levélben, amelyben az amerikai félnek javasoltuk, hogy hasonlóan járjon el. Azt akarnánk, hogy az amerikai vezetőség erre a felhívá­sunkra pozitívan válaszoljon. A hivatalos washingtoni szemé­lyeknek a moratóriummal kapcso­latos nyilvános kijelentése azt a benyomást kelti, hogy ott, saj­nos, elsősorban azzal foglalkoz­nak, hogyan kerülhetnék meg ügyesen a pozitív választ. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy a világ más magatartást vár el tőlük. Kérdés: Reagan elnök ezek­ben a napokban kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fa­gyaszthatja be atomfegyverkísér­leteit, mert be kell fejeznie nukleá­ris programjait. Azt is kijelentette, hogy a Szovjetunió a nukleáris robbantások intenzív sorozatát fe­jezte be, s így megengedheti ma­gának, hogy szünetet tartson. így van ez? Válasz: Amikor a szovjet veze­tőség döntést hozott az atomrob­bantások egyoldalú beszüntetésé­ről, ezt a kérdést alaposan és sokoldalúan elbírálta. Egyáltalán nem volt könnyű számunkra meg­tenni ezt a lépést. Ahhoz, hogy egyoldalú moratóriumot hirdethes­sünk meg, fel kellett függeszteni a kísérleti program teljesítését, s így nem fejeztük be. Ugyanakkor az idén a Szovjet­unióban a moratórium meghirde­téséig gyakorlatilag ugyanannyi atomrobbantásra került sor, mint az Egyesült Államokban. Ha az összes eddig végrehajtott nukleá­ris robbantásról akarunk beszélni, akkor az Egyesült Államokban sokkal több volt belőlük, mint a Szovjetunióban. A Fehér Ház erről tud. * Amikor azonban a Szovjetunió döntött az egyoldalú moratórium­ról, nem aritmetikai, hanem elvi, politikai megfontolásokhoz, ahhoz az erőfeszítéshez tartotta magát, hogy előmozdítsa a lázas nukleá­ris fegyverkezés megállítását, s erre ösztönözze az Egyesült Ál­lamokat és a nukleáris fegyverek­kel rendelkező más országokat. Célunk az atomfegyver-kísérletek teljes és általános beszüntetése, nem pedig valamiféle szünet a robbantások között. Hallható olyan nézet, miszerint az atomrobbantások moratóriuma nem felel meg az Egyesült Álla­mok érdekeinek. Csakhogy a mo­ratórium fontos lépés azon a té­ren, hogy megakadályozzuk a ha­lált hozó nukleráis fegyverek to­vábbi tökéletesítését. Ezenkívül minél tovább nem végeznek kísér­leteket, annál gyorsabb lesz a fel­gyülemlett fegyverek „elöregedé­sének“ folyamata. És ráadásul a moratórium a legkedvezőbb fel­tételeket teremti meg az atom­fegyver-kísérletek beszüntetésé­ről szóló egyezményhez és a nukleáris fegyverek teljes meg­semmisítéséhez vezető előrehala­dáshoz. Felvetődik a kérdés: mi az ami nem felel meg az Egyesült Álla­mok, az amerikai nép érdekeinek? Ez az eljárás csak azoknak nem felel meg, akik az erő alkalmazá­sára építenek, akik az új földi nuk­leráis fegyverfajták kifejlesztésé­nek és gyártásának terveit szövö­getik, akik célul tűzték ki a lázas fegyverkezést a világűrben. De mi köze mindennek a világbéke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításával kapcsolatos valódi ér­dekhez, amelyre Washington saját szavai szerint annyira törekszik? Az atomfegyver-kísérletek be­szüntetése iránti érdeklődésük hi­ányát azzal próbálják magyarázni, hogy az Egyesült Államok „elma­radt“ a nukleáris fegyverek terüle­tén. Ez csak kifogás. Annak idején már beszéltek „lemaradásukról“ a bombázó repülőgépek, később a rakéták kategóriájában. Minden esetben azonban tudatos csalást követtek el, amelyet aztán Wa­shingtonban még be is ismertek. Más szóval,„lemaradásról" akkor kezdenek beszélni, amikor katonai fölényre törekszenek, amikor nem kívánják igazán a fegyverzetkorlá­tozás kérdésének megoldását. Csakhogy éppen ezeket a kérdé­seket kell megoldani politikai ve­zetéssel és nem a „szovjet ve­szélyről" kiagyalt koholmányok alapján. Ennek során a reális hely­zetből, országuk biztonságának valódi érdekeiből és a nemzetközi biztonság érdekeiből kell kiindulni. Kérdés: Hogyan ítéli meg az ellenőrzés problémáját az atom­robbantások beszüntetésére vo­natkozó javaslat összefüggé­sében? Válasz: Azok a tudományos- műszaki lehetőségek, amelyekkel a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és más országok rendelkez­nek, megadják a kellő biztonságot ahhoz, hogy az atomrobbantást - még a nem túl erőset is - re­gisztrálják, s a robbantás ténye nyilvánosságra kerüljön. Akik az ellenkezőjét állítják, tudják, hogy nincs igazuk. Az atom robbantások megállítá­sa terén tett egyoldalú lépések természetesen nem oldhatják meg egészen az atomfegyver-kísérle­tek teljes és általános beszünteté­sének problémáját. Ahhoz, hogy ezt a problémát egyszer s minden­korra megoldjuk, nemzetközi megállapodás szükséges. Ez a megfelelő kötelezettségeken kí­vül az ellenőrzési intézkedések kellő rendszerét is tartalmazná, nemzeti és nemzetközi intézkedé­seket egyaránt. Röviden szólva, támogatjuk az atomrobbantások beszüntetésének ellenőrzését, de ellenezzük, hogy a kísérletek be­szüntetését megfigyelők jelenlété­ben való folytatásukkal helyet­tesítsék. Megemlítem, hogy az atom­fegyver-kísérletek teljes és általá­nos beszüntetésének problémája egyáltalán nem újkeletű. Néhány éve tüzetesen áttekintettük a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia háromol­dalú tárgyalásain. Akkor az ellen­őrzés kérdéseit is részletekbe me­nően megvizsgáltuk. A felek állás­pontja sok kérdésben közel volt a kölcsönös megértéshez. Az Egyesült Államok azonban ezeket a tárgyalásokat megszakította, és­pedig azért, mert a kidolgozott korlátozások gátolták a Pentagon terveit. Az Egyesült Államoknak nem­egyszer javasoltuk, hogy ezeket a tárgyalásokat kezdjük újra. Ma is felhívjuk az amerikai felet erre, az atomfegyver-kísérletek teljes be­szüntetésére. Az ilyen tárgyalás lebonyolítása és eredményes be­fejezése sokkal könnyebb lenne, ha a Szovjetunió és Egyesült Álla­mok nem végezne nukleáris kísér­leteket. Az Egyesült Államok azonban nem akar visszatérni a tárgyalóasztalhoz. És ez azt je­lenti, hogy éppen az Egyesült Álla­mok nem akarja beszüntetni az atomfegyver-kísérleteket, s meg­bízható ellenőrzési rendszerre sem törekszik. Más következtetést nem lehet levonni. Néha azt mondják, hogy az atomfegyver-kísérletek beszün­tetésének kérdését a genfi lesze­relési értekezleten kell megvitatni. Természetesen ott is készek va­gyunk erre. De Genfben az Egye­sült Államok és más nyugati or­szágok már hosszú ideje szabo­tálják az ilyen tárgyalásokat. Ezért a kérdés lényege nem az, hol tárgyaljunk az atomfegyver-kísér­letek beszüntetéséről. A fontos az, hogy ezt a problémát komolyan és haladéktalanul megvitassuk, s közben figyelembe vegyük a kö­zelgő szovjet-amerikai csúcstalál­kozót. Kérdés: Nézete szerint tehát mégiscsak számítani lehet az atomfegyver-kísérletek kérdésé­nek pozitív megoldására. Válasz: Azt hiszem igen. Bár az Egyesült Államok jelenlegi állás­pontja javaslatunkkal kapcsolaban nem tölt el bennünket derűlátás­sal, mégsem akarjuk elveszteni a reményt, mégpedig azért nem, mert az a felelősség, amely a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra hárul, túl nagy ahhoz, hogy meg lehetne kerülni a bizton­ság alapvető kérdéseinek meqol- dását. Az, amit javaslunk, reális lehe­tősége a nukleáris arzenálok to­vábbi növelése megállításának és annak, hogy valóban megkezdjük a feladat megoldását, a nukleáris fegyverek állományának csökken­tését és végül felszámolását. Munkalátogatás (ČSTK) - František Pitra, a CSKP KB titkára tegnap munka­látogatást tett a Kelet-csehországi kerületben. Tájékozódott az aratá­si munkák menetéről, valamint a növénytermelés és az állatte­nyésztés állami tervének teljesíté­séről. A kerületben eddig a gabo­nát a vetésterület 13 százalékáról takarították be. A chrudimi járási pártbizottság székházában megismerkedett a mezőgazdasági vállalatok párt- alapszervezetei évzáró taggyűlé­seinek előkészületeivel és az ara­tás helyzetével. A Chroustovicei Efsz-ben is tájékozódott az aratási munkák menetéről. Körútját az Ústí nad Orlici-i járásban folytatta, délután a Vraclavi Efsz-ben járt, majd a zálšíí Szlovák Nemzeti Fel­kelés Efsz tisztségviselőivel be­szélgetett. Kubai vendég hazánkban (ČSTK) - Rövid látogatásra ha­zánkba érkezett hétfőn Armando Hart Dávalos, a Kubai KP KB Politikai Bizottságának tagja, a Kubai Köztársaság kulturális mi­nisztere. A Ruzynéi repülőtéren a vendéget Josef Havlín, a CSKP KB titkára, Lus Delfin Peréz, a Kubai Köztársaság csehszlová­kiai ügyvivője és Jaroslav Berá- nek cseh kulturális miniszterhe­lyettes üdvözölte. Nicaraguai tiltakozó jegyzék az USA-hoz és Costa Rica kormányához Ellentmondások a Fehér Ház szavai és tettei között (ČSTK) - A nicaraguai kormány tiltakozott az Egyesült Államoknál amiatt, hogy a CIA zsoldjában mű­ködő banditák a közelmúltban el­rabolták amerikai egyházi képvi­selők és újságírók egy csoportját. Az elhurcolt személyeket a Nica­ragua és Costa Rica között határt alkotó San Juan folyón lezajlott tiltakozó békehajózás során tar­tóztatták fel, majd később a nem­zetközi közvélemény nyomására szabadon bocsátották őket. A George Shultz külügyminisz­terhez intézett managuai tiltakozó jegyzék rámutat arra, hogy ezért a terrorista akciókért teljes mér­tékben a Reagan-kormányzatot terheli a felelősség. A békeaktivis­ták elhurcolása ismét lerántja a leplet a Fehér Ház álszent ma­gatartásáról. A „terrorizmus támo­gatásával" vádolja Nicaraguát, miközben maga alkalmazza a kö- zép-amerikai ország ellen az álla­mi terrorizmus politikáját. A nicaraguai külügyminisztéri­um jegyzéket intézett Costa Rica kormányához is, amelyben kéri az ország hatóságait, hogy tartóztas­sák le és adják ki Noel Bonichet, annak a terrorista csoportnak a fő­nökét, amely az amerikai egyházi képviselők és újságírók elrablását végrehajtotta. Boniche és bandája Costa Rica-i területen levő tá­maszpontjairól folytat Nicaragua- ellenes tevékenységet, míg az el­lenforradalmi bandák többsége hondurasi területről indítja akcióit Nicaragua ellen. Az Egyesült Államok által pén­zelt ellenforradalmárok Costa Ri­cából behatolva Chontales nicara­guai tartományban megtámadták a mezőgazdasági minisztérium­nak a földreform ügyében illetékes szakemberei ide látogató csoport­ját. Négyüket bestiális kínzások után meggyilkolták. Az áldozato­kat átvágott torokkal és kiszúrt szemekkel találták meg. A nukleáris veszély miatti aggodalom megnyilvánulása Az ausztráliai ügyvivő moszkvai sajtóértekezlete (ČSTK) - Auszrália moszkvai nagykövetségén tegnap sajtótájé­koztatást adtak a csendes-óceáni országok értekezletének eredmé­nyeiről, amelyet nemrégen tartot­tak meg a Cook-szigeteken. Robert Thyson, Ausztrália moszkvai ideiglenes ügyvivője tá­jékoztatta az újságírókat arról a szerződésről, amelyet az érte­kezlet résztvevői egyhangúlag jó­váhagytak, és amely a Csendes­óceán déli térségét atommentes övezetté nyilvánítja. Ez a dokumentum kifejezi a tér­ség 13 államának mélységes ag­godalmát a nukleáris fegyverke­zési hajsza folytatódása és a nuk­leáris háború fenyegetése miatt, mondotta Robert Thyson. Az érte­kezleten részt vett országok ugyancsak kifejezték mélységes nyugtalanságukat a Mururoa-atol- lon végzett francia nukleáris kísér­letek és amiatt, hogy nukleáris hulladékot szándékoznak a tenger mélyére süllyeszteni. Az ausztráliai ideiglenes ügyvi­vő elmondotta, hogy az értekezlet résztvevői üdvözölték a fegyver­kezés korlátozására vonatkozó megbeszéléseket és kifejezték kí­vánságukat, hogy a megbeszélé­sek elvezessenek a nukleáris fegyverkészletek korlátozásához és végső soron ezek teljes meg­semmisítéséhez. UNIDO-KONFERENCIA Javítani kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat (ČSTK) - Bécsben, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete, az UNIDO világkonferenciáján teg­nap a szocialista küldöttségek ne­vében sajtónyilatkozatot adott Oleg Hlesztov, a szovjet küldött­ség vezetője. Kijelentette, hogy a szocialista országok tevőlege­sen részt vesznek mindazokban az intézkedésekben, amelyeknek célja, hogy az UNIDO az ENSZ specializált szervezetévé alakul­jon át. A sajtóértekezleten bejelentet­ték, hogy a KGST-tagországok ma tudományos-műszaki és gaz­dasági segítséget nyújtanak 92 ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szágnak több mint 4600 ipari és további gazdasági létesítmények építéséhez. Az így rendelkezésre bocsátott pénzeszközöknek hoz­závetőlegesen 90 százaléka kerül a termelői, elsősorban az ipari szektorba, ennek több mint a fele a nehéziparba, amely a fiatal álla­mok gazdasági függetlenségének alapja. A Szovjetunió véleménye sze­rint az UNIDO jövőbeni tevékeny­ségének egyebek között a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebbé tételére kell irá­nyulnia, hogy kizártak legyenek a gazdasági agresszió olyan mód­szerei, mint az embargó, a bojkott s a kereskedelmi, hitelpolitikai és technológiai blokád, vagy az ezek­kel való fenyegetőzés. Négyen élték túl a japán légiszerencsétlenséget (ČSTK) - A Tokiótól nyugatra fekvő erdős hegyekben tegnap folytatódott a kutatás a hétfői légiszerencsétlenség áldozatai után. Egy, a Tokió-Osaka vonalon közlekedő Boeing 747 típusú repülőgép, fedélzetén 15 tagú sze­mélyzettel és 509 utassal 40 perccel a felszállás után lezuhant. Sajtóügy­nökségi jelentések, miszerint nyolc személy túlélte a katasztrófát, nem iga­zolódtak be. A rendőrség jelentette, hogy a gép hátsó részének romjai között a mentők csak egy asszonyt találtak 8 éves kislányával, egy további nőt és egy 12 éves kislányt, akik túlél­ték a katasztrófát. Az utasok túlnyomó többségükben japánok voltak, de 21 külföldi is utazott a gépen az Egyesült Államokból, Olaszországból, az NSZK- ból, Indiából, Nagy-Britanniából és Hongkongból. Egyelőre nem ismere­tes, hány áldozatot sikerült megtalálni és személyazonosságukat megállapí­tani, sem pedig az, hogy pontosan mi volt a katasztrófa oka. A mentési mun­kálatokat ma folytatják, mert tegnap meg kellett szakítani a sűrű eső és a sötétség miatt. A Boeing pilótája, a földi irányító személyzettel folytatott beszélgetésről készült feljegyzés szerint már 15 perc­cel a felszállás után jelentette, hogy elvesztette ellenőrzését a repülőgép fölött. Aztán közölte, hogy nehézségei vannak az ajtókkal, és hogy kényszer­leszállást kell végrehajtania, mivel a kabinban csökken a légnyomás. Ké­sőbb teljesen elhallgatott. A japán légitársaság dolgozóinak szakszervezete tegnap kiadott nyilat­kozatában azt állítja: a tragédia közvet­len eredménye volt annak, hogy a tár­saság vezetősége nem tartotta be az elemi biztonsági előírásokat. Profitéh­ségből kényszerítette a légi személy­zetet, hogy túlórában dolgozzék, fő­ként nyáron, amikor jelentősen növe­kedik az utasok száma. Ráadásul taka­rékossági okokból számos repülőgé­pen megszüntették a másodpilóta-be­osztást. Lengyelország Késik az aratás (ČSTK) - Lengyelországban az esős és hűvös időjárás miatt két hetet késett az aratás. Eddig a gabonatáblák 22 százalékáról takarították be a ter­mést, de egyes területeken az aratás még csak most kezdődik. Nagy gondot okoz a megdőlt gabona és a mag nedvessége. Sok helyen az árvizek hátráltatják az aratást. A kiáradt folyók, főleg az Odra és a Visztula 170 hektár mezőgazdasági területet árasztottak el. A Trybuna Ludu tegnapi száma arról tájékoztatott, hogy a károkat 7 milliárd zlotyra becsülik. ÚJ szú 2 1985. VIII. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents