Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-15 / 164. szám, hétfő

T alán nincs is olyan ifjúsági vagy művelődési ház Bul­gáriában, ahol ezekben a napok­ban ne működne VIT-klub. A múlt év őszétől a Dimitrovi Komszomol Központi Bizottsága országos mé­retű akciósorozatot indított a moszkvai Világifjúsági Találko­zóra való felkészülés jegyében. Ennek keretében alakultak meg A feszitválra való készülődés keretében országos szolidaritási alapot hoztak létre. Erre fizetik be a VIT-munkaversenyek, -munka- felajánlások eredményeként ka­pott összegeket. A terv szerint, az alapból támogatják majd a bolgár fiatalok Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeinek küzdelmét. A kezdeményezéshez a nemzet­közi porondon már számtalan elis­merést szerzett bolgár ritmikus sportgimnasztika válogatott tagjai is csatlakoztak. A csinos hölgyek bemutatóik bevételét ajánlották fel az alapnak. Ez év májusát a bolgár fiatalok antiimparialista szolidaritási, béke és barátság hónappá nyilvánítot­ták. A moszkvai VIT jegyében, valamint a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója tisztele­tére ebben a hónapban ország­szerte számtalan békemegmoz­dulást, emléktúrát és veterántalál­kozót tartottak. Ezenkívül az ifiú­Akiket más népek tiszteletére nevelnek Jubilál a Moszkvai Lumumba Egyetem 25 évvel ezelőtt, 1960-ban született meg a határozat a moszkvai Népek Barátsága Egyetem létesítéséről. Nagyezsda Protaszova, a Szovjetszkaja Zsenscsina munkatársa interjút kért Vlagyimir Francevics Sztanisz professzortól, az egyetem rektorától. A beszél­getés rövidített szövegét az alábbiakban közöljük. Szaljut, fesztivál! a VIT-klubok, amelyek területi ala­pon szervezik és irányítják a bul­gáriai előkészületeket. A Bolgár Népköztársaságból is nagyon sok fiatal szeretne ott lenni a moszkvai fesztiválon. Legalábbis több mint ahány a delegációval utazhat. Ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy szakmai és művészeti verse­nyeken döntik el, kik képviselhetik hazájukat a XII. VIT-en. Bulgáriá­ban se szeri, se száma azoknak az alkotói pályázatoknak, amelyek témája a moszkvai fesztivál jel­mondata: - Az antiimperialista szolidaritásért, a békéért és a ba­rátságért! - E témakörben például országos fotópályázatot hirdettek, amelynek legjobb képeit a bolgár küldöttség a szovjet fővárosban is bemutatja. A művészeti pályáza­tokra érkező munkákat külön VIT- zsürik értékelik. Döntésüktől függ, hogy az alkotók közül ki nyeri el a részvétel jogát. Jóllehet a bulgá­riai VIT-készülődésnek Szófia a központja, azért a megyeköz­pontokban is számtalan nagysza­bású eseményt rendeznek. Ru- széban például, már tavaly meg­nyitották azt a kiállítást, amely az eddigi VIT-ek történetével ismer­teti meg az érdeklődőket. Blago- evgrad megye fiataljai aláírásgyűj­tő akciót indítottak, a tavasz végé­re már a megye valamennyi kom- szomolistája aláírta a VIT-felhí- vást. Kulturális mozaik BECSES KÖNYVEK A moszkvai Lenin Állami Könyvtárban külön osztályon gyűj­tik a ritka és az első kiadású könyveket. Nemcsak Európa, ha­nem az egész világ könyvritkasá­gai megtalálhatók köztük, azonkí­vül a világirodalom jeles alkotásai­nak orosz fordítása. A legrégebbi kiadványok egyike Titus Livius Róma története című könyve, me­lyet 1469-ben adtak ki Rómában, Kopernikus De revolutionibus or- bium coelestium című műve 1543- ból, Galilei 1632-ben kiadott Dia­lógusa a két fő világrendszerről és egyebek. Az első könyvritkaságo­kat még 1917 végén kapta a könyvtár magángyűjtőktól. Bambi, az őzike Natalja Bondarcsuk szovjet filmrendezónő Jalta szigetén egész estés gyermekfilmet készí­tett Bambi címmel. A forgatóköny­vet Jurij Nabigin írta, Felix Salten osztrák prózaíró közismert regé­nyéből. A Bambi nevű őzikéről szóló Salten-könyv igen népszerű a Szovjetunióban, eddig tizenöt kiadást ért meg. Barlangrajzok A Baskíriában levő Morazinov völgy egyik nagy barlangjában számos figyelemre méltó fali rajzot találtak, melyek mind táncoló férfi­alakokat ábrázolnak. Domináns színük az okker piros. A rajzok egészen jó állapotban vannak, és a szovjet tudósok az első elemzé­sek után kijelentették, hogy mint­egy tízezer évesek. (k-s) sági brigádok kezdeményezésére a komszomolisták szabadnapju­kon is dolgoztak. A kapott pénzt befizették a szolidaritási alapba. A bulgáriai VIT-készülődésből kiemelkedő szerepet vállalt a szó­fiai Szovjet Tudomány és Kultúra Háza. A Dimitrovi Komszomol Központi Bizottságával karöltve, bolgár-szovjet VIT-klubot nyitott meg, Szaljut, fesztivál! névvel. A klub - a bulgáriai központi VIT- előkészítő rendezvények szerve­zésén kívül - havonta kétszer kü- lönkiadványt jelentet meg, amely­ben a moszkvai előkészületek minden fontosabb mozzanatáról tájékoztatja az olvasókat. Szerve­zésében április végén nemzetközi ifjúsági és diákkonferenciát tartot­tak a bolgár fővárosban az antiim­perialista szolidaritásról, a békéről és a népek barátságáról. A vetélkedők között az egyik legnépszerűbb a Narodna Mla- dezsnek, a Dimitrovi Komszomol KB napilapjának a sorozata, amelyben az eddigi VIT-ek törté­netére vonatkozó kérdésekre kell válaszolniuk a moszkvai vonat­jegyre pályázóknak. Amint arról a Bolgár Rádió VIT- műsorai nemegyszer tudósítottak, az ifjúsági mozgalom legfiatalabb- jai is részt vesznek a fesztivál bulgáriai előkészületeiben. Több általános iskola tanulói is úgy dön­töttek, hogy saját készítésű aján­déktárgyakkal „szerelik fel“ a Moszkvába utazó bolgár küldött­séget. KELLER TIVADAR • Mi volt a célja az egyetem létesítésének?- A válasz benne van az intéz­mény elnevezésében - Népek Ba­rátsága Egyetem. És valóban, az egyetemet a barátság hívta létre. Gondoljuk csak el, hogy az ázsiai, afrikai és latin-amerikai gyarmati rendszer felbomlása következté­ben több mint 120 állam nyerte el politikai függetlenségét, önálló fejlődésük útján sok különféle probléma merült fel. Ezek egyike volt a saját szakképzett káderek hiánya, akik nélkül a nemzetgaz­daság, a tudomány, a kultúra és az egészségvédelem előrehala­dása elképzelhetetlen. Mint ismeretes, a szovjet állam keletkezése óta és egész történel­me folyamán az internacionaliz­mus lenini elveit vallja és önzetlen segítséget nyújt a felszabadulásu­kért, népgazdaságuk és kultúrájuk fellendüléséért küzdő népeknek. A Patrice Lumumba nevét viselő Népek Barátsága Egyetem is az­zal a céllal létesült, hogy a szak­képzett káderek képzésében se­gítséget nyújtson a fejlődő orszá­goknak. Az egyetem egész sor hazai és külföldi társadalmi szer­vezet kezdeményezésére jött lét­re, a Szakszervezetek Országos Központi Tanácsa, a Baráti Társa­ságok és Külföldi Kulturális Kap­csolatok Szövetsége, az Ázsiai és Afrikai Országokkal való Szolidari­tás Szovjet Bizottsága voltak az egyetem megszervezői. • Hogyan summázhatnánk az egyetem munkáját az eltelt 25 év alatt?- Kezdem a számadatokkal. Az eltelt évek folyamán 13 ezer felső­fokú végzettséggel rendelkező szakembert készített fel egyete­münk az ázsiai, afrikai és latin­amerikai fejlődő országok és a Szovjetunió részére Vannak köztük mérnökök, orvosok, nyel­vészek, mezőgazdászok, jogá­szok, állattenyésztők, közgazdá­szok, fizikusok, vegyészek, mate­matikusok. Munkánk legfontosabb ered­ményének azt a tényt tartjuk, hogy az egyetem kiváló oktatási és tu­dományos központtá vált, melyet világszerte elismernek. Kialakul­tak itt a tudósképzés feltételei, melyek segítségével a tudomá­nyok 1150 kanditátusát készítet­tük fel. Tudományos és pedagógi­ai tevékenység 87 tanszék kereté­ben öt évfolyamban folyik 160 kor­szerűen felszerelt laboratórium segítségével. Tudományos kuta­tásaink olyan alapvető elméleti kérdések és gyakorlati feladatok megoldására irányulnak, melyek közvetlenül kapcsolódnak hazánk és a fejlődő országok nemzetgaz­daságának és kultúrájának igé­nyeihez. A tudományos kutatá­sokban a hallgatók és a tudomá­nyos dolgozók közös kutatócso­portokban vesznek részt. Egyetemünk tagja az Egyete­mek Nemzetközi Szervezetének, és együttműködik más országok, főleg a fejlődő országok egyete­meivel, hozzájárul a népek közti barátság fejlesztéséhez. • Kik tanulnak ma az egye­temen?- Ha megengedi, mondok ismét néhány számadatot. Jelenlegi 6700 hallgatónk és tudományos dolgozónk 107 országból való, 450 nemzetet, illetve nemzetisé­get képvisel. Jogosan állíthatjuk, hogy egyetemünk megvalósítja azokat a lenini hagyományokat, melyek a népek barátságával, a kis és nagy népek tiszteletben- tartásával kapcsolatosak. Hallga­tóinkat is ilyen szellemben ne­veljük. Hallgatóink, ugyanúgy, mint minden szovjet állampolgár, térí­tésmentes oktatásban részesül- nak. ösztöndíjat kapnak. Nem fi­zetnek a kollégiumi szállásért, a kirándulásokért és egyéb, az egyetem által szervezett kulturális rendezvényekért. Minden lehető­séget megad a tanulásra a felsza­badult ázsiai, afrikai és latin-ameri- kai országokból érkezett hallga­tóknak, akik munkás, paraszt vagy dolgozó értelmiségi családból származnak. • Kik jelenleg az egyetem ok­tatói?-1400 oktató dolgozik nálunk, közülük 150 professzor és a tudo­mányok doktora, több mint 700 docens és a tudományok kandidá­tusa. Az oktatók közt vannak a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának és más akadémiák­nak levelező tagjai. Az egyetem számos tudósa széles körökben ismert nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is. Megnevezek néhányat közülük. A fizikai és kol- loidális kémia tanszékét V. M. Brjaznov, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának levelező tag­ja vezeti, a világ számos országá­ban ismerik J. P. Terleckij profesz- szor, a neves elméleti fizikus mun­káit, onkológiai kutatásai által is­mert T. T. Berezov, az Orvostudo­mányi Akadémia tagja, az általá­nos történelem tanszékét A. A. Iszkendrov, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának levelező tag­ja vezeti (ő maga egyébként az ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szágok történetével foglalkozik). A leíró anatómia tanszékvezető tanára, N. V. Krilova, az orvostu­dományok doktora a véredények elváltozásainak problematikájával foglalkozik, a történelmi és filológi­ai kar dékánja. A hallgatókat tehát a különféle tudományágak tekinté­lyes, jól képzett és hozzáértő szakemberei tanítják. • Hol helyezkednek el a vég­zett hallgatók?- Miután megkapják diplomáju­kat, visszatérnek hazájukba és számunkra nagy öröm, hogy je­lentős mértékben járulnak hozzá országuk gazdaságának, kultúrá­jának és művelődésének fejlesz­téséhez. Sok abszolvensünk kivá­ló szakemberré válik az ipar, a mezőgazdaság területén, tudo­mányos központokat vezetnek. Végzett hallgatóink között állami szervek dolgozói is vannak. Sokan egyetemeken adnak elő. • Milyennek szeretné látni a mostani és a leendő hallga­tókat?- Olyanoknak, mint amilyenek legjobb végzett diákjaink. Hogy tudásszomjuk legyen olthatatlan, hogy szeressék és jól ismerjék a tudományos elméletet, igyekez­zenek állandóan tökéletesíteni mesterségbeli tudásukat. Legye­nek jó hazafiak és önzetlenül szol­gálják népüket és a haladást. Mi internacionalistákká neveljük a hallgatókat. Arra törekszünk, hogy bolygónk békéjéért tevéke­nyen küzdjenek. Röviden, igazi nagyszerű embereknek szeret­nénk látni őket. Nyári eszperantó egyetem Egerben John Heartfieid: Soha többé! (Politikai plakát) Az eszperantó az a - világon legjobban elterjedt - nyelv, amely nem kötődik feltétlenül egyetlen nemzethez sem. Amint ismeretes, megalkotója dr. Zamenhof lengyel szemorvos, a kultúrnyelvek közös szókincséből válogatta össze és szerkesztette meg 1887-ben. Szerkezetét az egyszerűség jel­lemzi, megtanulása könnyebb, mint más nyelveké. Az eszperantó megkönnyíti más nyelvek tanulá­sát is. Ma már bízvást elmondha­tó, hogy - nemzetközi szókincse miatt - szuverén közvetítő nyelv, főképpen a számítástechnikában. 1984 márciusában Pardubice városában rendezték meg az esz- perantisták nagy béketalálkozóját, ahol sok európai állam eszperan- tistái között az egriek is részt vet­tek. Az eszperantó tehát a béke eszméjének közös nyelve. A magyarországi eszperantis- ták eddig már öt ízben rendezték meg Egerben az eszperantó nyári egyetemet, melyen - főként szo­cialista országokból - évente átla­gosan csaknem kilencvenen vet­tek részt. (Tavaly Csehszlovákiá­ból 15 hallgató és 2 oktató képvi­selte az eszperantó „iskolát“.) Történetéről tudni kell, hogy az eszperantó oktatási rendszert csehszlovák-lengyel-magyar együttműködéssel alakítottuk ki fél évtizeddel ezelőtt. Egerbe önkén­tes alapon, önköltséggel érkeznek az eszperantisták európa számos országából. Idén augusztusban köztük lesznek olyan kiváló esz­perantisták, mint pl. a pardubicei Linhart Ryznár, a poprádi Milan Zvara, a kassai (Košice) Anton Zachariáš és mások. És termé­szetesen sokan jönnek a többi baráti szocialista országokból, meg persze nyugat-európai álla­mokból is - haladó gondolkodású, ismerkedni, barátkozni vágyó em­berek. Id. ZAKAR JÁNOS, Eger a Verda Stelo eszperantó csoport titkára ÚJ SZÚ 4 1985. VII. 15. A klub neve:

Next

/
Thumbnails
Contents