Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-22 / 197. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG [ KOMMENTÁLJUK - - ­ROMÁNIA Napirenden a nyersanyag* és energiaigényesség csökkentése Romániában is a többi szocialista országokhoz hasonlóan az utóbbi időben napirenden van a népgazdaság nyersanyag- és energiaigényes­ségének a csökkentése. A szakfolyóiratok és a bukaresti napilapok ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi hetedik ötéves terv és a következő időszak rendkívül komoly feladatai teljesítésének egyik alapfeltétele éppen ennek a problémának a megoldása. Figyelembe véve a román nép­gazdaság mai helyzetét, megálla­píthatjuk, hogy hosszú és bonyo­lult feladatról van szó. Elsősorban azért, mert a román nyersanyag- és energiatermelés növekedése már húsz éve jóval lassúbb, mint a népgazdaság szükségletei meg­követelnék. A szükséges nyers­anyagokat és energiahordozókat külföldről kell behozni, ami nagyon megterheli a román külkereske­delmi mérleget. A probléma megoldására több hosszú- és rövid lejáratú tervet dolgoztak ki a román gazdasági szakemberek. Első intézkedés­ként a jelenlegi ötéves tervidő­szakban - bár fokozatosan, de nagyon jelentősen - korlátozták a nyersanyagok és energiahordo­zók behozatalát a tókés- és fej ló- dó országokból, s szorosabbra fűzték az együttműködést a szo­cialista országokkal.. Példaként megemlíthetjük, hogy míg 1980- ban a 11 millió tonnás román kőo­lajbehozatal majdnem teljes egé­szében a fejlődő országokból származott, addig tavaly az innen származó import már csupán 4,5 millió tonnát tett ki, viszont 1,5 millió tonnát már a Szovjetunióból importált. A hazai román energia- és nyersanyagalap fejlesztése hosszú lejáratú feladat. A mostani terv időszakában már nagyon megnövelték az erre fordított be­ruházásokat. A népgazdasági terv is foglalkozik a problémával és előirányozta a Romániában fellel­hető nyersanyagok, elsősorban a kőolaj, földgáz, szén, réz és más vasércek gyorsított feltárását. A lehetőségek természetesen kor­látozottak itt is, mint minden or­szágban. Míg a hetvenes évek közepén a román kőolajtermelés átlagban évi 14-15 millió tonna volt, addig ma megállapodott az évi 11-12 millió tonnánál, s növe­lése csak nagy anyagi ráfordítá­sok árán lehetséges. A Fekete­tengeren végzett kőolajkutatások egyelőre nem jártak eredménnyel. Nagyobb készletek vannak vi­szont földgázból, szénből és vas­ércből. A román szakemberek szerint ezért rendkívül fontos a másodla­gos nyersanyagok és a külöbözó ipari hulladékok újbóli felhasználá­sa. Számításaik szerint már a nyolcvanas évek vége felé az ipar nyersanyagszükségletének mintegy 45-50 százalékát ebből lehetne fedezni. A cél érdekében széles körű takarékossági intéz­kedéseket vezettek be, s erőtelje­sen támogatják az ez irányú újító­mozgalmat is. Igen fontos feladat az energia- és nyersanyagnormák komplex átértékelése. Ez azért is szüksé­ges - húzzák alá Bukarestben mert a román gazdaság egységnyi termékre eső energia- és nyers­anyagigényessége ma még há­romszor olyan nagy, mint a fejlett ipari országoké. 1982 nyarán el­nöki rendelet jelent meg arról, hogy a jelenlegi ötéves terv fela­datait a népgazdaságnak az ere­detileg előirányzottnál kevesebb energiával és nyersanyag felhasz­nálásával kell teljesítenie. Külön­böző intézkedésekkel szabályoz­ták a lakosság energiafogyasztá­sát is. Családonként például a fe­lére kellett csökkenteni a villamos- energia- fogyasztást, korlá toztá k a melegvíz-szolgáltatást, télen a lakások maximális hőmérsékle­tét 17 Celsius fokban állapították meg, s egyben emelték az ener­giahordozók árát is. Romániában is - akárcsak szerte Európában - jelentős gondokat okozott az idei rendkívül kemény tél. Következ­ményeinek felszámolása folya­matban van. Fokozatosan változtatnak a vil­lamosenergia előállításához szük­séges energiahordozók felhasz­nálásának arányán. A következő években jelentősen csökken a kő­olaj és a földgáz felhasználása a hőerőművekben. Helyüket a szén, elsősorban a barnaszén, veszi át. A 90-es évek elején ezek a hőerőművek a román villamose­nergia 55 százalékát fogják ter­melni, míg 20 százalék a vízierő- múvekre esik. A fennmaradó 25 százalékot a tervek szerint az atom­erőműveknek kellene szolgáltat­niuk. Az első román atomerőmű építése már befejezéshez közele­Gabonarekord és éhínség A világ élelmiszer-termelése több mint négy százalékkal nőtt 1984 folyamán, ugyanakkor Afri­kában súlyosbodott az éhínség - mutat rá a FAO, az ENSZ Élel­mezési és Mezőgazdasági Szer­vezete legfrissebb jelentése. A négy százalék feletti terme­lésnövekedés az utóbbi évtized egyik legkimagaslóbb eredménye. Elsősorban az Egyesült Államok­ban, Nyugat-Európa országaiban és a hatalmas lélekszámú és terü­letű fejlődő országokban, Kínában és Indiában emelkedtek a mező- gazdaság termelésátlagai. Minde­nekelőtt gabonafélékből termett több: 1983-hoz képest 8,5 száza­lékos a növekedés, s ez 1780 millió tonnás új „világrekordot“ je­lent. A helyzet ugyanakkor számos más fejlődő országban rosszab­bodott, az a 21 afrikai állam pedig, amelyeknek a FAO felmérései alapján már 1983-ban sürgősen rendkívüli élelmiszersegélyekre volt szüksége, az elmúlt év végén még mindig rendkívüli élelmiszer- hiánnyal küszködött. Újabb szán­tóföldek és legelők váltak használ­hatatlanná, felgyorsult a termőtalaj kimerülése. A FAO jelentése szerint a hely­zet még rosszabb lesz. Afrika élel- miszer-szükséglete évente 3,4 százalékkal fog növekedni az ez­redfordulóig, míg a termés csupán 1,9 százalékkal lesz évről évre magasabb. Afrika lakosságának csaknem 60 százalékát ez időre nem tudja majd táplálni. A brit The Observer így látja a problémát. dik a Bukaresttől északkeletre fek­vó Cernavoda dunai kikötő mellett és a jövő év végéig kellene üzem­be helyezni. Ezenkívül Romániá­ban még három újabb atomerőmű építését tervezik, amelyek közül kettő szovjet segítséggel készül majd. A megfelelő kétoldalú egyezményeket már aláírták. Romániában a következő évek­ben - mint már említettük - az energia- és nyersanyaggondok megoldásánál fokozottabb mér­tékben támaszkodnak a szocialis­ta közösség többi országára, első­sorban a Szovjetunióra, a szocia­lista gazdasági integráció nyújtotta előnyökre. Ennek érdekében Bu­karest már aktívan bekapcsolódott a Jamburgból a Szovjetunió nyu­gati határához vezető gázvezeték, a krivojrogi vasércfeldolgozó kom­binát, a Juzsnoukrajinszkaja atom­erőmű stb. építésébe. A Prut folyón már üzemel az első ködö­sen épített szovjet-román vízi erő­mű, míg továbbiak megépítését tervezik. A román-jugoszláv együttműködés szép példája a Dunán létesített Vaskapu I. vízi erőmű. Párját, a Vaskapu II.-t nemsokára szintén teljes egészé­ben üzembe helyezik. Megkezdő­dött a munka a közös román-bol­gár vízi erőmű építésén is Turnu Magurele-Nikipol városkáknál. A példákat még tovább lehetne sorolni. A csehszlovák-román együtt­működés szintén jól fejlődik A csehszlovák kokszolható szén ellenértékeként például villamos energiát kaptunk Romániától az elmúlt években. Kölcsönösen elő­nyös a nyersanyagok cseréje. Nagy hagyománya van a cseh­szlovák-román együttműködés­nek az energetikai iparban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a román villamos energia mintegy húsz százalékát cseh­szlovák berendezésekkel állítják elő. Nemrégiben megindult a csehszlovák-román kooperáció az atomerőművek egyes berende­zéseinek gyártásában is. KOKES JÁNOS Innen-onnan • INDIA óriásfolyamának, a Gangesz vizének a tisztítása, s a további szennyezést megaka­dályozó létesítmények kiépítése hamarosan megkezdődik. A terv első, ötéves szakaszának megva­lósítása 2,5 milliárd rúpiába kerül • majd. Radzsiv Gandhi miniszterel­nök közölte, hogy a programot nem hátráltathatja a pénzhiány. Eddig Nagy-Britanniából, Francia- országból, az Egyesült Államokból és Hollandiából érkeztek ajánlatok a kivitelezésben való együttműkö­désre. A terv végcélja, hogy a fo­lyam mentén olyan berendezése­ket szereljenek fel, amelyekkel tel­jesen „öntisztulóvá“ válna a Gan­gesz. • ARGENTÍNÁBAN megtor­pant a drágulás, ugyanakkor visz- szaesést mutat a gazdasági tevé­kenység. Juan Sourouille gazda­sági miniszter szerint ez utóbbi tendencia folytatódását meg kell szüntetni. A kormány, úgymond, nem a gazdasági recesszió fegy­verét akarja bevetni az infláció ellen. A statisztikai hivatal adatai szerint Argentínában júliusban 6,2 százalékos volt az inflációs ráta, míg júniusban az áremelkedések üteme még meghaladta a 31 szá­zalékot. • A SZOVJETUNIÓ összesen 40,8 milliárd rubelt fordít fűtő- és energetikai komplexumok korsze­rűsítésére és fejlesztésére az idén, 11 százalékkal nagyobb összeget, mint a megelőző évben. A fő cél kettős: biztosítani és javí­tani az ország energiaellátását, illetve jelentősen csökkenteni a fű­tőanyagok, mindenekelőtt a nyers­olaj felhasználását. Ezt főként a már birtokolt műszaki-tudomá­nyos eredmények, újítások gyors bevezetésével és elterjesztésével lehet elérni - hangsúlyozzák a szakemberek. Az ifjúság a minőségért A mai fiatalok sokkal igényesebbek, mint mi voltunk annak idején, vélekednek az idősebbek. És mi tudjuk, hogy e véle­ményük nem alaptalan, hiszen lépten-nyomon tapasztaljuk: a fiatalok megnövekedett igényét, ami természetes is. Ám az idősebbek e vélekedéséből olykor kiérződik a csöndes szem­rehányás is: többet, jobbat kívántok magatoknak, de nem sokat tettetek érte eddig. Ez így persze nem igaz és nem jellemző az ifjúság nagy többségére, amit sok példával bizonyíthatnánk. íme egy a sok közül: a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának legutóbbi tanácskozása után bejelentették, hogy az ifjú kommunisták új mozgalmat indítanak: Az ifjúság kezdemé­nyezésével a jobb minőségért néven. Nos, a mozgalom indítása^ jelzi: a mai fiatalok tenni is akarnak valamit a maguknak kívánt többért és jobbért. Ez az új ifjúsági mozgalom nem ösztönösen, máról hol­napra jött létre. Az Ifjúsági Fényszóró, a ZENIT, vetélkedőin gyakran felvetődött a minőség kérdése, s az csak természe­tes, hogy az ifjúsági munkabrigádok mozgalma is. A kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű hengerdéjében, amikor az Ivan Laurinc vezette ifjúsági munkabrigád a takarékosságra gondolva tonnánként 3,3 kg-mal csökkenteni próbálta a ter­mékek hengerlés előtti súlyát, azonnal felvetődött a minőség kérdése is. S miután megállapították, hogy jó a minőség, csak akkor láttak hozzá az eljárás alkalmazásához. Azóta már megtakarítottak 2699 tonna nyersanyagot, s megállapítást nyert: eljárásuk évi haszna 3,5 millió korona. A minőség kérdése a Vág Menti Gépgyárak kolárovói, motorkerékpárokat gyártó üzemében is napirenden szerepelt az ifjúsági munkabrigádok tanácskozásán. Az itt összesze­relt Babetta motorkerékpárok zömét külföldre, Angliába, Svédországba, a Német Szövetségi Köztársaságba szállítják, ahol rendkívül igényesek az átvevő cégek. Amióta az üzem vállalati rangot, a korábbinál nagyobb önállóságot kapott, még hangsúlyosabb a minőség kérdése. Nem lesz tehát meglepetés az említett vállalatoknál, sem máshol, hogy az új ifjúsági mozgalom szervezői meghirdetik a versenyt a minőség mestere cím elnyeréséért. Az sem, hogy a jövőben egyes termékek, gyártmányok és készítmé­nyek minőségéért az SZISZ vállal majd kezességet. Persze, a cél megvalósításához vezető út hosszú, ha a termelői-szállítói kapcsolatokra, a gyártási együttműködés sajátos gondjaira gondolunk, azt is mondhatjuk, hogy görön­gyös, kanyargós lesz az út. Mégis örülünk. Sót, éppen ezért örülünk, mert ez a mozga­lom is amellett szól, hogy a fiatalok a munka minőségének javításában is cselekvően részt vállalnak. HAJDÚ ANDRÁS A sobéslavi Jitona vállalat Český Krumlov-i üzeme jelenleg három­féle konyhabútort gyárt: a Varna, az Alpina és az Elsa típusút. Az idén kezdik meg az új formatervezésű Penta típus gyártását. Az üzem idei termelésének értéke meghaladja a 85 millió koronát, a termékek csaknem egytizedét külföldre szállítják. A képen a Penta konyhabútor. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČSTK) Kiemelt beruházások (ČSTK) - Az építőipari terme­lésben az év elején keletkezett kiesés ellenére a Kelet-szlovákiai Építőipari Tröszt vállalatai, vala­mint a Kassai (Košice) Vasúti Épí­tőipari Vállalat, a Prešovi Magasé­pítő Vállalat sikeresen teljesítették az első félév feladatait az állami beruházási terv kiemelt építkezé­sein. Például a Kassai Kohóipari Építóvállalat e feladatokat 16 mil­lió koronával túlszárnyalta. A Kelet-szlovákiai kerületben jelenleg 37 kiemelt beruházás épül 9,5 milliárd korona költségve­tési kerettel. Már átadtak két jelen­tős beruházást, a Kelet-szlovákiai Vasmú 3-as sz. nagykapacitású kokszgyártó részlegét és a Prešo­vi Ipari Automatizálási Vállalat ter­melőüzeméi. Ugyancsak jól halad az a 16 további építkezés, ame­lyek átadását erre az évre terve­zik. Ezek közé tartozik a nagy kapacitású kassai gabonamalom, a szovjet gáztávvezeték Veľké Kapušany-i kompresszorállomá­sa, a vajáni (Vojany) Slovnaft üzem gázfeldolgozó üzemegysé­ge, a mat’ovcei új határátkelőhely építése és több más beruházás. Egyes esetekben már csúsztatták az átadási határidőt. Vonatkozik ez a kassai malomra is, amelyet decemberben kell próbaüzembe helyezni. Ezekben a napokban a legfontosabb feladat az 53 ezer tonna kapacitású gabonasiló épí­tésének befejezése. Az új malom­ban csaknem 200 ember talál munkaalkalmat, s a termelés szin­te teljesen automatizált lesz. Évente mintegy 15 millió korona szállítási költséget takarítanak majd meg, mert nem kell a lisztet a Nyugat-szlovákiai kerületből szállítani. A kerületben az idén további 8 kiemelt beruházás kivitelezésé­nek megkezdését tervezik. Ame­lyeket már megkezdtek, azokkal folyamatosan haladnak. Vonatko­zik ez a Szlovákiai Magnezitipari Vállalat t’ahanovcei üzemegysé­gének Bočiar környékére történő kihelyezésére és az új kassai ke­nyérgyárra, amely a malom köze­lében épül. 1987-ben esedékes átadása után 7500 tonna kenye­ret, s további 6 ezer tonna sütő- és cukrászipari terméket állít elő. ÚJ SZÓ 4 1985. VIII. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents