Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám, kedd
Vállalások mérlege Értékelés előtt a Duslo egyik üzemegységében Nehéz olyan munkahelyet találni, ahol a dolgozók az év jelentős jubileumai tiszteletére nem tettek vállalást. A munkaverseny a termelés szerves részévé vált. Segíti a feladatok teljesítését és a felmerülő nehézségek megoldását. így van ez a vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalatnál is. A vállalások főbb pontjait Mária Augustinová, a munkaverseny felelős előadója összegezte.- Felszabadulásunk 40. évfordulóját dolgozóink jelentős értékű vállalásokkal köszöntötték. A több tízmillió korona érték nagyobb részét a termelési feladatok túlteljesítéséből, az anyag- és energiatakarékosságból, a kiváló minőségű termékek részarányának növeléséből, és a környezet gondosabb védelméből nyert többletbevétel, illetve csökkentett kiadás teszi ki. A vállalások további pontjai az exportfeladatok idő előtti teljesítését, új termékek gyártásának megkezdését és a munkakörnyezet javítását szorgalmazzák. A munkaversenyben a szocialista munkabrigádok tagjai a kezdeményezők, de a harmincnégy versenyforma valamelyikébe minden dolgozónkat bekapcsoltuk. Hangsúlyozta, hogy a széles körű és sokoldalú munkaverseny megfelelő alap a jó eredmények eléréséhez, de a puszta kiírás önmagában még kevés. Folyamatos és következetes értékelésre is szükség van, hogy a versenyzők tudják, milyen helyezést értek el, hol s miben kell javítani munkájukat. A hagyományoknak megfele-. lóén ezért most félévkor is részletes értékelést készítenek a munkaverseny állásáról. A szocialista munkabrigádokat például 19 szempont szerint minősítik. A következetes és részletes felmérés ösztönzően hat. A versenyző kollektívák igyekeznek, hogy ne valljanak szégyent, a faliújságokon és az üzemi újságban közzétett rangsorolásokban a lehető legjobb helyet foglalják el, és semmiképp se legyenek szavukat szegő, felelőtlen vállalók. Minderről már a nyolcvan dolgozót foglalkoztató 305-ös számú üzemegységben győződtünk meg, ahol az összetett műtrágya készül. Viliam Demeter vezetőmester először vállalásaik alapjait részletezte.- Tíz vállalati és országos elismerés, a négy szocialista munkabrigád kitüntetéseivel együtt tizennégy - mutat az iroda falán függő oklevelekre, köztük a legújabbra, a Szocialista Munka Üzemegysége címre, amit az elmúlt év végén kaptak meg. — Mindez kötelez, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az idén is fő részesei legyünk a vállalati munkaversenynek, hozzájáruljunk a termelési feladatok túlteljesítéséhez, az anyag- és energiatakarékossághoz és a termékek minőségének javításához. Az idén csakis kiváló minőségű terméket gyártunk. Vállalásainkkal összhangban feladatainkat naponta teljesítjük, még akkor is, ha betegség miatt kisebb létszámmal dolgozunk. A hiányzók helyettesítését a kollektíván belül oldják meg, közben a túlórák tervezett arányát nem lépik túl. A részleg dolgozóit tömörítő négy szocialista munkabrigádban már előkészítették az előzetes értékelést, és az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy az első félévben vállalásaik arányos részét teljesitik. Annak ellenére, hogy néhány probléma az ő munkájukat is nehezíti, és az értékelés feltételei meglehetősen szigorúak. Ezt bizonyítják Pavol Asztalos mester szavai.- Az év első felében a legtöbb problémát a behozatalból származó gyengébb minőségű alapanyag és az jelentette, hogy a mezőgazdasági üzemek tartanak minden újtól. Minél gyengébb minőségű az alapanyag, annál több a hulladék aránya. Ez több munkát ad, és nehezíti a technológiát, ugyanakkor az előírások változatlanok. A meghatározottnál egy literrel sem engedhetünk ki több szennyvizet és az energiakeretet sem léphetjük túl. Az értékesítésben a Fostim folyékony műtrágya okoz problémát, és veszélyezteti a tervek teljesítését. A Sládkovičovói Állami Gazdaság, valamint a Lu- danicei és a Nové Zámky-i Agrokémiai Üzem kivételével az új gyártmány iránt alig akad érdeklődő. Reméljük, hogy változás áll be, és a mezőgazdasági üzemek felismerik e gyorsan ható, tíz százalék nitrogént, valamint 28 százalék foszfort tartalmazó műtrágya előnyeit. A vezető mester és a mester is egyaránt hangsúlyozta, hogy a vállalások teljesítésében sokat segit a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás. Az anyagi érdekeltség következetes érvényesítése több munkát ad a vezetőknek, ugyanakkor könnyíti helyzetüket.- A nyolcvan dolgozó között a béralap ösztönző részeként havonta 33 ezer koronát osztunk szét. Az elosztás kétlépcsős. Figyelembe vesszük a kollektíva eredményeit, majd a kiutalt részt a csoportokon belül is az egyéni érdemek szerint osztják el. A prémium nagyságában átlagosan 300-400 korona a különbség, de olyan is van, hogy az egyik dolgozó egy koronát sem kap, a másik meg nyolcszázat. És ez adja a többletmunkát. A dolgozók a bérkülönbséget csak akkor fogadják el, ha a vezető, mester a különbözet okát kellően meg tudja indokolni. Több kritérium több pontja áll segítségére, amelyek szerint havonta pontozza a dolgozókat, és a pontok száma szerint állapítja meg a prémium nagyságát.- Mi mesterek nem vagyunk ellene az érdem szerinti jutalmazásnak, mivel könnyíti is munkánkat. Elsősorban a szervezést és az irányítást. A dolgozók a felmerülő problémák megoldásában kezde- ményezőek, sok esetben nem is várnak felsőbb utasításra. S mivel az elsődleges elosztásnál a csoportot mint egészet értékelik, és ebben például az igazolatlan munkakihagyás értékrontó pont, a kollektíva az egyént is neveli. Ha igyekezete és segítsége eredménytelen, akkor a javíthatatlant kizárja soraiból. Pavol Asztalos kommunista, igy a vállalások teljesítésével kapcsolatosan a párttagok feladatait is megemlítette.- Pártcsoportunk ülésein rendszeresen foglalkozunk a vállalásokkal s azok teljesítésével. A kommunistáktól megköveteljük a személyes példamutatást és a feladatok elsődleges vállalását. Elvárjuk, hogy az adott helyzet lényegét társaiknak is megmagyarázzák, s ezzel ösztönözzék őket a feladatok teljesítésére. A munkaelosztás olyan, hogy minden műszakban dolgozzanak kommunisták, igy a példamutatás és az ösztönzés folyamatos. EGRI FERENC Helyzetünk és kilátásaink Egy járási székhely egészségügyi ellátottsága ÚJ SZÓ 1985. VII. 9. Komáromban (Komárno) az egészségügyi ellátást ,,Az egészségügy fejlesztésének koncepciója az 1985-ös évre“ szóló tervezet alapján irányítjuk. A járási párt- és állami szervek fokozott figyelmet szentelnek az egészségügy fejlesztésének, színvonala emelésének. A járási egészségügyi intézet igazgatósága nagy súlyt helyez az egészségügyi dolgozók szakmai és politikai továbbképzésére. Ennek eredményeképpen az 1981-1984-es években szakképesítést szerzett 51 orvos és 15 gyógyszerész, magasabb képesítést szerzett további 25 orvos és 1 gyógyszerész. A középkáderek közül ebben az időszakban 35 egészségügyi nővér kapta meg a szakosítást. Többen elvégezték a marxista-leninista esti egyetemet is. A járási egészségügyi intézetnek 1516 dolgozója van, közülük 257 az orvos. A járásunkban működő üzemeknek és vállalatoknak, valamint a földműves-szövetkezeteknek dolgozóit üzemi orvosok látják el. A közeljövőben az üzemorvosi ellátást bővíteni kívánjuk új rendelők létesítésével. A gyermekgyógyászati teendőket a város területén nyolc körzeti gyermekorvos és tíz egészség- ügyi nővér végzi, akik teljes megelőző és gyógyító ellátásban részesítik a mintegy kilencezer komáromi gyermeket. Az utóbbi években sikerült létrehozni egy gyermekpszichiátriai és egy gyermekideggyógyászati rendelőt is. A serdülókorúakró! három szakorvos gondoskodik. Itt szoros az együttműködés a gyógyító-megelőző tevékenységben a jnb oktatási, valamint szociális szakosztályával és a járási katonai parancsnoksággal. A járóbeteg-ellátásban a következő orvosi szakokban biztosítunk gyógykezelést: szemészet, belgyógyászat, bőrgyógyászat, pszichiátria, pszichológia, ideggyógyászat, orr-fül-gégészet, urológia, otropédia, nőgyógyászat, sebészet, onkológia, tüdőgyógyászat, valamint itt dolgozik egy-egy rehabilitációs orvos, sportorvos, röntgen szakorvos és logopédus. A diabetológus, az endokrinológus és a szívszakorvos a kórházban tart rendelést a járó betegek számára. A lakosság fogászati ellátását 19 szakorvos biztosítja. Munkánkban a fő feladat a munkaképtelen betegek mielőbbi meggyógyítása. Az utóbbi években ezen a területen, összehasonlítva a kerület többi járásával, jelentős sikereket értünk el. Sajnos a balesetek következtében munkaképtelenekké válók számát nem sikerült csökkenteni. Nálunk is sok főleg a háztartási baleset. A komáromi kórházban a betegek rendelkezésére 679 ágy áll. Az elmúlt évben sikerült az ideg- gyógyászati osztály ágyainak számát növelni a volt igazgatóság irodahelyiségeinek kórtermekké alakításával. Noha az osztály ágyainak száma 30-cal növekedett, így is erősen alatta marad az országos átlagnak. Hasonló a helyzet a sebészeti, a nőgyógyászati, az orr-fül-gégészeti osztályon. Az intenzív osztály pedig egyáltalán nem rendelkezik ágyakkal. Elmondhatjuk, hogy épületeink többségének állapota igencsak rossz, több épület még a múlt században épült, ezért sokat kell költeni a karbantartásukra. E nehézségek ellenére osztályainkon színvonalas gyógyító munka folyik. Bízunk abban, hogy gondjainkon sokat enyhít majd, ha átvehetjük a kórház belterületén épített új nővérszállást, amely a gyógyító munkát fogja szolgálni. A beruházáspolitika viszonylatában a következő változásokkal számolhatunk az egészségügyi szolgáltatás területén:- még ez idén elkezdődik egy új pavilon építése, amelyben a fertőzőbeteg-osztály kap elhelyezést. Egyidőben megkezdődik egy szennyvíztisztító építése is;-szintén 1985-ben adják át a transzfúziós állomás új épületét. A felszabadult régi épületbe az átalakítás után az ügyeletes orvosi rendelőszolgálat költözik;- fontos beruházásnak tekintjük a sebészeti osztály kiszélesítését, amelynek keretén belül megfelelő helyiségeket kap az intenzív osztály is;- elkészültek az ideggyógyászati pavilon korszerűsítésének tervei;- a közeljövőben egy 30 ágyas osztályt létesítünk az idős, rokkant, idült betegek számára. Felettes szerveink és a hatóságok jóváhagyták az új rendelőintézet felépítésére tett javaslatot. így a kórház területén új poliklinika épül majd a 8. ötéves terv folyamán. Ezzel megoldódik a járóbe- teg-ellátás városunkban, illetve já-, rásunkban. BOGÁR MÁTYÁS, a Komáromi Járási Egészségügyi Intézet igazgatója Az állandóan üzemelő vegyipari létesítmények termelési feladatai egyenletes teljesítésének fontos feltétele a technológiai berendezések tervszerű, jó karbantartása és idejében történő megjavítása. A bratislavai Slovnaftban erre az évre 46 nagyjavítást, illetve felújítást terveztek, s tizenhatot már végre is hajtottak. A legigényesebb munkák közé tartozik a 4-es számú desztillálórészlegen jelenleg folyó általános ellenőrzés, amelyben 200 dolgozó vesz részt. Képünkön Eduard Štrbavý magasnyomású szivattyúval tisztítja egy kondenzátor csőrendszerét. (Vladimír Andor - ČSTK felvetele) Túl az első lépéseken Gondolatok a brigádrendszerű munkaszervezésről és javadalmazásról A szövetségi kormánynak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás továbbfejlesztésére vonatkozó alapelvei igazolták, hogy a brigádok létrehozásával az igényes szervezőmunka nem fejeződik be, ellenkezőleg, ekkor kezdődik igazán. Az eredmények értékelése szempontjából általában a brigád létrehozásától számított egyéves időszak mondható kritikusnak, amikor a vállalatnál, az üzemben a kézzelfogható tartalékok már kimerülnek. 1984-ben az SZSZK Ipari Minisztériumának keretén belül vállalatonként legalább két brigádot hoztak létre, míg az idén a dolgozóknak legalább 20 százalékát kell bevonni ebbe a mozgalomba. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A brigádok létrehozásával ugyanis mindig összefügg a nagyobb munkateljesítmény megkövetelése, aminek elérésével gyorsabban megvalósulhatnak a vállalat, a termelési-gazdasági egység és az egész társadalom gazdasági célkitűzései. Ezért a sikeres brigádrendszerű munkaszervezés első és alapvető feltétele a munkafolyamat elemzése, amelyen rendszerint a gazdasági vezetés is részt vesz. Ilyenkor a munkaráfordítási és más műszaki-gazdasági szabványok újraértékelését nem azért kell elvégezni, hogy a brigád ne kereshessen „nagyon sokat“, hanem főleg amiatt, hogy tárgyilagosan lehessen felmérni a kollektíva eredményeit. Voltaképpen a munkafegyelem megtartása feletti kollektív felügyelet a forrása az első jelentősebb sikereknek a tervteljesítésben, a géppark jobb kihasználásában és a munkatermelékenység fokozásában. A kezdeményezés és a kollektíván belüli igazi együttműködés csak a munkafegyelem bizonyos fokú megerősítése után következik be. A közgazdászok körében meglehetősen elterjedt az a nézet, hogy az objektív értékelésre azon kollektívák esetében van igazán lehetőség, amelyek érvényesítik az önálló elszámolás alapelveit. Ez valóban így van, hiszen a gazdasági-operatív önállóság, az anyagi felelősség és a pénzegységben való nyilvántartás és ellenőrzés lehetősége jobb feltételeket biztosít a gazdasági eredmények pontosabb megítéléséhez. Az iménti alapelveket (nyilvántartás és ellenőrzés) legjobban ott lehet érvényesíteni, ahol a brigád az önálló elszámolási egységgel azonos. Ugyanis az önálló elszámolási egység az az alapvető szervezési forma, amelyben a vállalaton belüli önelszámolás érvényesül. A brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást leginkább ott lehet alkalmazni, ahol mód van a brigád munkájának önálló tervezésére, ha az önelszámolási egységben vállalaton belüli árakat alkalmaznak, és ha az önelszámoló egység tevékenységét könyvvitelben rögzítik, mégpedig a kiadások és a hozamok feltüntetésével és különbözetüknek- a gazdálkodás eredményének- a megállapításával. A könyvvitelből megállapított gazdasági eredmények figyelembe vétele nem az egyedüli szempont a termelőbrigád sikeres tevékenységének megítélésében. Főként az olyan kis létszámú kollektívákban, amelyek szervezésileg nem azonosak az önelszámolási egységgel, arány- és indexmódszereket kell alkalmazni a vállalat gazdasági eredményeihez való hozzájárulás tárgyilagos felméréséhez. Az egyes brigádok hozzájárulása a vállalat gazdasági eredményeihez csak azokon a helyeken időszerű kérdés, ahol egymás mellett legalább két, de főleg több brigád dolgozik, s összlétszámúk a vállalat dolgozóinak nagy hányadát teszi ki. A bérfejlesztés adott lehetőségein belül egyre szükségesebb, hogy tárgyilagosan meghatározzák: valamennyi brigád munkaeredményei milyen mértékben részesülnek a vállalatiéból. Mert a kollektív bérkeret képzését és elosztását a vállalat bér- eszközképzésének lehetőségei szabják meg. Annak érdekében, hogy az elosztásra szánt pénzeszközök volumenét növelhesse a vállalat, olyan kritériumokat kell keresnie, amelyek a tervfeladatok teljesítését s egyben a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozását szolgálják. Közéjük sorolhatnánk például a reklamációk számának csökkentését, a munkatermeleny- ség növelését, a termék minőségének ellenőrzésére fordított költség csökkentését az önellenőrzés bevezetésével stb. A brigádrendszerű munkaszervezési és javadalmazási forma továbbfejlesztésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kollektívának a vállalat szerves részeként a gazdasági feladatokon túl szociális céljai is vannak. A szociális fejlődés mutatói a brigád tartósan jó eredményei szempontjából fontosak, jóllehet az értékeléskor nem lehet teljes egészében alkalmazni őket. Népgazdaságunkban a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetése mind gazdasági, mind szociális szempontból előrehaladást jelentett. A célok elérése érdekében azonban az eredmények eddiginél tár- gyilagosabb és kritikusabb elemzésére van szükség. KÓVÁRY IVÁN
