Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-28 / 202. szám, szerda

Ifjúsági turizmus - a béke névjegye [ KOMMENTÁLJUK Az ENSZ statisztikája szerint 1984-ben négyszer több fiatal vett részt a nemzetközi turizmusban, mint 1960-ban. Ezért nem meglepő az, hogy a Világifjúsági és Diáktalálkozók mozgalmának történeté­ben most először, a XII. moszkvai VIT-en, a megtárgyalt tizenöt központi téma közül az egyik a turizmus volt. „Az ifjúsági és diákturizmus szerepe a békének, a népek kö­zötti barátságnak, kölcsönös meg­értésnek és szolidaritásnak meg­szilárdításában“ témájú fórumon 48 nemzetközi küldöttség és 7 nemzetközi szervezet képvise­lői vettek részt.- A francia televízióban nemrég láttam „A háborúk nélküli világ“ című műsort - mondotta a vita során A. Daniel, a francia küldött­ség tagja. - A képernyőről az az állítás hangzott el, hogy a háború elkerülhetetlen. Mi, fiatal franciák azonban nem akarunk világmére­tű tragédiát. Mi meg akarjuk tanul­ni azt, hogy megértsük a külföldön élő, velünk egyidős fiatalokat, meg akarjuk tanulni azt, miként kell bé­kében élni. A turizmusnak tulaj­donképpen ezeket a célokat kell szolgálnia. Segítséget nyújthat számunkra ahhoz, hogy összefog­junk a más országokban élő fiúk­kal és lányokkal, akik a béke és az enyhülés mellett szállnak síkra. Szilárd meggyőződésem, külö­nösen fontos az, hogy a szocialis­ta országokkal fokozzuk a kölcsö­nös ifjúsági turizmust. Franciaor­szágban keveset beszélnek és ír­nak ezekről az államokról. Ha pe­dig írnak is, akkor azok a francia fiatalok, akik saját szemükkel lát­ták a szocializmust, gyakran kény­telenek szót emelni az igazság mellett, amelyet rágalmakkal illet­tek. Azoknak a fiatal franciáknak a sokszínű és valós benyomásai, akik a Szovjetunióban, Vietnam­ban, Kubában és más országok­ban jártak - fegyverré válnak a ha­mis tájékoztatással és rágalommal szemben. Úgy véljük, a nemzetközi ifjúsá­gi cserének nem szabad egyszerű ismerkedő utazásokká válnia, bár ez is nagy haszonnal jár a kölcsö­nös megismerés számára. A turiz­musnak társadalmi és politikai jel­legűnek kell lennie, az ifjúság szo­lidaritásának megszilárdítását kell szolgálnia. A francia kommunista ifjúsági mozgalom, éppen e céltól vezérelve, szervezte meg tavaly a pénzgyűjtést a nicaraguai nép megsegítésére. Ifjúsági szolidari­tási brigádok alakultak. Az össze­gyűjtött pénzből 120 fiatal francia három iskolát épített a harcoló Nicaraguában. Az utazás bővíti a látókört. A kölcsönös kapcsolatok erősíté­se pedig elősegíti a népek egy­mással szemben táplált bizalmat­lanságának megszüntetését - je­lentette ki Jürgen Heinrich, az NDK nemzeti küldöttségének tag­ja. - A Jugendtourist ifjúsági uta­zási iroda segítséget nyújt az NDK fiataljainak ahhoz, hogy megis­merkedjenek országokkal, talál­kozzanak külföldi barátaikkal. Har­mincöt országba szervez utazáso­kat, 52 államból fogad vendége­ket. Csupán a havannai és a moszkvai VIT közötti időszakban 1,2 millió külföldi fiú és lány járt országunkban. Az állam óriási se­gítséget nyújt az ifjúsági turizmus fejlesztéséhez. A legutóbbi öt év alatt 1,25 milliárd márkát utaltak ki szállodák, turis­taházak építésé­re, a turistabe­utalók árának részleges megtéríté­sére. A turizmus nálunk mindenki számára elérhető. Úgy véljük, csak az az ifjúság képes sikeresen megoldani a jelen és a jövő problémáit, amely jól ismeri a múltat. A Jugendtourist ezért találkozókat rendez a fiata­lok és az antifasiszta harcosok között, túrákat szervez a szovjet hadsereg - mely a német népet megszabadította a fasizmustól- harcainak színtereire.- A kapitalizmus gazdasági vál­sága és az általa előidézett mun­kanélküliség elsősorban az ifjúsá­got sújtja - jelentette ki Janisz Meimorglesz görög küldött.- A külföldi utazások évről évre drágulnak. A turizmus ezért las­sanként a gazdagok kiváltságává válik, fényűzés lesz. Az ifjúsági turizmus fejlesztése - a fiúk és lányok jogos követelése, hiszen joguk van arra, hogy megismer­kedjenek más népek kultúrájával, hagyományaival és eredményei­vel. Egy bolygón, egy házban élünk. És mint jó szomszédoknak, ismernünk kell egymást. A hivatalos nemzeti küldöttsé­geken kívül a XII. VIT-re 40 or­szágból 10 ezer fiatalember és lány, valamint 12 ezer szovjet turis­ta érkezett Moszkvába. Ezek a számok a legjobban igazolják Szeptember elején: Őszi vásár Lipcsében Nemsokára az NDK-beli Lipcse ismét nemzetközi vásárnak ad ott­hont: szeptember elseje és hetedi- ke között itt rendezik meg a ha­gyományos őszi termékbemutatót, a közszükségleti cikkek vásárát. Idén ez a termékcsoport tovább bővül, így a korábbiakhoz képest gazdagabb választék várja a láto­gatókat. Előzetes értesüléseink szerint Lipcsében a világ száz országá­nak hatezer kiállítója lesz jelen. Számukra a vásár újabb alkalmat nyújt a kereskedelmi kapcsolatok kibővítésére és a műszaki haladás vívmányainak kölcsönös megis­merésére. Kiemelt helyen szere­pel majd a KGST-államok együtt­működésének bemutatása, a kö­zös munka eredményeinek nép­szerűsítése. A szocialista országok közül a legnagyobb területen a Szovjet­unió mutatkozik be. Harmincnégy külkereskedelmi vállalata sokféle közszükségleti cikkel és gépúj­donsággal érkezik Lipcsébe. Ha­zánkat huszonkét külkereskedelmi vállalat képviseli, 3765 négyzet- méteres területen. Kínálatukban a Chemapol, a Petrimex, a Tech­noexport és a Technopol által be­mutatott és exportált vegyipari ter­mékek és gépek egész sora sze­repel. Kívülük a Strojimport szer­számgépeket, a Kovo poligráfiai berendezéseket, a bratislavai Dre- vounia pedig bútorokat állít ki. Egyébként valamennyi szocialista ország részt vesz a vásáron, akár­csak jó néhány fejlődő állam - kö­zülük a legnagyobb területen Bra­zília mutatkozik be - és az NDK legjelentősebb tőkés partnerei is. Idén a vásár vezérgondolatát a hatékonyság jellemzi: a nyers­anyagok kitermelésére, az alap­anyagok feldolgozására és az energia hasznosítására vonatko­zóan. Ez a törekvés tükröződik majd a 29 különféle szakágazat termékeinek bemutatóján, ame­lyet mindvégig gazdag tudomá- nyos-műszaki program kísér. Több tanácskozás és tudományos értekezlet lesz, ezeken összesen 95 szakelőadás hangzik majd el. Szeptember elején várhatóan hazánkból is megint sokan készül­nek Lipcsébe. Számukra a Reise- büro bratislavai irodája (Nálepko­va 13) társas- és egyéni utazáso­kat rendez az őszi vásárra. J. M. K. azokat az arányokat, amelyeket a legutóbbi években az ifjúsági és diákcsere elért - jelentette ki Ten­giz Abulidze, a szovjet küldöttség tagja. - Sót, a külön ifjúsági szer­vezetek létrehozásának puszta gondolata is a világméretű VIT- mozgalomnak köszönheti meg­születését. E mozgalom hatására jött létre a BITEJ, a DÍVSZ Nem­zetközi Ifjúsági Turisztikai és Cse­reutazási Irodája, a Szputnyik szovjet utazási iroda, az NDK-ban a Jugendtourist, Csehszlovákiá­ban a CKM és más hasonló irodák. A VIT vendégeit jelenleg a Szputnyik, a szovjet nemzetközi ifjúsági utazási iroda fogadja. A vi­lág legnagyobb ifjúsági turista­szervezetének a jelszava; „Ifjúság - turizmus“. A Szputnyik 88 or­szágban levő 550 ifjúsági, diák-, szakszervezeti és turistaszerve­zettel folytat együttműködést. 25 éves fennállása alatt 40 millió tu­ristát szolgál ki, közöttük több mil­lió külföldit. A Szputnyik útvonalai a Szovjetunió száz városán ke­resztül vezetnek. A Krim-félszige- ten, a Kaukázuson, a Baltikum­ban, Közép-Ázsiában és a Szov­jetunió más festői tájain 22 nem­zetközi turistatábor működik, ezekben a világ valamennyi konti­nenséről érkezett fiatalok pi­hennek.- A turizmus talán a legjobb módszer a más országokkal való megismerkedésre - hangsúlyozta a vita során A. Chinczinski, a BI­TEJ megbízott igazgatója. - Ép­pen ezért, a BITEJ igyekszik sok­oldalúan aktivizálni és ösztönözni a turizmus fejlődését. A legutóbbi években növekedett a barátság­vonatok és a békehajóutak jelen­tősége. Két évvel ezelőtt például sikeresen zajlott le az Európa kö­rüli békehajóút, amelyet a BITEJ a DÍVSZ kezdeményezésére szer­vezett - ebben 4000 fiú és lány vett részt, a szocialista és a tőkés országokból. A nemzetközi ifjúsá­gi vonaton 15 állam küldöttei nem­rég felkeresték Európa VIT-fóvá- rosait. Járjunk egymáshoz ven­dégségbe, utazzunk együtt, hi­szen valamennyiünket egyesít az az óhaj, hogy megértsük egymást. VALERIJ JENYIN (APN) A licenc haszna Információáradatban élünk. Különösképpen érvényes ez a tudományos-műszaki ismeretek gyarapodására, számuk rohamos növekedésére. Sőt,mi több: manapság ez már némi gazdasági nehézségeket is okoz. Egyfelől ugyanis egyre nagyobb ür tátong az alkotói tevékenység eredményei és azon lehetőségek között, amelyeket a legújabb ismeretek gyakorlati bevezetése s gazdaságos hasznosítása kínál. Másfelől viszont egyetlen állam sem engedheti meg magának és nem is lenne képes arra, hogy saját kutatási és fejlesztési bázisával minden területen új megoldások után kutasson és ezeket optimális műszaki és gazdasági paraméterekre ala­pozza. Tehát szükségessé válik a szakosodás - vagyis mindenki számára a legmegfelelőbb kutatási területek meg­őrzése és ezek továbbfejlesztése - s ugyancsak elengedhe­tetlen a külön-külön elért fejlesztési eredmények kölcsönös cseréje. Például licencek eladásával és vásárlásával. Ezzel már akár föl is lehet oldani az iménti ellentmondásokat. Licencpolitikánk elsődleges célja a kutatás-fejlesztés-ter- melés-felhasználás ciklusának lerövidítése és hatékonyabbá tétele. Ha tehát szükségünk van valamilyen újfajta termékre vagy berendezésre, s azt már máshol kifejlesztették és elő is állították, megfelel gazdasági és műszaki elvárásainknak, akkor módunkban áll használatbavételi engedélyének meg­vásárlása. Persze, ha azt lehetőségeink is megengedik és az aláírt licencszerződés összhangban lesz állami műszaki poli­tikánkkal, és beépíthető külkereskedelmi kapcsolatainkba. Népgazdaságunk eddigi fejlődése során sok mindenre kiterjedő anyagi-műszaki bázist építettünk ki. így aztán jelen­leg a világ termékválasztékának közel 70 százalékát magunk is előállítjuk, miközben a világ össztermeléséből mindössze 1,4 százalékkal, a lakosság létszámából pedig csupán 0,4 százalékkal részesedünk. Mit jelentenek ezek az adatok? Nálunk az iparfejlesztés gyakran aránytalanul nagy termék­választék-bővüléssel jár. Évente ez az új termékek kétharma­dával azonos. A bő termékskála túlzottan leterheli kutatási és fejlesztési bázisunkat, ráhárul az innovációs programok háromnegyed része, viszont a világ kutatási és fejlesztési kapacitásainak alig egy (!) százalékát teszi csak ki. Ezért szükséges, hogy ez az aránytalanul nagy szétforgácsoltság fokozatosan megszűnjön, mert létezése a megoldástól a megvalósításig tartó ciklus meghosszabodását eredmé­nyezi és csökkenti a gyakorlati alkalmazás hasznát. Ugyan­akkor azonban minden területen lépést kell tartani a műszaki haladással, s ha nem is saját fejlesztés útján, de hozzá kell jutnunk a tudomány és technika legújabb ismereteihez. Ezeket a feladatokat a KGST-tagállamok közti - s ezen belül is főleg a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk keretében - integrációs és szakosodási elképzelések megva­lósításával lehet elsősorban megoldani. A termelés haté­konyságának gyorsabb növelésébe viszont nem kis mérték­ben a célszerű licencpolitika is besegíthet. Nálunk még nincs nagy hagyománya a licencszerződéseknek, hiszen a legelső­ket a hatvanas években írták alá, s nagyobb elterjedésükre is csak 1970 után került sor. Azóta viszont népgazdaságunk több területén elősegítették a tudományos-műszaki haladás gyakorlati alkalmazásának felgyorsítását. Ebben az ötéves tervidőszakban licencvásárlásunk csök­kenő tendenciát mutat, amiben elsősorban olyan tényezők játszanak közre, mint a beruházások visszafogása, a koráb­ban megvásárolt licencek kihasználása körüli gondok megol­dása, a tőkés államok diszkriminációs intézkedései. Idén, s az elkövetkező években újra licencvásárlásunk emelkedé­sével számolunk. Szükségszerű ez a lépés, s az is, hogy minél inkább éljünk ezzel a lehetőséggel. J. MÉSZÁROS KÁROLY „Ügyes fiúk“ Vízi mentőszolgálat az Aranyhomokon Forró nyári nap. Aki csak teheti, elmenekül a meleget árasztó ut­cákból, a városokba látogató turis­ták fürdési lehetőség iránt érdek­lődnek. Benépesülnek a strandok, fürdők, tavak. Sajnos, vannak esetek, amikor a fürdeni kívánók nem veszik észre a Tilos a fürdés feliratot, s az önfeledt fürdőzés tragikusan végződik.- Kellemetlen tapasztalat, hogy egyre többen fürdenek tilos helye­ken, nem ismerve a víz mélységét. S ha a fürdózők bajba kerülnek, hiába kiáltoznak segítségért, a tár­sak, a parton lévők nem vállalkoz­nak mentésükre - közölte tárgyila­gosan Ľudovít Franta, a bratislavai Aranyhomok fürdő vezetője. - A rendezett, kiépített strando­kon, tavakon a vízi mentőszolgálat tagjai naponta több bajba jutott fürdőzőt, gyerekeket, felnőtteket egyaránt, mentenek ki a vízből. De gondolni kell arra, hogy ók sem lehetnek mindenhol. A rövid beszélgetés közben megtudtuk, az 54 hektáros vízte­rület strandrészét az idén mélyí­tették, s hogy ez nem olcsó mulat­ság azt az a tény is bizonyítja, hogy a rendezés egymilió koroná­ba került. Annak ellenére, hogy a bóják jelzik a mély vizet, még­sem veszik figyelembe őket, s a gyengébben úszók is bátran úsznak az ismeretlen vízben. A vezető elmondta azt is, hogy a strandolok biztonsága felett a vajnoryi Korai testnevelési egye­sület búvárjai őrködnek.- Harmincan váltják egymást a szolgálatban, az időjárástól illet­ve a strandolók számától függően hatan, illetve kilencen dolgoznak. S bizony van mit tenniük, hogy megérezzék, merre lehet szükség rájuk. Ha figyelembe vészük, hogy az Aranyhomokon naponta 6000 fizető és 4000 kempingező ven­dék strandol, a 9 tagú csoport nem tétlenkedhet. Ján Bílý búvár szívesen vezet a csónakház egyik hűvös termé­be, hogy szót válthassunk.- A fulladásos halált értelmet­lennek tartjuk, ezért vállaltuk a szolgálatot az Aranyhomokon. Azon vagyunk, hogy minél keve­sebbszer kelljen a tó fenekére ereszkednünk az áldozatért. Az idén itt ketten haltak meg. Az egyik eset június elején történt. Az áldo­zat a túlsó, rendezetlen parton úszott, mi már csak a holttestét találtuk meg. A másik férfi július közepén fulladt a vízbe. Az ok: bátorrá tette az alkoholt és annak ellenére, hogy nem tudott úszni, a tóba merészkedett.- Nemcsak a búvárok végzik a mentést, s a felügyeletet, továb­bi két vízi mentő motorcsónakkal járja a vizet és segít a rászoruló­kon - tudtuk meg Ľudovít Frantá- tól, miközben a csónakhoz érkez­tünk. Václav Miklančič készsége­sen besegít a csónakba, hogy együtt nézzük meg a rendbontó­kat.- A tó bal partja a széllovasoké, ezért a terepet gyakran távcső segítségével szemléljük. A gya­korlatlanokat a szél a tó közepére sodorhatja, nemegyszer onnan húztuk ki a fuldoklót. De ugyanez megtörténhet a parton is, ahol a vitorla rúdja veszélyes lehet a fürdózókre nézve. Megtudtuk azt is, hogy baleset forrásává válhat a vizibicikli és a csónak is - ha nem használják rendeltetésszerű­en. S arról, hogy nem használják, meggyőződhettünk mi is. A kétszemélyes vizibiciklin vagy hatan lógtak. A jármű nyikorogva haladt előre, majd felborult. A fi­gyelmeztető, intő szóra harsány nevetés volt a válasz. Arra a kér­désünkre, mi lett volna, ha vala­melyikük a víz alá merül, a válasz egyszerű volt: ez lehetetlen, mind­annyian tudunk úszni. Távolabb egy csoport integeté­sére lettünk figyelmesek. Egy ti­zenkét éves kisfiú alá-alábukott a vízbe, látszott rajta, hogy ereje fogytán van. Kísérőnk, miután ki­emelte a fuldokló gyereket a víz­ből, még a csónakban megkezdte az elsősegélynyújtást. A parton is folytatta. A fiú szerencsére magá­hoz tért, s mire felocsúdtunk, el­szaladt.- Naponta 10-20 ilyen esetünk is van. Nem futunk senki után, nem keresünk senkit, ebben a tö­megben. Még a hozzátartozókat sem, hiszen nem tudjuk a kimen­tett személy nevét.- Ügyes fiúk - mondta Ľudovít Franta már a parton, mialatt a tá­volodó motorcsónakot figyelte, majd hozzátette: - Nekik is kö­szönhető, hogy az idei nyári bal­eseti statisztikánk ezidáig kedve­ző. PÉTERFI SZONYA ÚJ szú 4 1985. VIII. 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents