Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-23 / 198. szám, péntek

Növekvő kisváros fejlesztési gondjai Csaknem félezer új lakás # Döntés van - időpont nincs • Bővülő szolgáltatások [ KOMMENTÁLJUK Amikor április végén lapunkban elemeztük a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járási szövetkezeti lakásépítés gondjait, említettük a nagymegyeri (Čalovo) helyzetet is, ahol kisebb volt a lakásigénylők száma, mint ahogy a városfejlesz­tési tervből arra következtetni le­hetett volna. Ezért aztán mintegy negyedév elteltével újra felkeres­tük a járási lakásszövetkezet ille­tékeseit és a fejlesztésre megérett kisváros nemzeti bizottságát, hogy megérdeklődjük, változott-e vala­mi a kérdésben. Ezúttal Csölle Rozália, a Dunaszerdahelyi Járási Lakásszövetkezet lakáspolitikai osztályvezetője és Dobis László, a nagymegyeri vnb titkára kedve­ző és sokak számára örömteli be­jelentést tehetett. Előbb Csölle Rozália véleményére voltunk kí­váncsiak, hiszen a lakásépítésből a nagyobbik rész a lakásszövetke­zetre hárul.- Annak ellenére, hogy a járási szervek már korábban szorgal­mazták, hogy mielőbb kezdjük el a lakásépítést Nagymegyeren, mi csak júniusi elnökségi ülésünkön tudtuk vállalni, mivel előtte nem voltak biztosítékaink a tervezett számú lakás anyagi fedezetére. Ugyanis a lakásigénylők száma mintegy 170 volt, a tervezett szö­vetkezeti lakások száma pedig 320. Júniusra azonban sikerült megállapodnunk a fejlesztés előtt álló üzemekkel, amelyek lefoglal­tak 209 lakást maguknak a mun­kaerő-stabilitás céljaira, (gy 111 lakást tudtunk felépíteni a lakás- szövetkezet tagjainak. Egyébként úgy tudom, hogy összesen 448 lakás épül Nagymegyeren, mert további 128 állami lakás is elké­szül. • Az érintetteket mindenekelőtt az érdekli, hogy mikor?- Ez okozza a problémát. A la­kásépítést jövőre el kellene kez­deni, sót a járási nemzeti bizottság eredetileg 138 lakás felépítését tervezte volna, a kivitelező a Nyit­rai (Nitra) Magasépítő Vállalat 1987 márciusát javasolja, ugyanis késik a tervdokumentáció. Most úgy áll a helyzet, hogy döntés már született, csak éppen hivatalos kezdési időpont nincs... • Mi ennek az oka?- Egyrészt rövid volt az idó, hi­szen az elmúlt év végén kellett véleményt mondanunk, csakhogy amíg nem volt biztosítékunk, ad­Több mint 30 ezer fácáncsirkét szállítottak az idén a nitrai Agro­komplex Dolné štitáre-i (Nitrai járás) fácántelepének dolgozói vadászkörzetek fácánokkal való telepítésének céljából. Szlová­kia legnagyobb fácántelepén fő­leg mongol fácánt tenyészte­nek. A képen Mária Šangalová szállításra készíti elő az egyna­pos fácáncsirkéket. (Amand Absolon felvétele ČSTK) dig nem vállalhattuk, másrészt- úgy tudom - a január elsején életbe lépett új ingatlanárak is hát­ráltatják a kisajátítást. Egyébként nemcsak lakásokat építünk, ha­nem előbb elkészül a fűtőház, a közművesítés, az utak, megold­juk a tereprendezést, épül a böl­csőde és óvoda is. • Milyenek lesznek azok a la­kások, amelyekről még nem tudni, mikor kezdik építeni?- Nagyon szép, nagy alapterü­letű lakások lesznek, köztük olyan négyszobás lakásokkal, amelyek­ben két egészségügyi helyiség is lesz, így lehetővé válik két generá­ció egymás mellett élése. Mielőtt beléptem volna, Dobis László vnb-titkár irodájába, felté­teleztem, hogy végül is megoldó­dott a városfejlesztés egyik alap­vető problémája, a lakásépítés. A lakásépítés nem kis gond, lega­lább akkora a településfejlesztés címszó alá is tartozó járulékos épületek, a közművesítés, az új lakásokkal gyarapodó kisváros szolgáltatásainak legalább a ko­rábbi szinten való megtartása, de inkább javítása. Feltételezem, hogy a lakásépítés megkezdéséig is sok tennivaló akad, hogy egyál­talán mielőbb megkezdődhessék.-Természetesen minden váro­si nemzeti bizottsági dolgozó örül, ha növekedni, gyarapodni látja szűkebb pátriáját - mondja. 448 lakás már nem kis „ugrásnak“ számít, még akkor sem, ha általa- becslésünk szerint - mintegy 5-600 lakással gyarapodik a je­lenlegi, mintegy 9 ezer főnyi lakos­ság Nagymegyeren. Annyian köl­töznének ide, s a többiek a város jelenlegi lakosaiból lesznek majd új lakástulajdonosokká. Ez lesz a városfejlesztés elsó szakasza. A 448 lakáshoz kell a kazánház, a 120 férőhelyes óvoda és 35 férőhelyes bölcsőde is. A 128 álla­mi lakásból azoknak kell juttat­nunk, akiknek rossz állapotban le­vő lakását, régi házát lebontottuk- az év végéig negyven az ilyen- és a pótlakások biztosítására 81 lakásegységet szánunk. A fejlesz­tés másik szakaszába új arculatot kap majd a főtér is, de az csak 1990-től esedékes. A közelmúltban viszont még az volt a gond, hogy miként biztosít­sák az elsó szakasz megkezdését elegendő érdeklődő híján.- Ez így van, hiszen nem tudtuk volna az üzemek közreműködése nélkül megteremteni a szükséges anyagiakat az említett lakásokhoz. Ugyanis 209 lakás stabilizációs alapját képezi a városban levő üzemeknek. Jelentős iparfejlesz­tésre kerül sor a városban. A Tes­la például 350 milliós beruházás­sal bővíti jelenlegi kapacitását, és annak befejezése után mintegy ezer ember számára tud munkale­hetőséget biztosítani. Jelentős bő­vítést tervez a gördülőcsapágy gyár itteni üzeme, továbbá a Milex az Agrokomplex, s beindul a PRE- FA új üzeme is. (gy azok közül, akik most még Dunaszerdahelyre vagy a Komáromi (Komárno) já­rásba, netán Győrbe járnak dolgoz­ni, itthon is találhatnak munkale­hetőséget. • Miyenek tehát a lakásépítés­sel induló városfejlesztés kilá­tásai?- Az első helyen említeném az utakat, amelyeket függetlenül a la­kásépítéstől rendbe kell tennünk. Beleértve a városon áthaladó köz­lekedési főútvonalat is. Ezzel kap­csolatban még kérdéses, hogy merre fog haladni. Bővíteni kell a szolgáltatóhálózatot. Az Ister ipari vállalat ez idén elkezdi a 2 millió koronába kerülő szolgál­tatóház építését. Az idegenfor­galmat szolgálja a Jednota 10 mil­lió koronás fejlesztése, amely so­rán a Centrumot bővítjük, alagso­rában étteremmel és borozóval. Bővíteni kell az autóskempinget, hiszen egy-egy hétvégén olykor 16 ezer látogatója is van termál­fürdőnknek. Tízmillió korona beru­házással bővítjük a poliklinikát és a Javorina hozzáépítési terve is hozzávetőlegesen ennyibe kerül majd. Művelődési ház, könyvtár és iskola bővítése szerepel még ben­ne többek között, amelyhez előze­tes számításaink szerint 287 millió koronára lenne szükségünk. Nem szabad megfeledkezni a környe­zetvédelmet szolgáló, a Milex be­ruházásában épülő tisztítóállo­másról és a szemétégetőről sem, amely hét falu szemétgondjain fog enyhíteni. Mindent fel sem sorol­tam, de ugye ez nem kevés? MÉSZÁROS JÁNOS Újabb elhatározásokkal Az aratás után átmenetileg nyugalmasabbakká válnak a földművesek munkanapjai. Győzik az időszerű feladatok elvégzését, és néhány hétvégét pihenésre, erőgyűjtésre for­díthatnak. Rövidesen beköszönt az őszi teendők ideje, és a szántás, a vetés, valamint a nagy mennyiségű őszi termés betakarítása annyi munkát ad majd, hogy a kukorica silózá­sának megkezdésétől egészen addig a napig, amikor a mély­szántásra váró területen az utolsó kört is megteszik a trakto­rok, hosszabb pihenésre aligha jut majd idő. A földművelők kivétel nélkül nagyon jól tudják, hogy a következő hetekben és hónapokban nem kis feladatok várnak rájuk. Ugyanakkor azonban már nem mindenütt tuda­tosítják kellő mértékben, hogy a sok munkát jó minőségben és aránylag rövid időn belül csak megfelelő felkészülés után, tervszerűen és szervezetten lehet elvégezni. Dél-Szlovákia feltételei között helyesen és ésszerűen azokban a mezőgaz­dasági üzemekben hasznosítják az aránylag kevesebb fela­datot adó augusztusi időszakot, ahol az őszi hetekre alapos és részletes munkatervet készítenek, amelyben a jó és gyors munka legkisebb részletére is gondolnak. A gépi és egyéb anyagi eszközöket éppúgy számba veszik, mint az embere­ket, ugyanakkor a munkaaktivitást fokozó feltételekről sem feledkeznek meg. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az őszi mezei munkák politikai-szervezési tervében az utóbbi szempontból akad a legtöbb kívánnivaló. Helyenként mintha elfelejtenék, hogy az ember, felelősségérzete, igyekezete és kezdeményezése a nagyüzemi gépesített termelésben is első számú meghatá­rozója a jó munkának. „Az igényes feladatok teljesítésében semmit sem bízhatunk a véletlenre. A termelés fokozásának minden lehetséges eszközét igénybe kell venni. Többek között az anyagi és erkölcsi ösztönzést is, amelynek lénye­ges része a munkaverseny. Olyan, aminek keretében megha­tározott célokat tűzünk ki, konkrét feladatokat adunk, ezek teljesítését ellenőrizzük és a kiváló munkaeredményeket elérőket megjutalmazzuk“ - hangsúlyozta a napokban a Sók- szelőcei (Selica) Efsz elnöke, amikor az aratási eredménye­ket összegeztük. Valamennyi nyári munka során pontosan meghatározták, hogy miért mennyi prémium jár, de ugyan­úgy' azt is tartalmazta a politikai-szervezési munkaterv, hogy az esetleg rosszul és felelőtlenül dolgozók aratási munkadíjából, sőt a negyedévi prémiumából is mennyit vonnak le. Nem titkoljuk, követendő formának szánjuk a példát. Arra, hogy hol és mennyi prémiumot adjanak a kiváló minőségű munkáért, nem adható általánosan érvenyes recept. Ez a helyi feltételektől s nem utolsósorban az időjárás alakulá­sától és a betakarítás körülményeitől is függ. Viszont általá­nosan érvényes igény, hogy mindenütt legyen ösztönző munkaverseny, célprémiumokkal és jutalmakkal, ha szüksé­ges, levonásokkal, ami ösztönző erővel hat és valóban nélkülözhetetlen tényező a munkafeladatok teljesítésében. Tömöríti és mozgósítja a dolgozókat, hogy ha kell, az átla­gosnál is többet tegyenek. Ebben a munkaaktivitás, a -kezde­ményezés és az áldozatkészség megerősítésében meghatá­rozó szerepe van a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére kibontakozó munkaversenynek. Nem véletlen például, hogy annak a többletértéknek túlnyomó részét, amivel a sókszelő- cei földművesek a hazánk felszabadítása 40. évfordulójának tiszteletére tett vállalásukat növelték, most, az őszi hónapok­ban akarják kitermelni. E célnak megfelelően készítik el az őszi politikai-szervezési munkatervet és szervezik a munka­versenyt. EGRI FERENC ORVOSI TANÁCSADÓ A szívizom elégtelen vérellátása A szívizom elégtelen vérelellá- tása különböző formában nyilvá­nulhat meg. Megjelenhet mint is­métlődő mellkasi fájdalom, mint szívinfarktus, mint szívelelégte- lenség ritmuszavarokkal, olykor okozhat hirtelen halált minden elő­zetes tünet nélkül, de lehet telje­sen tünetmentes is. Amíg a betegség régebben ál­talában 50-60 éves kor körül kez­dődött, manapság nem ritkaság már a 30-40 éves beteg sem. Ennek a jelenségnek az okait az életkörülmények megváltozásá­ban, rossz szokásainkban és az ezekből következő szervezetbeli rendellenességekben kell keresni. A szívizom elégtelen vérellátásá­nak úgynevezett rizikófaktorairól beszélünk, melyek közül a legfon­tosabbak a helytelen táplálkozás, állandó stressz, kevés testmoz­gás, elhízás, dohányzás, a cukor és a zsírok vérszintjének kóros ér­tékei és a magas vérnyomás. Or­vosilag nem befolyásolható rizikó- faktorok az öröklött hajlam ( a szívizom elégtelen vérellátásá­nak gyakori előfordulása a szülők­nél, testvéreknél), az öregedés valamint a férfi-nem, aminek az oka a nói és férfi különböző hor­monműködés. Mi is a szóban forgó betegség lényege? A szívizmot normális kö­rülmények között a szívkoszorú­erek, a pillanatnyi igényeknek megfelelő mennyiségű, oxigéndús vérrel látják el. Ha valamilyen ok­ból kifolyólag a szívkoszorúerek elszűkülnek (pl. érelmeszesedés­kor), a szívizomsejtek kevesebb vért kapnak, oxigénszomjban szenvednek, amit általában szív­fájdalom kísér. A szív koszorúerek valamelyike hirtelen el is záródhat (vérrög, érgörcs), aminek követ­keztében a koszorúér által táplált szívizom elhal. Ilyenkor beszélünk infarktusról. Mindenképpen a szív­izom oxigénhiányára kerül sor, melynek következménye a sziv- izomsejtek pusztulása és helyü­kön kötőszövet kialakulása. A be­tegség lényege tehát a szívizom vérellátásának zavara, amely az oxigénszükséglet és az oxígénki- nálat aránytalanságából szár­mazik. Leggyakrabban a szívizom oxi­génhiányának következtében, ro­hamokban fellépő szívtáji fájdalom fordul elő. A rohamot általában fizikai megerőltetés, hideg, sietés, erős szél, a légkör oxigénsze­génysége (pl. magaslaton), izga­lom váltja ki, de megjelenhet teljes nyugalomban is (pl. éjszaka). Jel­lemző a hirtelen fellépő, majd fo­kozatosan múló szegycsont mö­götti fájdalom, amely szorító, mar­koló, inkább nyomó mint éles, né­ha feszítő jellegű, de mindenkor erős és szorongással, olykor ha­lálfélelemmel jár. A fájdalom leg­többször a bal vállba, a bal karba sugárzik, gyakran egészen a kis- ujjig, máskor a nyakba, lapockák közé, jobb bordaív alá, s igy epe­roham látszatát is keltheti. A beteg a roham alatt sápadt, mozdulatlan, gyakran verejtékezik és tekintete szorongást árul el. Általában né­hány perc után a fájdalom enyhül, majd fokozatosan megszűnik. A hosszan tartó, szűnni nem aka­ró, erős fájdalom mindig szívin­farktus gyanúját kelti. Az egyes ro­hamok közti időben a beteg egész­ségesnek érzi magát, és általá­ban az orvosi vizsgálat sem mutat ki kóros jeleket. A betegség biztos kórismerete tehát csak a roham­kor végzett kivizsgáláskor, vagy kórházban, laboratóriumi körülmé­nyek között, fizikai megterheléskor kiprovokálható tünetek megjele­nésével lehetséges. A szívizom elégtelen vérellátá­sa jól befolyásolható megfelelő életmód betartásával, helyes táp­lálkozással és gyógyszeres keze­léssel. Műtét a betegeknek csak egy bizonyos csoportjánál végez­hető. A betegség megelőzésének, ja­vulásának érdekében az egyik legfontosabb tényező az ésszerű táplálkozás. Az étrendben mérsé­kelni kell az állati eredetű zsírokat, a túlzott sózást, melyek közreját­szanak az érelmeszesedés kiala­kulásában. Mindenki csak a napi energialeadásának megfelelő táp­lálékot vegyen fel és sohasem többet, hogy elkerülje az elhízást. Az elhízottaknál orvos által kontro­lált fogyókúrát ajánlatos alkalmaz­ni. Mérsékeljük az alkohol fo­gyasztását is. Megengedett a na­ponta egyszeri feketekávé, amit evés után, sohasem üres gyomorra fogyasszunk el. Aki magas vérnyomásban szenved mindenben kövesse ke­zelőorvosának utasításait, taná­csait és rendszeresen ellenőriz­tesse vérnyomását. Ne dohányozzunk! A dohány­füstben jelenlévő nikotin leginkább a szivet és az ereket károsítja. A szívizom elégtelen vérellátásá­ban szenvedő betegnek egyszer és mindenkorra le kell mondani erről a szenvedélyéről. A naponta elszívott cigaretták számának csökkentése csak átmeneti javu­láshoz vezet. Kerüljük az állandó stresszhely­zeteket! A felgyorsult életvitel, az idegrendszer állandó leterhelése, a megnövekedett munka és társa­dalmi igények következtében a dolgozó embert nagy mértékben igénybe veszik. A betegek kerüljék a lelki megterhelést, a konfliktus­helyzeteket, törekedjenek szellemi kiegyensúlyozottságra, ne állítsa­nak olyan célokat maguk elé, me­lyek elérése állandó gondot okoz számukra, vagyis tanuljanak meg együtt élni betegségükkel. A szívizom vérellátásának javí­tása érdekében ajánlatos a rend­szeres testmozgás. A megfelelő fizikai megterhelés ugyanis az oxi­génszomjban szenvedő szívizmot új vérerek kifejlesztésére ösztönzi, aminek következtében csökken az oxigénhiány és a beteg panaszai is mérséklődnek. DR. RÁCZ GÁBOR ÚJ szú 4 1985. VIII. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents