Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)
1985-08-08 / 185. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG j • KOMMENTÁLJUK -----------„N em arról van szó, hogy nem akarunk, hanem arról, hogy nem tudunk fizetni" - fogalmazott nagyon világosan Bolívia tervezési minisztere azon a vasárnap befejeződött havannai értekezleten, amelyen a Latin-Amerika katasztrofális méretű eladósodásával összefüggő problémákat vitatták meg a térség különböző politikai irányzatú pártjainak, szervezeteinek küldöttei: politikusok, közgazdászok, tudósok. A bolíviai politikus kijelentése a szubkontinens többi országára is érvényes, hiszen az adósok földrészének nevezett Latin-Amerika egyszerűen képtelen a 360 milliárd dollárra becsült adósságteher visszafizetésére. A tanácskozás házigazdája, Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető több mint kétórás beszédében átfogóan elemezte azokat az okokat, amelyek ide juttatták a latinamerikai országokat, s több lehetséges megoldást is felvázolt az adóssághegy felszámolására. A földrész tetemes adósságaiból a legnagyobb rész Brazíliára esik -110 milliárd dollár, a második helyen Mexikó áll 80, a harmadikon pedig Argentína 50 milliárd dollárral. A térség államai általában export-bevételeiknek a 30-70 százalékát fordítják a felvett hitelek és az utánuk járó magas kamatok törlesztésére, ami együttvéve évente 70 milliárd dolláros törlesztési kötelezettséget jelent. Az itteni államok válaszúihoz értek: ha hiánytalanul törleszte- nek, nem jut pénz a hazai ágazatok fejlesztésére. Márpedig erre igencsak nagy szükség lenne, tekintve, hogy mintegy 50 millió ember él nyomorban, 40 millió a tartósan munkanélküliek száma, 60 millió gyermek pedig hiányosan táplált, s azon kívül, ha nem fejlesztenek, nem teremtik elő a törlesztésre szükséges összegeket. A másik lehetőség az, hogy fizetésképtelenséget jelentenek, és hosszadalmas tárgyalásokat kezdenek a halasztás érdekében a hitelező nyugati tőkés bankokkal. Ebben az esetben kemény alkudozásokra számíthatnak, hiszen a nyugati pénzügyi intézmények nem szívesen adnak haladékot, de ha nincs más megoldás, akkor ezt drasztikus ,,takarékossági“ intézkedésekhez kötik. Akár így, akár úgy történik, mindenképpen az illető adós ország jár rosszul, mivel a hazai gazdasági élet fejlesztésére vagy pénzhiány, vagy pedig a nagybankok , .takarékossági‘ ‘ nadrágszíj-meg- szorító követelései miatt nincs lehetőség. A következmény pedig az, hogy az adósság nem csökken, sót, gyarapodnak a nyomorban élők, az állástalanok sorai. Mindez pedig még tovább élezi a társadalmi és a politikai feszültséget olyan időszakban, amikor a földrészen egyre inkább kibontakozik a demokratizálódási folyamat. A problémák súlyosbodása kedvező talajt teremthet a letűnt katonai diktátorrezsimek esetleges újbóli visszatéréséhez a hatalomra. A Nemzetközi Valuta Alap „receptjei“ a gazdasági gondok megoldására kifejezetten hozzájárulnak ehhez, mivel olyan intézkedéseket kényszerítenek az újabb hitelekért folyamodó, illetve átütemezést kérő országokra, amelyek a nyomor, a munkanélküliség fokozásához, iparágazatok Latin-Amerika a dollárlasszó szorításában (A Novoje Vremja karikatúrája) felszámolásához, az egészség- és az iskolaügyi helyzet rosszabbodásához vezetnek. A legszemléletesebb példa erre Argentína, amelynek polgári elnöke, Raul Alfonsín radikális megoldásra szánta el magát: a fizetési mérleg kiegyensúlyozása érdekében leállította a külföldi tartozások visszafizetését. Jellemző volt a Nemzetközi Valuta Alap reagálása: azonnal leblokkolta az Argentínának korábban már megszavazott hitel folyósítását - amelyet egyébként a kamatok zökkenőmentes fizetésére kapott -, és Innen - onnan • AZ OSZTRÁK állami olajipari társaság a dollárárfolyam gyengülése miatt húsz groschennel csökkentette a normál és a szuperbenzin árát. A dízelüzemanyag, amelynek árát legutóbb két héttel azelőtt szállították le, további tíz groschennel lett olcsóbb. Várható, hogy a nagy olajtársaságok - Esso, BO, Mobil - is követik az állami társaság példáját. • AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG hamarosan gazdasági és együttműködési megállapodást ír alá hat közép-amerikai országgal. Az együttműködési megállapodás hasonló lenne ahhoz, amelyet az EGK a délkeletázsiai országok szervezetével, az ASEAN-nal kötött, s ennek keretében a következő öt év folyamán előreláthatólag több mint kétszeresére nő a közép-amerikai országoknak folyósított közöspiaci gazdasági segély összege. Az EGK döntése arról tanúskodik, hoay Nyugat-Európa és az Egyesült Államok között továbbra is ellentétek állnak fenn a Közép-Amerika irányába folytatandó politikát illetően. Míg Washington Nicaragua elszigetelésére törekszik, addig a tervezett együttműködési szerződés Costa Rica, Guatemala, Honduras, Salvador és Panama mellett kiterjed Nicaraguára is. • KÍNÁBAN a tavalyi 73,5 millió tonnás rekordot megközelítő bó termésre lehet számítani az idén téli búzából - annak ellenére, hogy az időjárás kedvezőtlenebb volt és kisebb területen vetettek. Általában a kínai búzatermés nyolcvan százalékát a téli vetés adja. Kína tavaly összesen 87,7 millió tonna búzát takarított be, harminc év óta a legjobb termést. Az összes gabonaféléből 407 millió tonna került a magtárakba, s ez ugyancsak rekord. Ezzel az egy milliárdnál is magasabb lélekszámú ország gyakorlatilag önellátó lett gabonából. • AZ ADIDAS-CÉG berendezéseket és technológiai gépsorokat szállít a Tbilisziben felépülő, sporteszközöket és sportfelszereléseket gyártó üzemhez. A grúz fővárosban Adidas-licenc alapján fogják készíteni a termékeket. Erről Horst Sassler, az Adidas elnöke állapodott meg a Szovjetunió Testnevelési Sportbizottsága képviselőivel folytatott tárgyaláson. Az Adidas egyébként a világ százötven országában értékesíti sportszereit és -felszereléseit. Hatvan országban van leányvállalata, s ugyanennyiben gyártanak Adidas-licenc alapján termékeket. • FRANCIAORSZÁG, Luxemburg és Belgium közös fejlesztési övezet kijelöléséről írt alá egyezményt. A megállapodás értelmében a három ország határának találkozási pontjánál, húsz kilométer átmérőjű területet különít el, ahol különböző ösztönzőkkel és kedvezményes vámeljárásokkal kívánja elősegíteni a vállalati beruházásokat. olyan „takarékossági“ intézkedésekre késztette, amelyek jelentősen rontották a szociális helyzetet az országban, sőt több sztrájkot is eredményeztek. A havannai tanácskozás fő szónoka, Fidel Castro éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az eladósodást nem lehet csupán pénzügyi és gazdasági problémának tekinteni. Az eladósodott országokban erősen kiéleződtek a társadalmi feszültségek, ezért megoldást csak átfogó társadalmi- gazdasági intézkedések hozhatnak. Rajta kívül többen rámutattak arra, hogy a latin-amerikai országok gazdasági válsága a közelmúltban megindult demokratikus folyamatok jövőjét fenyegeti. Többször is elhangzott az a megállapítás, hogy a térség országainak a válságból való kijutáshoz egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtésére, az adósságtörlesztési feltételek enyhítésére és az egymás közti integráció bővítésére van szükség. A szónokok úgy vélték, hogy az eladósodás a térséget példátlanul súlyos gazdasági nehézségek elé állította. A korábban már idézett bolíviai miniszter rámutatott arra, hogy országa egy évvel ezelőtt felfüggesztette az adósságok fizetését a külföldi magánbankoknak, ám ezzel távolról sem oldódtak meg a problémák. A havannai tanácskozás résztvevői abban mindenképpen egyetértettek, hogy Latin-Amerika jelenleg és hosszabb távon is képtelen a 360 milliárd dolláros tartozás törlesztésére, ami matematikailag bizonyítottan kifizethetetlen, hiszen az egyes országok bevételei ennek csak egy töredékét fedezik. Viszont rámutattak arra is, hogy ha a nyugati országok fegyverkezésre fordított hatalmas kiadásainak egy részét a fejlődő országok megsegítésére fordítanák, lényegesen enyhíteni lehetne a szorult helyzetbe jutott országok gondjain. Fidel Castro arra is rámutatott, hogy erkölcsi szempontból sem lehet megkövetelni az adósságok visszafizetését, mivel a tőkés országok még most is évenként mintegy 10 milliárd dollárt „menekítenek ki“ Latin-Amerika országaiból, növelik a kamatokat, mesterségesen magasan tartják a dollár árfolyamát, s továbbra is romlanak a külkereskedelmi cserearányok a térség országainak rovására. Minimális áron vásárolják fel a latin-amerikai államok termékeit, miközben a tőkés országok egyre emelik az általuk eladott késztermékek árát. Fidel Castrótól hangzott el az a megállapítás, hogy végsősoron a fejlődő országok finanszírozzák - az említett okok következtében - a már így is gazdag tőkés országok fejlődését. A kubai vezető úgy vélte, hogy több mód is kínálkozik az adósságválság megoldására. Szólt többek között arról, hogy több ország javasolta a törlesztések tíz évre történő leállítását, ez azonban nem végleges megoldás. Igazi megoldást az jelentene, ha eredménnyel járnának az új világ- gazdasági rend megteremtésére irányuló törekvések, s létrejönne olyan rendszer, amelyben a kereskedelmi és pénzügyi partnerek az egyenlőség elve alapján lépnének partneri viszonyba egymással. Ennek létrejöttét azonban a fejlett tőkés országok foggal- körömmel ellenzik, mert lényegében így maguk számolnák fel a fejlődő országok neokolonista -gazdaság i és politikai - függőségét. A havannai tanácskozáson megállapodás jött létre arról, hogy ősszel a térség államainak parlamenti képviselői ismét tanácskoznak az adósságok kérdéséről. Legújabb jelentések szerint a jövő év tavaszára összehívják a latinamerikai országok legfelsőbb szintű értekezletét. Ezen, a havannai tanácskozástól eltérően közös dokumentum kiadását tervezik, amely egységesen elhatározott intézkedéseket foglal majd magába az adósságprobléma megoldására. ' P. VONYIK ERZSÉBET A tapasztalatok hasznosításával Naponta újabb mezőgazdasági üzemekben fonják meg az aratási koszorút, egy nagy és már hagyományosan a figyelem középpontjában álló munka befejezésének jelképét. Az öröm és az ünneplés az esemény törvényszerű velejárója, de a megfeszített munka fáradalmainak kipihenésére ezúttal sem jut hosszú idő. A kombájnosok egy része már az aratás befejezésének másnapján útrakel, hogy viszonozza a nekik nyújtott segítséget. Az odahaza maradottak még elvégzik a gabonabetakarítás hátralevő munkáit, hogy azután annál nagyobb erővel, figyelemmel és gondossággal lássanak hozzá az őszi felkészüléshez. Augusztus első napjaiban, amikor még a nyaralók ezreitől hangosak a strandok, kellemes a napfürdőzés és a lubickolás a hűsítő vízben, kissé ünneprontó az őszről beszélni, de nem tehetünk mást. A gabona betakarítását követően azonnal kezdődik a szántás és a talajelőkészítés az őszi vetésre, hogy a mag a lehető legjobb ágyba kerüljön. Elvégzik az utolsó javításokat az őszi érésű mezei növények betakarításában használatos gépeken, s elkészítik, pontosítják, megvitatják az őszi politikai szervezési munkatervet először az augusztusi pártgyűlésen, majd ezt követően minden érdekelttel a termelési szakaszok szerint megtartott munkaértekezleteken. így biztosítva lesz, hogy a kommunisták példája nyomán széles korú munkakezdeményezés bontakozzék ki, olyan, amilyet az aratás napjaiban is tapasztaltunk, s amilyenre az őszi hónapokban is nagy szükség lesz.- A második hétvégét töltöm munkával, s addig vállalom a szombati és vasárnapi műszakokat, ameddig a helyzet és az üzem érdeke megkívánja - mondta napokkal ezelőtt az egyik kánikulai szombaton a Hroboňovoi Efsz traktorosa szalmabegyűjtés közben. Kilométerekkel távolabb kolárovói kollégája megismételte gondolatait. Már az őszi vetés alá készítette a magágyat. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz szabad számára is a hétvége, csak széttárta a karját. - Sok még a szántanivaló, és az esetleges hétvégi kihagyásokkal nemcsak a keresetünk, hanem a közös bevétel is csökkenne - mondta meggyőződéssel, határozottan. Folytatni lehetne a példákat, kombájnosokat, traktorosokat, a kicsépelt szemet szállító tehergépkocsi-vezetőket, a felvásárlóüzemek dolgozóit stb. említve, akik a nyújtott és rendkívüli műszakokban fáradtságot nem ismerve állták helyt. Úgy dolgoztak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbbet végezzék el, s ezzel együtt a minőségi követelményeknek is eleget tegyenek, a betakarítási veszteség ne lépje túl az elkerülhetetlen arányt, beleférjenek az üzemanyagkeretbe, és egyéni jó teljesítményeikkel, valamint a munkaversenyben elért helyezésükkel a személyes érdekek mellett a köz javára is tegyenek. Csak az így gondolkodó kombájnos képes arra, hogy a vele versenyben álló társa géphibáját látva késedelem nélkül annak segítségére siessen. Az aratási tapasztalatok következetes és önkritikus számbavétele, hatékony tömegpolitikai munka, ösztönző munkaversenyformák, az eredmények folyamatos felmérése és értékelése s a jó munka erkölcsi elismerését sem mellőző gazdasági propaganda szükséges ahhoz, hogy az őszi betakarítást a szántást és vetést a nyáron tapasztalt igyekezettel végezzék. Minden igényt kielégítően csak ott, azokban a mezőgazdasági üzemekben készülhetnek fel az őszre, ahol a munkák megfelelő gépi és anyagi feltételei mellett az emberekről sem feledkeznek meg. Mindezt már most, az aratást értékelő napokban tudatosítani kell. EGRI FERENC A Pečkyi Ipari Automatizálási Vállalat jelentősen növeli az áramelosztó berendezések gyártását, s ezért a vállalat vezetősége úgy döntött, hogy mikroszámítógépet szerelnek fel. Erre a célra az ADT 4500 típusú számítógépet és a KDP 720 tárcsás memóriát választották ki. A rendszert közvetlenül az elosztó konstruktőri részlegén helyezték el, s ezzel megteremtették a feltételeket a tökéletes programozáshoz. A képen': Milena Pekárková és Václav Čurda mérnök a rajz beprogramozását ellenőrzi. (Petr Josek felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 4 1985. VIII. 8. DOLLARLASSZÓBAN VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG
