Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)
1985-08-02 / 180. szám, péntek
Mi akadályozza az előrelépést a genfi tárgyalásokon A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE (ČSTK) - A genfi szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások eredménytelenségével foglalkozott a moszkvai Pravda tegnapi szerkesztőségi cikkében, amelyet az alábbiakban ismertetünk. A lap bevezetőben megállapítja, hogy a nyugati imperialista körök hibájából folytatódik a lázas fegyverkezés, s a fegyverarzenálok bővülése és a fegyverek tökéletesítése válaszút elé állítja az emberiséget: vagy határozott erőfeszítésekkel leállítják ezt a veszélyes folyamatot és megkezdődik a leszerelés, vagy megengedik, hogy a lázas fegyverkezés reménytelenül elhatalmasodik az emberi civilizáción és veszélyezteti annak puszta létét is. A Szovjetunió mindent megtesz annak érdekében, hogy elhárítsa az egész világot fenyegető veszélyt. Ennek rendeli alá politikáját a fegyverzetkorlátozás és csökkentés terén egyaránt. Kiváló példa erre az az egyoldalú döntés, hogy a Szovjetunió augusztus 6-tól beszüntet mindennemű nukleáris robbantást. A nemes cél elérése végett járult hozzá a szovjet-amerikai tárgyalások megkezdéséhez az atom- és úrfegyverekről, amelyek március óta folytak Genfben. A Pravda a továbbiakban megállapítja, hogy a tárgyalások már több mint három hónapja folynak, azonban az első fordulóhoz hasonlóan a közelmúltban befejeződött második sem hozott előrelépést. Úgy tűnhet, hogy három hónap elegendő idő ahhoz, hogy a tárgyaló felek megmagyarázzák a megvitatott kérdésekkel kapcsolatos álláspontjukat, konkrét indítványokat terjesszenek elő, s tárgyszerű gyakorlati párbeszédet kezdjenek. Ezt lehetett remélni már csak azért is, mert a delegációk munkája nem kezdődött légüres térben: idén januárban a két ország külügyminisztere Genfben megállapodott a tárgyalások témaköréről és céljairól, valamint a napirenden szereplő problémák megvitatásának és megoldásának módszereiről. Egyetértettek abban, hogy a megbeszélések célja olyan hatékony intézkedések kidolgozása, amelyek a lázas űrfegyverkezés elhárítását, a fegyverkezési hajsza leállítását, korlátozását, majd pedig az atomfegyverek állományának csökkentését szolgálják a földön. Abban is megállapodtak, hogy a tárgyalásokon a kérdéseket átfogóan, kölcsönös összefüggéseikben vizsgálják meg. Ennek ellenére az egyész ügyben nem történt előrelépés az elmúlt három hónapban. A Pravda a továbbiakban ennek okait vizsgálja. A Szovjetunió már a genfi tárgyalások első fordulójában javasolta, hogy a megbeszélések egész idejére hirdessenek moratóriumot az atom- és űrfegyverkísérletekre, a második forduló alkalmával pedig határozottan értésre adta, hogy erre vonatkozólag megállapodást szeretne elérni. - Viszont az amerikai fél - mutat rá a cikk - folytatta az ürügyek keresését, hogy kibújhasson a a Szovjetunió által javasolt intézkedés megtétele alól. Azt állította például, hogy a moratórium meghirdetése rögzítené a Szovjetunió állítólagos nukleáris fölényét. Általánosan elismert viszont, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között e területen paritás áll fenn, és ezt a tényt Nyugaton is elismerik. Az új amerikai rakéták nyugateurópai telepítésére hozott szovjet válaszintézkedéseket számításba véve Európában hozzávetőleges egyenlőség áll fenn a közepes hatótávolságú atomfegyverek területén. Ha az Egyesült Államokat valóban aggasztaná a szovjet atomerók „fenyegető“ növekedése, akkor a logika törvénye szerint inkább abban kellene érdekeltnek lennie, hogy megállapítsa ezt a növekedést. A cikk ezután a világűrrel kapcsolatban tarthatatlannak minősíti az amerikai félnek azt az állítását, hogy a moratórium befagyasztaná a „szovjet fölényt“. Köztudott, hogy a Szovjetunió - az Egyesült Államoktól eltérően - nem végez Békét Európának és a világnak ÚJ SZÚ 1985. VIII. 2. A moszkvai Pravda Békét Európának és a világnak című tegnapi vezércikkében olyan kezdeményezésnek nevezi Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB főtitkárának azt a nyilatkozatát - miszerint a Szovjetunió egyoldalúan moratóriumot rendel el minden atomkísérletre - amelynek célja a stratégiai stabilitás és a béke világméretekben történő megszilárdítása. A lap a továbbiakban megállapítja: ha a Szovjetunió által elhatározott intézkedés kölcsönössé válna és csatlakozna hozzá az Egyesült Államok is, akkor valóban történelmi jelentőségű lenne és útját állná a további lázas fegyverkezésnek. A kölcsönös moratórium szovjet és amerikai részről jó példával szolgálna a többi atomhatalom számára is. Az új szovjet kezdeményezés szerves része a leszerelés témakörével kapcsolatos átfogó szovjet hozzáállásnak. Erről tanúskodnak a korábbi egyoldalú szovjet intézkedések, többek között az 1982- től vállalt kötelezettség, miszerint a Szovjetunió elsőként nem alkalmaz atomfegyvert, továbbá a műholdromboló fegyverek világűrben történő telepítésére 1983-ban meghirdetett moratórium vagy az európai közepes hatótávolságú rakéták telepítésére idén áprilisban kimondott ideiglenes moratórium. Az Egyesült Államok egyetlen szovjet javaslatra sem reagált pozitívan. Épp ellenkezőleg, Washington a NATO katonai tömb részvételével fokozza a lázas fegyverkezést. Nyugat-Európában folytatja az új elsőcsapásmérő amerikai nukleáris rakéták telepítését. Bővül az Egyesült Államok stratégiai támadó atompotenciálja is. Az észak-atlanti paktum olyan legkorszerűbb hagyományos fegyvereket fejleszt ki, amelyek hatóereje megközelíti az atomfegyverekét. A tengerentúlon vegyi fegyverek új fajtáinak a kikísérletezése is folyamatban van. Az USA kormányzata kitartó erőfeszítéseket tesz „csillagháborús“ terveinek megvalósítására, amelyekbe szövetségeseit is be próbálja vonni. Mindezek az akciók és tervek szöges ellentétben állnak a korábbi kétoldalú szovjet-amerikai szerződésekkel és többoldalú nemzetközi megállapodásokkal. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az éppen tíz évvel ezelőtt aláirt helsinki Záróokmány is. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia Záróokmánya átfogó dokumentum és az aláíró országoknak meg kell tartaniuk minden rendelkezését. Nem vezethetnek sikerre „a nyugati demokráciák“ védelmezőinek és más politikusoknak azon törekvései, hogy a dokumentum szövegkörnyezetéből kiragadják az egyes pontokat, igy például az emberi jogok kérdését. A szocialista országok következetesen megtartják a Záróokmány minden pontját, betűjét és szellemét, s e tekintetben nincs mit a szemükre vetni. Viszont joggal figyelmeztetik a tőkés Nyugatot arra, hogy ott emberek millióit fosztják meg a legalapvetőbb jogaiktól, többek között a munkára, a lakásra, a faji és nemzetiségi egyenlőségre való jogától. Washington és legközelebbi szövetségeseinek militarista politikája komolyan veszélyezteti az ember legalapvetőbb jogát, az életre való jogot. A helsinki Záróokmány tekintet nélkül a súlyosan megromlott nemzetközi helyzetre - amit az Egyesült Államok akciói idéztek elő - tíz év múltán sem vesztett jelentőségéből. A benne tükröződő enyhülés nem halott. Épp ellenkezőleg, belőle sokminden mély gyökereket eresztett a nemzetközi kapcsolatok mindennapos gyakorlatában. semmilyen olyan munkát, amely csapásmérő, kozmikus fegyverek létrehozására irányulna. Az SZKP sajtóorgánuma a továbbiakban rámutat: a szovjet fél a genfi tárgyalásokon sürgette, hogy kezdjék meg az űrfegyverkezési hajsza megelőzésével kapcsolatos gyakorlati vitát. A közepes hatótávolságú európai atomeszközökkel kapcsolatban a Szovjetunió olyan széles körű akcióprogramot terjesztett elő, amelynek célja a probléma becsületes és igazságos megoldása. Javaslatát Moszkva nagy politikai jelentőségű, egyoldalú akcióval toldotta meg, amikor áprilistól megszüntette a közepes ható- távolságú rakéták telepítését és . visszafogta más válaszintézkedéseinek folytatását Európában. A Pravda megállapítja: az e területen folytatott amerikai taktika egyetlen célja az időnyerés a Pershing 2-esek és a robotre- pülőgépek európai telepítésének befejezéséhez. Az amerikai fél a SALT-2 szerződéssel ellentétben legalizálni próbálja közepes hatótávolságú rakétáinak európai telepítését és valamiféle kizárólagos „jogot“ akar formálni ilyen eszközök elhelyezésére a világ más részeiben is, ahonnan elérhetnének szovjet területen lévő célpontokat. Más szóval: az USA nem a nukleáris konfrontáció szintjének a csökkentésére törekszik, hanem olyan utak legalizálására, amelyekkel a NATO javára és a Szovjetunió, valamint szövetségeseinek rovására megkerülhetné az esetleges szerződéseket. A Pravda végezetül megállapítja, hogy miközben a szovjet fél konkrét javaslatokat tesz, az Egyesült Államok egyetlen építő szellemű lépést sem tett, mindössze azzal foglalatoskodott, hogy akadályokat gördítsen a Genfben folyó komoly munka útjába. Washington irányvonala a tárgyalásokon érintett valamennyi területen a lázas fegyverkezés szítását, nem pedig korlátozását célozza. Ha ez így van, akkor az amerikai kormányzat súlyos felelősséget vállal magára. Amint azt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is hangsúlyozta, ha partnereink a genfi tárgyalásokon folytatják eddigi irányvonalukat, időhúzó taktikához folyamodnak és kitérnek a kérdések megoldása elől - pedig ezek megoldására hivatottak -, s az időt saját katonai programjaik megvalósítására akarják kihasználni a világűrben, a szárazföldön és a tengereken egyaránt, akkor magától értetődően mi is az egész helyzet átértékelésére kényszerülünk. Az Egyesült Államok természetesen nem érheti el szándékait, nem tehet stratégiai fölényre szert a szocialista országokkal szemben és nem kényszerítheti rájuk akaratát. A Szovjetunió és szövetségesei ezt nem engedik meg. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy Genfben olyan kérdésekről tárgyalnak, amelyek megoldásától függ a világ további sorsa. Ezeket politikai hazárdjáték tárgyává tenni és önző céloknak alárendelni megengedhetetlen. A világ népeinek érdekei egészen mást követelnek meg - közös intézkedéseket a lázas nukleáris fegyverkezés azonnali leállítása, az atomfegyverek állományának radikális csökkentése végett, annak megelőzésére, hogy a világűr is a lázas fegyverkezés, a katonai versengés színtere legyen. A szovjet fél kész tárgyalni ilyen intézkedésekről, más megbeszéléseken is konkrét tettekkel támasztja ezt alá. A megállapodás létrejöttéhez azonban elengedhetetlenül szükség van arra is, hogy amerikai részről alapvetően átértékeljék álláspontjukat, s azt összhangba hozzák az 1985. január 8- án elfogadott közös szovjet-amerikai nyilatkozatban foglalt célokkal és feladatokkal. Ettől függnek a genfi tárgyalások kilátásai, állapítja meg befejezésül a moszkvai Pravda. A nicaraguai nemzetvédelmi minisztérium közleménye A sandinista erők sikeres akciói az ellenforradalmárok ellen (ČSTK) - A nicaraguai nemzet- védelmi minisztérium közölte, a sandinista erők La Penca határ menti község térségében néhány ellenforradalmi katonai tábort megsemmisítettek. A csaknem 300 bandita az összecsapások során visszavonult Costa Rica-i területre. A managuai külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott Costa Ricánál amiatt, hogy lehetővé teszi az ellenforradalmároknak tá-( madások indítását az ország területéről. A sandinista hadsereg egyébként folytatja a harcot Cano San Francisco térségében a so- mozisták ellen. Zarapica környékén a nicaraguai légierő a zsoldosok egyik hajóját süllyesztette el. Július utolsó hetében a nicaraguai erők 120 somozistát tettek ártalmatlanná. Amerikai zsoldosok Matagalpa tartományban újabb diverziós hadműveletet hajtottak végre. Hondurasból törtek be és megkísérelték a levegőbe röpíteni a Rio Viejo felett átívelő egyik hidat. A diverzánsokkal vívott túzpárbaj során a sandinista hadsereg három önkéntese elesett, a hidat az ő hősiességüknek köszönhetően nem tudták felrobbantani. A managuai nemzetvédelmi minisztérium egy másik közleménye arról számol be, hogy Nicaragua partjai felé közeledik egy hajókötelék, közte az Eisenhower atommeghajtású repülőgép-anyahajó. A hajók már 400 kilométernyire közelítették meg az atlanti partvidéken fekvő Cabesas kikötőt:' A kormány a hajók mozgását szuverenitása, függetlensége közvetlen veszélyeztetéseként értékeli. Több mint 100 neves amerikai közéleti személyiség azzal vádolja a washingtoni kormányt, hogy igyekszik letörni az amerikaiak ellenállását a nicaraguai katonai intervenció terveivel szemben. A közéleti személyiségek csütörtökön kiadott nyilatkozata megállapítja, az amerikai kormány képviselői a közvéleménnyel el akarják fogadtatni a Nicaragua elleni katonai beavatkozás lehetőségét. Az ellenforradalmárok támogatása helyett az Egyesült Államoknak inkább a Contadora-csoport békés rendezésre irányuló javaslatait kellene támogatnia - hangsúlyozza a nyilatkozat.Az USA 25,4 milliárd dollár külföldi segélyt folyósít (ČSTK) - Az amerikai Kongresszus jóváhagyta a következő két költségvetési évre szóló külföldi ún. katonai-gazdasági támogatás javaslatát. E szerint az USA 25,4 milliárd dollárt fordít a fenti célra. Általános vélemény szerint Ronald Reagan elnök ezt a javaslatot megerősíti. A törvény elfogadásával a Kongresszus gyakorlatilag jóváhagyta és támogatta a „furkósbot- politikát“, amelyet Washington a világ különböző részein folytat. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy Izrael, amely az amerikai Dél-Korea Az Új Demokrata Párt kongresszusa (ČSTK) - Szöulban megkezdődött a legnagyobb dél-koreai ellenzéki párt, az Új Demokrata Párt kongresszusa. A tanácskozás résztvevői az ország alkotmányának módosítását követelték, hogy így lehetővé váljon a közvetlen elnökválasztás. A kongresszus célja, hogy létrehozza a párt állandó szervezeti felépítését, mivel a pártot csak februárban, néhány nappal a választások előtt alapították. Mégis jelentős sikereket könyvelhetett el. A párt élére ismét Ri Min Vut, az ismert ellenzéki politikus, a rendőri felügyelet alatt álló Kim De Dzsung közeli munkatársát választották meg. Beszédében kijelentette, a pártot a demokratikus reformokért és a közvetlen elnökválasztásokért vezeti harcba. Csőn Tu Hvan diktátor elnöki mandátuma 1988 márciusában jár le. Latin-amerikai párbeszéd (ČSTK) - Havannában folytatódik több mint ezer latin-amerikai közgazdász és tudós tanácskozása a térség országainak külföldi eladósodásáról. A Fidel Castro kezdeményezésére összehívott párbeszéd résztvevői a probléma megoldásában Latin-Amerika egységére szólítottak fel. A különböző politikai pártokat, vallási szervezeteket képviselő szónokok túlnyomó többsége azt hangoztatta, elfogadhatatlanok a Nemzetközi Valuta Alap által támasztott feltételek, mivel azok a legszegényebb rétegeket sújtják. A külföldi eladósodás elleni intézkedéseket illetően a vélemények különbözőek. Többen követelik a törlesztések teljes beszüntetését, mások pedig öt-tíz évre szóló felfüggesztésüket szorgalmazzák. ^ A havannai találkozón a vita tegnap folytatódott. zsaroló és agresszív politika szófogadó végrehajtója a Közel-Kele- ten, a következő évben 3 milliárd dollárt kap Washingtontól. Lengyelország Szakszervezeti vezető sajtóértekezlete (ČSTK) - A lengyel szakszervezeti mozgalomnak jelenleg 5,5 millió tagja van és minden hónapban több mint 60 ezren lépnek soraiba - többek között erről számolt be varsói sajtóértekezletén Alfred Miodowicz, az Országos Szakszervezeti Szövetség (OPZZ) elnöke. A szövetség aktivan fejleszti kapcsolatait a szocialista országok szakszervezeteivel és helyreállította viszonyát a Szakszervezeti Világszövetséggel. Miodowicz hangsúlyozta, a szak- szervezetek legfontosabb feladata a szocialista rendszer erősítése. Olaszország Változások a kormányban (ČSTK) - Bettino Craxi olasz miniszterelnök változást hajtott végre a környezetvédelmi minisztérium és a Közös Piac ügyeivel foglalkozó tárca élén, azonban nem fogadta el Giovanni Goria pénzügyminiszternek és An- zeglio Ciampinak, az Olasz Bank kormányzójának a lemondását. A kormány elnökségének közleménye leszögezi, Craxi mindkettőjükben megbízik. A felmentési kérelem az olasz lira értékcsökkenésével függ össze. Emlékezetes, július 19-én néhány órán belül a lira 19 százalékot veszített értékéből. Az okok vizsgálatával megbízott szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy az értékcsökkenés megmagyarázhatatlan. Hernu Chiracot vádolja (ČSTK) - Charles Hernu francia hadügyminiszter „könnyelműséggel és felelőtlenséggel“ vádolta Jacques Chirac párizsi polgár- mestert, az ellenzéki Szövetség a Köztársaságért (RPR) elnökét, amiért a konzervatív pártok képviselőinek nemrég Washingtonban tartott tanácskozásán Reagan „csillagháborús“ tervei mellett foglalt állást. A2 eset azt tanúsítja, hogy a világűr militarizálásának kérdésében Párizs álláspontja nem világos, s hogy a probléma megosztja mind a kormányzó Szocialista Pártot, mind az ellenzéki pártokat. Hivatalos körök ui. elítélik az amerikai programot, azonban a francia vállalatok számára lehetővé teszik, hogy részt vegyenek benne.
