Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)
1985-08-07 / 184. szám, szerda
ÚJ szú 1985. Vili. 7. Reagan feltételhez köti az USA esetleges csatlakozását a moratóriumhoz A FEHÉR HÁZ SZÓVIVŐJE KÉSŐBB „KIIGAZÍTOTTA“ AZ ELNÖK SZAVAIT (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök hétfő este a Fehér Házban rövid sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok csatlakozna a nukleáris kísérletekre tegnaptól érvénybe lépett szovjet moratóriumhoz, azonban megszabta ennek feltételeit. Szerinte az USA-nak először be kellene fejeznie jelenleg folyamatban lévő atom- fegyverkísérlet-sorozatát és csak ezután jöhetne számításba a moratórium. Reagan semmi közelebbi arra utalót nem mondott, hogy mikortól válna ez lehetségessé. A Fehér Ház kezdetben teljesen elutasítóan reagált a helsinki jubileumi értekezlet előestéjén múlt héten ismertetett szovjet kezdeményezésre és a moratóriumdöntés jelentőségét csökkenteni igyekezett. A közvélemény reagálása azt igazolta, hogy rendkívül fontos lépésről van szó. Éppen ez a körülmény hatott oda, hogy Washington bizonyos mértékben módosított álláspontján. Az amerikai elnök a nukleáris kísérletek sorozatának a befejezéNicaragua kész aláírni a Contadora-tervet (ČSTK) - A Contadora-csoport - Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Panama - külügyminiszter-helyettesekből álló küldöttsége megelégedéssel nyilatkozott a nicaraguai kormány képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeiről. A delegáció képviselője újságírók előtt kijelentette: a gyümölcsöző megbeszélések bizonyították, hogy a nicaraguai kormány őszintén támogatja a Contadora-csoport erőfeszítéseit a közép-amerikai válság békés rendezésére. Külön kiemelte, hogy Nicaragua minden fenntartás nélkül kész aláírni a csoport által kidolgozott békejavaslatot. Victor Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes sajtókonferencián közölte, hogy a térség helyzete békés rendezésének útjában a legnagyobb akadály az USA kormányának agresszív politikája. Egyúttal hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy a Contadora-csoport meggyőzze az Egyesült Államokat, hogy újítsa fel béketárgyalásait Nicaraguával, amelyeket a Fehér Ház az év elején egyoldalúan megszakított. sét azzal az utóbbi években használt, kiagyalt ürüggyel próbálta indokolni, hogy először be kell hozni a Szovjetunió előnyét. Már többször beigazolódott, hogy katonai téren a két nagyhatalom között hozzávetőleges egyensúly van, s a másik fél előnyét mindig a Szovjetuniónak kellett behoznia. Huszonnégy óra sem telt el Reagan mindössze 20 perces sajtó- értekezlete után és a Fehér Ház szóvivője „kiigazította“ az elnök korábbi kijelentéseit. A szovjet egyoldalú moratórium érvénybe lépésének és a Hirosima elleni atomtámadás 40. évfordulójának napján a szóvivő újságírók előtt kijelentette, hogy az elnök „nem javasol semmilyen új kezdeményezést“ és „nem is változtat az eddigi amerikai politikán". A szóvivő nyilvánvalóan Reagan meglepetést keltő, béküléke- nyebb hangnemét akarta összhangba hozni legközelebbi tanácsadóinak kijelentéseivel, akik a szovjet moratórium-döntést egyértelműen azzal az állítással utasították vissza, hogy „propagandafogásról“ van szó, amelynek célja „a nemzetközi közvélemény befolyásolása“ Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov őszi genfi találkozója előtt. „A moratórium útjában azok az aggályaink állnak, amelyek a lépés ellenőrzésével és az amerikai atomarzenál folytatódó korszerűsítésének a szükségességével kapcsolatosak“, hangsúlyozta Edward Djerejian szóvivő. „Azt nem mondanám, hogy az elnök tévedett, csak azt magyarázom, hogy milyen a mi politikánk“, fűzte hozzá salamoni bölcsességgel. Ronald Reagan sajtóértekezletén foglalkozott az Egyesült Államoknak a fajüldöző dél-afrikai rezsimhez fűződő kapcsolataival. Megerősítette, hogy Washingtonnak nincs szándékában gazdasági szankciókat elrendelni Pre- tória ellen és folytatja a „konstruktív együttmúködést“ a délafrikai rendszerrel. Egészségi állapotát illetően az elnök közölte, hogy abban a szövetmintában, amelyet a múlt héten az orrának bőréről vettek, rákos sejteket találtak. Mint mondotta, bőrrákról, de annak legkevésbé ártalmas és legkönnyebben kezelhető fajtájáról van szó. Tokió megértéssel fogadta az amerikai ENSZ-diplomata kijelentéseit (ČSTK) - Washington nem kívánja tiszteletben tartani az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nemzetközi közvéleményt arra felszólító határozatát, hogy gyakoroljon nyomást a dél-afrikai fejüldöző rezsimre a néger lakosság elleni terror leállítása érdekében. Ezt ismételte meg a Tokióban tartózkodó Vernon Walters amerikai állandó ENSZ-delegátus Abe Sin- taro japán külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein. Az Egyesült Államok ENSZ-dip- lomatája ezt megtoldotta azzal a kijelentéssel, hogy úgymond kényszerítő intézkedések alkalmazása a dél-afrikai kormány ellen „nem vezethet a faji megkülönböztetés problémájának a megoldásához“. Helyi politikai megfigyelők rámutatnak arra, hogy Walters kijelentéseit Tokióban megértéssel fogadták. A japán konzervatív kormány ugyanis eddig csak ködös kijelentésekkel reagált a szükség- állapot bevezetésére Dél-Afriká- ban, s nem helyezett kilátásba esetleges szankciókat a pretóriai rezsim ellen. Világszerte megemlékeztek a Hirosimái évfordulóról (Folytatás az 1. oldalról.) nak tekintjük azokat, akik máig is szenvednek a radióaktív sugárzás következményeitől, s az áldozatok száma 200 000-re tehető. Az amerikai haladó közvélemény is megemlékezett a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás áldozatairól. A tragédia 40. évfordulóján háborúellenes tüntetések voltak Washingtonban, New Yorkban, Philadelphiában, Chicagóban és más városokban. Maryland államban ezrek szakították meg munkájukat és egyperces csenddel adóztak az áldozatok emlékének. A krefeldi felhívás nevű jelentős nyugatnémet háborúellenes szervezet a hirosimai és nagaszaki tragédia 40. évfordulója alkalmából a lázas fegyverkezés beszüntetésére, a világűr militarizálásá- nak megakadályozására és arra szólított fel, hogy az NSZK területéről távolítsák el az elsőcsapás- méró nukleáris fegyvereket. Hans Koschnick, Bréma tartományi kormányának miniszterelnöke Hirosima és Nagaszaki polgármestereihez intézett táviratában szolidaritását fejezte ki a japán nép erőfeszítéseivel a nukleáris veszély elhárítására. Petra Kelly, a Zöldek pártjának vezető tisztségviselője sajtónyilatkozatában élesen elítélte azokat az országokat, amelyek azzal fenyegetik az emberiséget, hogy nukleáris, biológiai és vegyi fegyverekkel pusztítják el. Athénban hétfő este a nukleáris fegyverkezés elleni tiltakozásuk jeléül görögök ezrei alkottak emberláncot az Akropolisz körül. A hirosimai atombombázás áldozatainak emlékére tegnap nyugatnémet békevédók a mutlangeni amerikai támaszpontnál tüntettek, ahol Pershing-2 amerikai nukleáris rakétákat helyeztek el. Húsz tüntető elfoglalta a támaszpont főbejáratát. Robert Hawke ausztrál miniszterelnök a csendes-óceáni sziget- országok rarotongai értekezletén kijelentette: kormánya mindent megtesz, hogy megakadályozza az atomfegyverek elterjedését. Wellingtonban, Új-Zéland fővárosában tegnap több mint ötezer ember vonult fel és követelte minden nukleáris fegyver betiltását a térségben. A chilei rezsim rendőrsége az utóbbi huszonnégy órában tömegesen tartóztatta le az ellenzékieket és a főváros utcáin lezajlott összetűzésekben egy 13 éves kisfiú is életét vesztette. Felvételünkön a rendőrség beavatkozik a hétfői kormányellenes tüntetés résztvevői ellen. (Telefoto: ČSTK) Az ellenzéki erők egységes fellépésével a Pinochet-rezsim megdöntéséért Az emberi jogok chilei bizottságának felhívása (ČSTK) - A emberi jogok chilei bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólítja a politikai és szociális erőket, egyesüljenek a Pinochet-kormány megdöntéséért vívott harcban. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az országban súlyos helyzet jött létre, a lakosságot megfosztották mindenfajta védelemtől és biztonságtól. Ezt a helyzetet mielőbb meg kell oldani. A nyilatkozatot támogatták a két legnagyobb chilei ellenzéki koalíció - a Demokratikus Szövetség és a Népi Demokratikus Mozgalom - képviselői. Az emberi jogok bizottsága azt is közölte, hogy Pinochet megtorló szervei az elmúlt napokban a rezsim legkevesebb 16 ellenzőjét letartóztatták, s őket most száműzni akarják. A rendőrség jelenlegi rendkívüli brutális eljárását a tüntetőkkel szemben általában azzal hozzák összefüggésbe, hogy a közelmúltban bebizonyosodott, a csendőrök részt vettek a hazafiak elrablásában, kínzásában és gyilkolásában. A leleplezés következtében kénytelen volt lemondani Mendoza tábornok, a csendórség parancsnoka, a junta tagja. Amerikai orvosok csoportja tíznapos utat tett Chilében. A dr. Robert Lawrence vezette öttagú csoport sajtókonferenciáján beszámolt arról, hogy az utóbbi időben Chilében még gyakoribbá vált a „beismerések“ kínzások általi kikényszerítése. Casablanca Ma kezdődik az arab csúcsértekezlet Négy ország távolmarad, Líbia részvétele kétséges (ČSTK) - A marokkói Casablancában ma kezdődik a rendkívüli arab csúcsértekezlet. Az előkészítésére összehívott külügyminiszteri tanácskozás tegnap fejeződött be. A csúcskonferencia összehívását több arab ország fenntartásokkal fogadta, nem vesz rajta részt Algéria, a Jemeni NDK, Libanon és Szíria. Líbia ugyan elküldte delegációját Casablancába, de részvétele még mindig kétséges. A Libanoni Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága nyilatkozatban bírálta a rendkívüli csúcskonferencia összehívását. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés a reakciós arab erőktől származik, amelyek az Egyesült Államok nyomására jártak el. A konferencia következtében várható az USA közel-keleti katonai jelenlétének fokozása. Egyébként elsőrendű feladata a kapituláns „ammani megállapodás“ támogatása, amelyet az USA jóváhagyott, valamint az arab nemzeti felszabadító mozgalmak gyengítése. Az arab kommunista és munkáspártok együttes nyilatkozata ugyancsak arra a veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy a térségben kialakult bonyolult helyzet és a palesztin mozgalmon belüli ellentétek mellett a konferencia valójában csak kárt okozhat az arab ügynek. Felelős hozzáállásra van szükség NSZK-beli tudósok felhívása a bonni kormányhoz (ČSTK) - Nyugatnémet tudósok és más jelentős személyiségek csoportja tegnap elutasította a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket és felszólította az NSZK kormányát, hogy óvakodjék bármi módon részt venni e tervben. Bonni sajtóértekezletükön tett nyilatkozatukban veszélyesnek minősítették a „csillagháborús“ programot, óriási pénzeszközök elfecsérlésének, amelyeket jobban felhasználhatnának békés célokra. A nyilatkozatot több mint 100 tudós, sportoló, iró és ellenzéki politikus irta alá, közöttük Willy Brandt volt nyugatnémet kancellár. Werner Bucket fizikus a sajtóértekezleten kijelentette, hogy már több mint 13 ezer nyugatnémet tudós irta alá azt a nyilatkozatot, amelyben elítélték a „csillagháborús" kutatásokat. Hozzáfűzte, hogy a Hirosima atombombázása 40. évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozat kezdetét jelenti egy nagyszabású kampánynak, melynek célja mozgósítani a nyugatnémet közvéleményt a „csillagháborús“ program ellen és nyomást gyakorolni a bonni kormányra, hogy helyezkedjen szembe azzal. (ČSTK) - A moszkvai Pravda mai számában Felelős hozzáállásra van szükség címmel szerkesztőségi cikket közöl az atomkísérletekre tegnapi hatállyal érvénybe lépett szovjet moratóriumról. A cikket az alábbiakban ismertetjük. Amint Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára bejelentette, a Szovjetunió egyoldalú moratóriumot léptetett életbe minden nukleáris robbantásra. A moratóriumot 1986. január 1-ig hirdették meg, de az továbbra is érvényben marad, ha az Egyesült Államok sem hajt végre nukleáris kísérleteket. Más szóval, még megvan a reális lehetőség arra, hogy a moratórium kétoldalúvá váljon és mindkét nagyhatalom beszüntesse az atomkísérleteket. A szerkesztőségi cikk a továbbiakban kitér arra, hogy a Szovjetunió már régóta síkraszáll az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáért, és nemegyszer javasolta az atomhatalmaknak, hogy ezt a feladatot közös erőfeszítésekkel oldják meg. Emlékeztetett arra, hogy az USA és Nagy- Britannia megszakította az erről folytatott tárgyalásokat. A Szovjetunió kész ezek azonnali felújítására, s ugyanakkor most bátor döntést hozott. Ismét átvette a kezdeményezést. A Szovjetunióban nem hajtanak végre és nem fognak végrehajtani atomrobbantást, ha elcsendesednek a nukleáris kísérleti állomások az Egyesült Államokban is. Úgy tűnik, hogy ez a perspektíva Washingtonban zavart keltett. A Fehér Ház lázasan különféle indokok, kibe- szélések keresésébe kezdett, hogy ne kelljen elfogadnia a szovjet indítványt. Villámgyorsan jól ismert propagandafogások terjesztésébe kezdett, amelyek célja az obstrukciós washingtoni álláspont leplezése. A szokásos érvvel álltak elő, hogy a Szovjetunió gyakorlati intézkedését propagandahúzásnak minősítik. A cikk szerzője felteszi a kérdést: akkor vajon az USA miért nem vállalkozik ugyanilyen „propaganda akcióra?“ Abszurd módon azt állítja: a Szovjetunió azért állította le kísérleteit, hogy előnyre tegyen szert az atomfegyverek terén. Először is: hogyan lehet leállni, ugyanakkor valakit mégis megelőzni? Másodsorban: Washington állhatatosan hallgat arról, hogy az USA legkevesebb egyhar- maddal több atomfegyver-kísérletet hajtott végre, mint a Szovjetunió. Az amerikai fél szokásosan ismét arra hivatkozik, hogy az atomrobbantások moratóriumát állítólag nem lehet ellenőrizni. Viszont vezető amerikai tudósok is nemrég megerősítették, hogy a fegyverzetkorlátozási intézkedések közül épp az atomrobbantásokat lehet a legkönnyebben és legmegbízhatób- ban ellenőrizni. A szerkesztőségi cikk arra a következtetésre jut, hogy az USA szempontjából egyáltalán nem az ellenőrzésről, hanem lázas fegyverkezési politikájának a folytatásáról, atomfegyvereinek tökéletesítéséről van szó, amint azt Reagan elnök augusztus 5-i sajtókonferenciáján is megerősítette. Az Egyesült Államok már hányadszor bizonyítja, hogy nem akar tárgyszerűen és konkrétan tárgyalni az atomfegyverek korlátozásával összefüggő kérdésekről? Washingtontól azonban továbbra is felelős választ várunk. A Fehér Házban tudatosítani kellene azt a veszélyt, amelyet az Egyesült Államok militarista politikája rejt magában és ki kellene használnia azt a lehetőséget, amelyet az atomrobbantások leállítására vonatkozó szovjet javaslat kínál. •
